e-gépész online szaklap

Újabb problémafelvetések az elnökség felé

2009. november 25. | e-gépész | |  1 |

A héten három, elég fontos probléma merült fel olvasóinkban; az első a KEOP-pályázatokkal kapcsolatos, a jól hangzó támogatási mérték és a feltételrendszer összeegyeztethetetlenségét, a tételes költségvetés készítéséhez szükséges részletes kiviteli terv és műszaki tartalom hiányát kifogásolja. Felmerült még a kamarai nyilvánosság igen aktuális kérdése, illetve a Kamara szerepe a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókkal kapcsolatban.

Tisztelt olvasók!
A napokban jelent meg egy statisztika a különböző pályázati lehetőségek kihasználtságáról és eredményességéről. Az összes EU forrásokra kiírt pályázat közül a KEOP pályázatok eredményessége a legrosszabb, ha jól emlékszem a rendelkezésre álló források mindössze 10 %-a körüli.
Miért?
Röviden; az energiatakarékosság, - ha komolyan veszik - drága dolog, ezért a pályázatban elvárt
megtérülési mutatók általában nem teljesíthetők.
Feloldhatatlan ellentmondás van a követelmények elvárásai és reális teljesíthetőségük között.
Konkrét példával szeretném megvilágítani;
2008 évben egy középiskola KEOP.5.3.1 pályázatának műszaki munkarészeit (energiaaudit, megvalósíthatósági tanulmány, kiviteli tervezés) készítettük el.
A közel 30 éves épületegyüttes műszaki állapota, hőszigeteltsége a 70-es évek olcsó energia szemléletének és korának megfelelő állapotú volt.
Az épületegyüttes határoló szerkezetei, gépészeti rendszereinek korszerűsítése mintegy 180 millió Ft-ot igényelt volna. Az elérhető megtakarítás megközelítette volna a 70 %-ot.
A megtérülési mutató azonban a pályázati küszöböt nem érte el. Költséget csökkenteni csak egymásra épülő beavatkozások elhagyásával lehetett, végül maradt a gépészet, kazánpark csere, áramköri szétbontás szabályozott körökre, radiátorok szerelvénycseréi. Ennyi fért a pályázati határfeltételekbe, ott is csak a minimum támogatási aránnyal (14,5 %).
A pályázat csak azért valósult meg, mert a gépészeti rendszer már a 2008/09 fűtési idényt se tudta volna teljesíteni. (Az Önkormányzat akkor is beruházásra kényszerült volna, ha a pályázatban elért 4 millió Ft-os pályázati pénzt se kapja meg, mert minden fillér számít).
Az idén ismét több megkeresést kaptunk a 2009 évi KEOP pályázatokban történő részvételre, de a feltételrendszer hasonlóan teljesíthetetlen.
Jól hangzik az 50-80% támogatási mérték, csak éppen a megadott követelményértékek mellett szinte teljesíthetetlen.
Véleményem szerint amíg ezen a feltételrendszeren a reálisan elérhető ráfordítás/megtérülés arányon nem történik változtatás, addig a pályázatok eredményességi mutatója nem fog változni.
Meg kell még említenem a pályázatok kiírásának egy nagyon súlyos hibáját:
Nem tudatosítja a pályázatok készítőivel és a pályázókkal, hogy TÉTELES KÖLTSÉGVETÉS csak KIVITELI SZINTÛ TERV alpján készíthető!
Nem csak specifikusan a KEOP pályázatokra jellemző, hogy vadabbnál vadabb "költségvetéseket" és "tételes kivitelezői ajánlatokat" mellékelnek a pályázatokhoz, amelyek a pályázat nyertessége után megvalósíthatatlanok. A megvalósult produktumok rendszerek nem is hasonlítanak sokszor a pályázatban leírtakra, silányabbnál silányabb anyagokat, műszaki megoldásokat hoznak létre, amelyek persze borítékolhatóan nem hozzák a beígért eredményeket, sokszor tág teret engedve a kontároknak, korrupciónak.
Meggyőződésem, hogy jó pályázatot csak kiérlelt műszaki tartalommal, korrekt és gondos előkészítő munka esetén lehet készíteni, amelyeknek elengedhetetlen kelléke a korrekt műszaki terv.
A mai tőkeszegény világban az azonban nem várható el a tervezőktől sem, hogy Ők hitelezzék tudásukat, munkájukat egy-egy pályázat eredményessége ill. a beruházás megvalósulása érdekében.
A pályázatok kiíróinak - többek között - nagy a felelősége abban is, hogy világossá tegyék már a pályázatok kiírásában; a pályázat elő- és elkészítés munka, aminek értéke van, ezért azt is meg kell fizetni.
helyesbítés: fizetni és fizettetni. Másik nagy hibája a pályázatoknak, hogy semmiféle tartalékkeretet nem enged kalkulálni, holott a pályázat beadásától a megvalósulásig a pályázó minden igyekezete ellenére hosszú az idő, az "idő pedig pénz"; az infláció, legutóbb az ÁFA változás egy sor pályázat megvalósulását hiúsította meg.
Mennyivel tisztességesebb lenne egy olyan tartalékkeret alkalmazása, amellyel tételesen el kell számolni!


A kamarai ügyek nyilvánosságáról
November 20-ai cikkünk végén firtattuk a kamarai tevékenység kvázi titkos voltának miértjét. Erre reagálásként érkezett Zöhls András kollégánk törvényismertetése, ami érdekes dolgokat állapít meg a témával kapcsolatban. Fizetések, bizottsági jelentések, tervek: ezeket mind nyilvánosságra kellene hozni.
2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZÉRDEKÛ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELE
Az elektronikus közzététel kötelezettsége
3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi
a) a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevőszék, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia,
b) a központi államigazgatási szerv (a kormánybizottság kivételével), továbbá az országos kamara (!!!), valamint
c) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.
Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA
III. Gazdálkodási adatok
1. A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója; a költségvetés végrehajtásáról - a külön jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal - készített beszámolók. (Közzététel a változásokat követően azonnal, megőrzés a külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 5 évig archívumban tartásával.)
2. A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve (Közzététel negyedévente, megőrzés a külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
A törvény hatálya alá eső szervezetek a közérdekű adatokat honlapjukon általában külön menüpont alatt közlik. Mindenkinek ajánlom az Ügyvédi Kamara adatközlésének elolvasását, a tiszteletdíjakon felül benne van még a hivatalsegéd bére, a fűtés, de még a talárok tisztításának a költsége is.
Én az MMK honlapján semmi nyomát nem találtam semmi hasonló elszámolásnak. Ha pedig mi magunk semmibe sem vesszük a ránk vonatkozó előírásokat (messze nem az idézett az egyetlen), nehezen várhatjuk el, hogy számunkra előnyös törvények szülessenek, egyáltalán, hogy komolyan vegyenek bennünket.
A 9571 ügyvéd egyébként évi 9000 forint tagdíjat fizet, az MMK 19721 aktív tagja évi 35 000 forintot.

Kéményes anomáliák
Szabályozási visszásságokat kutató felhívásunkra szerencsére a pályázat lezárulta óta is érkeznek levelek, ezek egyikét idézzük most. (A beérkező anyagokat ezután is továbbítjuk a tagozat elnöksége felé.) A téma: visszaél-e monopolhelyzetével a kéményseprőipari szolgáltató? Milyen lehetőségeink vannak?
Családi házban lakom, a házban gázfűtés van kialakítva. A helyi kéményseprő cég szakemberei rendszerint nyáron jönnek kéményellenőrzésre. Ez év nyarán kifogásoltam az ellenőrzés időpontját, mire a válasz ez volt: "a cégnek nyáron is kell árbevétel."
Dilemmám a következő:
- Megtagadhatom-e a véleményem szerint alkalmatlan időben elvégzett kéményellenőrzést?
- Kérhetem-e a kéményellenőrzés végrehajtását a fűtési idényben?
Hol van előírva - ha egyáltalán elő van írva-, hogy a kéményellenőrzést milyen körülmények között kell végrehajtani (vagy itt is a biztonság másodlagos?)
Gondolom, hasonló esettel mások is találkoztak.
Tisztelettel: Tóth István
Hozzátennénk, hogy az eset vidéken történt - sok függ az adott helyszíntől, szolgáltatótól. Válaszadásra felkértük Dr. Chappon Miklóst a Kéményjobbítók és Kocsis Attilát az EMKÉSZ részéről. Mindenestre jó lenne, ha az MMK egységesítő törekvései nem csak saját belső szabályzatára, működésére vonatkoznának, hanem az építésüggyel összefüggő tevékenységeket űző cégek koordinálására, minősítésére (vagyis a velük való viszonyra)is.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Halmai István | 2009. nov. 27.

A pályázatkiírások anomáliáival kapcsolatos problémafelvetésekkel nagyon egyetértek. Gazdasági és szakma-etikai megfontolásokból egyaránt rendkívül sürgetőnek tartom az ezek megszűntetése irányába teendő lépéseket. Jómagam tervezőként eddig csak azt választhattam, hogy tartózkodtam az olyan pályázatok előkészítésében való közreműködéstől, melyek irreális követelményeknek való megfelelést igazoló számításokat, vagy pl. kiviteli terv nélkül készítendő tételes költségvetési kiírást igényelnek.

Facebook-hozzászólásmodul