e-gépész online szaklap

Hiányos tervezés, kivitelezői felelősség

2012. augusztus 16. | e-gépész | |  0 |

Több rendkívül érdekes, ma is precedensértékű esetre bukkantunk, amelyeket sorban lehozunk, hiszen ma egy tervezőnek legalább annyira ügyvédnek kell lennie, mint mérnöknek. Első esetünk arról a tervezői felelősségről szól, amit a kivitelező átvállal, ha a tervező tudta nélkül változásokat eszközöl.

BH1975. 193

A kivitelező a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok szerint felelős, ha a tervdokumentáció hiányosságait pótolja ugyan, de oly módon, hogy ennek következtében a létesítményt nem a műszaki előírásoknak megfelelően valósítja meg [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 24. §, 5/1968. (II. 6.) ÉVM rendelettel közzétett építési szerződés alapfeltételei 21. §].

A generálkivitelező felperes egy 101 lakásból álló épület radiátor-cseréjével kapcsolatos költségeinek megfizetése iránt keresetet indított. Ebben a hibás tervdokumentációt szolgáltató I. r. alperes beruházót, a hibás tervdokumentációt készítő III. r. alperes tervezőt, valamint a radiátorokat szállító és gyártó II. és V. r. alpereseket, továbbá a létesítmény üzemeltetőjét (IV. r. alperest) arra kérte kötelezni, hogy vétkességük arányában a radiátorok kicserélésével kapcsolatosan felmerült 286 773 forint költségét térítsék meg.

Az első fokú bíróság a kicserélt radiátorok meghibásodása okainak megállapítása érdekében szakértői bizonyítást rendelt el. A vizsgálat során az ügy előzményeként az volt megállapítható, hogy az épület - meghatározott terv adaptálásával - a III. r. alperes tervei alapján készült. A létesítmény átadása 1971. november hóban történt meg. Az 1971/72. évi fűtési idényben a berendezésre nem volt panasz. 1972. október végétől kezdődően azonban az acéllemez-radiátorok sorozatosan kilyukadtak. Másfél hónap alatt szinte valamennyi radiátor meghibásodott. Ezért a hibás fűtőtesteket kicserélték és azóta nem merült fel panasz. Egyébként a radiátor meghibásodásoktól eltekintve az épület fűtőberendezése kifogástalanul üzemelt és fűtöttsége megfelelő volt.

A szakértő a helyszíni szemle alkalmával megállapította, hogy a radiátorok kivétel nélkül mind azonos helyen az alsó közcsavar alatt lyukadtak ki. A fűtési rendszert a helyszíni szemle alkalmával leürített állapotban találta.
A szakértő a fűtési rendszerrel kapcsolatban - az Anyagszerkezettani Intézet bevonásával - megvizsgálta a radiátoroknál alkalmazott lemezanyag tulajdonságát és minőségét is. Megállapította, hogy az acéllemez anyag (az MSZ 500-66 szerinti szabvány-előírásoknak megfelelő) csillapítatlan acél, amely anyag egyébként korrózióra hajlamos.

A szakértő véleménye szerint a berendezés többszöri ürítése-töltése a korrózióhoz nagymértékben hozzájárult. Ürítéskor ugyanis az alsó közcsavar alól a víz nem távozik, így ott lehetőség van a lerakódott szennyeződés besűrűsödésére, amely fokozott korrózióveszélyt rejt magában. Az is megállapítható volt, hogy a vizsgált rendszert - a helyszíni szemle tapasztalatai alapján - az üzemeltetéshez feltétlenül szükséges mértéknél jóval nagyobb számban ürítették-töltötték.

A perbeli esetben nem teljesült az a követelmény, hogy a fűtési rendszer oxigénfelvétel szempontjából nyugalomban maradjon. Az előírások szerint az adott fűtőrendszer biztonsági előremenő hurokmagasságának 3300 mm nagyságúnak kellene lennie. Ezzel szemben az adaptálás alapjául szolgáló eredeti terven 1000 mm hurokmagasság szerepel. A III. r. alperes által készített terven azonban egyáltalában nem szerepel a hurokmagasság. Az eredeti terv tehát hibás, az adaptált terv pedig hiányos volt. A szakértő a helyszíni szemlén 860 mm ténylegesen kivitelezett hurokmagasságot mért. Ezért a biztonsági vezetéken keresztül óránként közel a rendszer egész térfogata cirkulál át a tágulási tartályon.

Lényegében tehát megállapítható, hogy az V. r. alperes által gyártott csillapítatlan acél korrózióra hajlamos, a berendezésekben a tágulási tartály cirkulációja folytán állandó oxigénfelvétel történik, amely a radiátor-lemez korróziójának okozója. Az eredeti tervdokumentáció a fűtési berendezés szempontjából (hurokmagasság) hibás, az adaptált terv pedig hiányos volt. A kivitelező vállalat (felperes) a hiányos tervdokumentáció kijavítását nem igényelte és a biztonsági előremenő hurok magasságát minden különösebb megfontolás nélkül alakította ki. Az oxigén dúsulását fokozta az üzemeltető által a kelleténél több ízben végzett töltés-ürítés is.

Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az V. r. alperes által gyártott radiátorok megfelelnek a műszaki előírásoknak, illetve az azokra vonatkozó szabványnak. Tekintettel arra, hogy a felperes generálkivitelező a fűtési rendszer kivitelezését lényegében tervdokumentáció nélkül végezte el, ennek hiányában alakította ki a radiátorok közvetlen meghibásodását okozó biztonsági előremenő hurok méretét, a tervdokumentációt szolgáltató I. r. alperes beruházó és a tervdokumentációt adaptáló III. r. alperes tervező nem felelős.

Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az ítélet megváltoztatását és a felmerült kárért felelős alperesek marasztalását.

A fellebbezés nem alapos.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a berendezés biztonsági előremenő vezetékének az elhelyezett szivattyú teljesítőképességéhez viszonyított aláméretezése (3300 mm helyett 860 mm) önmagában az oxigénkorróziós folyamat okozója, mert lehetővé teszi a tágulási tartály cirkulációját, friss oxigén állandó beáramlását. A kivitelező szakvállalattól általánosan elvárható a méretarányok ismerete, az esetleges eltérés felismerése és korrigálása, valamint a fűtési rendszernek pontos méretarányok szerinti kialakítása.

Az építési szerződés teljesítésének alapelvei szerint [5/1968. (IV. 6.) ÉVM rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 21. §-a] az építési-szerelési munkát a szerződés (a kivitelezési tervdokumentáció), a jogszabályok, az Építőipari Kivitelezési Szabályzat kivitelezési előírásai, az egyéb műszaki előírások, a szabványok, valamint a hatósági engedélyek feltételei szerint kell kivitelezni. Tekintettel arra, hogy a felperes a fűtési rendszer kialakításánál, illetve kivitelezésénél a műszaki előírásokban foglaltaktól eltért, a szerződésszegésért felelőssége teljes mértékben fennáll [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 24. §]. A létesítmény tervdokumentációja az előremenő vezeték hurokméretét nem tartalmazta, a felperes kivitelező a beruházó, illetve a tervező megkérdezése vagy azoknak a hiány pótlására való felhívása nélkül a méreteket önállóan alakította ki, így ennek kockázatát is magára vállalta, vagyis kárát maga okozta, ezért a következmények áthárítására lehetősége nincsen.

A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése, illetve 254. §-ának (3) bekezdése figyelembevételével indokai kiegészítésével helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 754/1974. sz.)

(Megjelent: BH 1975/4.)

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul