e-gépész online szaklap

A felújított kémény esete az ablakcserével

2009. április 7. | Hanusi János | |  2 |

Épületgépészként és pályázatok készítésekor érdekes és szomorú anomáliára bukkantam. 2006-ban a kiírók jó szándékától vezérelve a veszélyes gyűjtőkéményekre pályázatot írtak ki. Ez szép és jó volt, de ezek a kémények általában gázüzemű készülékek égéstermékét vezették el, tehát elvileg a felújításokról tudni kellett volna a helyi gázszolgáltató vállalatnak, de ezt sem a kiíró, sem a kivitelező nem tartotta fontosnak, úgy gondolták, jobb, ha az ő értelmezésük szerint elkészül a felújítás, a lakók és mindenki örömére.

Az öröm viszont a következő pályázatnál ürömbe fordult, mivel a 2008-as energia-megtakarítást célzó pályázatokba néhány, kéményét felújított lakóközösség is pályázni kívánt. Én, mint épületgépész, elkészítettem a nagyra törő koncepcióterveimet, amiben minden épületet önálló központi fűtési és használati melegvíz-ellátó rendszerrel terveztünk volna felújítani. Ezeket a költségeket viszont a lakók nem tudták finanszírozni, mindenki az omladozó homlokzatával és a rossz nyílászáróival volt elfoglalva, érthető módon. A tervezett költségek ismeretében ugyanis ezek elsőbbséget élveztek a szemükben, és az 1,5 millió Ft-os lakásonkénti maximális költségek ebben körülbelül ki is merültek.
Ekkor jött be a képbe az a pályázat-kiírói feltétel, hogy csak gázszolgáltatóval engedélyeztetett tervvel pályázhatnak a külső nyílászáró-cserékre. A gázszolgáltató ellenőre viszont csak a jelenleg érvényes technológiai utasítása szerint engedélyezheti az új terveket, mivel részére az joghatályos. Általában a gázszolgáltatók technológiai utasítása 90%-ban megegyezik a jelenleg érvényben levő GMBSZ-szel, ami tiltja a kéményes deflektoros „B11” típusú készülékek lakótérrel összeszellőzetett helyiségben való elhelyezését, továbbá az „A” típusú gáztűzhelyek frisslevegő-ellátását külső térbe kiszellőztetett, depressziós szellőzéssel kell megoldani.
Ez mind szép és jó, sőt maximálisan követelendő dolog új építésű házak esetében. De mi van a meglévő gyűjtőkéményes házakkal? A területi gázszolgáltató vállalat kidolgozhatna egy meglévő épületekre vonatkozó technológiai utasítást, de nem hajlandó ezt megtenni, ugyanis óriási felelősséget látnak a dologban. Bár szerintem az nagyobb felelősség, hogy tudnak a problémáról, de megoldást nem keresnek. Én tervezőként viszont a megrendelőim igényét kell, hogy tolmácsoljam, akik hallani sem akarnak arról egy több mint 10 millió Ft-os kémény-felújításos pályázat után, hogy bontsák le a vízmelegítőt és a falifűtőt, és cseréljék ezeket a berendezéseket elektromos üzeműre, továbbá a gáztűzhely felé helyezzenek kültérbe kiszellőző páraelszívó berendezéseket. A jelenleg érvényes GMBSZ értelmében, ha nyílászárót cserél a lakó, akkor így kellene eljárnia.
Tervezőként a következő javaslatot tettem a gázszolgáltató felé, ismerve az épület létesítését és az akkor érvényben lévő GOMBSZ-ot. Az új állapotot a régi és a jelenleg érvényes légellátási normákat keresztezve próbáltam megfeleltetni. Ismeretes volt a régi GOMBSZ-ból, hogy ha a gázkészülék légtérkapcsolatban van egy minimum 1,3 m2 felületű, nem fokozott légzárású nyílászáróval, „L5”, és egyidejű hőterhelési (kevesebb, mint 5230 W) és fajlagos légtérterhelési (kevesebb, mint 1250 W/m3) kritériumoknak is megfelel, akkor üzemelhet a gázkészülék. Ezeknek a kritériumoknak a meglévő lakások mindegyike megfelelt, akkori állapotukban. Nyílászáró-cserével viszont a nyílászárók légzárása L5-ről L2-re javulna, tehát fokozott légzárásúak lennének, jelenleg viszont birtokában vagyunk olyan légbeeresztő szerkezeteknek, amelyek segítségével könnyedén biztosíthatjuk az L5-ös típusú nyílászárók réshosszán beáramló légmennyiséget azonos körülmények között. A kémények állapotáról pedig a helyileg illetékes kéményseprő-ipari kft. tud nyilatkozni, hisz náluk jobban nem ismeri senki a helyi kéményeket, mivel évente felülvizsgálják őket.
A kéményes „B11” készülékek légellátása a fent vázolt módon biztosítható, de továbbra is kérdéses a gáztűzhelyek levegő-utánpótlása, mivel azt a szabályzat szerint csak kényszer-áramoltatott depressziós szellőzéssel lehet megoldani, ami jelen esetben kivitelezhetetlen, illetve olyan pluszköltségeket hárítana a lakókra, amiket nem tudnak felvállalni. Erre is az előbb felvázolt régi rendszerhez történő megfeleltetés lenne a megoldási javaslatom.
Sajnos a szolgáltatói huzavona, felelős keresése közben az idő ketyeg, új GMBSZ még nincs, a szolgáltató pedig vonakodik állást foglalni.


Mellékelt számításommal próbálnám összehasonlítani a régi nyílászárókon és a tervezett nyílászáró-cserékkel párhuzamosan elhelyezésre kerülő légbevezetőkön beáramló égésilevegő-mennyiségeket azonos körülmények között.
A GOMBSZ szerinti szellőzőlevegő-szükséglet 1,3 m2 felületnél nagyobb konyhaablak kerületére vetítve (0,90 m x1,5 m): MSZ 9384/2:1989 Ablakok és erkélyajtók műszaki követelményei szerint a meglévő, légzárás nélküli kapcsolt gerébtokos nyílászárók „L5” légzárás-besorolásúak, eszerint meghatározható a meglévő ablakokon beáramló levegő mennyisége számítással:


= 3,6*4,8*4,74(2/3) = 48,76 (m3/h)

ahol:
a: a légáteresztési tényező (esetünkben a = 3,6 m3/hmPa2/3 „L5”)
l: a rés hossza a vizsgált szektorban (esetünkben 0,9 x 2 + 1,5 x 2 = 4,8 m)
a külső és belső tér közötti nyomáskülönbség

= 1,1 + 3,64 = 4,74 Pa
ahol:
a szellőzőkürtő gravitációs nyomáskülönbsége
a légbeeresztők közötti gravitációs nyomáskülönbség
a szél torlónyomása a homlokzati nyílászárókon


= 3*9,81*(1,165-1,128) = 1,1 Pa
ahol:
h: a szellőző kürtő magassága a 4. emeleten (3 m)
g: a gravitációs gyorsulás (9,81 m/s2)
a külső levegő sűrűsége nyáron (30 oC) 1,2928 x (273,16/303,16) = 1,165 kg/m3
a belső levegő sűrűsége nyáron főzés közben (40 oC) 1,2928 x (273,16/313,16) = 1,128 kg/m3


= (1,165/2)*2,52=3,64 Pa
ahol:
a külső konyhai homlokzati nyílászárókat terhelő átlagos minimális szélsebesség (2,5 m/s OMSZ adat)
a külső levegő sűrűsége nyáron (30 oC) 1,2928 x (273,16/303,16) = 1,165 kg/m3

Nyílászáró-csere után 1 db EFA-581 és 1 db Air-Tonic AT-G60-TE típusú légbevezetőt tervezünk elhelyezni a konyhai nyílászárókba, illetve az oldalfalra:
= 24,1 + 40 = 64,1 (m3/h)


= (4,741/2 *35)/101/2 = 24,1 (m3/h)


40 (m3/h) (4,74 Pa-nál diagramból leolvasva)
ahol:
a felső ablaktokban elhelyezett (EFA-581) légbevezetőn beáramló levegőmennyiség
az oldalfali (AT-G60-TE ) légbevezetőn beáramló levegőmennyiség
10 Pa nyomáskülönbségnél a légbevezetőn beáramló légmennyiség (EFA-581 - L10 = 35 m3/h)
a külső és belső tér közötti nyomáskülönbség felső légbevezetőre vizsgálva
=1,1+3,64=4,74 (Pa)
ahol:
felső légbevezetőt terhelő nyomáskülönbség
szellőzőkürtő gravitációs nyomáskülönbsége
légbeeresztők közötti gravitációs nyomáskülönbség
szél torlónyomása a homlokzati nyílászárókon
=3*9,81*(1,165-1,128) = 1,1 Pa
ahol:
h: szellőzőkürtő magassága a 4. emeleten (3 m)
g: gravitációs gyorsulás (9,81 m/s2)
külső levegő sűrűsége nyáron 1,2928x(273,16/303,16) = 1,165 kg/m3
belső levegő sűrűsége nyáron, főzés közben 1,2928x(273,16/313,16) = 1,128 kg/m3
= (1,165/2)*2,52=3,64 Pa
ahol:
külső konyhai homlokzati nyílászárókat terhelő átlagos minimális szélsebesség, Nyíregyháza (2,5 m/s, OMSZ adat)
külső levegő sűrűsége nyáron 1,2928x(273,16/303,16) = 1,165 kg/m3

Következtetés:
Tehát azonos feltételek között vizsgálva a jelenleg meglévő kapcsolt gerébtokos ablakokat és a fokozott légzárású, 2 db beépített, nem zárható, minősített Aereco EFA-581, illetve Air-Tonic AT-G60-TE típusú légbevezetőket, megállapíthatjuk, hogy azonos körülmények között több levegő áramlik be rajtuk, mint a meglévő ablakokon.

Szellőző levegőmennyiségre történő biztonsági ellenőrzés új nyílászárók esetén:
Az átfolyós gáz-vízmelegítő (HÉVÍZ V4 típusú) üzeméhez szükséges szellőző levegő az MSZ EN 1443, illetve a GMBSZ szerint:
= 38,44 + 10,66 = 49,1 (m3/h)
Az égési levegő térfogatáramának meghatározása
:
= 1,4*9,5*27,3/34000*3600 = 38,44 (m3/h)
ahol:
LAMBDA – a légellátási (légfelesleg) tényező, értéke atmoszférikus gázkészülékeknél 1,4-1,5-re vehető fel.
Vlev, elm – az elméleti levegőmennyiség, H jelű gáznál kb. 9,5 m3 levegő/m3 földgáz;
– a gázkészülék hőterhelése – gyártói adat (27,3 kW);
Ha – a gáz fűtőértéke, ami H jelű földgáznál, gáztechnikai normál állapotban kb. 34 000 kJ/m3.

A deflektoron beáramló hígító levegő térfogatáramának meghatározása:
= 0,3*(8,5 + (1,4-1)*9,5)*27,3/34000*3600 =

10,66 (m3/h)

ahol az előzőeken túlmenően
Vét,elm – az elméleti ( = 1-hez tartozó) égéstermék-mennyiség, H jelű földgáznál közelítőleg 8,5 m3 égéstermék/m3 földgáz.
tehát a szellőzés megfelelő.

A GMBSZ szerint a gáztűzhelyek üzeméhez szükséges friss levegő szükséglete egyszerűsített módszerrel számítható:
= 0,5*8,34*12 = 50,04 m3/h
ahol:
e - egyidejűségi tényező (3 gázégő esetén e=0,5)
Qn - tűzhely névleges hőterhelése (KARANCS 3P típusú tűzhely Qn = 8,34 kW)
c - szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW
tehát a szellőzés megfelelő.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Nagy Gábor | 2009. máj. 17.

"A pokol felé vezető út csupa jó szándékkal van kikövezve" Gyakorló tervezőként mindig nehezen élem meg, amikor azt kell látnom, hogy a magyar embereket jó szándékú ámde felkészületlen döntéshozók félrevezetik, becsapják. Még nagyobb hibának tartom, amikor egyes "szakemberek" átfogó ismeretek híján egy-egy szűkebb szakmai körben kívánnak eldönteni olyan kérdéseket is, amelyek teljes hatásmechanizmusával nincsenek tisztában. Az elmúlt évek eredménye pedig: kidobott milliárdok, amelyet az adófizető polgárok finanszíroztak, cserébe sokszor rossz levegőjű, néha penészesedő lakást, az ígértnél sokkal kisebb energiamegtakarítást stb. kaptak. Nem kívánok részleteiben foglalkoznia közelmúltban és jelenleg is futó lakossági pályázati lehetőségek anomáliáival, erre terjedelmi okok miatt nem is mernék vállalkozni. Szeretném azonban a lényegre felhívni a figyelmet: Az épületgépészet az építész által "megálmodott" terek komfortjának megteremtője. Hivatása, kötelessége az összes komfortfeltétel minél magasabb szintű kielégítése. Számomra megdöbbentő, hogy milyen kevés figyelmet fordítanak az energiamegtakarítást megcélzó pályázók, és a pályázatok közreműködői a komfort terek levegőellátására /a levegő minőségéről már nem is beszélve/, holott a hatályos követelményrendszernek megfelelő hőszigetelésű lakótér fűtési hőigényének már közel felét a friss levegő felmelegítésének energiaigénye teszi ki. Komoly hiányosság van a komfort légellátás követelményrendszere területén. A korábban erre vonatkozó szabványok és műszaki előírások kötelező érvénye megszűnt. Az MSZ CR 1752 angol nyelvű, jelenlegi magyar viszonyokra szinte értelmezhetetlen anyag egy átlag felhasználó számára lényegében használhatatlan. Kizárólag a műszaki szakemberek "józan paraszti eszére" van bízva, hogy tudása és lelkiismerete mit bír el. Visszatérve a cikkre, amelynek problémafelvetése valós anomáliákat feszeget. Az egycsatornás gyűjtőkémények felújítása sajnos kidobott pénz. Kívánatos megszüntetésük, vagy pl- LAS kéménnyé alakításuk azonban újabb problémát vet fel:ugyanis ezek a gyűjtőkémények biztosítják az esetek 90 %-ban ezen lakások szükséges légcseréjét, légellátását. Messze nem elegendő tehát az a sommás "gázos" ajánlás, hogy "C" típusú készülék beépítése a megoldás, mert az önmagában a jogos komfortigényeket még messze nem elégíti ki. Hangsúlyoznom kell, hogy a nyitott tűzteret, mint potenciális veszélyforrást lehetőleg száműzni kellene minden lakótérből, de súlyos hibát követ el az, aki itt megáll, mert ez minden esetben beavatkozás a lakótér levegőmérlegébe, ugyanúgy további feladatmegoldást igényel, mint a fokozott légzárású nyílászárók beépítése! Alkotmányos joga minden embernek a tiszta levegőhöz való joga is. Ez pedig - nem csak, de lakótérben alapvetően - komplex épületgépész rendszerszemléletet igényel. A hangsúlyt a rendszerszemléletre kívánom tenni !!!/ha lehetett volna ezt vastag betűkkel írtam volna/


Fazakas Miklós | 2009. ápr. 9.

1) Sajnos az 1,4-es lamda érték a nem megfelelő a V4-es vízmelegítő esetén vagy az ugyanilyen égéstermék áramlásbiztosítóval készült FÉG készülékekhez. Méréseink szerint az égéstermék kiáramlása az áramlásbiztosítóból, névleges terhelésen ezeknél a készülékeknél a légellátás lamda=2,5-nél megkezdődik. Így az égési levegő térfogatáramát lamda=1,5-el, az áramlásbiztosítónál szükséges levegő mennyiségét lamda=1 el kell számolni. 2) Az előbbi lamda=2,5 adat kimérése viszonylag egyszerű egy gázipari szakember számára: A készüléket névleges terhelésre be kell szabályozni. Az áramlásbiztosító feletti összekötő csőbe egy állítható ellenállást kell elhelyezni (például egy becsúsztatható lemezt) Az állítható ellenállás értékét addig változtatjuk, hogy az égéstermék kiáramlása az áramlásbiztosítóból éppen megkezdődjön, azaz már 0,1% CO2 érték mérhető az áramlásbiztosító pereménél. Ezt követően mérjük az égéstermék hígítási tényezőt az összekötő cső áramlásbiztosító és az állítható ellenállás közötti szakaszából vett mintában. Az égéstermék hígítási tényező értékéből számítható a légellátási tényező értéke. Több készülék mérése alapján igen ritka a lamda=2,5 alatti értékkel rendelkező készülék, de találtunk olyan készüléket is amelyhez lamda=3 –at kellet hozzávezetni, az égéstermék felállítási helyiségbe történő kiáramlásának megszüntetéséhez. Ezért olyan készülékek esetén, amelyhez nem állnak rendelkezésre adatok, az eddig ismert legrosszabb értékkel a lamda=3 kell számolni és a kémények méretezésénél az ennek megfelelő minimális kéményben biztosítandó h=3,23 égéstermék hígítási tényező értékkel. 3) Fel kell hívni a figyelmet, hogy az égéstermék elemző műszerek sok esetben légfelesleg felirattal jelenítenek égéstermék hígítási értéket, fordítási hiba miatt. Ellenőrizzük műszerünket az égéstermék hígítási tényező számításának ismert képletével: h=21/ (21-O2%) képlettel. Az égéstermék hígítási tényezőből a légfelesleg a lamda=Vemin/Lemin*(h-1)+1 képlettel számítható, amely földgáz esetén lamda=0,89*(h-1)+1 4) Az előbbiekből következik, a gravitációs kéményes technika igen energia pazarló volta. Hiszen lehetséges, hogy nem a minimálisan szükséges 2,5-3 szoros levegő áramlik át a lakáson, hanem ennél lényegesen több, és távozik felmelegítve. 5) A 2008 évi Országos Kéménykonferencián elhangzott előadásból is világosan kiderült, hogy a gravitációs gyűjtőkémény működése igen bizonytalan. Az olyan kéményfelújítással, amikor a kémény gravitációs marad, csak további 20-25 évre konzerváljuk ezt a nem biztonságos és energiapazarló technológiát. A nálunk ismert technológiáknak is vannak olyan verziói, amelyek alkalmasak túlnyomással üzemelő kondenzációs készülékek égéstermékének befogadására. Ezek mintegy 10%-al magasabb költséggel járnak, de lehetővé teszik az energiatakarékos és biztonságos fűtési technológia létesítését. Ezeknél a megoldásoknál már nem jelent gondot a konyhai szagelszívó utólagos létesítse vagy a fokozott légzárású ablakok beépítése. 6) Hibás eljárása kémény hibákat a lakók felé úgy felvetni, hogy a kéményt bélelni kell, mert a kéménybélelés a kéményhibák megoldásának csak egyik lehetséges módja. A kéményhibát a létesítéskor fennálló előírások figyelembe vételével kell megállapítani. Tehát a a tulajdonost a konkrét kéményhibáról kell tájékoztatni, amely többféle módon is kezelhető, nem csak kéménybéleléssel. Célszerű ilyenkor épületgépész mérnök tanácsát kérni, mielőtt az elavult technológia konzerválására jelentős összeget költenénk. Erősen kétséges például, hogy egy kizárólag gázüzemű vízmelegítőket ellátó gyűjtőkéményt érdemes e lakásonként 250 eFt-ért felújítani, vagy inkább át kell térni vezérelt áramról üzemelő elektromos tárolós vízmelegítők használatára és a kéményt lezárni. Esetleg lehetséges a házban található többi kéményjárat felhasználásával minden lakásban kialakítani a kondenzációs elvű központi fűtést, amelynek égésterméke a korábbi kéményjáratokban elvezetett 80 vagy 60 mm átmérőjű égéstermék elvezetőkön keresztül történhet. 7) A mai döntéseinket célszerű 2-3 szoros gázárra kalkulálva meghozni. Ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy az energiatakarékosság érdekében nem túl magas ár a zárt égésterű gázkészülékekre való áttérés, amely lehetővé teszi az épület hő-veszteségének csökkentését is az ablakcserék lehetővé tételével.

Facebook-hozzászólásmodul