e-gépész online szaklap

Együttműködés és egyetértés visz előre

2012. november 20. | Büki Gergely | |  2 |

Dr. Csoknyai Tamás, Talamon Attila, Dr. Csoknyai István és Prof. Zöld András H-ból C, F-ből A: Az épületenergetikai rendelet módosításának hatása a távfűtéses épületek energetikai besorolására című cikkére két ok miatt reflektálok: érintettség és a cikk néhány magasra emelt gondolata okán.

Érintettségem

Az érintettség nagyon halványan jelenik meg, amikor a szerzők azt írják, hogy „a táblázat adatai azokra az értékekre hajaznak, amelyeket 2011-ben a Magyar Mérnöki Kamara ad hoc munkacsoportja javaslatainak vitája során felmerültek”. Egyértelmű és vállalom, hogy arról a 7/2006 TNM rendeletmódosító javaslatról van szó, amely „Az épületek primerenergia-felhasználása” címen megjelent a Magyar Épületgépészet 2011/7-8 sz. 21-26. oldalán is, más, a rendeletmódosítást érintő cikkek mellett. Ez a cikk – a lehetséges hőtermelések között – a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználására is összefüggéseket, illetve táblázatokban és diagramokban parametrikus értékeket javasol. A kapcsolt energiatermelés parametrikus adataiban a villamosenergia-termelés fajlagos primerenergia-felhasználása 1,67-2,22 (hatásfok 0,45–0,6) között változik, a szerzők által említett 2,86-os érték tehát nem. (A 2,86-os érték egészen más vonatkozásban, az épületek villamosenergia-igénye kapcsán fordul elő.)

Örülök annak, hogy a szerzők hivatkoznak a német, finn, lengyel és dán adatokra. Ugye a 7/2006 TNM rendeletben rögzített 1,12-os és például a most hivatkozott 0,7-es érték nagyon távoli (1,12/0,7 = 1,6). Ám a külföldi adatok és az általunk javasoltak összhangban vannak, figyelembe véve a távhőrendszer veszteségeit, a kapcsolt és közvetlen hőtermelés megosztását, amire a hivatkozott cikkem természetesen utal.

A szerzők mostani cikke alapján csak sajnálni tudom, hogy javaslatunk végül nem kerülhetett be a rendelet módosításába! A Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékének véleményét „erős e-mail levelezési kampány követte”, és ezután a kamara TNB Bizottsága úgy döntött, hogy „a primerenergia-felhasználás témáját – a BM-mel konzultálva – kihagyja a most kiadásra kerülő rendelet-módosítás javaslatából” (l. Kovács István: A Magyar Mérnöki Kamara feladatai a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításával kapcsolatban, Magyar Épületgépészet, 2011/7-8, 40. old.). Az ún. TNB Bizottságnak nem voltam tagja, a módosításba azután vontak be, miután az első nyilvános konferencián (2011. március 4.) bíráltam a hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználására előterjesztett javaslatot, és új javaslatot terjesztettünk elő a későbbi konferencián (2011. június 6.). Tevékenységemet – a fentebb idézett döntést követően – abbahagytam.

Magas labdák

Hozzászólásra elsősorban nem az érintettség, hanem a szerzők által felvetett, nagyon elgondolkodtató társadalmi hatások és következmények (a magas labdák) ösztönöztek! Nem a magas labdák leütése a célom, hanem eltöprengés a felvetett gondolatokon.

Csak egyetérthetek azzal, hogy a korábbi és mostani rendelet számainak jelentős eltérése a tanúsítási rendszer és a tanúsítók hitelét erősen érinti! Ez két alapkérdést bizonyosan felvet. Egyrészt a korábbi és a mostani rendeletkészítők felelősségét, másrészt azt, hogy szabadott-e ilyen ismert teherrel a társadalom nyakába zúdítani egy rendeletet, amelyért fizetnie kell. De további kérdések is adódnak, például az, hogy a rendeletnek mi a célja, az Európai Unió irányelveinek való megfelelést szolgálja-e? Ez formálisan igaz is lehet, de tartalmában csak részben. Az EU-irányelvek ténylegesen egyrészt az épületek energiaigényének csökkentését célozzák (ennek a rendelet korábbi és mostani változata maradéktalanul meg is felel), másrészt az épületek hatékony energiaellátását (kapcsolt, hőszivattyús hőtermelés, megújuló energiák hasznosítása stb.) ösztönzik, amit a rendelet bizonyos mértékig ugyan felvállal, de egyáltalán nem teljesít. Az eltérő számok kapcsán két feladatot látok: egyrészt a helyes, a valóságnak megfelelő számokat keressük és használjuk, másrészt számos eljárást, például a kapcsolt hőtermelést nem lehet egyetlen számmal jellemezni. Az a módszer, amely túlzott egyszerűsítéssel kívánja a vizsgált eljárást jellemezni, a hiteltelenné, feleslegessé és megtévesztővé válik.

Nagyon lényeges felvetésnek tartom annak eldöntését, hogy az állami támogatás inkább a távfűtött panellakásokra vagy inkább a családi házakra terjedjen-e ki. Az ilyen és az ehhez hasonló kérdések megválaszolása segíti a nemzeti energiafejlesztést, és keresnünk kell a megfelelő válaszadás módjait. A válaszhoz megítélésem szerint rendszerszemlélet szükséges, amely az energiaigény-csökkentés lehetőségeit és a hatékony energiaellátás minden számításba vehető megoldását figyelembe veszi, és hosszú távra (az élettartamra) a költségek jelenértékének optimumát keresi. Ilyen vizsgálat csak szakszerű, komplex és körültekintő energetikai tervezéstől várható. Az épületek energetikai tanúsítása erre nem alkalmas eszköz.

A szerzők javasolják, hogy a távfűtésre vonatkozó hazai primer energetikai tényezők (fajlagos primerenergia-felhasználások) igazolása nagyobb publicitást kapjon, hogy az ebből eredő aggályok minél könnyebben kezelhetők legyenek. A javaslattal egyet kell érteni. Bizonyosan lehet és kell a publicitást és az igazolást fokozni, ám az elengedhetetlen, hogy a már publikált és igazolt hazai és külföldi adatokat (Eurostat) vegyük is tudomásul.

A cikk kapcsán is felvetődik, hogy elégedettek lehetünk-e a rendelet módosításával? Energetikusként és a primerenergia-felhasználás mutatóit illetően, biztosan nem! E tekintetben a szakmai összefogás elmaradt, és adósai maradtunk a társadalom elvárásának.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fázmán József | 2012. nov. 21.

Ráadásul a tényleges energia-fogyasztás (rezsi) és a primer-energia felhasználás különösen a távhőre vonatkozó értékek részben valóságtól elrugaszkodott meghatározása miatt nem mindig van köszönőviszonyban egymással. Jól van ez így? FJ


Chiovini György | 2012. nov. 21.

Lehet, hogy merészség hozzászólnom, és véleményemmel nem mindenki fog egyetérteni. Én is úgy vélem, hogy az épületek hatékony energiaellátásának megoldását komplex energetikai vizsgálat (audit) alapozhatja meg. (Büki Gergely hozzászólása). Ha társadalmi cél ennek előmozdítása, nyomon követése, és erre az épületenergetikai tanúsítványt tartják alkalmasnak, mert az a primer energia igényességet tükrözi, akkor ezt miért kell az épület tulajdonosának finanszírozni? őt szerintem a saját épületének energia fogyasztása, annak természetes mértékegységben és pénzben kifejezett nagysága érinti és érdekli. Költségben és nem primer energiában számol. De el tudom képzelni, hogy egy ország, sőt egy földrész primer energia fogyasztását más módszerekkel is lehet optimalizálni. Valószínűleg kisebb ráfordítással és hasonló pontossággal (pontatlansággal).

Facebook-hozzászólásmodul