e-gépész online szaklap

A Környezetbarát tervezés irányelve

2015. július 31. | Endrődy Eszter, Aranyosi Miklós, Venczel Márk | |  2 |

A Környezetbarát tervezés irányelve az energiával kapcsolatos termékek (ErP) környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeinek európai szabályozási keretét alkotja. Ezen intézkedés következtében a fosszilis energiát használó bojlerek, a legfeljebb 400 kW leadott teljesítményű hőszivattyúk, a legfeljebb 50 kW leadott elektromos teljesítményű kombinált hő- és energiaegységek és a legfeljebb 2000 literes használati meleg víz- és puffertartályok 2015. szeptember 26-tól csak abban az esetben értékesíthetők az Európai Unióban, ha megfelelnek az irányelvek hatékonyságra, hangerőszintre (beleértve a hőszivattyúk kültéri egységeit), és a tartályok hőszigetelésére vonatkozó előírásainak.

Ez az Unióra vonatkozó irányelv érinti az olaj- és gázkazánokat, a hőszivattyúkat, a kapcsolt energiatermelő egységeket és a meleg víz- és szolártárolókat. Emellett 70 kW teljesítményig a hőtermelőket és rendszereket ugyanolyan energiahatékonysági címkével kell majd ellátni, mint amilyeneket az elektromos készülékek (mosógépek, hűtőszekrények, centrifugák és televíziók) esetében már alkalmaznak. A vásárlók így a címkéken látható különböző színek és betűk alapján azonnal látni fogják az adott termék energiahatékonyságát.

A minimális hatékonysági követelmények durván a kondenzációs kazánok hatékonysági szintjének felelnek meg, és többé-kevésbé az alacsony hőmérsékletű, hagyományos gáz- és olajfűtésű kazánok végét jelentik. Az egyetlen kivétel a ventilátor nélküli hőtermelők cseréje, például a ventilátor nélküli gázüzemű, többszörös rendeltetésű bojlerek, mint kombi bojlerek lakóépületekben, legfeljebb 30 kW leadott teljesítményig.

Az EU minimumkövetelményeket határozott meg a közvetett fűtésű használati melegvíztartályokra is. Ezeket a készenléti veszteség alapján számítják ki.

A szabályozás ezen részéből is látható, hogy az irányelv kifejezetten a károsanyag-kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését célozza meg. Ezért nem kérdés a szabályozás szintjén az ellenőrzés kérdése, hiszen amennyiben középtávon, 2-3 év távlatában a gyártók nem fognak hagyományos készülékeket forgalmazni az Európai Unióban, a rendszer-kivitelezések szigorú szabályai is a kondenzációs technológia irányába lökik a kivitelezést. Nem lesz kérdés, hogy az irányelv által adott célokat elérjük-e.

A termék- és rendszercímke

A termékcímkéken kívül a csomagcímkéknek is tartalmazniuk kell energiaértékelési információt. Egy rendszercsomag hatékonyságát különféle vezérlőegységekkel, napkollektoros rendszerekkel használati meleg víz és fűtés számára, valamint kaszkádrendszerekkel lehet növelni. A hőtermelő hatékonyságára gyakorolt hatást a rendszercsomagba szánt komponensek alapján lehet kiszámítani. E számítás azután befolyásolja a címkézési besorolást is.

A címkézés elve a hőtermelők különböző hatékonysági besorolására épül. Fontos kiemelni, hogy önmagában egy kondenzációs készülék már „A” kategóriás, hiszen hatásfoka 90 és 98% között van. A hatásfokszámítás helyes képlete alapján a felső fűtőértéket kell figyelembe venni. A hagyományos módszer szerint ezzel az energiával nem számoltak idáig, mert a hagyományos készülékek esetében az égéskor keletkezett vízgőz veszteségnek számított, így a kondenzációs technológiában a vízgőzből nyert „plusz” energia hozzáadódott az alaphatásfok értékéhez. Így lehetséges az, hogy a hagyományos számítás alapján egy kb. 94%-os alaphatásfokon futó kondenzációs készülékhez hozzáadódik a lecsapódás energiájából nyert +8%, így máris 100% feletti értéket kapunk, és ezért félrevezető ez az adat. Az új szabályozás erre a kérdésre is választ ad, egyértelműen meghatározva, hogy egy kondenzációs kazán önmagában nem kaphat jobb besorolást, mint az „A” kategória. A+ és ezen felüli besorolású kizárólag csak olyan rendszer lehet, amelynek hatásfoka a számítások alapján 98%-os hatásfok felett van. Ezt jelölendő kerül bevezetésre az Ökodizájn címke.

Lot 1
Az úgynevezett Lot 1 termékcsoport hatálya alá a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérsékletszabályozóból és napenergia- készülékből álló csomagok esnek. Ezen termékekre és rendszerekre az EU 811/2013 és az EU 813/2013 rendelet vonatkozik, mely előírja az energiacímkézés megkezdését és meghatározza a termékkel szembeni minimális követelményeket.

Lot 2
Az úgynevezett Lot 2 termékcsoport hatálya alá a vízmelegítők, a melegvíztároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok tartoznak. Ezen termékekre és rendszerekre az EU 812/2013 és az EU 814/2013 rendelet vonatkozik, mely előírja az energiacímkézés megkezdését és meghatározza a termékkel szembeni minimális követelményeket.

Lot 11
Az úgynevezett Lot 11 hatálya alá pedig a készülékekbe beépített szivattyúk tartoznak. Ebben az esetben az EU 622/2012 és az EC 641/2009 előírásai lépnek érvénybe, melyek alapján a készülékbe épített szivattyúk energiahatékonysági indexe el kell hogy érje a 0,23-as értéket.
Mindezt röviden összefoglalva a bevezetés időpontjával együtt az 1. táblázatban is megtalálhatják.

Ha tovább szeretnénk egyszerűsíteni, mi is fog történni, akkor a három a piac számára fontos hatás az 1. ábra szerint érvényesül.

Hogy a Lot-okon belül mely termékek érintettek, azt a 2. táblázat tartalmazza.

Melyek lesznek az előzőekben említett minimumkövetelmények?

Lot 1 (EU 811+813/2013) esetén

Követelmények:
- energiafogyasztás a használat során,
- hangerőszint (zajkibocsátás),
- NOx-kibocsátás,
- CO-kibocsátás.

Kivételek:
- szilárdtüzelésű helyiségfűtő berendezések, mivel ezek a Lot 15 hatálya alá esnek, melynek hatása később érvényesül,
- CHP rendszerek > 50 kW,
- nyílt égésterű készülékek (B1-es készülékek 2017. 09. 1-ig telepíthetők, abban az esetben, ha a fűtési energiahatékonyság eléri a 75%-ot.

Lot 2 (EU 812+814/2013) esetén

Követelmények:
- energiahatékonyság,
- energiafogyasztás a használat során (illetve hőveszteség),
- hangerőszint (zajkibocsátás),
- NOx-kibocsátás,
- NOx- és CO2-kibocsátás vízmelegítők esetén.

Kivételek:
- vízmelegítők, melyek főként szilárd tüzelőanyaggal üzemelnek,
- vízmelegítők, melyek kizárólag élelmiszerkészítésre szolgálnak,
- cserekészülékek, melyek 2018 januárja előtt piacra kerülnek, és a címke jelzi, hogy cserekészülékként kerülnek piacra.

Lot 11 (EU 622/2012) esetén

Követelmények:
- energiahatékonysági index (EEI),
- energiafogyasztás a használat során,
- energiahatékonysági címke nem szükséges.

Kivételek:
- hordozható szivattyúk (az információszolgáltatás itt is kötelező),
- olyan csereszivattyúk, melyek 2020. 01. 01-ig telepítésre kerülnek egy már 2015. 08. 01. előtt telepített készülék beépített szivattyújának cseréjére.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fazakas Miklós Feren | 2015. aug. 5.

Fontos kérdés még a forgalomba hozatal, az értékesítés definíciója. A forgalomba hozatalon ebben az esetben azt az első EU-n belüli eseményt kell érteni, amikor az EU-n belül az egyik szereplő eladja a terméket egy másik EU-n belüli szereplőnek. Azaz megtörtént az első EU-n belüli értékesítése a terméknek. Ezért, ha egy nagykereskedő az EU-n kívüli partnerétől vásárol, és az árut elhelyezi az EU-n belüli raktárában, akkor a termék még nem tekinthető forgalomba hozottnak az EU-n belül. Ha viszont egy EU-n belüli gyártótól vásárol, egy EU-n belüli kereskedő akkor a termék az EU-n belül már forgalomba hozottnak minősül. Az előbbiek alapján, az EU piacain már forgalomba hozottnak minősülő termékek az MGVE Fórumon született megállapodás értemében további két éven belül még üzembe lesznek helyezhetők, ha a megállapodásnak megfelelően, a vonatkozó rendeletmódosítás is így fog szólni. Azaz, amíg ezek a 2015. szeptember 26-ig legyártott és a nagykereskedőknek az EU-n belül átadott készülékek ki nem fogynak a raktárakból, de max 2 évig még lesznek a boltokban olyan készülékek kaphatók, amelyeket a gázelosztók is megengednek beépíteni, de csak akkor, ha az üzembe helyezés 2017. szept. 26.-a előtt elvárhatóan megtörténik. Ebből következően logikusan felmerül a kérdés, hogy minek nevezzük azokat a további értékesítési lépéseket, amelyek során a termék végül eljut a végfelhasználóhoz? Ezeket a további aktusokat az EU piacán történő elhelyezés lépéseinek nevezzük, az illetékesektől az MGVE Fórumon kapott tájékoztatás szerint. Fontos kérdés lehet az is, hogy mikor van vége a piacon történő elhelyezés folyamatának? Erre a válasz az, hogy akkor, amikor a végfelhasználó megszerzi a teljes körű ellenőrzési jogát a termék felett és használatba is veheti. Ennek például akkor van jelentősége, ha a gyártó kiköti, hogy a terméke csak a megbízottja által történő üzembe-helyezést követően vehető használatba, például azért mert a termék készre szerelve nem szállítható méretű vagy súlyú és gyártónak a telepítés, a tervezett használat helyén, ahol a terméket készre szerelik, még el kell végeznie vagy végeztetnie a terméken azokat az ellenőrzéseket, amelyeket csak a készülék teljesen összeszerelt állapotában lehet végrehajtani. Ebben az esetben az üzembe-helyezés lesz a termék piacon való elhelyezésének utolsó lépése, ettől indul a garancia és a szavatossági idő számítása is. Ennek igen nagy jelentősége van akkor, amikor azt kell eldönteni, hogy egy termékkel kapcsolatos kérdést melyik szabályrendszer hatálya alatt kell vizsgálni, és melyik hatóság az illetékes egy termékkel kapcsolatban felmerült kérdésben. Ha például egy üzembe helyezésre kötelezett gázkészülék az üzembe helyezéskori vagy az előtti állapotában nem felel meg a követelményeknek, akkor a forgalomba hozatalra vonatkozó szabályozás hatálya alatt kell vizsgálni a termék megfelelőségét és az NFH jogosult a termék megfelelőségét a foraglomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint ellenőrizni, megkifogásolni. Az EU-n kívül, magánúton vásárolt gázkészülékekre az ErP EU rendeleteknek meg nem felelő termékekre vonatkozó üzembe helyezési tilalma vonatkozik. Tehát az EU rendeleteknek nem megfelelő EU-n kívül magánúton vásárolt termékek 2015. szeptember 26.-a után már nem helyezhetők üzembe. A gázelosztók ezért nem fogják befogadni azokat a gázterveket, amelyek ilyen készülékek üzembe helyezését feltételezik 2015. szeptember 26.-a után.


Fazakas Miklós Feren | 2015. aug. 5.

Fontos, hogy a Lot 1 hatálya alá csak azok a tüzelőberendezések taroznak, amelyeknek nem célja a felállítási helyiség tüzelőberendezés által történő közvetlen fűtése. Azaz csak azok a készülékek taroznak ide, amelyek szabványa a készülék által a felállítási helyiség felé leadott hőt veszteségként számolják el, például vízoldali hatásfokot mérnek és számolnak. Azok a fűtőkészülékek, amelyek deklarált célja a felállítási helyiség közvetlen fűtése, a lokális fűtőberendezések csoportjába a Lot 20 alá tartoznak. A deklarált cél gyakorlatilag azt jelenti, hogy besorolásuk szerint ezek a berendezések egy olyan EN szabvány hatálya alá tartoznak, amely a felállítási helyiség felé leadott hőt, hasznos hőként számolja el. A lokális fűtőberendezések csoportjába taroznak azok a berendezések is, amelyek részben közvetlenül a felállítási helyiséget fűtik, másikrészben pedig más helyiségek fűtését szolgálják. Ezeknek a berendezéseknek, például gázkonvektoroknak, feketesugárzóknak, infrasugárzóknak, szilárd tüzelésű és olajkályháknak egy feltehetően egy 2018. január 1.-én hatályba lépő EU rendeletnek kell majd megfelelniük, az idén szeptember 26.-án hatályba lépő előírások ezekre a készülékekre nem vonatkoznak.

Facebook-hozzászólásmodul