e-gépész online szaklap

Hatékonyság, mint környezetvédelmi mérőszám

2015. augusztus 25. | e-gépész | |  3 |

Varga Csaba egy nagyon izgalmas problémát vetett fel. Mi az úgymond zöldebb megoldás: ha a környezetbe (esetlegesen) kikerülve kárt okozó, de hatékony, avagy ha ártalmatlan(abb), de kevésbé hatékony, azaz energiaigényesebb hűtőközeget alkalmazunk? A kérdés tovább is fejthető, és más technológiákra is vonatkoztatható.

A szabályozásokhoz és mérésekhez elengedhetetlen volt a globális felmelegedéshez való hozzájárulás mértékét mérő szám bevezetése, ez a GWP (Global Warming Potential). Ez a szám csupán azt jelzi, hogy ha a hűtőközeg a légkörbe jut, mekkora az a CO2-mennyiség, amellyel azonos arányú az adott anyag üvegházeffektust befolyásoló hatása. A klímatechnikában ez a szám nem fejezi ki a teljes iparág üvegházhatást fokozó tulajdonságát, mert nem veszi figyelembe a klímaberendezések üzemeltetéséhez szükséges elektromos áram erőművi megtermelésekor keletkező CO2-t (a legtöbb erőmű még mindig szénhidrogének elégetésével működik). Érdekes volna, ha egyszer valaki kiszámolná, mennyivel több CO2 jutott a légkörbe annak köszönhetően, hogy ugyan maga a hűtőközeg környezetbarát lett, de a berendezés hatékonysága romlott, ezért az élettartama alatti többlet elektromos energiafelhasználása miatt ez nagyobb CO2-emissziót jelent.

Azt, hogy klímaberendezések teljes élettartamuk alatt mennyire járulnak hozzá az üvegházhatás erősödéséhez, egy új mutatószám, a TEWI (Total Equivalent Warming Impact) bevezetésével lehet méni. A TEWI figyelembe veszi a légkörbe jutó hűtőközeg hatását és a berendezés működtetéséhez szükséges elektromos áram megtermelésekor a légkörbe jutó CO2-t is. Eszerint a TEWI = (MxGWP) + (axE)xL, ahol is az M a készülék éves hűtőközeg-vesztesége (kg/év), a GWP a hűtőközeg GWP értéke (kgCO2/kg), a az erőművi CO2-kibocsátás az áram termelésekor (kgCO2/kWh), E a berendezés által fogyasztott éves elektromos energia (kWh/év), L pedig a berendezés élettartama évben.

Egyértelmű, hogy egy klímaberendezés által okozott üvegházhatás nagyobb mértékben nem a hűtőközegek miatt generálódik, főleg ha a szivárgást minimálisra csökkentjük, hanem a működtetéséhez szükséges elektromos energia megtermelése miatt. A környezet védelméért vívott harcban tehát a hatékonyság növelése is rendkívül fontos.

Nem tárgyaltuk itt a berendezések gyártásához felhasznált energia megtermelésekor kibocsátott CO2-t, és technológiák egyéb károsító hatását, habár ezek is nyilvánvalóan hozzátartoznak egy klímaberendezéshez köthető CO2-emisszióhoz. Ezeket a gyártási folyamatokat az EU-ban elég pontosan szabályozzák, és a hatásokat próbálják minimalizálni, és megjegyzem, minden „legyártott” tárgyhoz (hajszárító, cipő stb.) társítható egy ilyen jellegű emisszió, amely sajnos része az iparilag fejlett társadalmunknak. Továbbá az erőművi struktúra és az áramtermelés környezetbarátabbá tételének témáját sem lehet ebben a cikkben taglalni, amúgy ez országonként nagyon változó.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fazakas Miklós Feren | 2015. aug. 26.

Nemcsak a hűtőberendezések esetében használhatunk ilyen mérőszámokat. A környezetvédelmi beruházások hatékonyságát is mérhetjük és rangsorba állíthatjuk, például az évi 1kg CO2 kibocsájtás csökkentés eléréshez szükséges beruházási összeggel, mint mérőszámmal. Ha a rendelkezésre álló források korlátosak márpedig azok, akkor azzal a megoldással érjük el a legnagyobb CO2 kibocsájtás csökkentés országos szinten, amelynek esetében ez a mérőszám a legkisebb.


Fazakas Miklós Feren | 2015. aug. 26.

Nemcsak a hűtőberendezések esetében használhatunk ilyen mérőszámokat. A környezetvédelmi beruházások hatékonyságát is mérhetjük és rangsorba állíthatjuk, például az évi 1kg CO2 kibocsájtás csökkentés eléréshez szükséges beruházási összeggel, mint mérőszámmal. Ha a rendelkezésre álló források korlátosak márpedig azok, akkor azzal a megoldással érjük el a legnagyobb CO2 kibocsájtás csökkentés országos szinten, amelynek esetében ez a mérőszám a legkisebb.


Murányi Sándor | 2015. aug. 26.

Nagyon jó gondolat, ebből a szempontból is vizsgálni a kérdést. Más: mennyi felesleges légkörbe engedett hűtőközeg terhelést lehetne megszüntetni, ha egyszerű, olcsó (ingyenes) lenne a lefejtett döglött hűtőközegek leadása és megsemmisítése? Évente kellene egy ingyenes gyűjtőjárat, ahol a kártyával rendelkezők leadhatnák igazolás ellenében a közeget.

Facebook-hozzászólásmodul