e-gépész online szaklap

2020-tól zéró energia?

2009. december 9. | e-gépész | |  11 |

Egy névtelenségét megőrizni kívánó olvasónk levele található a cikkben, miszerint az épületgépészeknek tíz év múlva teljesen át kell fazonírozniuk magukat.

Ez az a hír, amitől a teljes magyar (európai) építész és épületgépész társadalomnak meg kellene bolydulnia. Ez az a (korábban csak tervezett) előírás, miszerint 2020-tól az új épületeknek (igen, a családi házaknak is) ún. „zéró energiás” házaknak kell lenniük.

Kérdezem én, hogy a magyar szakképzés, felsőoktatás, gyakorló szakma miképpen viszonyul ehhez a hírhez, ami alapjaiban néhány év múlva alapjaiban fogja meghatározni mindennapjait? Akkor is, ha Magyarország bizonyára halasztást kér majd… Mintha ezzel a tervvel nagy meglepetés érte volna a gépésztársadalmat, pedig a tervezet régóta közismert volt.

Vagy rosszul gondolom? Ha jön a Nabucco és/vagy a Déli Áramlat, akkor minek ez a nagy hűhó?

Letölthető dokumentum

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Kálmán László | 2009. dec. 17.

Kedves Zöhls András Úr! Egy picit pontosítanám a számokat. Először a napelemekre utalva én is az EUSTAT adataival kalkuláltam, inverterrel kiegészítve. A villamos energia termelési adatait pedig, az alábbiakban részletezném: - Paks 10 Ft/kWh alatt (40%) - Visonta 12-13 Ft/kWh körül (13%) - A kapcsolt villamos energia termelők 25-30 Ft/kWh (40%) közötti önköltséggel termelnek, import földgázból. A kapcsolt energiatermelés is jelentős mértékben távfűtési célokat szolgál, ami a drága termelés mellett a villanyszámlánkon keresztül is támogatást kap, évi 50-60. Milliárd Ft-al. A tavalyi évben a távfűtéses lakók - kizárólag a rászorultsági alapon - is kaptak 60. Milliárd körül, közvetlenül az államtól, jövő évben az ÁFA csökkentés következtében is kapnak 20 Milliárd támogatást. László Tamás (FIDESZ országgyűlési képviselő) szavait felidézve: „a távfűtés szociálpolitikai kérdés, tehát nem lehet megszűntetni”, pedig ha ebbe az irányba halad a világ, nem lehet elkerülni. A fentebb említett támogatásokból, évente 100-150.000 távfűtéses lakást lehetne passzívház közelivé tenni, egyszeri beruházással.


Zöhls András | 2009. dec. 16.

Kedves Kálmán László Úr! Nagy Gábor kollégánk bejegyzésére megpróbáltam röviden (a hozzászólás hossza, szóközökkel együtt 5000 karakter lehet) és, mivel nem sokat tudok a konkrét beruházás adatairól, óvatosan válaszolni. A leírt számok a magának a tetőcserépre integrált napelem fejlesztőjének a nyilatkozataiból származtak, nem idéztem a kételkedők véleményéből. Igyekeztem hangsúlyozni, hogy minden innovációt örömmel fogadok, így ezt is. Abban, amit írtam, semmi bántó szándék sem volt. És most, megint röviden, a lényegről. A kommersz (nem különleges célra szánt, vagy még kísérleti stádiumban levő) napelemek áráról az EUSTAT gyakran közöl adatokat. Ez most valahol 4300 euro/kWp, olyan 1,2 millió Ft/kWp környékén jár. Az ára lassan lefelé mutató tendenciát mutat, a meredekebb csökkenést leginkább a megfelelő szilícium hiánya okozza. Lesz még olcsóbb, és jobb hatásfokú is. A fenti ár csak magára a napelemre vonatkozik, de nem olcsó az energia tárolása (pláne ha az egy hidrogénes rendszer) és az inverter sem, és ismétlem, én Tóth Tamás adatait írtam le. Az általam idézett ÉMI tanulmány a mai kondíciók szerint a megtérülést 50 évre, a Kandó Kálmán főiskola a kérdés iránt elkötelezett kutatója 100 évre teszi. A napelem élettartamát olyan 25 évre garantálják. Ha akkumulátoros a rendszer, az aksik persze addig sem bírják. A napelem megadott paraméterei egy kicsit megtévesztők. A kWp mértékegység a teljesítményt a méretezési állapotban, az STC előírás szerint 1000W/m2 sugárzás és 25°C elemhőmérséklet szerint adja meg. Ez az 1000W azonban nem túl sok nap, nem túl sok órájában teljesül. Egy jó tájolású, jó dőlésszögben elhelyezett mai 1 kW-os névleges teljesítményű stabil telepítésű napelemből olyan 800-1000 kWh éves teljesítmény nyerhető ki. 2008-ban egy háztartás átlags éves elektromos áram fogyasztása 2100 kWh (a mai 47 Ft körüli áron ez 100 000 Ft/év), tehát elvben a teljes ellátáshoz két-három ilyen napelem kéne. A másik probléma, hogy míg az áramfogyasztás viszonylag egyenletes évi elosztást mutat az egyre jobban elterjedő klímaberendezések miatt, addig a napelemek nyáron hatszor annyi teljesítményt adnak le, mint télen, a teljesítmény hosszú idejű tárolása pedig nagyon költséges. Energetikailag szerencsés dolog a nap- és a szélenergia párhuzamos telepítése, hiszen a szél akkor fúj többet, amikor kevés a napsütés, de egy szeles rendszer telepítése sem olcsó. A legkisebb, legolcsóbb, 15 méter magas, terpesztett csővázas, 800 W-os névleges teljesítményű szélerőgép telepítése körülbelül 3 millió forintba kerül, ami az említett háztartás 30 éves villanyszámlájával egyenlő, és az a berendezés sem örökéletű. Ezért írtam, hogy valami központi támogatás nélkül elég kevesen vágnak bele egy ilyen beruházásba. Az állam, lehetőségeihez képest viszonylag rendesen támogatja a megújuló energiával termelt áramot. A hazai átlag termelési költség nem egészen 14 Ft/kWh, a KÁT körbe tartozó áramot 27 Ft/kWh körüli áron, majdnem dupla összegért veszik át. Ezt a nem kis költséget azután a fogyasztókon hajtják be. A hőszivattyúra adott GEO tarifa kedvezmény szintén ráfizetés. A korszerűnek nevezett kapcsolt erőműves távfűtés fenntartása az államnak évente több mint 100 milliárdjába fáj. Ezért írtam, hogy minden támogatottnak hirdetett megoldásunk nagyon drága, pedig mi napjainkban sem állunk túl jól anyagilag. A ”takarékosságot” most nem úszhatjuk meg, mi lenne, ha kivételesen elgondolkodnánk a módszerén. Ennyit röviden. Üdvözlettel: Zöhls András


Kálmán László | 2009. dec. 16.

Tisztelt Fazekas Miklós Úr! Ma már nem lehet energetikai pályázatot, energia audit - és megvalósíthatósági tanulmány nélkül benyújtani. Sőt komoly megtérülési számításokat kell készíteni, az emisszió számításokról nem is beszélve. Tisztelt Zöhls András Úr! Egy részről egy napelem beruházási költsége 1 millió/kW, egy ilyen egységgel – ad-vesz - mérővel felszerelve, tökéletesen ki lehet fűteni egy kisebb passzívház közeli családi házat 1.0-as elektromos fűtéssel is. Egy kazán beruházási költsége sem kevesebb, és felmerül az állandó földgáz díja is. Másodsorban egy szélerőmű által termelt villamos energiának is 3 Ft/kWh az üzemeltetési költsége – a betáplálási ár határozza meg a megtérülést -, a mai 28 Ft/kWh díjjal kalkulálva is már öt év alatt megtérülhet. Amennyiben ezen szélfarmokat tisztességesen megtámogatnák, akkor ők ennek a díjnak a töredékéért is be tudnának táplálni a hálózatra, ha hagynák. Ebben a fejetlenségben Nyugat-európa is élen jár, amíg van támogatás, addig termeltetik a gépeket, amikor már nincs támogatás és akár önköltségen is lehetne őket termeltetni, akkor lecserélik őket egy újabb típusra és kezdődik a folyamat előrről.


Chiovini György | 2009. dec. 16.

Szinte mindegy, hogy ezzel a most megbeszélt EU elképzeléssel kapcsolatban hogyan látjuk a jövőt. Attól tartok, hogy a következő 10 évben nem fogunk túl sokat foglalkozni a nulla-energiás épületek létesítésének ügyével. Vagy mégis? Például azért, mert egyre több épület nem fog 1 Joule energiát sem fogyasztani. Kikapcsolták a szolgáltatók, ugyanis. Túl pesszimista vagyok?


Zöhls András | 2009. dec. 13.

Kedves Gábor! Egyetértek, javítgassunk, kísérletezzünk, lehetőleg ne tunyuljunk. Amiből Magyarországon a legnagyobb hiányt érzem, az pont az innovációra való hajlam. Erősek inkább mintha a tétlenségünk megmagyarázásában lennénk, ezért magam is örültem annak idején Tóth Miklós Tamás napelem fejlesztésének. Kevés feltaláló részesült olyan kitüntetett figyelemben és elismerésben a sajtó részéről, mint ő. Ennek is köszönheti talán, hogy a BÜKK-MAK LEADER az ő szabadalmát is felhasználja a bükkaranyosi beruházásnál. Sajnos nem ismerem a dolog anyagi hátterét, de itt komoly uniós pénzeket sejtek. Hazai forrásokból nem nagyon látom esélyét egy ilyen megoldás elterjedésének. A napelemes tetőcserép gyártása még nem indult el, így a termék leendő áráról csak a feltalálóval készült beszélgetésből lehetnek sejtéseink. E szerint cserepenként 100 euro, kb. 27500 Ft körüli összegre számíthatunk. Tóth Miklós Tamás egy házra 100-300 cserepet javasol, vegyük a középértéket, 200 darabot. Ez valami 5,5 millió Ft költséget jelent, és akkor még nem beszéltünk az egyéb nem elhanyagolható tárolási és átalakítási költségről. Az egész együttvéve olyan tíz millió forint. Egy átlag magyar család éves villanyszámlája a mai 47 Ft/kWh körüli árak mellett százezer forint körül van, tehát a napelemes rendszer kialakítása durván száz év fogyasztásának felel meg. Saját pénzből a jelenlegi kondíciók mellett nem hiszem, hogy sokan belevágnának. De ez az állítás igaz majdnem az összes alternatív, zöld beruházásra, állami támogatás nélkül többségük életképtelen. A költségvetési pénzek bőséges áradására a mai csőd közeli állapotban aligha számíthatunk. Ami jut, azt jó lenne hatékonyan felhasználni. A hatékony pedig az én olvasatomban nem azt jelenti, hogy melyik terület képviselője veri hangosabban a mellét. Nem mondom, hogy elemzési munkák ne indultak volna el ezen a területen. Tavaly az Energia Hivatal megbízására az ÉMI egy egészen terjedelmes anyagot készített Energiahatékonyság és a kiserőművek címmel. (Itt a kiserőmű szó napelemet, napkollektort, biomasszát, biogázt, hőszivattyút és hasonlókat takar. A tanulmány letölthető a MEH honlapjáról.) Bár számos megállapításával nem értek egyet, azt gondolom, jó vitaalap lehetne, ha egyszer tényleg be kell szállni ebbe az alacsony energia fogyasztású épület kérdésbe. Meglehetősen hiszek az internetes fórumok hatásosságában, és izgalmasnak tartanék egy nyilvánosság előtti csatát a különböző alternatív megoldások képviselői között, legyenek azok forgalmazók, tervezők, kivitelezők, vagy maguk a felhasználók. Talán a mostani EU tervezet elindít valami ilyent. Tisztelettel: Zöhls András


Nagy Gábor | 2009. dec. 12.

Kedves András! Szó sincs kesergésről. Csupán arról, hogy egy adott cél eléréséhez nagyon sok úton lehet eljutni. Hogy melyik utat választjuk, az rajtunk múlik; javítgathatjuk a régit, de kereshetünk teljesen újakat is. Ez utóbbira álljon itt egy Miskolc melletti település mondhatni vadonatúj kezdeményezése, ill. attól egy kicsit több, mert már a megvalósulás stádiumában van: Hidrogénfalu épül a Bükkben Egyedi megoldást találtak a megtermelt többletenergia raktározására Teljes egészében zöldenergiás falu építésébe fogott a Bükk Mak Leader nevet viselő, Bükkaranyoson székelő civil szervezet. A tervek szerint szélturbina, biogáztelep, s napelemes tetőcserép szolgáltatná az áramot az ott élőknek. A megtermelt fölösleges energia raktározására is találtak megoldást: a sűrített hidrogénnek köszönhetően a borús és szélcsendes napokon is biztosítani tudják majd a falu áramellátását. A projekt a megvalósítási szakaszba érkezett, már 8 család vásárolt telket abból a 33, egyenként 5-6000 négyzetméteres kisbirtokból, amely a jövőben a zöldenergia-felhasználás magyar mintatelepülése lehetne – mondta el lapunknak Vass Lajos, a Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. szakreferense. Hozzátette, jövő nyáron meg is kezdődnek az építkezések. A házak mellett egyidejűleg egy energiaközpontot és egy ökoturisztikai központot is kialakítanak majd. A település a szükséges energiát a már meglévő szélturbinákból, valamint egy biogázüzemből kapná. A házak tetejét pedig egy magyar találmány, a napelemes tetőcserép borítaná. Vass Lajos elmondta, már a vidékfejlesztési szervezet megalakulásakor is a megújuló energiaforrások telepítését és hasznosítását tűzték ki célul. A stratégia egyik mintaprojektje ez az úgynevezett hidrogén­falu lenne. A településforma a nevét a hidrogénről mint energiahordozóról kapta. A szélerőműben keletkező többletenergia segítségével ugyanis a vízből hidrogént állítanak elő. Ezt sűrítve tárolják, amely így hidrogén üzemanyagcellákban hasznosítható, valamint elégetve újra víz keletkezik és energia szabadul fel. A tárolásra azért van nagy szükség, mert az energiatermelést nem igazán lehet előre kiszámítani. A szél ugyanis nem mindig akkor fúj, a nap pedig nem mindig akkor süt, amikor nekünk abból energia kellene – mutatott rá Vass Lajos. Hozzátette, ha nagyobb mértékben elterjednek a hidrogénautók, az üzemanyagcellákat azoknál is hasznosítani lehetne. A napelemes cserép magyar találmány, a világ 185 országában élvez szabadalmi jogokat. Nem csak jóval esztétikusabb a tetőre szerelt hagyományos sík napelemeknél, de az új eljárásnak köszönhetően, egységnyi felületen, 10-40 százalékkal több energiát termel. Mindezek mellett a napelemes cserép súlya körülbelül egyharmada a hagyományosnak. A kivitelezést tekintve fajlagosan akár 20 százalékkal is olcsóbb lehet egy ház teljes tetőszerkezetének napelemes cseréppel történő megépítése, mintha a már ismert napkollektorokat helyeznének a tetőre. Vass Lajos lapunknak megjegyezte, Japánban és Nyugat-Európában is folynak hasonló kutatások, ám ilyen falu – tudomásuk szerint – még sehol nem működik. A bükkaranyosi lenne az első, ahol nem csak a megújuló energiaforrásokat hasznosítják maximálisan, de a tárolást is megoldják.


Zöhls András | 2009. dec. 12.

A névtelenségét megőrizni kívánó olvasó írásához csatolt anyag lefordításának túl sok haszna nem lett volna. Ebben Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa november 18-án örvendezik az előző napon megszületett, az épületek energiafelhasználásáról született megállapodáson, amit egyébként még jóvá kell hagynia a miniszterek tanácsának, majd jövő év elején a Parlamentnek ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen. Értelme esetleg magának a dicsért dokumentumnak a magyar nyelvű közlésének lenne. Egyébként az anyagot már beadvány korától, tavaly december óta, sőt korábbról magyar nyelven is megismerhette az érdeklődő a http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008PC0780:HU:NOT honlapról. Vaskos, de tanulságos iromány, a fordítást nem Arany János végezte, de azért olvasható. A közel egyéves huzavona után létrejött tervezetben az Európai Parlament és a tagállamok arról állapodtak meg, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002. évi irányelv módosításával, az új épületek 2021-től kezdődően közel (!) nulla energiafogyasztók” lesznek. A definíció egy nehezen megszületett kompromisszum eredménye a tagállamok és a Parlament között, a Parlament ugyanis sokáig azért küzdött, hogy az új építésű házak a magas technikai színvonalú szigeteléseknek és a megújuló energiaforrások nagyarányú használatának köszönhetően egyáltalán ne szoruljanak hagyományos energiára. A végső olvasatban azonban a tervezet enged némi rugalmasságot az egyes nemzeti hatóságoknak annak meghatározásában, hogy mi minősüljön ”nagy energiahatékonyságú épületnek”. A Parlament kezdetben szeretett volna uniós szintű, általános előírásokat meghatározni, de, ahogy Silvia-Adriana Ticau, a téma európai parlamenti jelentéstevője fogalmazott, ez nem lett volna célravezető, mivel, más minősül hatékonynak a spanyolországi és megint más a svédországi éghajlat alatt. A tervezet szerint az egyes államoknak 2011 közepéig kell kidolgozniuk az épületekre vonatkozó minősítési módszert, valamint az átállást segítő pénzügyi és egyéb ösztönző rendszert, amit 2012-ben megkísérelnek uniós szinten összehangolni A 2002/91/EK irányelv meglehetős félreértésével (na itt lehettek rendes fordítási bakik), hosszú vajúdás után született, jelenleg hatályos magyar rendeletek ismeretében sok reményt nem fűznék a leendő hazai szabályozáshoz. A magyar lakásállomány éves bővülése alig 0,5%, ezért igazat adok Fazakas Miklósnak, az izgalmas kérdés inkább a meglevő épületek kezelése. Itt a tervezet elég lazán valahogy úgy fogalmaz, hogy a nagyobb felújítások alkalmával javítani kell az épületek energiahatékonyságán, amennyiben ez technikailag és pénzügyi szempontból gazdaságosan megoldható. Azt hiszem, ez lesz a terület, ahol a legkeményebb lobbi harcokkal fogunk találkozni, és ahol szakmai érdekképviselet, információ szolgáltatás, együttműködés híján alighanem megint le- és alulmaradunk a hőszigetelő és az ablakgyártó csapattal szemben. ők ugyanis már régen a ringben vannak. Mi viszont folytathatjuk kedvelt nemzeti sportunkat, a kesergést, ahhoz még értünk.


Nagy Gábor | 2009. dec. 11.

Kedves Béla! Kedves Béla! Természetesen én sem arra gondoltam, hogy egy hivatalos szakfordító által /betünként kb.8,- Ft ?) hiteles fordítás jelenjen meg, azonban a dokumentum lényegét összefoglaló 10-15 mondat szerintem több figyelmet gerjesztett volna, mint maga az angol nyelvű teljes dokumentum. Kedves Miklós! Döntő mértékben egyetértek az Ön által leírtakkal, néhány dologgal azonban vitatkoznom kell. A jelenlegi gazdasági helyzet szorító adottság, amelyből nem azonosan utat látunk a 2020-as EU előírások kijelölt kényszerpályáján: - A jelenlegi sokak számára szinte elviselhetetlen gazdasági terhek miatt a lakosság döntő mértékben nem a korszerűbb gázkészülékek vásárlásával próbál védekezni, hanem a gázfűtés kiváltásával akár a lakótere kisebb részének fűthetővé tételével. A szilárdtüzelésű berendezések eladási száma mára már meghaladja a gáztüzelésű berendezésekét, ezek zöme kályha és egyszerű kandalló, a korszerűbb faelgázosító kazán, pellet kazán vagy kandalló még szinte elérhetetlen a lakosság nagyobb tömegei számára (előbb vesznek plazmaTV-t). A fatüzelés irányába történő eltolódásnak van egyaránt pozitív és negatív üzenete. A fatüzelés amennyiben földgáz tüzelőanyagot vált ki vitathatatlanul csökkenti a légkör széndioxid terhelését (ha eddig az erdőben korhadt el, akkor is ugyanazt a széndioxid mennyiséget termelte meg). Sajnos azonban a megújuló energiahordozók tüzelésének lehetősége magával hozza a különböző műanyagok (flakonok, műszálas textíliák, gumi stb.)tüzelését is, amely a települések levegőminőség romlásában egyre erőteljesebben érzékelhető. Ez utóbbi ellen csak intenzív felvilágosító kampánnyal lehetne eredményesen fellépni, de ehhez még a regionális szintű fellépés is kevés, országos program kellene! - A gázkészülékekkel történő korszerűsítés másik fő akadálya, hogy a - 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, (Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) előírásainak megfelelően készült lakásokhoz alig van alkalmas és kedvező árfekvésű gázberendezés. Sajnos az épületgépész tervezők ebben vastagon ludasok, ugyanis a használati melegvízigényre hivatkozással csuklás nélkül tervezik be a 24 kW-os kombi kazánt a 6-8 kW fűtési hőigényű társasházi lakásokba (holott a használati melegvíz éves gázigénye a fűtési igény 20-30-ad része). Azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakóterek transzmisszós hővesztesége a fenti rendelet betartásával megvalósításra kerülő lakásoknál már kisebb lehet, mint a lakótér megfelelő komfortfeltételeit biztosító friss levegő pótlásának hőigénye, amellyel viszont a jelenlegi magyar műszaki szabályozás még áttételesen is alig foglalkozik. -Az ország általam leginkább ismert K-i felében a jelenlegi gázárak szintjén a lakosság közel 30 %-a képtelen lakóterét gázzal fűteni, és ugyancsak közel 30 %-a már mérlegeli az energiahordozó kiváltás lehetőségeit olcsóbb energiahordozóra (akár erején felüli áldozatvállalás árán is). Szándékosan a végére hagytam, amivel viszont alapvetően nem értek egyet: A jelenlegi magyarországi épületszigetelési gyakorlat szerint a határoló szerkezetek légmentes lezárásának káros hatásait egyedül a megmaradó kéménykürtők és a kéményseprők által keményen - méretezésekkel alátámasztottan - előírt légbevezetők biztosítják. Az ellenőrzött lakásszellőzés ugyanis kb. annyiba kerülne, mint a teljes nyílászárócsere. Mivel erre semmilyen egzakt előírás nem kényszeríti a lakótér használóját, a pályázattal támogatott programok pedig szinte kizárják ezt a megoldást, 100-ból 99 esetben erre 1 Ft-ot se hajlandó áldozni az építtető. A szükségmegoldásként alkalmazott légbevezető szerelvények viszont minden ellenkező állítás ellenére jóval több káros anyagot vezetnek vissza a lakóterekbe homlokzati égéstermék kivezetések esetén, mintha az égésterméket a tetősík fölé vezetnék. Nagyon egyszerű tehát a képlet; homlokzati égéstermék kivezetést csak ott szabad engedélyezni, ahol a lakótér szellőztetését nem a homlokzatról biztosítják, hanem a tetősík feletti térből!!! Még egy észrevétel, erre a mondatra reagálnék: "Teljesen nyilvánvaló, hogy az energetikailag felújított épületekben, ellenőrzött lakásszellőztetés mellett nincs helye a gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezéseknek rendkívül gazdaságtalan és veszélyes üzemeltetésük miatt." Meglátásom szerint: A kandalló ill. cserépkályha is gravitációs égéstermék elvezetésű berendezés, a hozzájuk tartozó gravitációs üzemű kéménnyel együtt róluk nem csak én nem vagyok hajlandó lemondani, hanem Magyarországon még 1-2 millió ember (illetve szívesen lemondanánk, csak nincs jelenleg jobb!!! Tisztelettel: Nagy Gábor


MP | 2009. dec. 11.

Kedves Nagy Gábor Úr, Megállapításai szokás szerint alaposak, én csak arra reagálnék, hogy a csatolt dokumentum angol nyelven lett feltéve. Megjegyzése jogos, jó lett volna magyarul, de nekünk csak angolul volt meg, én pedig nem vállaltam az esetleges félrefordítás ódiumát. Bárcsak ez lenne az egyetlen le nem fordított, fontos irat a szakmában...


Fazakas Miklós | 2009. dec. 11.

Teljes mértékben egyetértek Nagy Gábor úr hozzászólásával, kivéve a borús jövőre vonatkozó részt. A felbolydulás hiányának okát sokkal inkább abban látom, hogy az új építkezések szinte teljesen leálltak, így az egyezmény idézet része valójában csak az igen kisszámú új épületre fog vonatkozni. Ezért ha pozitívan gondolkodunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy igen könnyű lesz bevezetni. Az előbbieknél sokkal fontosabbnak tartom az EU meglévő épületek energiafelhasználásának csökkentésére vonatkozó programját, amelyet szintén 2020-ig kéne befejezni. Ez a program nagyságrendekkel fontosabb a számunkra. Ezen téren viszont tényleg rendet kellene tenni, hogy a Nagy Gábor úr által említett anomáliákat megszüntessük. Teljesen nyilvánvaló, hogy az energetikailag felújított épületekben, ellenőrzött lakásszellőztetés mellett nincs helye a gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezéseknek rendkívül gazdaságtalan és veszélyes üzemeltetésük miatt. Az sem elfogadható, hogy az energetikai felújításokat ne a leggyorsabb megtérülés sorrendjében valósítjuk meg, hanem a fogyasztónak legszimpatikusabb megoldást támogatjuk pályázati pénzekből, amelynek megtérülése lehet, hogy 20 év felett van. Nyilvánvaló, hogy támogatási pénzből azt a beruházást kell támogatni, amelyik a legrövidebb megtérülést mutatja.Ezért javaslom, hogy egy-egy épület felújítása előtt, ha az pályázat keretében készül, legyen kötelező energetikai auditot készíteni. Ennek kertében fel kell állítani azt a megtérülési sorrendet, ahogy az energetikai felújítások megvalósíthatók, illetve meg kell határozni, hogy mely felújításokat lehet csak együtt, komplex módón megvalósítani, hiszen például az épület utólagos hőszigetelését és a nyílászárók cseréjét nem ajánlatos elkülönülten végrehajtani. A nyílászárok cseréje pedig indokolja a gravitációs kéménybe kötött fűtőberendezések cseréjét. Külsőfali gázkészülék esetén a készülék fali tartozékát az új megvastagított falhoz kell illeszteni. Célszerű ekkor a régi gázkészüléket új energiatakarékos készülékre cserélni. Tilos a meglévő égéstermék terminált az eredeti falsíkon meghagyni és szigeteléssel körbe venni! Mindezt rendeletben kellene előírni, mert nem áll rendelkezésünkre annyi idő, hogy a társadalommal elfogadható időn belül megértessük az előbbiek szükségességét és kivédjük gazdasági lobbik befolyásoló hatását is. Nem véletlen, hogy ezen a téren Anglia és Olaszország is rendeleti szabályokat léptetett életbe. Ha nem így teszünk, akkor nem fogjuk elérni 2020-ra az üvegház hatású gázok kibocsájtásának csökkentését és megmarad jelentős függőségünk az orosz földgázellátástól, egyes lakóépületek fűtési költsége kigazdálkodhatatlanul magas lesz. Az épület energia igényének csökkentésével nemcsak az üzemeletetési költségek csökkennek, de a kiszolgáltatottság is, hiszen 3 kW fűtési teljesítmény igény kielégítésére számos olyan lehetőség van, amely 24 kW igény esetén nem áll fenn. Megtérülési számítások azt mutatják, hogy az elavult gázkészülék, jobb energetikai paraméterekkel rendelkező verzióra történő cseréje a legtöbb esetben legrövidebb megtérülést eredményezi. A teljes fűtőrendszer cseréjére viszont általában nem gazdaságos, és nem is indokolt. Az energiahordozók ára az utóbbi 4évben megduplázódott és nem várható ennek a folyamatnak a megtorpanása, tehát nem csak az EU-s program megvalósítása, de az energiafelhasználás elviselhető költségen tartása is feltétlenül indokolja a program végrehajtását. A gyakorlatilag lég-tömör ablakok mellett kialakított szabályozott légcsere és a gázkészülékek égéstermék mennyiségének drasztikus csökkenése eredményeként nem lesz jelentősége annak, ha az égésterméket egy meglévő épület homlokzatán kell adott esetben kivezetnünk, hiszen az épület friss levegő bevezetési helyét már nem a nyílászárók rései, hanem egy erre kialakított terminál jelenti és ennek a levegő bevezető terminálnak az elhelyezését kell jól megválasztani. Mindezek olcsóbbá tehetik az energetikai korszerűsítéseket és feloldhatják azokat a problémát, amelyeket a meglévő gravitációs gyűjtőkémények jelentenek. Az épületgépész-mérnök szerepet kell, kapjon a felújítandó épületek energetikai felmérése, a műszaki megoldás tervezése és kivitelezése és az megvalósult megoldás átvétele során is. Fontos, hogy pályázat esetén, ezek közül legalább a kiindulási állapot felmérése és a megvalósított megoldás minősítése során független legyen a projektet végreható szervezettől.


Nagy Gábor | 2009. dec. 9.

Hát...- mit tagadjam, én ettől a hírtől nem nagyon bolydultam meg, és szerintem a hazai építész és épületgépész társadalom se fog, hacsak párhuzamosan be nem vezetik a "KERESLET-KÍNÁLAT" törvényének eltörlését is. Ma a nagyon kevés kivételtől eltekintve a teljes építőipar a horizontján egyetlen felirat virít; TÚLÉLNI!!! Ma, amikor a tervezővel, kivitelezővel /vagyis akik az érdemi munkát végzik el/ hiteleztetik meg a beruházásokat, a pénzcsapot birtoklók pedig olyan extra profitokat realizálnak a műszaki tartalom lebutítása árán, amelyet még nem szégyellnek beruházásnak nevezni, /az épületgépészetet legszívesebben a vaskályha és mosdódézsa szintjén oldatnák meg/, nehéz még elképzelni is egy magasabb műszaki igényszintet. Ma az energiatakarékossági program milliárdjait a szigetelőanyag gyártás beépítés és nyílászárócsere nyeli el, épületgépészetre alig, (ellenőrzött lakásszellőzésre már nem) jut pénz, mert "akkor már a pályázat nem versenyképes". Ma amikor a közismerten életveszélyes termofor kémények "korszerűsítése" a kémények felcicomázásával /bélelés, méregdrága ventilátor a tetejére stb/ folyik, de arra, hogy a nyílt égésterű tüzelőberendezések helyett zárt égésterűek kerüljenek felszerelésre már "tilos a korszerűsítési" forrásokat felhasználni... Ma, amikor egy brutto 475ezer Ft/m2-ra kalkulált és elnyert EU-s pályázati forrásból megvalósítandó egészségügyi létesítménynek a tervező felé adresszált diktátuma úgy szól, hogy 225ezer Ft/m2 ár alatt kell megterveznie, különben nemcsak tervezői díjat nem kap, hanem még többmilliós kötbért is kockáztat ... Nem folytatom tovább. Ugyan alapvetően optimista természetem van, de azért motoszkál bennem egy klímakutató "milyen lesz az élet 2050-ben" tanulmányának egyik mondata: "luxus lesz a fűtött szoba" - ennek azért van pozitív üzenete is: 2050-ben is lesz épületgépészet... csak nem mindegy, hogy milyen!!! Megjegyzés: A cikk hitelességét nem az idegen nyelvűsége jelenti, és a nem magyar nyelvű szabványok miatti ellenérzéseinket újra felerősíti. Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. Az idézett dokumentumot illett volna magyarra fordítva közzétenni. A mai épületgépészek átlag életkora 40 év felett van, 20 évvel ezelőttig az orosz nyelv volt kötelező, a műszaki nyelvet pedig a német jelentette, az angol nem!

Facebook-hozzászólásmodul