Hozzászólás „Az épületenergetikai tanúsítás anomáliái” című cikkhez
2015. április 7. | Dr. Csomor Rita | | 2 |
A „Napsugárzási hőterhelés nyáron” című részben a szerző, dr. Fülöp László, idézi a következő ábrát:A napsugárzás energiahozama függőleges falakra (Budapest, július 1-jén)Forrás: dr. Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata.Akadémiai Kiadó, Budapest, 19...
A „Napsugárzási hőterhelés nyáron” című részben a szerző, dr. Fülöp László, idézi a következő ábrát:
A napsugárzás energiahozama függőleges falakra (Budapest, július 1-jén)
Forrás: dr. Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
Az ábrán látszik, hogy egyrészt intenzitásokat ábrázol, másrészt csak a direkt napsugárzás intenzitását. Az északi irányon kívül az adatok túlzóan nagynak tűntek, ezért elvégeztem ezt a számítást a SunArch programmal, amely 1981 előtti tíz évi mérések átlagolt adatbázisát használja.
1. ábra
A TNM-rendeletben direkt napsugárzási értékek nem szerepelnek. Az „Átlagintenzitás a nyári túlmelegedés kockázatához” táblázatban a legmelegebb nyári napon várható globálsugárzás összenergiájából 24 órára átlagolt intenzitások szerepelnek – azaz ezeknek kellene szerepelni. A rendelkezésemre álló, fent említett adatbázis alapján ezeket az adatokat számítottam ki. Ehhez először meg kell keresni a legnagyobb szoláris hozamú napot, ami jún. 16-ra adódott. Majd ezen a napon az órai adatok összegzésével és 24 órás átlagolásával meg lehet kapni a szükséges intenzitás értékeket:
2. ábra
A globálsugárzási adatokból számolt napi átlagos intenzitások:
3. ábra
Számszerűen az ábra adatai:
Látható, hogy az MSZ-04-140-2:1991 szabvány adatai (15. - 26. táblázatok) a direkt sugárzás napi csúcsértékeit tartalmazzák, a TNM-rendelet viszont átlagértékeket, ahogy azt dr. Fülöp László is megállapítja. (A cikkben idézett táblázat nem ezekkel, hanem az MSZ-04-140-4 T10. táblázatával egyezik meg.) Nem helyes ezért a rendelet adatait a napi csúcsértékekhez illeszteni. Azt is látjuk, hogy a rendelet adatai a legmelegebb nap átlagintenzitásaival nagyságrendileg megegyeznek, viszont az egyezés egyrészt nagyon pontatlan, másrészt a görbe lefutását is meglehetősen rosszul követik. A rendelet adatainál a jún. 16-i megfelelő adatsorból kellene kiindulni, lehetőség szerint egy frissebb adatbázis alapján. Az adatok cseréje esetleg az aug. 15-i, fentieknél valamivel alacsonyabb értékekre javasolható, amelyekkel jobban figyelembe vehető, hogy a túlmelegedési kockázat mely külső hőmérsékleti tartományokban szokott inkább előfordulni, illetve ezzel párhuzamosan a sugárzási intenzitás várható eloszlása is.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Chiovini György | 2015. ápr. 8.
Csak tapasztalataimat osztom meg. A nyári túlmelegedés jellegzetesen több napos folyamat. Kell néhány nap, hogy a belső hőmérséklet "szépen" felkússzon a már kellemetlen tartományba. Közben változik a külső léghőmérséklet, a felhőzet, esetleg a szél. Változik a belső hőtermelődés, mert jobb híján igyekszik a lakó a nagy hőforrásokat minimalizálni, illetve a hűvösebb napszakokra korlátozni. A számításokban figyelembe vehető az árnyékolás? Milyen árnyékoló van a házon, annak milyenek a mértékadó jellemzői? Van-e árnyékot adó növényzet? Volt szerencsém egy olyan munkahelyen dolgozni, ahol amikor kimentünk "vetkőztünk", amikor bejöttünk felvettük a munkaköpenyt. A titok: felettünk padlás, vastag téglafalak, viszonylag kis ablakok, hatalmas árnyékoló fák.
Zöhls András | 2015. ápr. 8.
Számomra az épületenergetikai rendelet nyári túlmelegedésre vonatkozó része (is) egy kicsit necces. Az ottani megközelítésben akkor nincs ilyen veszély, ha egy átlagos nyári napon nehéz épületszerkezetek esetében csak 3, könnyű épületszerkezetek esetében csak 2 fokkal magasabb a belső hőmérséklet napi átlagértéke, mint a külső hőmérsékleté. Ha a többi körülmény hasonló, akkor itt a szigeteletlen épületek előnyt élveznek, mert a benti meleg könnyebben jut ki a házból. Ennél már olyan részletekbe bele se megyünk, hogy a napsugárzás hatására a külső felületi hőmérséklet mennyivel melegebb, mint a levegő, és akkor mi van a belső felületen, mekkora a hőfokcsillapítási-, vagy késleltetési tényező. Viszonylag bonyolult egy ilyen folyamat lefutását korrekten kiszámolni, és nem hiszem, hogy egy lakótelepi garzon bérbeadásához szükséges lenne. Szerencsére egyelőre nem is kell, a besorolásban nincs is szerepe. Ettől még egy új, tervezett épületnél ezt a szempontot is érdemes végiggondolni. Az viszont szerintem túlzott egyszerűsítés a rendeletben, hogy a napsugárzás energiahozamát mindössze három esetre adták meg, északi, keleti/nyugati, valamint déli tájolású függőleges falra. Nyáron egy D45° felületen közel kétszeres a hozam, mint az ilyen tájolású függőlegesen. Aki aludt már (próbált már aludni) tetőtéri szobában, tapasztalhatta. Időjárásnál mindig kicsit problémásnak gondolom az átlagokkal való számolást. Érdemes megnézni, milyen szélsőségekből áll össze egy ilyen adat: http://naplopo.hu/tudastar/napsugarzasi-adatok Hozzám valami kockázat alapú számítás állna közelebb, mondjuk, ha az akárhány legmelegebb nap adatait használnánk. Évi egy-két nap éjszakai álmatlan hánykolódás miatt még nem veszek klímát, de harminc ilyen nap esetén talán már igen. A SunArch programot sajnos nem ismerem, de kicsit túlzottnak érzem amennyire a diagrammok Kelet és mellék égtájai felé túlsúlyosak. Az általam ismert uniós, német és hazai adatbázisokban a keleti és a nyugati oldalon nagyon hasonló a napsugárzás energiahozama.
