e-gépész online szaklap

IX. kerületi irodaépület energetikai korszerűsítése LG VRF rendszer alkalmazásával

2012. július 25. | támogatott cikk | |  0 |

Egy-egy megoldás elméleti előnyeiről fontos beszélni, ahogy tettük is már korábban, de ezek mellett a gyakorlati tapasztalatok legalább olyan, vagy még hasznosabbak tudnak lenni.

Az elmúlt években a VRF technológia már széles körben elfogadott és népszerű megoldássá nőtte ki magát. Ennek nagy segítségére volt, hogy az elméleti előnyök mellett már számtalan referencia áll rendelkezésre a legkülönbözőbb alkalmazási területeken, amik kérésre megtekinthetők. Az üzemeltetők nagy része szereti megosztani közvetlen tapasztalatait is a technológiával kapcsolatban, gyakorlati előnyeivel és az esetlegeses buktatókkal együtt.

Cikkünkben egy 3 szintes, (földszint, első emelet plusz tetőtér) ~ 3200 m2-es épület energetikai felújításának főbb lépéseit, és tapasztalatait tekintjük át.

Kiindulási állapot:

Hűtés (klimatizálás): ~ 130 db oldalfali mono split készülék, idős, átlag 10 éves géppark, hosszú csövezési távolságok, növekvő szervizköltség, Kalkulált átlagos COP-érték: ~ 2,3

Fűtés: telephely központi gázkazán, hőközpont, radiátoros hőleadók. Kismértékű szabályozhatóság, távfelügyeleti, -beavatkozási lehetőség nincs. Magas üzemeltetési költség.

A felújítás kiindulási alapja a klímarendszer korszerűsítését célozta meg. Több alternatíva megvizsgálása után a vezetés a levegő-levegő hőszivattyús rendszer alkalmazása mellett döntött, ami a nyári klimatizáláson kívül a teljes épület téli fűtését is gazdaságosan el fogja tudni látni.

A szakemberek által végzett gazdaságossági, megtérülési számítások szerint a beruházás a 8. évben térül meg. Ez első hallásra nem a legjobb érték, de figyelembe véve, hogy a meglévő rendszer egy magasabb karbantartási és üzemeltetetési költséggel ugyan, de működőképesen tartható, a meglévő rendszerhez nem tartozik bekerülési költség.

Amennyiben a fenti költség-összehasonlítást egy zöldmezős beruházás alkalmával végeznénk el, ahol a gázkazán + radiátor rendszer és a monosplit géppark is most kerülne beépítésre, ez a megtérülési idő 0-3 év közé esne a VRF rendszer javára.

Természetesen figyelembe kell venni, hogy mind a hagyományos gázkazános fűtési rendszerek, mind a monosplit klímatechnológia területén történtek fejlesztések az elmúlt 10-15 évben.

A VRF rendszerek tervezésénél szintenként és szárnyanként külön kalorikus rendszerek kerültek kialakításra: 6 hűtőkörből álló rendszer.

A régi monosplit géppark teljes mértékben eltávolításra került. A radiátoros fűtési rendszer megmaradt. A méretezés szerint a VRF képes ellátni -15 °C-ig az épület teljes fűtését, de igény szerint lehetőség van a külső hőmérséklethez tartozó munkaponti hatásfok, valamint a villany- és gázárak arányának függvényében bivalens üzemeltetésre is.

A kivitelezés 2010. május-június folyamán történt, külön érdekessége, hogy a munkálatok az irodaház „lakott” állapotában történtek. A beltéri munkák jelentős része, mint pl. a gerincvezetékek csövezése, kábelezés, a folyosó álmennyezetében történt. A monosplit rendszerből pedig a cseppvíz-vezetékek jelentős része, alapos ellenőrzés után alkalmasnak mutatkozott az új rendszerhez is.

A rendszerhez tartozik egy interneten keresztül is hozzáférhető számítógépes központi vezérlő, ami az ütemezett működésen kívül számos kényelmi és biztonsági funkcióval szolgál felhasználóinak. Alkalmazásával az energia- és költség-megtakarítások tovább növelhetők, megakadályozva, nehezítve a tudatlanságból vagy figyelmetlenségből okozott energiapazarlásokat. Például: éjszakára vagy hétvégére nyitott ablak mellett bekapcsolva felejtett klíma stb.

Első éves tapasztalatok (egy fél hűtési és egy teljes fűtési szezon után):

- Az energiahordozó költségmegtakarítások hozták a megtérülési számításokban leírtakat.

- Az általános nyári komfortérzet javult.

- Az egyes dolgozók téli komfortérzete romlott!!!
Ez a probléma alapvetően az épület hőszigeteltségi hiányosságaiból eredt. Az egyes helyiségek átlaghőmérséklete az előző évekhez viszonyítva és a vonatkozó szabványban leírtaknak megfelelt ugyan, de a nyílászárókhoz (ablakok) közel ülő fázósabb kollégák komfortérzete jelentősen romlott. A radiátoros fűtési rendszer „előnye” volt, hogy a hideg forrásának közelében kompenzálta a hidegérzetet, természetesen jelentős fűtési energiát felhasználva, pazarolva ezzel az udvar, utca fűtésére.

Az épület homlokzati szigetelése és nyílászáró korszerűsítése is szerepelt a vállalat terveiben korábban, ami sorrendiségileg sajnos csak egy évvel később realizálódott, mint a fűtés és hűtés korszerűsítése. Ennek eredményeként a téli komfortérzet is tökéletesen visszaállt, és tovább csökkent az épület energiafelhasználása. Természetesen a gépészeti korszerűsítés és a szigetelés fordított sorrendje esetén a beépített géppark teljesítménye és bekerülési költsége is alacsonyabb lehetett volna ~ 10-15%-kal.

A rendszer azóta minden igényt és elvárást kielégítően, magas komfortérzet és alacsony üzemeltetési és karbantartási költség mellett üzemel.

Cseh József

LG Electronics Magyar Kft.
1097 Budapest, Könyves K. krt. 3/a.
Mobil: 06-30-848-6395
E-mail: jozsef.cseh@lge.com
www.lg.hu

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul