e-gépész online szaklap

Módosítási igény

2011. december 12. | e-gépész | |  4 |

Az épületgépészeti tervezési, szakértői, tervellenőri tevékenységet érintő rendeletek módosítását kezdeményező javaslatok, melyet az Épületgépészeti Tagozat Minősítő Bizottsága állított össze.

1. A módosítás célja:

A mérnöki tevékenységek, jogosultságok köre, az iskolai végzettségek értelmezése, a szakmai gyakorlati idő meghatározása egyértelműen szolgálja az épületgépész szakma, a tervező és szakértő mérnökök érdekeit.

Cél, hogy a rendeletek nagyobb szabadságot adjanak a Mérnöki Kamarák részére az egyes szakterületek eltérő sajátosságait, igényeit figyelembe vevő működési ügyrendjük kidolgozásában.

Az épületgépészeti szakterület több önálló szakágat tartalmaz, ezért fontos, hogy a mérnöki tevékenységek jogosultsági köre, a tevékenységek jogosultsági határai igazodjanak az iskolai képzésekben megszerezhető szakmai ismeretekhez, az egyes szakterületek megfelelő szintű szakmagyakorlásához szükséges gyakorlati időtartamhoz. Ezért lényeges az épületgépészeti szakterületen, a korábban már érvényben lévő korlátozott tervezői jogosultság bevezetése.

Az új képzési rend indokolja a rendeletekben szereplő tevékenységek végzéséhez szükséges szakmai gyakorlati idő megváltoztatását annak érdekében, hogy szakmai tevékenység csak megfelelő képzettséggel és szakmai gyakorlattal legyen végezhető.

A Mérnöki Kamarák lehetőséget kapjanak, hogy adott szakterületen hosszú gyakorlati idővel rendelkező, és kiemelkedő szakmai tevékenységet végző szakemberek, akik nem rendelkeznek a rendeletekben előírt végzettséggel, de felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, egyedi elbírálás alapján jogosultságot szerezzenek tervező, szakértő, tervellenőri tevékenység végzésére.

2. Módosítási javaslat:

2.1 Épületgépész tervezési jogosultság:

Épületgépész tervezési tevékenységre korlátozott és teljes körű tervezési jogosultság adható.

2.1.1 Korlátozott jogosultság

megnevezése: G-T tervező

- tevékenységi kör: korlátozott tervezési jogosultsággal a mérnök önállóan és teljes körűen tervezheti lakások, családi házak, legfeljebb 1000 m2 összes lakóterületű lakóházak, legfeljebb 1000 m2 alapterületű raktárak és irodaépületek fűtését, szellőztetését, vízellátó és vízelvezető berendezését, gáz csatlakozó vezetékét és fogyasztói berendezését, valamint az építmény épületgépészeti közműbekötéseit.

- szakmai gyakorlati idő: heti 40 órás intenzitású, a gyakorlati idő legalább 50%-ában főállású tervezői tevékenység figyelembe vételével

- 5 éves szakirányú egyetemi, illetve MsC képzés esetén 2 év

- szakirányú főiskolai és BsC képzés esetén 5 év

Tervezési jogosultságot a területi kamara minősítő bizottsága adja ki.

2.1.2 Teljes körű tervezési jogosultság

megnevezése: G-TV vezető tervező

- tevékenységi kör: korlátozás nélküli épületgépészeti tervezés

- szakmai gyakorlati idő: heti 40 órás intenzitású, a gyakorlati idő legalább 50%-ában főállású tervezői tevékenység figyelembe vételével

- 5 éves szakirányú egyetemi, illetve MsC képzés esetén 5 év

- szakirányú főiskolai és BsC képzés esetén 10 év

BsC képzésben végzetteknek a jogosultság megszerzéséhez posztgraduális vagy szakmérnöki képzésben is részt kell venni.

Tervezési jogosultságot a tagozat minősítő bizottsága adja ki.

2.2 Épületgépész tervellenőri jogosultság

megnevezése: EG-G tervellenőr

- tevékenységi kör: tervellenőri jogosultság a vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervezőknek adható

- szakmai gyakorlati idő: a teljes körű vezető tervezői jogosultság megszerzését követő 10 év tervezői gyakorlat.

Szakmai gyakorlati időként az akkreditált felsőfokú intézményben elvégzett az Oktatási Hivatalnál regisztrált a Mérnöki Kamara által jóváhagyott szakmérnöki képzés, illetve a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata által szervezett mesteriskola időtartama teljes egészében beszámítható.

Tervezési jogosultságot a tagozat minősítő bizottsága adja ki.

2.3 Épületgépészeti szakértői jogosultság

megnevezése: SzÉS-3 épületgépész szakértő

- szakmai gyakorlati idő:

- 5 éves szakirányú egyetemi, illetve MsC képzés esetén 10 év

A gyakorlati idő alatt legalább 50%-ban tervezői munkát kell végezni heti 40 órás intenzitású tevékenységet figyelembe véve.

Tervezési jogosultságot a tagozat minősítő bizottsága adja ki.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zöhls András | 2012. jan. 4.

Csak a pontosság kedvéért, a jelenleg érvényes jogszabály a következőt írja: ”192/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről … (2) A tervellenőri tevékenység folytatásához a jogosultsági rendelet szerinti teljes körű tervezési jogosultság, illetve ezen jogosultságnak megfelelő szakirányú, a felsőoktatásban mesterfokozatú képzésben megszerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) szükséges. Szakmai gyakorlat 4. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő (!!!!), a kérelmezett tevékenység szakterületének megfelelő … tevékenység folytatásának időtartamát… kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő … c) a tervellenőri tevékenység engedélyezéséhez nyolc év” Szóval, a hatályos kormányrendelet szerint a szükséges gyakorlati idő számítását a diploma kézhez vételétől lehet indítani, míg az idén októberben született és decemberben ezen a honlapon közzétett épületgépész minősítési ügyrend alapján csak a teljes körű tervezési jogosultság megszerzésétől. Ezzel már az MB önmagában is túllép a jogszabály adta lehetőségein. Természetesen a Bizottság tagjai gondolhatják, hogy a feltételek túl enyhék, akkor (persze egyeztetve a többi szakággal) lehetőségük van a jogalkotónál kezdeményezni valamilyen változtatást, szigorítást, addig viszont illendő lenne betartani a mostani előírásokat.


| 2012. jan. 4.

Tisztelt Kamara, kamarai tagok, tisztlet Olvasók! Először is boldog, új évet, áldott munkát kívánok! A fenti cikkben javasolt szabályozás elkészültekor, természetesen nem csak a szakmai érdekek védelme motiválhatta annak megalkotóit. Némiképp, akarva,- akaratlan az egyéni érdekek védelme is előfordul, hogy hatást gyakorolt. (Még a legjobb szándék ellenére is.) A lényegre térve, a tervellenőri jogosultság megszerzésének kritériumainál a józan észen bőven túlmutató előírásokat határoznak meg. Jelenleg, egyetemi szintű végzetség esetén, 8 év gyakorlati időt ír elő a jogszabály. Ez lenne megfejelve min. 7 évvel. Nézzük a dolgot két szempontból is: - Egy gyakorló tervező mérnök, alkalmazotti státuszban, ha egyéni megbízásokat nem vállal, nem minden esetben érdekelt a különböző jogosítványok kiváltására. Gyakran ezt a válallat sem szívesen támogatja meg. (Főleg, hogy egyszeri, és azon túl rendszeres költséggel jár.) Így, a megkapott korlátozás nélküli tervezői jogosultság megszerzésének idejéhez kötni, nem tűnik igazságosnak a jogosultság kiadását. (Továbbá mire kérhez kapható, még akár további egy évvel is lehet számolni, így már minimum 16 év gyakorlat.) -Második vitatható dolog, a gyakorlati idő mértéke. Kérdem, hogy probléma esetén - ne adja Isten -, ha bíróság előtt, felelősségre-vonásra kerül a tervellenőr, és a munkájának elvégzéséhez, ilyen mértékű gyakorlati tapasztalat valóban szükséges, milyen alapon fogja egy "zöld fülű", frissen jogosultságot szerzett szakértő, vagy egy igazságügyi szakértő megállíptani a felelősségét, mikor, lehet hogy csak közel fele annyi gyakorlata van, mint minimum szükséges. Még hosszú évekig meg sem kérhetné a jogosultságot. Nem gondolom, hogy a tervellenőri munkához, a szakértőinél hosszabb gyakorlati idő lenne megszabható. (Akár érdemes lehet elgondolkodni, fére téve az anyagi szempontokat, a két jogosultság összevonásán, vagy pl. az ellenőri esetében, a szakértői autómatikus megadásán. Fordítva talán akadhatnak problémák ...) Kérem, szíveskedjenek a javaslat megfogolmazói ezeket a szempontokat átgondolni! Á. Antal


Cséki István | 2012. jan. 4.

Ács Béla hozzászólásában tárgyi tévedés van, mert az épületgépész technikusok képzése nem szűnt meg sem gyakorlatilag, sem elméletileg. Az új OKJ szerint már inkább bővült, mert emellett beindul a hűtőtechnikus képzés is. Jómagam 32 éve tanítok épületgépész technikusokat, s nem úgy néz ki, hogy nem lenne igény a tanulók részéről. Cséki István


Ács Béla | 2012. jan. 4.

A még szakmát gyakorló, technikus végzettségű tervezők érdekében lenne néhány észrevételem. A most érvényes szabályok szerint jelenleg is "teljeskörű tervező"-ként szerepelek a tervezői névjegyzékben (fizetem az évenkénti kamarai díjat) A névjegyzéket áttekintve, számos hasonló végzettséggel, a szakmát hosszú időn át gyakorló tervező-társam van. Magam 56 éves tervezői gyakorlattal rendelkezem, az épületgépész szakma bármelyik szakágában. A fenti új szabályozás minket teljes egészében kirekeszt a tervezői, ismétlem hosszú időn keresztül végzett munkából. Az utánpótlási lehetőség már régen bezáródott előttünk, a technikus-képzés is gyakorlatilag megszünt. Tudom, hogy a rendelkezés elsősorban a jövőnek szól, de azért a nagy nehezen megszerzett és gyakorlott jogainkról talán nem illene megfeledkezni. Nem vagyunk túl sokan, számunk az évek múlásával egyre fogyatkozik, utánpótlás nincs. Talán valamilyen módon erre a további lehetőséget meg kellene adni nekünk is. Üdvözlettel: Ács Béla G-T T-13-0008

Facebook-hozzászólásmodul