e-gépész szaklap

Az A/V viszony alkalmazása

Frissítve: 2014. november 17.

Szerző: Baumann Mihály

Hasznos volt Eddig 181 látogatónak tetszett

Az MMK Épületenergetikai és Épületenergia-hatékonysági Szakosztály az épületek energetikai tanúsításának különböző kérdéseit szeretné szakmai vitára bocsátani a tanúsítással foglalkozó szakemberek számára. A vélemények jó szakmai hátteret biztosíthatnak, ha a rendeletmódosítás kapcsán érveket kell felsorakoztatni.

A tanúsítások kapcsán gyakori hiba, hogy tanúsítók helytelenül értelmezik a követelmény megállapítás alapjául szolgáló A/V-tényezőt, ezért hibás követelményértékeket alkalmaznak.

Szeretnénk vitára bocsátani ezért ezt a kérdést. Kérjük, mondják el véleményüket, mennyiben találják helyesnek a rendeletnek ezt a megoldását.

Vitaindítóul a Belügyminisztérium honlapján található módszertani segédletből idézünk. A segédletet Zorkóczy Zoltán szakmai referens készítette és Soltész Ilona főosztályvezető helyettes hagyta jóvá. A teljes anyag a http://www.e-epites.hu/3544 honlapról tölthető le.

3. Az A/V-tényező alkalmazása

A összesített energetikai jellemző (továbbiakban E-jellemző), és fajlagos hőveszteség tényező (továbbiakban q-tényező) követelményérték meghatározása az A/V érték alapján történik. A hibás meghatározás nagy, akár 100% feletti pontatlanságot is eredményezhet. Így az A/V-tényező meghatározásánál kivételes óvatossággal kell eljárni.

Rendelet 2. melléklet 2.1. „Az épület felület/térfogatarány számítása. Épület felület (A), fűtött tereket határoló valamennyi szerkezet felülete: beleértve a teljes talajjal, szomszédos épülettel, energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező felületeket; a belméretekalapján számolva. A felületbe (A) nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek. Térfogat (V) fűtött épülettérfogat, légtömör szerkezetekkel határolt hányada belméretek szerint számolva. Az épülettérfogatba nem számolandó a tartózkodástól légtömör szerkezetekkel elzárt búvóterek térfogata; ilyen például a légtömör álpadló alatti vagy légtömör álmennyezet feletti tér.”

Minden épületnél, még az önálló rendeltetési egységeknél is az egész épület felülete, és az egész épület térfogata alapján kell meghatározni az A/V-tényezőt.

Az (A) felületbe nem kalkulálandó be fűtetlen mellékhelyiség, kamra, előszoba, folyosó, lépcsőház stb. és a fűtött helyiség közötti fal, amennyiben a felsorolt helyiség energetikailag védett. Tehát beszámítandó ez a felület akkor, ha energetikailag nem védett az adott tér; például a lépcsőháznak nincs hőszigetelő-képességgel bíró ablaka és fűtése sem. Erre utal a „energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező felületeket” tagmondat. Másképpen fogalmazva a hőszigetelt épületburokban vagy más szóval termikus burokban lévő helyiségek belső határoló falát vagy más felületeit nem lehet számításba venni.

Példa:

A példa egy AN=56 m2-es önálló rendeltetési egység, egy lakás E=215 kWh/m2a fogyasztással.

A lakás összes határoló felülete: 187 m2, mivel saroklakás ebből lehűlő felület: 37,5 m2.

A lakás térfogata: 140 m3.

A lakás egy épületben van ami: V=9000 m3A=2700m2-es.

Számítás helyesen, a teljes épület méretei alapján: A/V=2700/9000=0,3 ezért a követelmény E=110 kWh/m2a, a fogyasztás a referenciához képest 195%, tehát a besorolás: „G”.

Számítás helytelenül, a lakás saját teljes méretei alapján: A/V=187/140=1,33 ezért a követelmény E=230 kWh/m2a, a fogyasztás a referenciához képest 93,5%, tehát a besorolás: „B” helytelenül a „G” helyett, ez 5 besorolás különbség miatt jogosultság vesztéssel jár.

Számítás helytelenül, a lakás saját méretei alapján: A/V=37,5/140=0,27 ezért a követelmény E=110 kWh/m2a, a fogyasztás a referenciához képest 195%, tehát a besorolás: „G” véletlenül jó a besorolás, de más arányú épületnél, vagy a felső szinti és az alsó szinti lakásoknál, még a lakás lehűlő térfogat saját térfogat számítási módszer is jogosultság vesztéssel járhat.


Hasznos volt Eddig 181 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Zoárd

    2014. november 17 - 19:22:50
  • Véleményem a következő:
    A példa irreálisan eltúlzott. Ilyen lakás (187 m2 hűlő felület és 140 m3 térfogat) nincs!
    Ehhez a lakás alapterületének 2,34 x 23,8 m kellene lennie, négy oldalról és felülről is hűlnie kellene – ez abszurd.
    Véleményem szerint a teljes A/V viszony alapján meghatározott alapérték kalkuláció hibás.
    Az A/V viszony ugyanis eltorzítja a valós energiafogyasztást és egy ideológikus besorolást ad.
    Egy hűtő vásárlásnál jobban érdekelt az éves fogyasztási adat, mint, hogy hány darab + van az A betű előtt.
    Miért lehetetlen egy olyan elképesztően egyszerű eljárás, ahol egy alapviszonyítási érték van a lakásokra?! Ebben az esetben lenne a legközvetlenebb kapcsolat a valós rezsiköltségek és a besorolás között. Szó se róla, a nagyobb, tömb jellegű házak jobb besorolást kapnak ebben a felállásban, de a természetesen ez nem valami ideológia alapján történne, hanem a valós energia költségek miatt történne így.
    Az A/V viszony eltakarja a családi házas épületek jelentősen magasabb m2-re vetített fogyasztását, kedvezőbb helyzetbe hozza a kisebb épületeket.
    Ezen felül is vannak problémák az A/V viszonnyal nem is kicsik!
    Hogy lehet elvárni egy 48 lakásos társasház, egyetlen lakásának tanúsításakor, hogy a tanúsító meghatározza az egész épület A/V viszonyát. Hab a torta tetején, hogy a jogszabály szerint a belső méreteket kéne figyelembe venni, azaz mind a 48 lakásba be kellene menni! Ha ragaszkodunk ehhez az A/V viszonyhoz, akkor az egyetlen járható útnak azt tartanám, ha jogszabály kötelezne minden társas házat, hogy alapító okiratba rögzítse az épület A/V viszonyát és ezt minden tulajdonos rendelkezésére kellene bocsátani! Nem tudom, hogy ez járható út-e de én ennél nem tudok jobbat.

  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2014. november 17 - 19:34:51
  • Mi lenne, ha az A/V viszonyt csak egy teljes épület vizsgálatánál alkalmaznánk?
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zöhls András

    2014. november 17 - 21:30:58
  • Én ezt elég egyszerűnek látom. Az A/V viszonyt az egész épületre kell megadni. Úgy saccra. Némi gyakorlattal lehet, hogy nem is mond nagyon rosszat az érintett. Aztán kijön a kamarai ellenőr, őt sem engedik be az összes lakásba, meg üzlethelyiségbe, amúgy is tudja, hogy az egésznek semmi értelme, a legkényelmesebb elfogadni a leírt számot.
    Az egész tanúsítás tulajdonképpen Magyarország kicsiben.
    Kicsit érdekesebb a segédlet, amire a cikkben levő link mutat. Most a készítők a panelre ”kattantak” rá. Már tavasszal kezdődött az ügy. Ez az anyag talán már csak nálunk érhető el.
    http://e-gepesz.hu/?action=show&id=15714
    Itt a 7. oldalon meghatározták a panel figyelembe veendő U értékét. A 0,45-öt 1,45-re, a 0,4-et 1,01-re emelték. Ezt kellett aztán megszorozni az 1,3-as hőhíd pótlékkal.
    Na ezt a dolgot sikerült most rendesen felhabosítani az új segédlet 13. oldalán. Itt már a házgyári korszakok szerinti 33 soros táblázattal. Persze ehhez azt is tudni kell például, hogy egy adott békásmegyeri épület panelje vajon a budapesti I., a budapesti III., vagy a veszprémi házgyárban készült-e. Az U értékét természetesen 3 tizedesjegyre adják meg, majd hozzáteszik:
    ”A rendelkezésre álló mérések alapján a vizsgálatok szórása jellemzően +/-5% köré tehető, de esetenként a 25%-ot is elérheti.” Szóval jobb ha, ha mérünk, a 14. oldalon részletezett módszerrel. A hőhidakat pedig tessék részletesen kiszámolni. Szerintem egy hét alatt elég korrekt tanúsítást lehet készíteni egy lakótelepi garzonlakásról.
    A két segédlet elkészítése között egyébként mindössze 3 hónap telt el.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2014. november 18 - 08:17:19
  • Mese az A/V-ről.
    Tisztelt polgárunk a város szélén lakik, kis családi házában, melynek térfogata 140 m3, hűlő felülete 187 m2 fogyasztása 210 kWh/év – csak, hogy maradjunk az abszurd értékeknél a poén kedvéért -.
    Halotta, hogy van valami tanúsítás féle, fel is kéri régi mérnök barátját a feladatra.
    Meg is kapja, hogy remek „B” besorolású háza van. Boldog, hogy milyen jó háza van!
    Közben persze megunja a kert gondozását, meg azt, hogy patika, bolt, minden messze van a városszéli családi háztól, úgy dönt, hogy beköltözik a városba.
    Vesz egy társasházi lakást, aminek térfogata 140 m3, hűlő felülete 187 m2 fogyasztása 210 kWh/év.
    Ésszel vásárol, hiszen végig bogarászta a megkapott tanúsítás alapadatait és tisztában van vele, hogy nem akar nagyobb rezsiszámlát, mint ami a családi házban volt!
    A vásárláskor döbbenten tapasztalja, hogy a városszéli „B” besorolású, energetikai adatok alapján 100%-ig megegyező lakása csak „G” besorolású lesz.
    Nyílván felteszi barátjának a kérdést, hogy vajon kinek ment el az esze? Vajon a +++A hűtőjének a besorolása is átváltozik „G”-re azzal, hogy beköltözik a városba?
    Kedves barát persze hosszú magyarázkodásba kezd az A/V viszonyról, mire polgárunk félbe szakítja, és azt mondja neki. Kedves barátom, ha át akarsz verni, menjél politikusnak, a mérnök szakmával pedig hagyjál fel.
  • Ezzel a hozzászólással 3 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Baumann József

    2014. november 18 - 10:44:49
  • Kedves Zoárd!

    Rövid megjegyzésem nem a lényeget érinti.
    Nekem, az általad abszurdnak mondott lakás, egy 5*10.4*2.7 m élhosszakkal rendelkező hasáb.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Baumann József

    2014. november 18 - 11:07:38
  • Több évvel ezelőtt valaki a jogalkotókból, amikor az A/V problémát jeleztük egy fórumon, azt mondta, hogy ennek a jelentősége a követelmények szigorodásával csökkenni fog. Valóban így is van. Ha a 2015-től pályázatoknál alkalmazandó költségoptimalizált követelményekkel dolgozunk, akkor egy lakóépületnél a korábbi 110-230 tartomány már 110-140-re változik. Tehát a határérték alsó és felső határa közti, korábbi több mint kétszeres különbség már csak kb 25 %.
    Irodaépületeknél a korábbi 132-260-ból 132-160 lesz, ez is hasonló.
    Az oktatási épületeknél marad továbbra is a legnagyobb eltérés, a korábbi 90-254 értékpárból 90-150 lesz.

    A fajlagos hőveszteségtényező határértéke továbbra is jelentősen változik az A/V-vel, a korábbi 0.2-0.58 határok 0.16-0.43-ra módosulnak.

    Én javasolnám a jogalkotónak, hogy az összesített energetikai jellemző A/V értéktől való függését vezessük ki, legyen például a megengedett érték a mostani tartomány közepe. Az oktatási épületeknél esetleg közelebb az alsó határhoz, valószínűleg nem jellemző ezeknél az épületeknél a nagyon magas A/V.

    Ezzel a tanúsításból kikerülne az A/V érték ezekben az esetekben, az egyéb épületnél maradna csak meg.

    Az engedélyezési tervnél, mivel a fajlagos hőveszteségtényező maradva A/V függő, ott továbbra is kellene azt számolni, de az nem probléma, hiszen a tervek alapján az jól számolható.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2014. november 18 - 11:25:04
  • Egy kis adalék az épületenergetikához.
    Svájcban panaszkodnak, hogy a nagy igyekezettel kidolgozott, egyre szigorúbb követelmények ellenére a lakóépületek energia fogyasztása nem csökken. Hiába csökken a fajlagos fogyasztás. Az egyre kevesebb svájci egyre nagyobb lakásban lakik. A lakóépületek térfogata "lenullázza" azt, amit a fajlagosok "kikényszerítenek". Vagy a nem távoli jövőben arra is lesz előírás, hogy svájci ember hány légköbméterre jogosult?
    A történelem órán azt tanultuk, hogy II. József német-római császár, cseh és magyar király halála előtt visszavonta takarékossági célú rendeleteit. A történészek szerint jó szándékú, de nem reálpolitikus volt.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2014. november 18 - 11:29:45
  • Kedves József!
    Üdvözlöm az A/V viszony kivezetésének lehetőségét!
    Az 5x10,4 m-es hasáb elvileg oké, de nehezen tudok olyan társasházi lakást elképzelni, ahol a hasáb mind a 6 oldala hűlő felület. De természetesen a lényeget tekintve ez mellékes, a problémákra pedig a sarkos megoldások jól rávilágítanak.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2014. november 18 - 11:32:23
  • Kedves József!
    És ha már itt hozzá lehet szólni, akkor 2014. november 03. észrevételemben szereplő jellemzően jogi jellegű ellenmondásokat is jó lenne végre kitisztázni.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zöhls András

    2014. november 18 - 14:09:27
  • Kedves József, ha már szóba hoztad ezt a pályázati ügyet.
    Bizonnyal az én hibám, de nem tudom, mi lesz január 1. után. A mostani rendelet szerint az eddigi követelményértékek nem változnak, az energetikai besorolás is marad a mai. Ugyanakkor hatályba lép az új előírás a költségoptimalizált követelményszinttel. Itt már minden szigorúbb, viszont ezeket a számokat csak a pályázatoknál kell figyelembe venni. Ha jól értem, a jövő évtől egy adott épületnek két besorolási értéke lehet, egy hagyományos, a mostanival egyező, és egy (ha kell) pályázati, az előbbinél persze rosszabb osztályzatokkal. Esetleg a pályázatban nem is kell besorolni a szóban forgó házat, hanem a megfelelőség valami más úton dől el? Nem tudom.
    Ami bizonyos, szerencsétlen tanúsítóknak továbbra is ugyanúgy kell megküzdeni az A/V viszonnyal, mint ma. És tartom magam a fent leírtakhoz. Senki sem fogja méricskélni a száz éves ház használatban levő boltozatos pincéit, a bonyolult tetőtéri szerkezeteit, és nem fog becsöngeti minden lakóhoz, hanem érzésre mond valamit. És mivel ezt nem teszi meg az sem, aki őt ellenőrzi, nem is bukik meg.
    És őszintén, tulajdonképpen senkinek nem is fontos ez a viszonyszám.
    A jogalkotókról azt gondolom, nem fognak elállni a mostani megoldástól, mert őket személyükben nem zavarja, akkor meg minek.
    Úgy kíváncsiságból. Te hogyan állsz ehhez, a cikkben hivatkozott segédlethez? Hogyan lehet egy ilyent a gyakorlatban kezelni?
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Baumann József

    2014. november 18 - 16:58:58
  • Kedves András!

    Én is úgy látom, hogy a jelenlegi rendelet szerint 2015 után kétféle tanúsítás születhet. Próbáltam is jelezni a Misin keresztül, de egyelőre nem tudja, kivel lehet ezt megvitatni :-)

    Régebben már az e-gépészen felsoroltam, hogy mik szólnak az A/V alkalmazása ellen a tanúsításnál, röviden a legfontosabb három érvem.

    1. A tanúsítás eredménye (besorolás) és a tényleges fogyasztás a változó megengedett érték miatt nem együtt változik. Azonos fajlagos fogyasztással bíró épületek különböző besorolást kapnak.

    2. Nem mindig egyértelmű, hogy mi az épület. Több lépcsőházas épület, sorház, különböző módon "összetapasztott" házak.

    3. Társasházi lakás esetén aránytalanul nagy feladatot ró a tanúsítóra az épület felmérése.

    A segédletet, megvallom nem ismerem részleteiben. Mentségemre, nem vagyok tanúsító, bár lehet, hogy a program szempontjából nem ártana ebben is tájékozottnak lennem. Az első lépést megtettem, letöltöttem :-)
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Antal

    2014. november 19 - 15:44:42
  • Én úgy gondolom, az épületek eltérő jellege miatt a követelményszint megállapításához nem hagyható el az A/V - vagy valami egyéb - viszonyszám, mert egy takarékos felsőkategóriás autónál sem lenne megkövetelhető, hogy egy takarékos busz szállított személyekre vonatkoztatott fogyasztását produkálja.
    Így egy családi háznál se reális elvárás egy nagy tömbépületnél elérhető szint.
    Mindennemű kategóriák nélkül viszont megállná a helyét, ezzel párhuzamosan, egy hasznos m2-re vetített éves energiafogyasztási adat.
    Vagy marad az A/V szerinti betűsor, de hasonló hangsúllyal jelenjen meg az utóbbi is.
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • BBalázs

    2014. november 19 - 20:09:58
  • Szerintem a legegyszerűbb, legtöbbet mondó mutató a hasznos alapterületre vetített éves primerenergia-felhasználás értéke lenne. Igaz, így egy nagyobb, kihasználatlan épület is kaphatna jó besorolást, hiába jóval magasabb az üzemeltetési költsége, viszont a vásárló azért azzal már tisztában lenne, hogy ugyanazzal a mutatóval nagyobb épület nagyobb fenntartási költséggel jár.
  • Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • robert.szlavik@gmail.com

    2014. november 20 - 11:02:16
  • Kedves Kollégák!

    Azt gondolom, hogy mint oly sok minden ebben az országban itt is túl van bonyolítva a rendeletben az A/V viszony körül. A tanúsításnak arról kellene szólnia hogy mennyi energiát fogyaszt a lakás vagy épület, szimpla hőszükséglet számítás és nem arról, hogy mekkora tömbben helyezkedik el. (nyílván az egyéb energi fogyasztókat is hozzá véve HMV stb.) A szakma összefogása kellene ahhoz hogy a rendelet alkotók a problémát ne bonyolítsák hanem megoldják. A mérnökök számára véleményem szerint sem problémák léteznek hanem megoldandó feladatok.

    Üdv.:

    Szlávik Róbert
  • Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Dr. Fülöp László

    2014. november 27 - 17:54:32
  • 1. Az A/V alapú tanúsítással eleve nem értek egyet, mert csak a transzmissziós hőveszteség függ a lehűlő felülettől (az sem közvetlenül az A/V aránytól).
    Nem függ az A/V aránytól: a szellőzés hőigénye, a fűtőberendezés, a hmv, a szellőztető és klíma rendszer, a világítás tulajdonságai és a saját nyereség.

    2. Ha már az A/V alapú tanúsítás van a hatályos rendeletünkben, akkor használjuk értelmesen, mérnök módjára! A segédlet ennek az ellenkezőjére akar szankciókkal terhelten kényszeríteni. A mintapélda szerinti E=215kWh/m2a lakóegység besorolása a segédlet szerint lehet B, C, D, E, F, G, attól függően, hogy milyen arányú (mekkora) épületben van. Ez őrület! A vevő félretájékoztatása a tájékoztatás helyett! Mit ér akkor a besorolás?! Tudok is olyan példákat mutatni, hogy egy bizonyos lakástípus van 12, 30 és 45 lakásos épületben, ezek pedig szinte egymás mellett. Ha egy vevő mindhárom épületben néz ilyen lakást és eltérő besorolásokat talál, akkor megrendül a bizalma az egész tanúsításban és azt mondja, hogy semmit sem ér. És igaza van. Tehát csakis a tanúsított lakás arányaival szabad számolni, minden más módszer hibás! A tanúsított épületrészt határoló összes felületet be kell számítani az A/V arányba, azokat is, amelyek szomszédos épületrészekkel határosak. (Tehát négy fal, egy padló és egy mennyezet egyszerű geometria esetén.)

    3. A segédlet szerinti módszer amellett, hogy rossz, teljesíthetetlen is. Ezúton a nyilvánosság előtt kérek árajánlatot a szerzőtől egy, a Mammut bevásárlóközpontban levő 50m2 alapterületű üzlet energetikai tanúsítására! Kérem, ne feledkezzen meg arról, hogy a két épület össze van kötve és hogy más épületek is csatlakoznak hozzá nyitott dilatáció nélkül! Legyen szíves felmérni az egész tömböt! Ugyanez vonatkozik egy zártsorú tömbben levő lakásra. Ott is fel kellene mérni az egész tömböt???

    Üdvözlettel,
    Dr. Fülöp László
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Csoknyai Tamás

    2014. december 10 - 12:56:04
  • Kedves Kollégák!

    Felvezetőként Zoárd "Mese az A/V-ről" című bejegyzéshez tennék hozzá egy megjegyzést. Ha egy családi házról és egy társasházi lakásról elmondható, hogy térfogatuk 140 m3, hűlő felületük 187 m2 és határoló szerkezeteik rétegrendje azonos, akkor fogyasztásuk nem lesz azonos. A társasházi lakásé bizonyára jóval kisebb lesz, mint a családi házé, ezért a szigorúbb követelmény indokolt.

    Ahhoz a felvetéshez, hogy a lakások A/V-je alapján kellene tanúsítani az épület A/V-je helyett is hozzászólnék. A követelményeket több ezer épületekre készült modellek alapján határoztuk meg. A modellben a határoló szerkezetekre mindenkor az 1. szintű követelményeket alkalmaztuk. Ebből kiadódott az A/V függvényében egy pontfelhő, aminek a regressziós egyenese a mai követelmény görbe.
    Ezek után, ha egy soklakásos épület C kategóriás, ott nagy valószínűséggel a határoló szerkezetek pont megfelelnek a követelményértéknek. Ha ebben egy lakást nem az épület, hanem a lakás A/V-je alapján tanúsítunk, akkor ez az A/V sokkal nagyobb, mint az épületé (hiszen a kisebb térfogathoz jellemzően nagyobb A/V tartozik). Vagyis a követelmény jóval megengedőbb lesz, és a lakás besorolása is sokkal jobb lesz, mint az épületé, amiben található. Vagyis teljesen elszakadunk az eredeti céltól, ami a követelményt meghatározta. Tehát, ha elvetjük az épület A/V-je alapján történő tanúsítást, akkor sem megfelelő megoldás a lakás A/V-je szerinti besorolás, más megoldást kell keresni.

    Ezzel arra akartam röviden rámutatni, hogy az A/V alapú követelmény mellett is felsorakoztathatók érvek és a kérdés korántsem egyszerű.

    Üdvözlettel
    Csoknyai Tamás



  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zöhls András

    2014. december 10 - 15:39:54
  • Kedves Tamás, szerintem nem jó a számításod.
    Hogy újólag ismételjem magamat, a viszonyítási alap nem jó, nem rossz, hanem egyszerűen megközelítés kérdése.
    A hűlő felülettől független tényezők, a HMV készítés. a természetes szellőzés, a belső hőfejlődés az Ep=120A/V+74Wh/m2a egyenletből elég gyakran (gázra, félszeres légcserére, stb.) a 74-hez közeli számot adnak, tehát az ezen felüli rész (120A/V) már a szűken vett fűtés megengedett primer energia fogyasztását jelenti, ami valóban csak a nyílászárók minőségétől, illetve a szerkezetek hőszigetelésétől függ. Azonos besorolást kaphat egy családi ház és egy társasházi lakás, ha (beleértve a gépészetet is) hasonló paraméterekkel rendelkezik, de az előbbinek kétszeres a fűtési igénye, hiszen kétszeres a megengedett érték is.
    Az összehasonlításban a fogyasztást alapul véve ma jelentős engedményt kap a családi ház.
    Ugye a kérdés az, ha a családi háznál ilyen megengedőek vagyunk, ha elnézzük neki, hogy nagyobb felületen hűl, ezért nagyobb a hőfogyasztása, és ha csak a felületek milyensége számít, a mérete nem, miért nem kapja meg ugyanezt a kedvezményt a legfelső szinten levő saroklakás is.
    Ehhez ugye az kéne, hogy mindig az adott lakóegység saját méreteivel számoljunk, ami a gyakorlatban is végrehajtható, míg a teljes épület korrekt felmérésére sokszor nincs lehetőség.
    Azonos gépészet mellett persze minden társasházi lakás azonos besorolást kap, ha az az elv, hogy az épület a lényeges. Ezt egyébként az uniós rendelet sem tiltja.
    Természetesen a hűlő felülettől független tényezőkből adódó fogyasztás eltérése attól a bűvös 74-es értéktől mindkét irányban billegtetheti a fentieket. És bekavar az is, hogy a hűlő felületbe belevesszük a padlóval érintkező felületet, ahol a veszteséget a rendelet hosszra számítja, meg a szomszédos házat, ahonnan nincs is veszteség, aminek az okát sem értem.
    Ha a besorolás a szerkezetek és a gépészet jóságán alapul, az valahogy megmagyarázható az átlagos vásárlónak, ha az alapterületre vonatkozó fogyasztásra, az is, de a mostani vegyes megoldást egy egyszerű közember aligha értheti meg. pedig elvben az ő tájékoztatásukat szolgálná ez az egész hercehurca.
    Persze az épületenergetikai rendelet változásai, és a kapcsolódó csapongó segédletek már olyan zűrzavart teremtettek, amiből most már nehéz kimászni.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Csoknyai Tamás

    2014. december 10 - 16:26:01
  • Kedves András!

    Végül is az a kérdés milyen A/V-ről beszélünk, pontosabban mit értünk hűlő felület alatt. A jogszabály szerinti összes felületet, ami a fűtött épületrészt határolja vagy a lakás összes határoló felületét vagy a lakás ténylegesen hűlő felületeit. Az említett példában csak a lakás valamilyen A/V-jéről lehet szó, hiszen az egész épület felülete és térfogata nyilván nagyobb, mint a családi háznak megfelelő értékek. Szóval már a példa sem épület A/V-ről beszélt, vagyis nem a jogszabály szerint számolt, de nem is ez volt a fontosabb része a levelemnek. (Persze az is lehet, hogy félreértettem valamit.)

    A másik része továbbra is él, ami a lakásonkénti A/V szerinti követelmény ellen szól.

    Összességében mindkét (azaz inkább mindhárom) A/V ellen lehet érvelni lakástanúsítás esetén. Felvetnék ezért egy harmadik opciót: lakástanúsítás esetén legyen fix követelmény. Egész épület esetén maradjon az A/V szerinti követelmény, mert amellett elvitathatatlan érvek szólnak. Persze, ha fix, akkor a következő kérdés, hogy mennyi?

    Üdv
    Tamás
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zöhls András

    2014. december 10 - 18:08:01
  • Kedves Tamás!
    A cikkben szereplő példa három esettel foglalkozik, az épület egészére vonatkozó A/V viszonnyal (a rendelet szerint ma ez a helyes), a lakás teljes határoló felületének és térfogatának, illetve a lakás hűlő felületének és térfogatának arányával. Én természetesen ez utóbbira gondoltam. Ahogy nem vesszük figyelembe az egyes fűtött helyiségek közötti hőáramot, úgy a szomszéd lakásokkal határos szerkezetekkel sem számolnék, csak a nyílászárókkal, külső falakkal, lapos tetővel, fűtetlen pince fölötti és padlás alatti födémmel, és a többi ténylegesen hűlő felülettel.
    Ilyen értelemben nem találom magyarázatát, a szomszéd fűtött épület bevonását a jelenlegi szabályozásba, sokkal tisztább lenne a helyzet, ha minden esetben csak a hűlő felületet vennénk figyelembe.
    Az Általad leírtak szerint is a rendeletben levő, a megengedett primer energia felhasználást megadó egyenletet úgy határoztátok meg, hogy ha egy akármilyen méretű épület szerkezetei megfelelnek az előírásoknak, akkor feleljen meg az épület egésze is. Nagyjából ezt számoltam én is azzal a 74-es értékkel.
    Ez is magyarázható megközelítés, mint ahogy megmagyarázható lenne a fix fajlagos fogyasztás megkötése is. Két indokolható, de eltérő eredményt adó szemlélet.
    A ma érvényes szabályozás nagyobb fajlagos fogyasztást enged a családi háznak, mint a társasházi lakásnak, de ezt a kedvezményt nem adja meg a legfelső szinten levő saroklakásnak, pedig mindkettő ugyanazzal a problémával küzd, az alapterületéhez tartozó nagyobb hűlő felülettel. Itt a két, egyébként tiszta szemlélet, az épületszerkezet jósága, illetve a fajlagos fogyasztás mértéke szerinti megközelítés zavarosan keveredik.
    Ha a gyakorlatban végre is lehetne hajtani egy teljes körű felmérést, akkor is miért érintene egy második emeleti lakót, ha az addig üres pincébe beköltözik egy borozó, vagy a negyedik fölött beépítik a tetőteret, és ezzel változik az A/V viszony. Mi ennek rá nézve a műszaki, vagy gyakorlati tartalma.
    Külön referenciaérték megadását a családi házra, illetve a társasházra, nem tartom jó ötletnek. Ismét magyarázni kéne a fogalmakat, az ikerházaktól a földszintes sorházakig.
    És ceterum censeo: egy szabályozás legyen lehetőség szerint egyértelmű, végrehajtható, és stabil.
    Most ebből egyik sem teljesül.
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Dr. Fülöp László

    2014. december 12 - 21:30:00
  • Kedves Tamás,
    Bárhogy is történt a követelményértékek meghatározása legalább 10 évvel ezelőtt, nem gondolhatod komolyan, hogy megfelelő a besorolási rendszer ha egy adott primerenergia igényhez 6 féle besorolás tartozhat. (Miközben két kategóriányi hiba már tanúsítói jogosultság vesztéssel járhat!) Ez egyszerűen a fogyasztó megtévesztése és le is járatja az egész tanúsítási rendszert!

    Azért is furcsállom a munkamódszerre való hivatkozást, mert nekem van egy levelem a munkacsoport vezetőjétől, Zöld András professzortól aki világosan leírta, hogy mindig annak az A/V aránya kell, amit tanúsítunk. Ilyen egyszerű. Ami logikus az egyszerű, nincs szükség semmi ködösítésre. Legyen az lakás, vagy családi ház, mindegy, van négy fala, egy padlója és egy mennyezete. Különben nem lehet összehasonlítani őket. Vagy szerinted normális az, hogy pl. egy Ep = 215 kWh/m2a lakóegység besorolása „B”, ha az épület A/V aránya 1,3 és egy Ep = 170 kWh/m2a lakóegység besorolása „E” ha a teljes épület A/V aránya 0,5. A kisebb energiafogyasztáshoz tartozhat rosszabb besorolás??? Ez nálam már hazugság kategória. Képzeld el azt a családot, aki ennek alapján dönt! Fizeted nekik a többlet költséget, amíg ott laknak?

    Miért kellene azt a látszatot kelteni, hogy egy családi ház kis energiafogyasztású egy társasházi lakás pedig nagy, mikor a valóság pont fordítva van? Nem zavarna, ha valaki emiatt venne családi házat, és utána döbbenne rá, hogy sokkal magasabb az energiaköltsége, mint annak a lakásnak, amit a rosszabb besorolás miatt nem vett meg? Mások is felvetették ezt a kérdést, pl. Zöhls András.

    Az épületenergetikai tanúsítás komoly dolog, nem játék, befolyásolja az ingatlan értékét! Nem szabad a fogyasztókat becsapni, és nem szabad a tanúsítók becsületével játszani, nem szabad a józan észnek ellentmondó módszerekbe belekényszeríteni őket! Tudják, hogy értelmetlen a besorolás, amit kiadnak, de megteszik, mert nem akarják elveszteni a jogosultságukat.

    Egyetértek azzal, hogy a besorolás ne A/V alapon történjen, mert nincs is köze hozzá. Se a melegvíz, se a szellőzés, se a klimatizálás, se a világítás, se a saját nyereség nem függ tőle, gyakorlatilag szinte semmi nincs kapcsolatban az A/V aránnyal. Egyedül a transzmissziós hőigénynek van köze, de az sem közvetlenül az A/V aránytól függ, hanem a lehűlő felületektől és azok tulajdonságaitól. A rendelet ilyen értelmű módosítása sok időt vesz igénybe. Amit viszont gyorsan meg lehetne (meg KELL) tenni, a vitaindító segédletnek ezt pontját módosítani a következőképpen: MINDIG ANNAK AZ A/V ARÁNYA KELL, AMIT TANÚSÍTUNK!

    Addig is szeretnék kérni tőled árajánlatot egy a WestEnd-ben levő 50m2 alapterületű üzlet és egy zártsorú belvárosi tömbben levő 85 m2 alapterületű lakásom energia tanúsítására!

    Baráti és kollegiális üdvözlettel,
    Fülöp László
  • Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: