e-gépész online szaklap

Napenergetikai egyeztetés

2014. november 18. | e-gépész | |  1 |

A Magyar Mérnöki Kamara képviselői a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel egyeztettek. Elsősorban a napelemes áramtermelés került szóba. (Megjegyzésünk: a napkollektoros melegvíz-termelés vagy olyan triviális kérdés, hogy nem szükséges beszélni róla, vagy az épületgépészek megint kimaradtak.)

Készült: a Földművelésügyi Minisztérium, dr. Rácz András helyettes államtitkár tárgyalójában, 2014. október 29-én.

Tárgy: A FM által korábban megküldött, a napenergia hasznosításával kapcsolatos kérdések megbeszélése.

Jelen voltak a Földművelésügyi Minisztérium (FM) részéről: Csőszi Mónika, Bánfi Szabolcs, Pomázi Virág, Takács Ádám, Kincses Krisztina, Holló Sándor.

Jelen voltak a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) részéről: Zarándy Pál, Mészáros Lajos, Kun Gábor, Darvas István, Schottner Károly, Hunyadi Sándor.

A megbeszélés kezdetén Csőszi Mónika köszöntötte a MMK megjelent képviselőit, és tájékoztatást adott arról, hogy dr. Rácz András helyettes államtitkár úr egy másik értekezlet miatt nem vesz részt a megbeszélésen.

Zarándy Pál úr röviden bemutatta MMK-t, és annak képviselői egyenként is bemutatkoztak. Zarándy Pál javasolta, hogy a FM részéről korábban elküldött kérdések céljait tisztázzák, mert az azokra adott választ is befolyásolhatja azok felhasználási területe.

Csőszi Mónika ismertette az előzményeket, hivatkozva az FM által 2005-ben kiadott „Szélenergia és természetvédelem” kiadványra, melyekhez hasonlókat szeretnének készíteni, ha nem is papír alapon megjelentetve, de digitális formában az FM oldaláról letölthetően. Kijelentette, hogy a megújuló energia felhasználást az FM támogatja, mind a belterületen lévő kisebb, háztartás jellegű, mind a külterületi nagyobb rendszereket. De, természetesen, el szeretnék kerülni a berendezések telepítésével, üzemeltetésével, majd elbontásával járó, esetleges környezetvédelmi és természetvédelmi károkat, amelyekkel a hatóság munkatársai sokszor nincsenek tisztában. Mindez következetlen és elhúzódó hatósági eljárásokat eredményezhet, ami nem érdeke sem a hatóságoknak, sem a beruházóknak, sem a tervezőknek. Ezután a korábban elküldött kérdéseket ismertette, visszautalva az FM szélenergiás kiadványának utolsó oldalán található térképre. Azon az ábrán Magyarország területe látható, amely áttekintést ad a természetvédelmi szempontból jelentős területekről. Ehhez hasonlót szeretne az FM készíteni a napenergia felhasználás elősegítésére, segítve a telepítés helyének megválasztását, előtérbe helyezve a rekultivált területeket.

Zarándy Pál reagált az elhangzottakra, majd Kun Gábor az FM kérdéseinek megválaszolása előtt javasolta a válaszok felhasználási céljának tisztázását (kiadvány, jogszabály előkészítés, jogszabályalkotás, befektetői tájékoztatás?).

Csőszi Mónika elmondta, hogy az FM a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Belügyminisztériumot is megkereste korábban a napelemek engedélyeztetési folyamatának kérdésében, de nem kaptak választ, hogy oda tartozik-e a kérdéskör. Azonban mindenképpen több szakhatóság engedélyezési eljárását kellene összehangolni, például, de nem teljes körűen: településrendezés, földterület művelési módváltozás, kivonás, máscélú hasznosítási eljárás, környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás, hatásvizsgálat, villamos előírások, sajátos építményfajták, vezetékjog, tartószerkezetek, általános építési engedély témakörében. Utolsó kérdésként tisztázás miatt feltette azt a kérdést, hogy együtt kezelhetők-e a napelemek és a napkollektorok, amire nemleges választ adott az MMK képviselője.

Zarándy Pál azt szerette volna megtudni, hogy hol lehet ebbe az egyeztetési rendszerbe belépni, amire Csőszi Mónika válasza az volt, hogy akár az FM is lehetne az egyeztető szerv.

Pomázi Virág javasolta, hogy az MMK vállalja fel ezt az egyeztető szerepet a különféle minisztériumok között, mert hatásosabb lehet egy külső fél koordinálása, mint a minisztériumok közötti belső egyeztetések.

Ezek után egy rövid prezentáció keretében sor került az FM korábban elküldött kérdéseinek megválaszolására, melyet Schottner Károly és Mészáros Lajos, a MMK többi képviselőjének kiegészítéseivel végzett el. Az előadás során mérnöki és a természetvédelmi szakmai kérdések egyeztetése is zajlott a résztvevők között, amely igen élénk társalgást jelentettek.

Felvetődött, hogy az 50 kVA alatti napelemes rendszerek esetében nem kell területhasználati engedélyt kérni az FM-től, pedig erre sok esetben szükség lenne. Mészáros Lajos javasolta, hogy a már meglévő napelemes rendszerek természetvédelemmel kapcsolatos külföldi tapasztalatait is össze lehetne gyűjteni és a jó példákat felhasználni. A napelemekről visszaverődő polarizált fény élővilágra gyakorolt hatásáról Holló Sándor és Hunyadi Sándor egyeztetést kezdeményeztek, a fellelhető tanulmányok kölcsönös megismertetése mellett. Mészáros Lajos javasolta továbbá, hogy az FM készítsen olyan térképet, amelyről leolvasható lenne a legkevésbé zavart, vagy javasolt területek elhelyezkedése, Az FM ehelyett inkább a védett területek kiemelését javasolta, amely lehetőleg tartalmazná a más szakhatóságok szempontjait is. Bánfi Szabolcs felvetette a barna mezős területek, az elhagyott majorok, zagyterek országos nyilvántartási lehetőségét, de ehhez is szükséges más tárcákkal együttműködni. Zarándy Pál javasolta egy ilyen országos nyilvántartás elkészítésébe bevonni a megyei kamarákat is. Kun Gábor hangsúlyozta a szélenergia hasznosítási térképhez hasonló kiadvány elkészítését az FM-nek, melyhez a MMK szakmai segítséget nyújtana. Utolsó kérdésként Schottner Károly annak tisztázását és rögzítését kérte, hogy a most elindult egyeztetés ebben a szakmai körben csak a fotovoltaikus, villamosenergia-termelő rendszerekkel (PV) fog foglalkozni. Ebben egyetértett minden jelenlévő.

A megbeszélés időtartama meghaladta a két órát, de a jelenlévők a további egyeztetéseket tartják szükségesnek a részletkérdések további tisztázása érdekében.

Összefoglalásul mind FM, mind MMK képviselői megállapították, hogy szükség van a napenergiát hasznosító (elsősorban fotovillamos) berendezések létesítésével kapcsolatos engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és harmonizációjára, ami egyaránt érdeke az eljáró hatóságok munkatársainak és a szakmagyakorló mérnököknek is. Támogatandó a FM által javasolt kiadvány is.

Az MMK képviselői megígérték, hogy elküldik a korábban feltett kérdésekre kidolgozott válaszaikat és javaslatokat tesznek MMK közreműködésére a megbeszélés során felmerült problémák rendezésében.

(Lejegyezte: Hunyadi Sándor)

MELLÉKLET:
Szakmai Állásfoglalás

1. MILYEN DEFINÍCIÓT TARTANAK INDOKOLTNAK ALKALMAZNI NAPELEMEK ÉS NAPKOLLEKTOROK ESETÉBEN?

Napelem: A napelem vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (foton befogást) közvetlenül villamos energiává alakítja
Villamos rendszer-elem

Napkollektor: A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napsugárzás termikus hatásának felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre és/vagy használati meleg víz előállítására használható hőenergiát
Gépészeti rendszer-elem

2. MINT A NAP ENERGIÁJÁT KÖZVETLENÜL HASZNOSÍTÓ GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEKET, LEHET-E GYÛJTŐFOGALOM ALATT EMLEGETI ŐKET? HA NEM, ÉRDEMESNEK TARTANÁK-E?

A két rendszertechnikai alkalmazás teljesen eltérő energiafajtát állít elő, eltérő módon.

A napelemes rendszerek villamos energiát állítanak elő, mely a mindennapi alkalmazásokban legáltalánosabban elterjedt átalakító eszközökkel szolgálja életünket. A villamos energia az az energiatípus, melyhez megvannak és általánosan elterjedtek a más energia fajtákra átalakító eszközök. Ide értendő a hőenergetikai alkalmazás, melyhez hűtő- és fűtőberendezések állnak rendelkezésre, mozgási energia átalakítás, melyhez villanymotorokat alkalmazunk, világítástechnikai alkalmazások.

A napkollektoros rendszerek hőenergiát állítanak elő, melynek felhasználása hatékonyan hőenergetikai rendszerekben lehetséges. Ilyen alkalmazások lehetnek a komfort fűtés, a technológiai fűtésrásegítés, a használati meleg víz előállítás.

Fontos kiemelni a két rendszer alkalmazási körülményeit, hiszen a fototermikus rendszerek által előállított hőenergia nagyobb távolságokra hatékonyan nem transzportálható, disztribúciójához gépészeti elosztórendszerek alkalmazása szükséges. Ebből adódóan a felhasználási helyhez kapcsoltan célszerű a létesítésük.

A napelemes rendszerek által előállított villamos energia nagy távolságokra, az előállítási helytől független felhasználási helyek ellátására is hatékonyan továbbítható és felhasználható.

Ebből adódik a napelemes rendszerek létesítési céljának két típusa:
1. Saját energiafelhasználás kiváltása megújuló energiaforrásra alapozva
2. Üzleti célú energiatermelés, az előállított villamos energia értékesítésére

A fentiek alapján a fotovoltaikus és a fototermikus megoldásokat nem lehet egy gyűjtőfogalom alatt kezelni.

Javasolt a fogalmak egyértelmű használatára törekedni, így röviden:
Napelem, Fotovoltaikus, Villamos rendszer
Napkollektor, Fototermikus, Gépészeti rendszer

3. AHOGY A SZÉL-, ÚGY ORSZÁGOS VISZONYLATBAN A NAPSUGÁRZÁS MENNYISÉGE ÉS INTENZITÁSA IS VÁLTOZÓ KÉPET MUTAT. SZÉLERŐMÛVEK ESETÉN 6 M/S ÉVES ÁTLAGRA VAN SZÜKSÉG A GAZDASÁGOS TELEPÍTÉSHEZ. NAPELEMEK, NAPKOLLEKTOROK ESETÉN ISMERT-E HASONLÓ VISZONYSZÁM?

Magyarország területén a napsütötte órák száma és a besugárzás mértéke hasonló eloszlást mutat.

Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján (forrás: OMSZ)

A napsütéses órák számának eloszlása az ország különböző tájegységei és területei között lényeges eltérést nem mutat (lásd a fenti eloszlási térképet). Általánosan elmondható, hogy a legtöbb napsütéses óra a déli területekre jellemző, a kevésbé napsütéses tájak inkább az északi területek. Azonban Magyarország geográfiai helyzetéből adódóan az eltérés csak kb. 10% a szélsőértékek tekintetében.
Természetesen a napsütéses órák száma alapvetően meghatározza a napelemekkel előállított villamosenergia mértékét, de ez rendszerméretezési kérdés, melyet a rendszer tervezőinek kell a tervezés során figyelembe venni.

Besugárzás területi eloszlása:

Az évi átlagos besugárzás Magyarországon (Forrás: European Commission - Joint Research Centre Institute for Energy and Transport)

A besugárzás mértékével és eloszlásával kapcsolatban szintén meteorológia adatgyűjtésre és monitoring-ra alapozva elmondható, hogy Magyarország területén az eloszlás homogén, a szélsőértékek tekintetében az eltérés szintén kb. 10% körül mozog.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a napelemes rendszerek alkalmazása országosan javasolt, nincsenek olyan tájegységek, országrészek, ahol nem lenne determináltan javasolt az alkalmazásuk.

Azonban fontos kihangsúlyozni, hogy létesítés helyének kiválasztásánál illetve azt követően a mikrokörnyezeti hatásokat és adottságokat a tervezőmérnököknek minden rendszernél figyelembe kell venni (pl. dőlésszög, tájolás, időszaki és teljes árnyékolás, hőmérsékleti viszonyok stb.)

4. ORSZÁGUNK MELY TERÜLETEIRE ÉRDEMES KONCENTRÁLNI, TELEPÍTENI ŐKET?

Napelemes rendszereket, erőműveket Magyarország egész területére érdemes telepíteni, éghajlati és meteorológiai szempontból megkülönböztetni nem szükséges területeket, tájegységeket. Részletes indoklás a 3. válasz szerinti.

Fontos megjegyezni, hogy a besugárzott fényenergiában kevésbé ellátott Németországi területeken található Európában a legtöbb napelemes rendszer.

5. ÉLETTARTAMUK ÉS A BERUHÁZÁS MEGTÉRÜLÉSÉNEK IDEJE MILYEN KÉPET MUTAT?

A mai technológiákkal gyártott rendszerelemek alkalmazása esetén a napelemes rendszerek élettartama – megfelelő üzemeltetés és karbantartás esetén – kb. 25 év.

Megtérülési idejük, támogatás nélkül, jelenlegi átvételi árak mellett és jogszabályi környezetben kb. 10 év.

6. MILYEN MÉRTÉKÛ BEAVATKOZÁST JELENT EGY NAPERŐMÛ ELHELYEZÉSE (PL. TEREPRENDEZÉS, ALAPOZÁS, BURKOLAT, KISZOLGÁLÓ UTAK, ÉPÜLETEK, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS)?

Amennyiben a naperőmű épületre, építményre, műtárgyra kerül telepítésre, úgy a rögzítés a szerkezethez történik, így annak tereprendezési hatása nincs.

A földre telepített naperőműveknél sem szükséges jelentős beavatkozás. A létesítési hely adottságait kell figyelembe venni a tervezés során. A kiválasztott terület tereprendezését lehetőleg kerülik, hiszen a napelem-mezők kialakítását, elhelyezését a terepviszonyokhoz igazítva készítik el. A jellemző rögzítési technológia a cölöpölt alépítmény, melynél fém cölöpökre épül a napelem-mező. A legtöbb esetben nincs semmilyen alapozás, nincs környezetterhelés. A napelem mezők által előállított villamos energia kábeleken (jellemzően földben fektetve) jut el az áramszolgáltatói csatlakozó/átadó transzformátor állomás(ok)ig. A transzformátor állomások magukba foglalják az átalakításhoz, továbbításhoz és üzemeltetéshez szükséges berendezéseket, eszközöket. Ezek az állomások jellemzően kompakt állomások, mely speciális kiegészítő alapozás nélkül kerülnek telepítésre. A naperőműveknél egyéb épületek létesítése nem jellemző, a csapadékvíz elvezetéséről legfeljebb ezeknél az állomásoknál kell lokálisan gondoskodni. Kiszolgáló utak a normál járművekkel való megközelíthetőség szerint kerülnek kialakításra, jellemzően földutak, esetleg murvával szórt felülettel.

7. MILYEN, A TECHNOLÓGIÁKBÓL EREDŐ KÖRNYEZETHASZNÁLATTAL, KÖRNYEZETI VÉSZHELYZETTEL LEHET SZÁMOLNI?

Napelemek esetében nem ismeretes környezeti veszélyhelyzet, alapvetően semmilyen emisszióval és melléktermékkel nem jár a napelemes erőmű üzemeltetése. Sőt ellenkezőleg! A napelem-parkok üzemideje alatt (25 év) az intenzív művelés miatt kimerült talajok felfrissülnek, regenerálódnak. Az esővízben lévő ásványi anyagok ismét beépülnek a talajba. Kimondottan előnyös az ilyen területekre a telepítés.

Ennek köszönhetően előnyös lehet olyan területeket előnyben részesíteni, melyek rekultiváció hatálya alá esnek.

8. MILYEN FENNTARTÁSI MUNKÁKAT IGÉNYEL EGY NAPERŐMÛ ÜZEMELTETÉSE (PL. VEGYSZERES GYOMIRTÁS)?

A talaj szempontjából a fűnyírás az egyetlen kiemelhető üzemeltetési feladat. A napelemek alatti terület vegyszeres kezelése nem indokolt, mivel a terület gondozása elvégezhető gépi vagy kézi kaszával illetve megoldható élő állatokpl. birkák legeltetésével. A vegyszeres kezelést, gyomirtást kerülni kell a környezeti terhelés minimalizálása érdekében.

9. HOGYAN TÖRTÉNIK A HASZNÁLATON KÍVÜL HELYEZETT NAPELEMEK ÉS NAPKOLLEKTOROK, VALAMINT AZ IGÉNYBE VETT TERÜLETEK ÁRAMTALANÍTÁSA.

A napelemes rendszerek felszámolása, az eredeti állapot visszaállítása nem jelent sem technikai, sem anyagi problémát.A beépítésre került berendezések rövid idő alatt elbonthatóak és túlnyomórészt újrahasznosíthatóak.Egy napelem modult a jelenlegi technológiákkal 96%-ban újra lehet hasznosítani.

Európában a kiselejtezett napelem modulok összegyűjtésére a PV Cycle tagjainak begyűjtésén, iparilag ellenőrzött módúújrahasznosításánkeresztül van lehetőség.

Tartószerkezetek jellemzően fémből készülnek és nem tartalmaznak speciális anyagot. Az alépítmény lebontását követően a cölöpölt fém tartókat a földből kihúzva és elszállítva, azok teljes mértékben újrahasznosíthatók.

A terület a telepített berendezések elszállítsa után azonnal igénybe vehető. További ártalmatlanításra nincs szükség.

Ebből adódóan javasolt, hogy a földművelésből ne véglegesen, hanem csak ideiglenesen legyenek kivonva a területek, hiszen egy erőmű élettartamának lejárata után a földterület esetleg újra művelés alá vonható.

10. A VET1 3. § 24. PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT HÁZTARTÁSI MÉRETÛ KISERŐMÛ CSATLAKOZÁSI TELJESÍTMÉNYE EGY CSATLAKOZÁSI PONTON NEM HALADJA MEG AZ 50 KVA-T. TUDNÁNAK OLYAN TERÜLETI MÉRTÉKEGYSÉGÛ MÉRETEZÉST ADNI, AMELY AZT TÜKRÖZI, HOGY A MEGJELÖLT 50 KVA MILYEN MÉRETÛ NAPELEMEKKEL VALÓSÍTHATÓ MEG A GYAKORLATBAN?

50 kVA beépített teljesítményű napelemes rendszer telepítéshez a következő területre van szükség:
- Ferde tető esetén: ~ 400 m2 tetősík
- Lapos tető esetén: ~ 700 m2 tető alapterület
- Földre telepített rendszer esetén: ~ 900 m2 telek alapterület

11. A NAPELEMEK ÉS NAPKOLLEKTOROK BIZTONSÁGOS TELEPÍTÉSÉHEZ MILYEN ANYAGÚ ÉS MÉRETÛ TARTÓSZERKEZETRE VAN SZÜKSÉG?

A tartószerkezetek anyaga tetőn jellemzően alumínium és acél. Földre történő telepítésnél jellemzően acél.

A tartószerkezetek tipizáltak, erre megfelelő iparág létesült. Megfelelően méretezni kell, különféle szakmai szempontok szerint. A létesítésre a szakmai szabványok és jogszabályok a mértékadóak. Informatív jelleggel:

A tartószerkezet ferdetetőnél 15-20 cm-rel emelkedik ki a tetősíkból.

Lapos tetőnél kb.: 0,9 m a napelemek legmagasabb pontja.

Földi telepítésnél kb.: 2-3,5 m a napelemek legmagasabb szintje.

Ezeknek a méreteknek a betartásával, mind a telepíthetőség, mind az üzemeltetés célszerűen biztosítható

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2014. nov. 26.

A címbeli megjegyzésre, a zárójelben lévő mondatra reagálok. Ne sértődjenek meg az épületgépészek, ha kérhetem. Be kell látniuk, a villamos energia értékesebb, a hálózat segítségével szállítható. Ha van egy meghatározott felületem, amit napenergia hasznosításra szánok, azt bizony fotovoltaikus cellákkal kell teleraknom. Persze akadhat néhány speciális kivétel, de nem jellemző. Nem értem, miért kell mereven megkülönböztetni a saját energiafogyasztás kiváltását és az üzleti célú energiatermelést. (a 2. pontban)

Facebook-hozzászólásmodul