e-gépész online szaklap

Épületenergetikai tanúsítók nyílt levele a Belügyminisztériumhoz

2013. május 8. | e-gépész | |  25 |

A MENTE, megelégelve a problémák halmozódását, nyílt levélben fordul az illetékeshez. Csak két kiemelés a levélből: Követeljük, hogy töröljék el a tanúsítók órabérének és áthárítható költségeinek jogszabályban történő szabályozását (176/2008. Korm. rendelet, 10. §)! Javasoljuk, hogy a szakmai munka magas színvonalának biztosítása érdekében a 9/A. § bővítésével, pontosításával szankcionálják a költségcsökkentés okán alapos helyszíni felmérés nélkül, hasraütésszerűen tanúsítványokat kiállító tanúsítókat!

Belügyminisztérium
Építésügyi Főosztály
Magyar Mária Főosztályvezető

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

A Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesületének tagjai és szimpatizánsai az energetikai tanúsítással kapcsolatos problémákkal folyamatosan találkoznak, és munkájuk során időről-időre akadályokba ütköznek. A problémákat élő és online fórumainkon folyamatosan megosztjuk egymással és próbálunk olyan megoldásokat találni, melyek lehetővé teszik az egyébként a jogszabályban meghatározott díjért egyáltalán nem kifizetődő munkánk folytatását, az energetikai tanúsítványok elkészítését.

A sok felvetődő és szerintünk nem megfelelően szabályozott kérdésből kiemelkedik egy olyan jogi természetű kérdés, mely nagyon sok tanúsítót érint és komoly befolyással van a jelenlegi szabályozás alá eső ingatlan adásvételi szerződésék helyes, jogkövető elkészítésére. Ez a következő:

Ha egy épületről 2013. január 9-e előtt az akkori jogszabályoknak megfelelően készült tanúsítvány, de az ingatlan átruházására csak 2013. január 9. után kerül sor, mi a teendő az adásvételi szerződés elkészítésekor az energetikai tanúsítvány sorszámával (jelenlegi elnevezése: HET-szám) és a tanúsítvány formai követelményeivel kapcsolatban?
A 176/2008. Korm. Rendelet szerint:
„3. § 3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – készült szerződés tartalmazza
a) annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni,
b) a tanúsítvány azonosító kódját, és
c) a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.”

Helyes-e az a jogértelmezés, hogy mivel ekkor még nem létezett a jelenlegi sorszámokat generáló rendszer, az adásvételi szerződésben a tanúsító által az elkészítéskor adott sorszámot kell feltüntetni és az akkori, egyébként 10 évig érvényes tanúsítványt kell átadni, illetve bemutatni? Mivel a szó szerinti értelmezésben azonosító kódot kell a szerződésnek tartalmaznia és nem a “program által generált egyedi tanúsítvány azonosító kódot”, úgy gondoljuk, hogy a 2013. január 9. előtt a tanúsító által adott sorszám (kód) is megfelelő kell, hogy legyen. Az már egy következő problémát vet fel, hogy ezen kód alapján a hitelességet a közreműködő ügyvéd hogyan tudja ellenőrizni.

A jelenleg is hatályos rendelet szerint:
„8. § (1) A tanúsítvány 10 évig hatályos.
(2) Ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.”

Természetesen megoldás lehetne az, ha a tanúsító újra feltöltené az e-tanúsítás rendszerébe az ET adatait, de felelős szakember ezt csak úgy teheti meg, ha ellenőrzi, hogy időközben az épület paraméterei nem változtak. Az egykori megrendelő – tulajdonos azonban jogosan utasítja vissza ennek a többletköltségnek a kifizetését.

Kérjük, ebben a kérdésben szíveskedjen egyértelmű állásfoglalását megküldeni, illetve az érintettek részére közzétenni!

A tanúsítás jogi környezetével kapcsolatos kéréseink, javaslataink:

Kérjük, hogy a 176/2008. Korm. Rendeletből töröljék a 3. § (2a) részének utolsó tagmondatát ("amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll"), és így a hirdetésekben mindenképpen be kelljen mutatni az ingatlan besorolását!

Kérjük, pontosítsák a korszerűsítési javaslatokkal kapcsolatos szabályozást (176/2008. Korm. rendelet, 7§).

Javasoljuk, hogy a szakmai munka magas színvonalának biztosítása érdekében a 9/A. § bővítésével, pontosításával szankcionálják a költségcsökkentés okán alapos helyszíni felmérés nélkül, "hasraütésszerűen" tanúsítványokat kiállító tanúsítókat!

Kérjük, hogy a http://www.e-epites.hu/energetikai-tanusitas oldalon és aloldalain (pl. Energia Kalkulátor) ne szerepelhessenek magáncégek bújtatott reklámjai!

Javasoljuk, hogy a Belügyminisztérium illetékes osztálya hozzon létre sajtóirodát a tanúsítványokkal kapcsolatos eredményes kommunikáció érdekében!

Kérjük, hogy a Lechner Lajos Tudásközpont np. Kft. alkalmazzon olyan energetikához értő támogató csoportot, akik online elérhetőek és napi segítséget tudnak nyújtani a tanúsítással kapcsolatban felmerülő kérdésekben, vagy bízzon meg erre egy külső szakértő céget. A szakértők az e-tanúsítás rendszer hiányait, sokszor alapvető hibáit is feltárhatnák, javíthatnák.

Továbbá,

Követeljük, hogy töröljék el a tanúsítók órabérének és áthárítható költségeinek jogszabályban történő szabályozását (176/2008. Korm. rendelet, 10. §)!

Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Kérjük, legyen szíves kijelölni a Főosztályon egy felelős közvetítő személyt, akit megkereshetünk, ha szakmai jellegű kérdéseink, észrevételeink merülnek fel, valamint akivel tárgyalhatunk a javaslatainkkal kapcsolatban.

Kérjük, hogy levelünkre 2013. június 1-ig szíveskedjen válaszolni, hiszen a kérdéseinkre, felvetéseinkre kapott válasz a mindennapi munkánk során igen fontos részleteket tisztázna, így elősegítené a jogszabályok szellemiségének való minél tökéletesebb megfelelést és a felelős szakmai munkát.

Budapest, 2013. 05. 07.

A MENTE képviseletében:
Kiss Tibor sk.
alelnök

www.menteweb.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2013. máj. 14.

Kedves József! Egy szánalmas adalék! Nos, a lakosság primitív, elmaradt energetikai és gazdasági tudatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint a következő linken található cikk: "http://index.hu/gazdasag/2013/05/14/rezsicsokkentes/". A cikk szerint „A lakosság többsége (71 százalék) gondolkodik az energiatakarékosságon, azonban jelentős részük egyetlen fillért sem hajlandó ezért befektetni, míg 16 százalék csak 10 ezer forintnál kevesebbet”. Ez egyenesen a röhej kategóriája. Amennyiben ez igaz elmehetünk az energetikai korszerűsítéseinkkel a sóhivatalba. A honpolgár elvárná, hogy ha kell tanúsítás, azt fizesse ki az állam, ha drága az energia, azt verjék le a pofátlanul gazdag multin, vagy fizesse ki az állam. Természetesen az állam csak a mi zsebünkből tud fizetni, de szerintem a választó polgárok többsége még ezt sem fogja fel! Arról már persze teljesen elfeledkezett mindenki 20 év alatt, hogy, hogy üzemelt az állami telefon társaság és hogy üzemelnek a mostani telefon társaságok, de sorolhatnám az összes még a szocializmusból itt maradt intézményeinket, mint például a Volán, a MÁV, a BKV, stb.


Zoárd | 2013. máj. 14.

Kedves József! Egyes emberekben ébredezik az energetikai tudatosság, de sajnos még nagyon-nagyon kevesen vannak. És nem elég, hogy kevesen vannak, temérdek hamis információval bombázzák őket, a neten, a médiában, mindenhol. Elég, ha csak arra gondolok, amit már a "SEER és SCOP adatok a Fujitsu termékpalettájánál" hozzászólásomban leírtam.


Fázmán József | 2013. máj. 14.

A lakosság energetikai műveltségén hiszem, hogy lehet változtatni. Többek között azzal, hogy tőlem az ügyfél a tanúsítványon kívül kisebb tájékoztatót is kap, felmérés közben, a tanúsítvány átadásakor, számlázáskor. Olyan is volt, hogy a lakás eladás után megnézette velem a vásárlásra kiszemelt családi házakat is, melyek közül az energetiai szempontokat is fegyelembe véve választott. Persze így nem lehet árversenyben résztvenni, de nem is ez a cél. Az ár alatti ajánlkozásokról is főleg az ügyfelektől szerzek tudomást, egyre többen vannak azok, akik nem elsősorban az ár alapján választanak tanúsítót. Talán még nincs minden veszve... FJ


Fázmán József | 2013. máj. 14.

A helyi mérnöki kamara kérésére megszerveztük a tanúsító szakcsoportot, minősítő bizottságunk is van. De minek? Akinek a végzettsége rajta van a listán (gyakorlatilag szinte minden mérnöki diploma), levizsgázott és befizette a díjat, automatikus névjegyzékbe veendő. Én csak annyit szoktam "kérni" az újaktól, hogy lehetőleg ne 100-lakásos épülettel kezdjenek, mert szakcsoport elnökként másra nincs fölhatalmazásom. Egyik nem épületgépész tanúsító kolléga, aki itt a piac nagy részét viszi, megkért volna, hogy a fűtési rendszer beállításaiban segítsek, mert neki kínaiul van. Ja kérem, a több évtizedes gépész tervezői tapasztalat... FJ


Zoárd | 2013. máj. 14.

Kedves József! Az alap témától eljutottunk oda, ahol az egyik rákfenéje van a tanúsítás béka popója alá nyomott árainak. Ne szépítsük a dolgot, boldog, boldogtalan levizsgázhatott belőle, - döbbenten láttam Gábor kollégánk korábbi hozzászólását, mely szerint földmérő is levizsgázhatott - valószínűleg valamilyen szinten el is sajátították az energetikai számításokat, de soha nem fogják a témával évtizedek óta dolgozó épületgépész mérnök színvonalán megérteni az egészet. Csak egy kis adalék, vajon hányan tudják azt, hogy mi az az 1K, vagy 2K. Szerintem, ha nem nyitják akkorára az ollót, akkor most normálisabb árakon lehetne vállalkozni tanúsításra. Olyan ez, mint a taxizás, miután nem kellett komoly felkészültség hozzá és minden utasra jutott három taxis, az árak a fenntartási költségek alá zuhantak. Másik rákfenéje a kötelező volta, ami automatikusan generálja, hogy sokaknak csak a papír kell. Harmadik rákfenéje – ÉS EZ A LEGNAGYOBB BAJ! - a társadalmunk energetikai tudatlansága - ennek témája sajnos messze vezet.


Fázmán József | 2013. máj. 13.

Már több helyen kifejtettem, hogy a jogosultság megszerzésének feltételei elsősorban végzettség tekintetében túlzottan liberálisak, amiben a döntéshozóknak a tanúsítók várható létszámával kapcsolatos szkepticizmusa érhető tetten. A vizsgára felkészítő tanfolyamoknak eléggé gyorstalpaló jellege van, ennyi idő alatt a nem ilyen jellegű diplomával rendelkezőket eléggé nagy kihívás hőtanilag vagy épületgépészetileg akárcsak képbe is hozni. Az a dolog másik oldala, hogy azoknak a főleg épületgépész mérnököknek, akik tervezési munkájuk során napi rendszerességgel gyakorolják a hőszükséglet számítást és végeznek energetikai számításokat, az energetikai tanúsítás nem jelenthet komoly szakmai kihívást. Ezek alapján javasoltam például azt, hogy a kamarai tervezői jogosultságokhoz hasonlóan ez is legyen kétszintű. FJ


Kiss Tibor | 2013. máj. 13.

Valóban nem egyforma ráfordítással jutottunk el az energetikai tanúsítvány kiállításának jogosultságáig. Viszont ha hatóságilag előírták a szükséges vizsga letételét - aminek megfelelő alap végzettség a feltétele - akkor kalkuláljunk ennek alapján. Ha ki lehet azt kötni,- hogy valamely diplomás mennyi évet köteles dolgozni Magyarországon az itt szerzett diploma fejében - akkor a diploma értéke is számítható. A MENTE tagsága ezen alapról indult. Energetikai bizonyítványt nem állíthat ki bárki - szerencsére. Eddig is el kellett jutni 2005-óta. Másrészt - az EU direktívákat komolyan kell venni. Csak úgy számíthatunk továbbra is a brüsszeli anyagi támogatásokra - ha ezt tudomásul vesszük. A MENTE másik kitűzött célja,- hogy a jövőben kiirandó épület koszerűsítési pályázatok kötelező eleme legyen a jelenlegi- majd a a korszerűsítés utáni állapot bemutatása energetikai tanúsítvánnyal. Megjegyezném,- hogy az utolsó hosszabbítás után 2012 november-ben lezárt ZBR pályázatoknál nem így volt. Jelenleg semmilyen ilyen irányú pályázati kiírás nincs - de reméljük előbb - utóbb lesz.


Zoárd | 2013. máj. 13.

Úgy látom, a jogalkotót nem érdekli, hogy ez fog-e menni, vagy nem. Az az érzésem, csak ki van pipálva egy EU direktíva és nem érdekli a hatalmat, hogy ezzel mit lehet nyerni és mit lehet veszíteni. A hatalom, úgy tűnik, nagyon mással van elfoglalva. Remélem nem is nagyon lesz ideje ránk, mert a végén még úgy járunk, hogy kötelező lesz megcsinálnunk, azért a pénzért, ami a jogszabályban le van írva. Ellentétben Kiss Tibor kollégával, számomra nem volt számottevő a beruházás, hogy a tanúsítást is el tudjam végezni. Vizsgadíj, +winwatt szoftver kiegészítése, egy nap felkészülés, hogy ne érjen meglepetés a vizsgán. Alapvetően szkeptikus vagyok és csak ismételni tudnám a korábbi hozzá szólásomat.


Fázmán József | 2013. máj. 13.

A 24. órában vagyunk, sürgős intézkedésekre lenne szükség. Legújabb: sok esetben már nem is tanúsítványt, hanem csak HET-számót kérnek és kapnak, természetesen bagóért. alaposan végiggondolva a dolgot, ez (és még sok más is) bele van kódolva a rendszerbe. A magam részéről komolyan fontolgatom ezirányú tevékenységem szüneteltetését. FJ


Kiss Tibor | 2013. máj. 12.

Tisztelt Perneky Kolléga,- A MENTE azért alakult,- hogy - első sorban azoknak az érintett kollégáknak az érdekeit képviselje - akik az épületek energetikai tanusításával foglalkoznak. Magam például 2005-óta foglalkozom - foglalkoztam volna - ezzel az üggyel - ha Magyarországon megfelelő módon és időben csatlakoztak volna az EU irányelveihez. Évekig ugyanis csak időhúzás történt. Magyarország azon a címen kért határidő hosszabbítást Brüsszeltől, - hogy nincs elég szakember.... Több száz ezer Forintomba került - amíg a mai állapotig eljutottam - tanfolyamok,- majd megint tanfolyamok - szoftver stb. A MENTE tagsága ugyanezen az úton haladt végig. Először is a befektetésünket szeretnénk viszont látni - ami egyébként még nem haszon. Ennek érdekében próbálunk valamit tenni - rávezetve a hatóságot arra,- hogy üzleti tevékenységről van szó - nem érzelmi dolgokról. Magam a MENTÉ-n belül a külföldi kapcsolatokért is felelős személy vagyok - ezért meglehetősen tájékozott vagyok arról,- hogy az EU más tagországaiban hogyan működik ez a dolog. Ebből kellene kiindulni. Nem kell nekünk semmi újat feltalálni .- csak megnézni hogyan csinálják ezt másutt. Például Belgiumban. És meg kell nézni a díjszabásokat is. Az egy lehetetlen állapot - ami jelenleg nálunk zajlik,- hogy a kollégák abban versenyeznek - ki tud alá ajánlani a másiknak. Ez nem a mérnök társadalom érdeke. Az az érdeke,- hogy a tudását és a befektetését fizessék meg. Ha valaki bemegy egy autó szervízbe a falon jól látható módon ki szokták írni mennyibe kerül egy regie óra díja. De beszélhetünk arról is,- hogy mennyi ügyvédi díjat számítanak egy ingatlan tulajdon jogának átruházásának okmányaiért. Akkor mi miért nem érvényesíthetjük a tanulmányaink - továbbképzésünk - befeketetéseink díjait? Pedig a mai világban pld. egy lakó ingatlan értékét már jelentősen befolyásolja,- hogy milyen üzemeltetési energia költségekel kell majd számolni a jövőben. Tehát mi ebbe az irányba szeretnénk befolyásolni az állami illetékeseket is - remélve,- hogy ezt meghallják. Nem beszélve arról,- hogy a megjelent rendelkezések is szakmai kiegészítésekre szorulnak. Ezek után érdemes az érvényes rendelet pontosításáról tárgyalni - immár 6-8 év elteltével. Üdvözlettel: Kiss Tibor MENTE


Zöhls András | 2013. máj. 12.

Kedves Zoárd, az a változás alighanem, legalább részben az én aknamunkám eredménye. Többször ráfordultam a dologra, például itt az e-gépész korai, 2009 tavaszi fórumán (http://e-gepesz.hu/?action=show&id=99). Érdemes belenézni, elég sok dologban ad benne ma is használható állásfoglalást Zöld András professzor úr. A rendeletalkotók belezúgtak a saját kétszer 20-as ötletükbe (hogy miért pont húsz sohse magyarázták), ezért a köbméter helyett négyzetméter lett a (mondjuk) kompromisszumos megoldás. Így sincs semmi értelme a feltételnek, de legalább kisebbet kell hazudni, hogy egy ”A” besorolású gyártó épület hasadó-nyíló felülete miért nem felel meg a követelménynek. A húszszoros légcsere értelmét sem látom, mi köze ennek ahhoz, hogy mennyi meleg megy el a falakon. Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a brókereknek nem kell betartani az előírást, mert sokkal több pénzzel dolgoznak, mint amekkora a gázszámlájuk. A köbméter helyett négyzetméter variáció egyébként már a javított TNM előtt, a 176/2008-as végrehajtási rendeletben is szerepelt, némi bizonytalanságot hagyva abban, hogy melyiket kell figyelembe venni. A rendelet eleve tele volt szakmai és formai tévedésekkel és hibákkal, de amikor tavaly a kamara által delegált csapat tagjai elvégezték a jogszabály módosítását, nem ezeket javították, hanem helyette olyan érdességekkel egészítették ki az anyagot, hogy hány fokra kell hűteni nyáron az óvodát, és mennyi a biogázzal üzemelő, kapcsolt rendszerű, kombinált ciklusú (elvételes-kondenzációs) távfűtés primer energia átalakítási tényezője.


Zoárd | 2013. máj. 12.

Kedves András! Nem kell ipari épülettel tovább bíbelődnünk. A hír igaz! 20W/m2 - tételesen benne foglaltatik a 40/2012-as BM rendeletben, a 20 W/m3 helyett. Egy szóval ipari épületek gyakorlatilag kipottyantak a jogszabály hatálya alól! Persze ettől még a középületek nem maradnak ki a jogszabályból.


Zoárd | 2013. máj. 12.

Kedves Mindenki! Még egyszer átnyálaztam az új TNM rendeletet és a következő meglepő tényt találtam: Eddig a 20W/m3 technológiai hőterhelésű épület nem tartozott a TNM rendelet hatálya alá, most a jogszabályban 20W/m2 van! őszintén megmondom, alig tudok olyan ipari technológiát, aminek a hőterhelése 20 W/m2 alatt lenne, de még egy iroda épületben is nagyobb belső hőterheléssel számítjuk a hűtési igényt! Kíváncsi lennék ELÍRÁS, vagy komolyan gondolták a jogszabály alkotók. A 20W/m2-es hőterhelés határral, gyakorlatilag az ipari épületek döntő többsége kikerül a jogszabály hatálya alól! (jogszabályt a Magyarország.hu-ról néztem le most, lehet még a közlönyt is meg kellene nézni)


Zoárd | 2013. máj. 12.

Kedves András! Amit leírtál, abban egyet értek veled. Valóban, míg egy átlagos lakásra, családi házra jó a számítási eljárás, addig középületre és ipari épületre nem alkalmas. A középületnél még talán érthető lenne, hogy minősítsük az épületeket, de Én ipari épületnél teljesen értelmetlennek tartom az egész tanúsítást. Ha valaki végig gondolja, hogy egy ipari épületben milyen széles határok között mozog a technológiai, valamint azt, hogy sokszor maga az épület értéke csak töredéke a benne lévő technológiának, akkor be kell látni, hogy az épület energetikai kategorizálása sokad rendű szempont a gyártó szempontjából.


Zöhls András | 2013. máj. 10.

Kedves Zoárd, lakásokkal viszonylag keveset foglalkoztam, inkább ipari, meg középületekkel van dolgom. Ott gyakorlatilag meghal a rájuk is kötelező számítás. Ember legyen a talpán, aki megmondja például, hogy egy hő, vagy veszélyes anyag elvitelre szolgáló méretes szellőzésből melyik az a kicsiny rész, amelyik (azért az ott dolgozók is lélegzenek) komfortra jut, hogy mit kezdjünk a nedvesítéssel, vagy szárítással, vagy hogy távfűtés-e a János Kórház központi kazánháza, esetleg hogy mit gondoljunk, ha a komfort fűtést is a technológiai gőzből állítják elő. Kár volt ezekre ráhúzni a családi házra, meg lakótelepi lakásra kitalált sémát. Én is írtam a számításra programot, ingyenesen letölthető, használják is. A visszajelzésekből tudom, hogy azért a lakások tanúsításával is vannak szép számmal valós, nem a készítő felkészületlenségéből, vagy az én ügyetlenségemből adódó problémák. Erről alighanem Baumann József kollégánk tudna sokkal hosszabban beszélni. Megjelenése után aránylag figyelmesen átnéztem a rendeletet, írtam rá bőségesen ezt, azt: (http://za958.extra.hu/download/a_tmn.zip). A mostani változások egyébként csak rontottak a kiinduló helyzeten. Az időjárásról magam is készítettem egy elég jó gyűjtést: (http://za958.extra.hu/download/met_adatok.zip), én magam azt használom, ha valamire tényleg kíváncsi vagyok, arra támaszkodom. Így a hazai szabványok végleges visszavonása után Te egyébként tudod, hogy napjainkban milyen hideggel, meleggel, relatív nedvességgel, napsütéssel, esővel kell méretezéskor hivatalosan számolni?


Zoárd | 2013. máj. 10.

Azért van egy két szánalmas adatsor a jogszabályban. A hőfokhíd adatok 1900-1930 közötti értékekből valók (lásd Dr Menyhárt József Légtechnika Méretezési Alapadtok - Műszaki Könyvkiadó 1967). Szerver hűtéshez alaposan feldolgoztuk az elmúlt két évtized adatait, hát azt kell mondjam, ideje lenne változtani, föleg a +25°C feletti tartományban! De hideg sincs annyi mint 1900-1930 között.


Zoárd | 2013. máj. 10.

Kedves András! Nyílván sokkal jobb rendeletet -azaz számítási eljárást- is el lehetett volna készíteni. Tudjuk, hogy a szellőzés fejezet erősen sántít, a hűtési fejezet pedig a semmivel egyenlő. Ettől függetlenül óriási előrelépés a korábbi nesze semmi fog meg jól számításhoz képest, ahol a szoláris és a belső hőterhelés csökkentő hatását egy hasra ütött 0,60-0,85-ös szorzó számmal számolták komoly Mérnök Kamarai Szakértők is. Először Én is kételkedtem sok táblázatos érték valóságtartalmában, de több ellenőrző számításomnak az lett az eredménye, hogy igen körültekintően és igen jól használhatóan lettek megalkotva a táblázati értékek. Lakó jellegű épületnél azt látom, hogy a fűtési és HMV igényeket rendkívül jól lehet modellezni a számítással és jól összecsengenek a valós fogyasztásokkal. Ahol eddig nagy eltérést tapasztaltunk, ott kivétel nélkül kiderült, hogy maga a használó lóg ki az átlagból és nem a számításunk a hibás. Iroda épületnél már más a helyzet. Ott a tanúsítás valóban csak papír és a valóságban mindig egyedi szakértést kellene véghezvinni. Ennek nyílván oka az is, hogy a szellőzési és a hűtési rész finoman szólva nem gömbölyű a jogszabályban. De valljuk be, a hűtés például önmagában legalább ötször olyan bonyolult terület, mint a fűtés. Ahhoz, hogy a számítási eljárás jobb legyen, nem jogalkotó kell, hanem a szakmánknak kellene produkálni olyat, amit aztán mindenki elfogad és nem is jut eszébe senkinek egy jogszabályhoz mást kitalálni.


Fázmán József | 2013. máj. 10.

Teljes egészében osztom a véleményedet. Mivel 1986 óta gyakorló tervező épületgépészként szoktam ezirányú nézeteimnek hangot adni, legtöbbször a szakmai elfogultság és sovinizmus vádjával replikáznak. FJ


Zöhls András | 2013. máj. 10.

Kedves József, a rendeletben levő számítások, így a hiányosságok többsége is gépészeti természetű. Tanult szakmánknál fogva mi ezt jobban tudjuk kezelni, mint egy építész, vagy egy statikus mérnök kollégánk. A végrehajtási utasítás esetlensége viszont mindannyiunkat egyformán sújt.


Fázmán József | 2013. máj. 10.

Az utolsó mondatnak kicsit ellentmond, hogy jelentős számban nem épületgépészek művelik. Az alkalmazási problémák jelentős hányasának pedig ez is oka lehet... FJ


Zöhls András | 2013. máj. 9.

A 7/2006 TNM rendelet rendelkező részének a befejező mondata 2006-ban a következő volt: ez a rendelet az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2-6. cikkeinek és mellékletének való megfelelést szolgálja. A tavalyi módosításkor ez lett a befejezés: ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12., 13. pontjának, 3–4. és 6–8. cikkének, továbbá I. mellékletének való megfelelést szolgálja. Összefoglalva: (csak) azért kell, kötelező ezt a tevékenységet végezni, mert mint uniós tagok erre kötelezettséget vállaltunk. A nálunk hatályos szabályozást és a végrehajtási utasítást már helyben dolgozták ki, olyan, amilyen, személyes megítélésem szerint, mai formájában az épületgépészet állatorvosi lova.


Chiovini | 2013. máj. 9.

Kedves Zoárd! Nagyon jól összefoglaltad a lényeget. Papír és szaktanácsadás. De az előbbi kötelező. Olyan is? Vannak mindenre ráhúzható mondások. Én például a következőt szeretem itt-ott alkalmazni: "Az épületgépész tanácsadó nem viszi a pénzt, hanem hozza." Többet nyerek vele, mint amibe kerül. Ezt vagy érti valaki, vagy nem. De ez nem kötelező. A szaktanácsadással azonban van egy kis gond. Ismert a megtakarításból való részesedés elve. De ez csak egy bizonyos méret felett működik. A százhalombattai finomítónál a fél százalék is nagy szám, egy családi háznál, egy lakásnál a megtakarítás korlátozott mértékű, kérdés, hogy fedezi-e a tisztességes munkát. Szóval mennyit lehet kérni a szaktanácsadásért? Ide tartozik, hogy Németországban az állam támogatja az energetikai tanácsadást. Még egy adalék: munkanélküli építészeket képeztek át energetikai tanácsadóvá. A tananyag a világhálón elérhető.


Zoárd | 2013. máj. 9.

Kedves Chiovoni és mindenki Elöljáróban, a politikai széljárás szerintem ma nem abba az irányba fúj, hogy bármi pozitív történjen a mérnök szakmával, azaz egyelőre szerintem falra hányt borsó az egész. Amit tehetnénk, az, hogy tudatosítani kellene a MEGRENDELőBEN, hogy mi a célja ennek és mit nyer vele. Ha ez nem sikerül, akkor mindegy milyen jogszabály van, el fog bukni. A tisztelt MEGRENDELő a saját érdekeinek megfelelően fog eljárni, azaz ha van valamilyen jogszabályi kényszer, ami nem érdekli, akkor csak papírt fog gyűjteni és mindig lesz aki vállalkozik erre, jogszabályi ár ide, vagy oda. Az épületenergetikai tanúsítványnak egyébként LENNE – ÉS VAN IS - valós célja, amik véleményem szerint a következők: Ami a tulajdonos érdekében történhet: 1. Ha valaki 10-50 M forintért ingatlant akar venni, akkor szerintem komoly hibát követ el, ha nem próbálja az üzemeltetési költségeket is felmérni. Érdekes, az nem ördögtől való, hogy építészt, vagy statikust kérjenek fel az épület állagának felmérésére? Persze a vásárlási kultúránk, olyan amilyen, ezen valóban nem lehet segíteni. Használt autót is az értelmesebbje úgy vesz, hogy egy hozzáértővel átnézeti! 2. Sokszor elhangzik, hogy a besorolás nem mond semmit a tulajdonosnak. Ez csak akkor igaz, ha a gyorstalpalós nesze semmi, fogdmeg jól tanúsítást kapja a megrendelő. Ha valaki például a Winnwatt programmal készíti el a tanúsítást, akkor az ad becsült energiafogyasztási értékeket, amik a mi tapasztalataink szerint elég nagy pontossággal fedik a valóságot. Ha valaki ezt a programot használta (más programot nem használok, lehet a többi is alkalmas erre), akkor könnyedén ki tudja azt is számolni, hogy a hőszigetelés, az ablakcsere, a hőenergia ellátás korszerűsítése milyen energiafogyasztási változásokkal jár. Szóval a programmal egy komoly energetikai modellezési lehetőséghez lehet jutni! Az már más kérdés, hogy ez kihasználják-e vagy sem. Csak, hogy részletesebben értsük, új háznál nem egy esetben az építtető úgy gondolja a fűtés-hmv-t majd megcsinálja a szomszéd szaki, az építész meg csak csináljon gyorsan és olcsón egy engedélyezési tervet. Van viszont már olyan építtető is, aki gondol a jövőre és az építésztől független szakértővel készíttet javaslatot az épületenergetikára – ebbe beleértve az épületszerkezeteket és a teljes gépészeti rendszert! Találkozunk ilyennel is és olyannal is. Egyelőre sajnos az előbbi a gyakoribb. Ami nem közvetlen a tulajdonos érdekében történhet, de országos szinten van értelme: 3. Felhívja a társadalom figyelmét, hogy milyen pocsék állapotban van az épületállományunk – ez persze csak egy közvetett eredmény, ehhez nem kellene tanúsítás. 4. Központi adatbázis segíthetne a szakmának és a jogalkotónak a jogszabályi, támogatási, keretek kijelölésében – ehhez persze elég lenne reprezentatív felmérés is, amit az állam finanszíroz és nem a tulajdonos. Nem vagyok híve a kötelező dolgoknak, mert annak sajnos a jelen állapot szerinti amortizációja fog fellépni – azaz csak legyen meg a papír. Számos ügyvédi iroda keresett meg minket tanúsítással, de eggyel sem sikerült megállapodnunk, mivel ügyvéd úrék nagy ívben tojnak az egészre és a leg kevésbé sem értik, azt, amit a fentiekben felsoroltam. Nem is hagyják, hogy végig mondjam, csak azt hajtogatják, hogy mennyibe kerül és legyen kész tegnapra. Úgy tűnik ügyvéd úréknál csak a szerződés utáni jutalék a fontos, az, hogy minden szempontból korrekt keretek között menjen végbe az adásvétel másodlagos. Persze nyílván itt is van kivétel – vagy pechünkre csak a szélhámosabbja keresett meg minket. Tanúsítást úgy szoktunk végezni, hogy adunk egy árat a tanúsításra és adunk egyet energetikai szaktanácsadásra. Ha valakinek csak az első fele kell, akkor az csak papírt akar és nem nálunk kell keresnie a megoldást.


Chiovini | 2013. máj. 8.

Nem tudom, hogy Perneky Antalt megkövezik-e, nem tudom, hogy milyen hatást vált ki hozzászólásom, de felteszem a kérdést: mire jó az épületenergetikai tanúsítvány?


Perneky Antal | 2013. máj. 8.

Kedves MENTE! Bizonyára úgy hiszitek, hogy a BM illetékeseit meghatják nyílt levelezésetek. Nem hatják meg! Én már többször felajánlottam részetekre, és a METE részére is együttműködési szándékunkat. A METE elfogadta, ti járjátok saját utatokat, gondolván úttörők lehettek. Sajnos itt sem jön be az elgondolásotok,mert nem vagytok meghatározók ebben a szakmai szegmensben ti sem. Itt csak akkor lehet eredményt elérni, ha mi mindannyian - mint hagyományosan - összefogunk. Sajnos a tanúsítási és az auditálási rendszer több sebből vérzik. A megoldást kézben tartó szervezetek lusták,tunyák és érdektelenek mindannyian. Amennyiben rövid időn belül nem alakul ki konszenzus köztünk, a hazánkban működő 3 (három) alulról szerveződő civilszervezetek (EnOSz, NETE, MENTE) összefogásával, akkor ezt a csatát nekünk (EnOSz) a METE-vel kell megvívnunk. A kamarák az állami kinyújtott kezeinek szervezetei, melyek eddig sem, de ezután sem fogják érdemben képviselni a mérnöktársadalmat, azon kívül, hogy járandóságukat beszedik tagjaiktól. Gondolok arra, amikor vagy megszüntették, vagy nem (ezt senki nem tudja, még az MMK bennfentesei sem) a GB-16 és GB-18 jogosultságokat és a kormányzati szerveknek (NFÜ) Szőlősi MMK elnökhelyettes auditori jogosultságot aposztrofált - még a korlátozás alá eső tanúsítási jogosultsággal rendelkezők részére is - ÉPÜLET ENERGIAHATÉKONYSÁGI AUDIT" készítésére. Röhej, hogy olyan egyén akinek lövése sincs a témához, egy országos mérnökszervezet nevében nyilatkozik arról, amiről csak szakemberereknek lehetne. Mi lett ennek a következménye: Az amit ti is nehezményeztek, felhígult a szakma. Olyanok auditálnak, akik a tanúsítói vizsgán is "jóindulattal" kapnak papírt, tekintettel arra, hogy az MMK-nak kifizették a vizsgadíjat, talán még gyorstalpalón - mint a sokat szidott átkosban - elvégeztek valamiféle felkészítőt. Így nem lehet tisztességes munkát várni senkitől! Gondolom, most számosan vannak olyanok, akik legszívesebben megköveznének, de állok elébe, mert az én lelkem tiszta. Nem vettem a MMK-tól tanúsítói jogosultságot, sem "vizsgázva", sem anélkül. Én 13 év óta auditálok úgy, hogy ehhez meg van minden olyan képzettségem, amit ma hazánkban meg lehet szerezni legális képzéssel, és államvizsgával. Vezetek egy egyesületet, amelynek tagjai józan gondolkodású, több éves (minimum 5) szakmai gyakorlattal és megfelelő képzettséggel rendelkező mérnökök, akik legjobb tudásukkal igyekeznek megfelelni a szakmai feladatoknak. Tehát aki itt szeretné, hogy rend legyen, vegye elő szakmai alázatát, együttműködési szándékát, a megoldásba vetett hitét és eredményesek leszünk! Sajnálom, hogy kedvezőbb megítéléssel nem tudtam gondolataitokat érdemben támogatni. Nagy tisztelettel és a haladás érdekében: Perneky Antal

Facebook-hozzászólásmodul