Épületek légtömörségének mérése
2016. március 9. | Dr. Fülöp László, Polics György | | 4 |
Az együttműködési projekt A Magyarország-Horvátország IPA együttműködési program keretében a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Épületgépészeti Tanszéke, együttműködve az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Építőipari Karával, a határ...
Az együttműködési projekt
A Magyarország-Horvátország IPA együttműködési program keretében a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Épületgépészeti Tanszéke, együttműködve az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Építőipari Karával, a határ mindkét oldalán 50–50 db épület, illetve reprezentatív helyiség légtömörségi és légcsere mérését végzi el.
A meglévő magyarországi családi házak légtömörségével kapcsolatban kevés információnk van. A projekt Magyarországon három megyére korlátozódik (Baranya – Somogy – Zala), ezekben a megyékben végezzük el a méréseket.
A mérések célja, hogy képet kapjunk és tanulságokat vonjunk le a meglévő épületállomány légtömörségéről a régióban, és egyúttal összehasonlítsuk a horvátországi és magyarországi határmenti régióban az azonos kategóriájú épületeket.
Az 50 db mérés nem sok, ennek ellenére szeretnénk, hogy a kiválasztott épületek statisztikailag a lehetőségekhez képest viszonylag reprezentatív mintát képviseljenek. Az épületeket csoportosítjuk kor, szerkezet és használat szerint. Terveink között szerepel korreláció keresése is, annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen az 50 Pa nyomáskülönbséggel végzett mérések alapján a valóságos körülmények között kialakuló spontán légcsere.
A szellőztetés
A komfort célú szellőztetés – legyen az természetes, vagy mesterséges – szerepe a különböző épületek kapcsán az, hogy biztosítsa a friss levegőt, és eltávolítsa a belsőleg generált szennyezőanyagokat úgy, hogy mindemellett megfelelő belső levegőminőséget teremtsünk. Vagyis a tevékenységhez igazodó frisslevegő utánpótlást biztosítsuk.
A hőszigetelések fokozásával, nyílászárók cseréjével a transzmissziós hőveszteségek drasztikusan csökkennek, illetve csökkenthetőek. A fokozott hőszigetelés azonban szellőzési kérdéseket vet fel. Az épület minden helyiségében a teljes légrétegben biztosítani kell a levegő cseréjét nemcsak a megfelelő komfortérzet szempontjából, de állagvédelmi szempontból is. A filtrációs veszteségek hőigénye ma is jelentős, de a transzmissziós veszteségek csökkenésével egyre növekszik az „értéke”. Légtömör épülettel és tervezett szellőzéssel azt érjük el, hogy a szellőzés a megfelelő mértékben, a megfelelő időben áll rendelkezésünkre. A túlzott légcsere energiapazarló, ezért a szellőzés ne legyen több a szükségesnél.
Manapság a korszerű, elegendően légtömör épületeknél a fűtés-hűtés ellenőrzött szellőztetéssel párosul. Energiatakarékos gépi szellőztetéssel biztosítani lehet a megfelelő légcserét (lakások esetén ez kb. 0,5 – 0,6 1/h, ha nincs az átlagostól eltérő szennyezőanyag-, illetve nedvességterhelési érték) Ennél kisebb intenzitású szellőztetés mindenképpen veszéllyel járhat. Fontos kiemelni, hogy a szükséges légcsere során eltávozó hőmennyiség egy jó hővisszanyerési hatásfokú légkezelővel ma már akár 90%-ban is hasznosítható. Mindemellett külön tényező a gáztűzhelyek, kandallók, nyílt égésterű kazánok légellátása, ha ez nem megfelelő, az szénmonoxid-fejlődéshez, akár halálesethez is vezethet.
A természetes levegőáramlás (filtráció) okai és lehetséges káros hatásai az épületben
A filtráció fizikai hátterében a sűrűségkülönbség okozta felhajtóerő áll, illetve beszélhetünk szél hatására létrejövő légmozgásokról is, amelyek a külső szél erősségétől, annak nyomó-szívó erejétől függenek.
Nyári időben a sűrűségkülönbség hatására a kellemes hűtött belső levegő „kifolyik” a házból (exfiltráció) és helyére külső meleg levegő áramlik (infiltráció) az épület résein keresztül.
Téli időben a felhajtóerő okozta természetes levegőáramlások során a réseken keresztül a fűtött épületből meleg, nedves levegő áramlik belülről kifelé (exfiltráció), és helyére hideg levegő áramlik kintről (infiltráció). A magas nedvességtartalmú belső levegő egy bizonyos úthossz után olyan felületelemekkel érintkezhet, amelyek hőmérséklete a belső levegő harmatponti hőmérsékleténél kisebb. Itt a felesleges nedvességtartalom a résben kicsapódik, ami egyrészt a szerkezetet közvetlenül károsítja, másrészt az átnedvesedett szerkezet hőszigetelő képességét rontva öngerjesztő módon a jelenséget erősíti.
Ha a levegőáram télen kívülről befelé irányul (infiltráció), a résben áramló levegő felmelegszik, az ehhez szükséges hőáram a rést határoló felületeken jut a levegőbe. E hőelvonás következtében a rés mentén az elemek lehűlnek, alacsony belső felületi hőmérsékletük a hőhidakhoz hasonlóan a kapilláris vagy felületi kondenzáció kockázatával, és így penészesedéssel járhat. Emellett szél hatására is jelentős külső levegő áramolhat az épületbe, télen és nyáron egyaránt.
A fentiek tükrében az épületet állagvédelmi szempontból is szükséges megvédenünk, így a rések, repedések számát, nagyságát a lehetőségekhez képest minimalizálnunk kell.
A jelenlegi hazai helyzet
Egy átlagos magyarországi házból óránként a térfogata többszörösének megfelelő levegő is elszökik, elszökhet.
Az épületállomány túlnyomó többsége természetes szellőzésű, ami probléma, hogy szabályozatlan. Amennyiben az épületben a rések, hézagok nagyok, akkor a természetes szellőzés hideg és/vagy szeles időben túlzott. Ellenben szélcsendes, enyhe időben viszont kevés.
Vannak már önkéntes légtömörségi tanúsítások, mint például a „passzívház”, amely tanúsítások megkövetelik az épületek légtömörségének igazolását is méréssel. A jövőben kötelező érvényű szabályozások is lesznek erre vonatkozóan, az épületek légtömörsége olyan elvárt követelmény lesz, mint például a statikai állékonyság.
A 2010/31/EU Irányelv értelmében a 2018. december 31-e után épülő új középületeknek, valamint minden 2020. december 31. után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie. Az irányelv értelmében a filtráció közel nullává tétele is elengedhetetlenné válik. 2020-tól minden új építésű házat hővisszanyerős szellőztető berendezéssel kell ellátni. Amennyiben az épület légtömörsége nem megfelelő, úgy a filtráció hatására a levegő ki-beáramlik a réseken, és ez jelentősen csökkentheti a hővisszanyerés hatásfokát is, példaként akár 90%-ról 60%-ra, és ezzel az épület energiaigényét is.
A légzárás határértékei szerint három kategóriát különböztetünk meg (DIN, ÉMSZ irányelv):
A táblázatban az n50 érték a Blower Door eljárással egy óra alatt mért filtrációs légcsereszám 50 Pascal nyomáskülönbség mellett.
Épületek légcseréjének és légtömörségének mérése
Az épületek természetes szellőzésének mérése nehéz feladat, és az eredményben is van jelentős bizonytalansági tényező attól függően, hogy a mérés idején milyen külső és belső hőmérséklet és milyen szélhatás uralkodott.
Annak a követelménynek, hogy a mérés ne változtassa meg a mért jellemzőt, megfelel a nyomjelzőgáz-mérés, aminek során olyan gázt juttatunk a térbe, ami természetes állapotban nem fordul elő, vagy csak nagyon alacsony koncentrációban, és mérjük a koncentráció csökkenését. Ez a mérés minősítési célra nem alkalmas, mivel a külső körülmények erősen befolyásolják eredményt. Egy más alkalommal megismételt mérés más eredmény ad.
Minősítési célra az ún. Blower Door mérés alkalmas, amely +Pa majd –Pa nyomáskülönbséget hoz létre a mért térben a külső légtérhez képest, és méri a távozó vagy bejutó légmennyiséget. A külső körülmények csak kis mértékben zavarják, egy megismételt mérés a szabályok betartásával ugyanazt az eredményt adja.
Időegység alatti adott koncentrációváltozás mérése, például nyomjelző gáz esetében
A mérés során megfelelő előkészületeket követően egy adagnyi nyomjelző gázt juttatunk be a helyiség-épület légterébe – mennyisége a kiválasztott gáztól függ –, majd folyamatosan mérjük a nyomjelző gáz koncentrációját legalább addig, amíg a koncentráció a felére csökken (2. ábra). A felezési időből a légcsere meghatározható. A gáz keveredését a légtérben ventilátorral segítjük elő, illetve elektromos fűtőtest használatával (1. ábra).
1. ábra. Nyomjelző gáz koncentráció-változásának a mérése
2. ábra. Nyomjelző gáz koncentráció-változása időegység alatt
A mérési adatokból a légcsereszám meghatározására szolgáló összefüggés:
ahol:
k1 – a nyomjelző gáz koncentrációja a mérés kezdetén [ppm],
k2 – a nyomjelző gáz koncentrációja a mérés végén [ppm],
τ1–τ2 – a koncentráció mérési időtartama [h]
A nyomjelző gáz kiválasztásának követelményei:
• A természetes koncentrációja a levegőben legyen kicsi;
• Jól keveredjen a levegővel;
• Jól lehessen mérni a koncentrációt;
• Ne legyen gyúlékony, irritáló, ne legyen ártalmas se az emberre, se az épületre, az abban levő tárgyakra;
• Inert (nem toxikus, az emberi lélegzést nem támogató, más anyagokkal nem, vagy alig reagáló gáz. Inert gáz elsősorban a nitrogén, továbbá a nemesgázok, mint pl.: hélium, argon, neon, xenon és kripton).
A mérésre alkalmazott nyomjelző gázok:
• Kén-hexafluorid, Sulphur Hexafluoride (SF6)
• Helium (He)
• Tetrafluor-etán (HFC) (Freon) 134a (CH2FCF3)
• Dinitrogén-Oxid, Nitrous Oxide (N2O), nem azonos a Nitrogen Dioxide (NO2) gázzal
• Széndioxid, Carbon dioxide (CO2)
• PerFluorocarbon (PFT)
A nyomjelzőgáz-mérés előnye, hátránya a spontán légcsere szempontjából:
• Előnye: (számottevően) nem befolyásolja a mért jellemzőt, azaz a légcserét.
• Hátránya: a helyiség légcseréjének, légtömörségének minősítésére nem alkalmas, mivel a szélhatás, sőt a léghőmérséklet is befolyásolja a légcserét.
• Következmény: a „tracer gas” mérés és a minősítésre alkalmas 50 Pa blower-door mérés között korrelációt kell keresni, hogy a blower-door mérés alapján hogyan lehet meghatározni a természetes légcserét.
A Blower Door mérés
A „Blower Door” már olyan alkalmazott eljárás, mérési, minősítési módszer, amely képes parancsolt túlnyomást, vagy depressziót képezni a vizsgált épületben vagy helyiségbe, mialatt méri az így generált légmennyiséget és a nyomáskülönbséget.
A „Blower Door” név abból ered, hogy egy axiálventilátor van egy megfelelően kiképzett, állítható fóliakeretbe építve, amelyet jellemzően a bejárati ajtóba helyezünk, szerelünk fel (3. ábra).
3. ábra. Blower Door egység beépítése az ajtónyílásba
A Blower Door kezdetleges mérési eljárását 1977 körül Svédországban alkalmazták először, majd ezekből a mérési eredményekből, jelentésekből terjedt el a vizsgálati módszer számos helyen a világban. Kezdetben a mérési eredmények arra adtak következtetést, hogy feltárják a rejtett szivárgási helyeket az épületekben, majd kiderült, hogy a valós szivárgások sokkal nagyobb mértékűek, mint azt korábban feltételezték. A szivárgások főbb okai az ajtók, ablakok, villamos ajzatok tömítetlenségei voltak.
Jelenleg a mérési eljárást, módszert több ponton továbbfejlesztették, kiegészítették, modernizálták a mai kor elvárásainak és lehetőségeinek megfelelően. A ventilátor ma már számítógép-vezérelt, további elemei a vezérlő hardver és szoftver egység. A mérés időtartama változó, de egy családi ház jellegű épületnél átlagosan 3 órát vesz igénybe.
A Blower Door-t az épületek légtömörségének mérésére, annak minősítésére, és ezzel egy időben a szivárgások (rések) felderítésére alkalmazzuk.
A Blower Door teszttel a következő kérdésekre kaphatunk választ:
• milyen kivitelezési minőségben készült el a vizsgált épület? Legyen az új építésű, vagy felújítás jellegű.
• hol vannak a levegőszivárgási útvonalak (rések) az épületen?
• mennyire légtömör az épület?
• mennyi levegő szivárog az épületből (exfiltráció)?
• mennyi levegő érkezik az épületbe (infiltráció)?
• vajon a vizsgált épület elegendően, esetleg túlságosan légtömör-e?
• szükséges-e mesterséges szellőztető berendezést alkalmazni?
A fenti kérdésekből jól látható, hogy igen széles terjedelmű jelentést kaphatunk a Blower Door méréssel. A mérést alkalmazhatjuk egy teljes épületre, vagy akár csak az épület egy helyiségére, zónájára.
A Blower Door próbát érdemes minden olyan épületnél elvégezni, ahol fontos, hogy az minél kevesebb energiával fűthető-hűthető legyen.
Az EN 13829 szerinti Blower Door mérés azt mutatja meg, hogy adott nyomáskülönbség mellett (50 Pa) mennyi levegő távozik, illetve érkezik a lezárt épületből és épületbe óránként. A szoftver a két adat átlagából számolja ki az 50 Pa nyomáskülönbség melletti légcserét. A légcsere elsősorban a kivitelezés minőségén múlik, vagyis azon, hogy mennyire pontos a tömítés a különböző csatlakozásoknál és réseknél. A méréssel illetve mérés közben különböző eszközökkel (4. ábra) behatárolhatók a szerkezeti elemek közötti hézagok, tömítetlenségek, hiányos párazáró réteg, rosszul záró nyílászárók stb., és lehetőség nyílik a hibák kijavítására.
Megfelelő légtömörség szükségeltetik lakóépületek esetén:
• a szerkezeti keresztmetszeteken, ahol fontos a helyes rétegrend,
• a szerkezeti csomópontoknál,
• a nyílászárók (ajtók-ablakok) körül,
• a gépészeti és egyéb szerkezeti födém- és faláttöréseknél,
• légtechnikai rendszerben, légcsatorna hálózatban,
• kandallóknál, kéményeknél.
4. ábra. Szivárgások helyeinek lehetséges felderítési módszerei Blower Door mérés alatt
Amennyiben egy mért épület levegőcseréje jó, de példaként a tulajdonos panaszkodik a magas gázszámlára, és mindezt normál felhasználás mellett, akkor valószínűsíthető, hogy az épület külső határolószerkezetei (nyílászárói és falai) hőhidasak, vagy hőszigetelő képességük (hőátbocsátási tényezőjük) nem felel meg a mai szabványoknak. Csakis a megfelelően tömített épület esetében beszélhetünk jó komfortérzetről és energiatakarékosságról.
A rések, és így a természetes légcsere, filtráció minimalizálásával, drasztikus lecsökkentésével elengedhetetlenné válik a mesterséges, programozott, szabályozott szellőztetés használata.
Amennyiben a réseket, és így a filtráció nagyságát nem minimalizáltuk, és egy ilyen jellegű épületben alkalmazunk mesterséges szellőztetést, amely mesterséges szellőztetés egyben komfort tényező is, egyrészt a szükséges légmennyiség biztosítása, másrészt a légvezetés módja, a levegő sebessége, a huzatérzet elkerülése révén. A rések ellenőrizhetetlenné tehetik a tervezett légvezetési rendszert és ronthatják a hőkomfortot.
A Blower Door mérés fizikai alapjai
Az 50 Pascal nyomáskülönbség 5 kg/m2 plusz nyomást jelent az épület határoló szerkezetére, ami 4-es Beaufort szélerősséget szimulál.
A Beaufort-féle skála olyan tapasztalati szélerő skála, amely a szélcsenden kívül 12 erősségi fokozatot különböztet meg. A 4-es erősség mérsékelt szélerősséget jelöl maximum 29 km/h átlagsebesség mellett. Jellemzően ilyenkor a szél a fák gallyait, kisebb ágait mozgatja.
A mérés során a mért levegőmennyiséget 20 °C-ra át kell számítani, ezért meg kell mérni a külső és belső hőmérsékletet is.
A Blower Door mérés javasolt lépései az EN13829 szerint
Előkészületek
Az előkészületeket tekintve hasonló a helyzet egy családi ház méretű épületnél, mint egy méreteiben lényegesen nagyobb épületnél (pl. irodaház, bevásárló központ, iskola, társasház stb.), csak a dimenziók nagyobbak. Ajánlott, hogy mérés alatt legyen készenlétben a kivitelező is a helyszínen, aki ismeri az épületet az épületgépészeti rendszerekkel együtt annak érdekében, hogy a felderített szivárgásokat a lehetőségek szerint a helyszínen rögtön tömítse is. Mérés előtt az épület külső ablakait, ajtóit be kell zárni. Az épületben található szükséges külső levegővel érintkező nyílásokat, amelyek negatívan befolyásolhatják a mérés eredményét – pl. szellőzőrácsokat, légcsatorna-hálózatot, kéménykürtőket, szennyvízcsatornát – a mérés idejére ideiglenesen be kell tömíteni, le kell zárni. Amennyiben a teljes épületet mérjük, fontos, hogy a belső ajtók nyitottak legyenek. Ezt követően a bejárati ajtóba telepítjük az 1. ábrán látható Blower Door egységet és kiegészítőit. A mérést lehetőleg szélcsendes időben végezzük. Új építés, felújítás esetén a kivitelezési munkálatok befejezése előtt, még korai fázisban célszerű egy előmérést készíteni annak érdekében, hogy a szükséges javításokat a lehető legegyszerűbben, különösebb bontás, rongálás, utómunka nélkül megtehessük.
Mérés 50 Pascal nyomáskülönbség mellett
A mérés indításakor a Blower Door egységben lévő ventilátor fordulatát és így légszállítását a számítógép-vezérelt rendszer folyamatosan növeli mindaddig, amíg az épületben vagy helyiségben be nem áll az 50 Pa +/– 10% nyomáskülönbség, majd ezt egy óráig tartjuk. Ezzel egy időben lehetőség van a 4. ábrán feltüntetett módszerek közül a jelentős szivárgások helyeinek keresésére és javítására. A mérést 50 Pa túlnyomásra és 50 Pa depresszióra is el kell végezni, ugyanis nem mindegy, hogy a külső nyílászárók milyen irányba zárnak, mert a nyíló szárny a túlnyomás- vagy depresszió hatására feszül rá a tokszerkezetre.
Az eredmények értékelése, a V50 [m3/h] szivárgási térfogatáram meghatározása
Az egységhez tartozó szoftver a mért adatokat folyamatosan értékeli, a műszerrel lehetőség van 10 – 60 Pa nyomáskülönbség-tartományban mérni, 5 Pa-os léptetésben. A mérés végével a szoftver az eredményeket közli, V50 [m3/h] kiolvasható lesz. A mért térfogat ismeretében n50 [1/h] filtrációs légcsere szám kiszámítható, majd az előzőkben ismertetett DIN, ÉMSZ irányelv szerint kategorizálható az épület, és légtömörségi osztályba sorolható.
A meghatározott n50 [1/h] filtrációs légcsereszámból mennyi lesz az épület természetes körülmények között fellépő spontán filtrációja?
Az n50 [1/h] légcsereszám 50 Pa belső és külső nyomáskülönbség mellett mesterségesen generált eredmény, az előzmények szerint az 50 Pa nyomáskülönbség nagyságrendileg 30 km/h folyamatos szélnyomásnak (5 kg/m2) nyomóerőnek felel meg. Valóságban természetes körülmények között a spontán filtrációs légcsere szám szélcsendes időben ennél jóval kevesebb.
A természetes körülmények mellett létrejövő filtráció meghatározására több elmélet, lehetőség adódik:
• Tapasztalati modellek, becslések alapján.
• Blower Door teszt, a nyomáskülönbséget csökkentve, a térfogatáram mérése mellett, de 4 Pa állandó nyomáskülönbségnél.
• Szoftveres programokkal – pl. Bausoft Kft. –, az épületek légforgalmának szimulációjával.
• Időegység alatti adott mennyiségű koncentáció pl. nyomjelző gáz változásának mérésével.
• Épülettípusokra jellemző regressziós analízissel, korrelációk keresésével.
A tapasztalatok szerinti spontán filtrációs légcsereszám
A spontán filtrációs légcsereszám egyes közelítő becslések szerint:
ahol:
n50 [1/h] – a Blower Door-ral mért légcsereszám 50 Pa nyomáskülönbség mellett.
x értékei a következők:
Az MSZ-EN 832 szerint a spontán filtrációs légáram:
ahol
V – az épület(rész) légtérfogata, [m3/h],
VIN – a spontán (filtrációs) légáram, [m3/h],
VSUP – a gépi szellőzéssel befúvott légáram, [m3/h],
VEXN – a gépi szellőzéssel elszívott légáram [m3/h],
n50 – a légcsereszám 50 Pa belső-külső nyomáskülönbség mellett, a légbevezetők, szellőzőnyílások hatását is beleértve [1/h] .
Az „e” és „f” szélvédettségi együttható értéke:
Blower Door teszt 4 Pa állandó belső-külső nyomáskülönbségnél
A mérés megegyezik a már ismertetett 50 Pa-os mérési eljárással, de csak 4 Pa belső-külső nyomáskülönbség mellett kapott eredményekkel. A mérés nehézsége, hogy az időjárás, különösen a külső szélhatás, erősen befolyásolhatja a mérés eredményét, pontosságát, kimenetelét. Vélhetően ugyanazon épületnél, azonos körülmények mellett két közel egyforma eredményű mérést nem tudunk készíteni.
A Blower Door mérés továbbfejlesztési lehetőségei
• Hőképkülönbség-eljárás speciálisan a Blower Door eljáráshoz igazítottan (5. ábra).
• Mérés 86 000 m3/h légszállításig, ventilátorok párhuzamos kapcsolásával (6. ábra).
• A-érték rendszer, a fugák légáteresztő képességének mérése (7. ábra).
5. ábra. Hőkamera különbségi kép
6. ábra. Több ventilátoros Blower Door
7. ábra. A nyílászárók légáteresztő képességének mérése
Épülettípusokra jellemző regresszió-analízis, korrelációk keresés
Néhány külföldi kutatómunka eredményeként, például az amerikai Rengie Chan és Max Sherman, Environmental Energy Technology Division, az AIVC-TightVent konferencián (2012. október 10-11.) közzétett kutatási munkája szerint három év alatt 134 000 családi házban végeztek légtömörségi méréssorozatot az Egyesült Államok tagállamaiban. Munkájuk célja az volt, hogy jellemezzék az amerikai otthonokat légtömörség szempontjából, beleértve az új, és már meglévő lakásokat is, majd értékeljék a javítás, felújítás lehetőségeit.
Az elemzés arra utal, hogy az újabb lakások légtömörsége lényegesen kedvezőbb, viszont egyben azt is feltételezi, hogy az épület kora szerint, és a kor előrehaladtával a rések, szivárgások növekedni fognak (8. ábra).
8. ábra. A lakások légtömörsége az épület kora szerint az Egyesült Államokban
A regressziós analízis változóinál figyelembe vették:
• Az épület alapterületét (m2) és magasságát (m)
• Az épület korát (1960 előtti, 60-69, 70-79, 80-89, 90-99 és 2000 utáni)
• A kornak megfelelő energiahatékonysági programokat
• Az éghajlati övezetet (12 kategória)
• Házra jellemző típusokat tartalmaz-e (pincét, emeletet stb.)
• A légcsatorna helye az épületben (padlás, pince stb.)
Az analízis eredményeit a 9. ábra összegzi.
9. ábra. A lakások regressziós analízissel feltételezett spontán filtrációja az Egyesült Államokban
Az eredményeket követően az épület változóit figyelembe véve több kategóriára készítettek szoftvert, amellyel a bemenő paraméterek megadása után az épület karakterisztikájára jellemzően értékelhető az épület feltételezett légtömörsége (http://resdb.lbl.gov), vagy becsülhetők az energia-megtakarítás lehetőségei (http://homeenergysaver.lbl.gov).
A bemutatott projekt célja egyrészt ismertek szerzése a régió épületeire vonatkozóan, összehasonlítás a horvátországi épületek eredményével, másrészt regresszióanalízis, korrelációk keresése a különböző paraméterek között, a különböző módszerekkel elvégzett mérések alapján.
Az első mérések és az értékelés 2013 első félévében készülnek, az eredményekről be fogunk számolni.
A Magyar Épületgépész 2013/01-02. számának tartalomjegyzéke
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Gebe Zoltán | 2016. aug. 12.
"közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie" punktum. A szennyvizet visszahűtjük, hideget pisilünk, nem szívunk friss levegőt és nincs többé káposztafőzelék és fokhagymás pirítós. A felmelegedés miatt szükséges klímaberendezést majd néhány 100 m2 napelem ( photovoltaikus ) működteti.
Fázmán József | 2013. márc. 8.
A minap készítettem energiatanúsítványt egy alacsony energiafogyasztású családi házhoz. gépészeti tervek nem készültek, ennek ellenére a kivitelezők láthatóan értették a dolgukat. Installáltak egy hővisszanyerős lakásszellőztető berendezést is, csodák csodája a beépítéséhez volt elég hely. Miért? Mert már az építész tervek készítésekor gondoltak rá, számoltak a szükséges helyigénnyel. Egy ilyen, egyébként a mai viszonyok között, csatlakozva az előttem szólókhoz szerintem is elhagyhatatlan épületgépészeti berendezés beépítése még elsősorban pénzügyi kérdés, de talán menjünk vissza az alapokhoz: az építész tervezőknél kellene talán kezdeni, meggyőzni őket a szükségességéről és rávenni őket arra, hogy a tervezéskor számoljanak a helyigényekkel. Így talán az építtetőt is könnyebb lenne rábeszélni a szabályozott szellőztetés szükségességére vagy egy későbbi beépítésre is könnyebben szánja majd rá magát a lakó. Az engedélyezés szigorításában ugyanis nem hiszek, szaktudás híján a hatóság csak "kipipálni" tudja, amit előírtak neki, érdemben nem tudja vizsgálni a kérdést. FJ
Nagy Gábor | 2013. márc. 7.
Az új építésű lakások, és a régi építésű, de kritikátlanul csak energetikai szemlélet szerint hőszigetelt (konyhanyelven "bedunsztolt") lakások egyik közös problémája a légtechnikai komfort kérdése. A különbség csak annyi, hogy új építés esetén a felelősen gondolkodó építtető természetes járulékos feladatként tekint a hővisszanyerős gépi szellőztetés szükségességére, míg a régi épületek hőszigetelésének megoldásánál egyfajta "eretneknek" kiáltják ki azt, aki fel meri vetni ezen megoldások szükségességét. Most még nem sok híradás szól a bepenészesedett, rossz szagú és nyomott közérzetet okozó elfuserált szigetelésű lakásokról, de rövidesen perek tömege fogja kikényszeríteni a gyorstalpaló építőipar eme újabb "vívmányának" újragondolását. Pedig milyen egyszerű dologról van szó: Az ember egy lakókörnyezetben oxigént fogyaszt és a saját egészségére káros anyagokat termel. Miért nem lehet ezeket az igényeket számszerűsíteni és mérnöki precizitással kiszolgálni? Mert nem illenek a divatos beruházási elképzelések fő vonalába? Vagy mert zavarják a magasztosabb építészeti primátus köreit? Ez a problémák szőnyeg alá seprése... A mérnök nem udvari bohóc, vagy mutatványos, hanem képzett tanácsadó. Nem az a feladata, hogy szórakoztassa a "nagyérdeműt" és esetleg bólogasson a mindenkori hatalom észmenéseire, hanem az, hogy a néha fájó fizikai és matematikai törvényszerűségekkel szembesítse azt, aki élhető otthonra, egészséges irodára iskolára stb. vágyik, esetleg felelős is az eredményért, racionális beruházásért. Az már egy másik kérdéskör, hogy vajon most is a "rossz hír hozásáért selyemzsinór jár" középkoránál tart-e az ország morális színvonala, vagy hajlandó némi fejlődést is felmutatni? A jelen eseményeit a bőrömön érezve csak azt nem értem, mire vesztegettünk el évszázadokat? NG
Zoárd | 2013. márc. 5.
Szép cikk! Az igazi problémák szerintem nem a lakásoknál jelentkeznek, hanem a könnyű szerkezetes épületeknél, illetve a nagy egybefüggő légtérrel rendelkező épületeknél, pl.: bevásárló központok. Ott viszont drasztikus problémákat tud okozni a nem megfelelő légtömörség. A ma épülő lakásokban gyakorlatilag a szükséges légcsere egyszerűen nem jön létre a fokozott légzárású ablakok mellett, mondhatnám kár is vizsgálni. Persze egy ilyen vizsgálat korrektül rámutathatna az új építésű házak szellőzési problémáira.
