2016-tól CO-vészjelzőt is árulnak a kéményseprők
2015. november 3. | e-gépész | | 20 |
A Főkétüsz szerencsére nem esett a Katasztrófavédelem hibájába, amely reklámfilmjében egy gagyi szén-monoxid-érzékelőt szerepeltetett. Ám túl azon, hogy a kéményseprő-ipari vállalat minőségi terméket fog ajánlani, van némi bökkenő.
Íme a hír, amelynek forrása a FŐKÉTÜSZ honlapja:
"Az élet- és vagyonvédelmi szolgáltatások bővítése érdekében 2016-tól a Társaság megkezdi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által minősített szén-monoxid érzékelők értékesítését és felszerelését fővárosi ügyfelei számára. A 7 év élettartamú, világszínvonalú készülékeket a kéményseprő egyedi rendelés esetén kiszállási és szerelési költség nélkül szállítja ki a megrendelőhöz az éves ellenőrzés alkalmával, de kiszállási díj mellett lehetőség lesz a megrendelés kéményellenőrzésen kívüli teljesítésére is."
És a lehetséges bökkenő, amit egy kéményseprő kolléga hozott tudomásunkra:
2012. évi XC Törvény 8. § "A közszolgáltató, a közszolgáltató tagja, vezető tisztségviselője vagy a közszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, valamint mindezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet nem vállalkozhat égéstermék-elvezető építésére, szerelésére, bélelésére, javítására, kéménytechnikai termékek forgalmazására vagy más olyan munka elvégzésére, amely a közszolgáltató által feltárt hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul."
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Fázmán József | 2016. jan. 5.
A gáz műszaki biztonsági felülvizsgálatnál szerintem már az is összeférhetetlen, hogy a felülvizsgálók a szolgáltató emberei, akik előírnak valamit, amit a végén ugyanannak a szolgáltatónak az emberei vesznek át. a kettő között meg elvileg a szolgáltatótól "független" gázszerelők.
gazoli | 2016. jan. 5.
Szerintem nem etikus, rengeteg reklamációt vesz a nyakába a K.S. Mit szólnának a gáz biztonságtechnikai felülvizsgálatkor a fogyasztók, ha a bordáscsöveket mi magunk, felülvizsgálók cserélnénk, neki állnánk vízmelegítőt tisztítani, légbevezetőt bevágni az ablakba. Azt eltudom képzelni, hogy a K.S. kirendeltségeken kapható legyen, vagy csomagküldő szolgálattal, megrendelésre kézbesítenék.
Kin Róbert | 2016. jan. 5.
Co vészjelző hiánya nem szabálytalanság. Mivel nem kötelező,csak közületeknél ill. előír helyeken.Tehát hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul." tevékenység nincs.Ha egy közületnél ahol kell, és ott adná el a kolléga ,na az már etikailag kifogásolható.Gondoljuk úgy a Vészjelzőre mint egy Légzsákra a kocsiban. Ez is csak egy eszköz a halál elkerülésére. Ha egy Trabantba szeretnének légzsákot, hát legyen. Ezzel is biztonságosabb.
Chiovini György | 2015. nov. 9.
Ha a helyiségben olyan nagy a depresszió, hogy a kéményhuzatot is meghaladja, akkor a kémény légbevezető lesz, és az égéstermék a helyiségbe áramlik. Csak az a kérdés, hogy az ezt okozó elszívó milyen ütemben viszi ki onnan....
Chiovini György | 2015. nov. 9.
Ha a helyiségben olyan nagy a depresszió, hogy a kéményhuzatot is meghaladja, akkor a kémény légbevezető lesz, és az égéstermék a helyiségbe áramlik. Csak az a kérdés, hogy az ezt okozó elszívó milyen ütemben viszi ki onnan....
wildner | 2015. nov. 8.
Fontosnak érzem rögzíteni mindannyiunk számára, hogy "a törvények, rendeletek, szabványok, előrások és ajánlások alkalmazása nem ment fel a gondolkodás alól! Nem írhatja felül a felelős mérnök előírását! A beteges gondolkodás nélküli hivatali, terfelülvizsgálati produkciók fantasztikus szakmai humor lapot töltene meg. Sajnos csak egymás között beszélhetjük meg, mert holnap be kell mennünk,a bizonyítottan csacska tervfelülvizsgálóhoz, hogy még meg is segítsük, hogy adja már oda a jóváhagyott tervünket. Sokszor javításként -időkényszer miatt- elfogadjuk a káros észrevételét, vagy hasonlóan a túlképzett műszaki ellenőrökkel. Csak egy pár ilyen eset: -műszaki átvételre a bejelentésre egy hétre kijött GÁZ MEO és nem vette át, mert két napja lejárt az új kémény engedélye. Én azonnal eltiltanám a meos munkától. -szétválasztott kondenzációs kazán kémény kürtője (kazánházból a tetőre 30m)nyújtott tűzszakasz. A kémény műszakiátvételénél a T90-es tisztítónyilás kezelőajtaja mellé egy szellőzőrácsot építtetett be. (megoldottuk) - 8 éve átadott, tömör Tricox koracél kéményt -évenkénti ellenőrzés es átvétel ellenére- életveszélyesnek minősítenek, mert most jött rá, hogy eternit a kürtő. Mi az életveszélyes, ki az aki képes ma a milliós számmal bíró, bizonytalan minőségű falazott,lakásokon átvezetett kémények helyett, életveszélyesnek minősíteni egy szabadban eternit csőben tető fölé vezetett Tricox kéményt? -tervezem a házat, kiszámítom fogyasztása 52 m3 lesz a napi fogyasztás, biztoság...kérek 58-at behívnak írjam át 108-ra nem akarom, csak akkor kötnek rá, ha én aláírom amit ők követelnek a saját magoknak jól jövedelmező normáikkal.Pár év múltán letettem az én számaimat alátámasztó tény adatokat, hogy kérem vissza a zsebretett sumák közműfejlesztést.Válasz nem mert aláírtam.Nem álltam le. -vissza égési levegő vezeték:kifele lejt, követelés: Azonos szerkezetű mint a kémény és zártcellás szigeteléssel. Kiegészítő kártétel a kazán gyártó csak kondenzleválasztós csatlakozó idommal szállít. Hol keressem az általános iskolai szintű tudást? És én ezen hülyéknek köszönetet mondok, befizetem a komoly szakértői számláikat, mert én határidőt vállaltam és azt tartani akarom. Alázkodásaink meg tudnák keseríteni a mérnöki munkát,ajánlom némi humorral az ilyen ügyek "egyedeinek nevét" különböző cimkéhez rakjátok be. Reménykedve abban,hogy nem kerül ügyes cimke a korrupt helyett,hanem egyre több rendes, tisztességes értelmes jelzőt osztunk ki.
Nagy Gábor | 2015. nov. 7.
Kedves Gyuri! Feltettél néhány nagyon jó kérdést: "De mi a biztosíték arra, hogy a szén-monoxid egyenletesen oszlik el a helyiségben, illetve, hogy a készülék egy nagyobb koncentrációjú térrészben van, mint az ott tartózkodó(k)?" Válaszom mindkét kérdésre: semmi biztosíték nincs rá. Korábban belinkeltem egy videót: Látható, hogy egy relatíve nagy légtérben a páraelszívó beindulása után szinte azonnal megfojtja az égést a kémény megfordult működése és a füst (amiben már garantáltan tömény CO is található) elárasztja a szobát. Amíg melegebb mint a helyiség levegő, addig felfelé száll, ha már keveredett a helyiséglevegővel, akkor terül. Mi van akkor, ha a hálószoba az emeleten van, ott alszik a gazda és az balakon van résszellőző is, ezért a füstgáz arra (pl. jobbra) felfelé indul, míg a CO riasztó a kandalló bal oldalánál van felszerelve? Borsodban hasonló megtörtént, és súlyos CO mérgezés volt az eredmény az üzemképes CO riasztó ellenére. Nem szeretek riogatni, de én a megelőzésben jobban hiszek, mint a CO riasztókban.
Nagy Gábor | 2015. nov. 7.
Kedves Kovács László! Senkinek a feje nincs veszélyben, épp fordítva: együtt gondolkodásra invitálunk mindenkit, aki jobbító szándékkal közelíti meg a CO-mérgezések átlag emberektől szinte rejtegetett problémakörét. Pont az lenne a cél, hogy minél szélesebb körben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a CO mérgezések elkerülhetők, anélkül, hogy csak egyetlen "üdvözítő" megoldást reklámoznánk az okozati összefüggések megvilágítása nélkül. Ahogy az egészség megőrzésében is a megelőzés az elsődleges, és csak az után következhet a gyógyítás, a CO-mérgezések kapcsán is a megelőzésre kell tenni a hangsúlyt és koncentrálni a tájékoztatást, és csak ezután következhet a "végső menedék" a CO riasztó (ami szerintem a kéményseprő vagy épületgépész szakma részéről egyfajta pótcselekvés: hogy nem tettünk meg mindent a megelőzésért). A nyílászáró csere és általában a fokozott légzárású nyílászárók megfontolás nélküli alkalmazásának az a fő veszélye, hogy az ajtó vagy ablak még mindig a komfort terek szellőzésének fő felelőseként van a köztudatban, pedig már régen nem az. Egy minőségi nyílászáró normál állapotban nem enged át levegőt, holott az emberi tartózkodásra szolgáló térben egy felnőtt ember 20-30 m3 levegő oxigénjét használja el. A félnaponkénti ablakszellőzés nem biztosítja a folyamatos légpótlást és két szellőztetés között a lakás-szoba levegője feldúsul CO2-ben és lecsökken az oxigéntartalma. CO-mérgezés nem történik ugyan, de a rossz levegő egészségkárosító hatása hosszú távon, sőt gyerekeknél már rövidebb távon is jelentkezik. Nem a gyógyszerfogyasztás a megoldás, mégis bekapkodjuk fejfájás ellen az agyonreklámozott fájdalomcsillapítókat, pedig egészen más megoldás kellene, amihez nem orvosra, hanem mérnökemberekre lenne szükség. Látott bárki is valaha is olyan reklámot, amelyik ne a csodaszereket favorizálná? Munkám kapcsán elég sok építési engedélyezési tervvel találkozom. Megdöbbentően sokszor szerepel az építész műszaki leírásban: Szellőzés: "homlokzati nyílászárókkal megoldott" gondosabb építészeknél: a homlokzati nyílászárókba beépítésre kerülő légbevezetőkkel megoldandó" De nagyon ritkán találkozom olyan tervvel, ahol az építész már arra is gondol, hogy a légbevezető csak akkor tölti be a funkcióját, ha valami (gravitációs kürtő, gépi elszívó stb.) nyomáskülönbséget létesít amit méretezni kell, és ehhez épületgépész tervező munkájára van szükség. Mi épületgépészek hiába tudjuk, hogy az egyre szigorúbb energetikai követelmények miatt egyre összetettebb szellőzési megoldásokat kell megvalósítani, még a társszakmák is cinkosan összehunyorítanak: " szellőzés? ja az drága, meg egyébként is ott az ablak..." Pedig ezért is vagyunk egyre betegebb nemzet!
Kovács László | 2015. nov. 7.
Kedves Kollégák, ne tessenek leharapni a fejemet. Chiovini György azt kérdezte, hogy mit tudunk a CO érzékelők használatának eredményességéről, és én (idézőjelben, a forrás megjelölésével) minden kommentálás nélkül bemásoltam az egyetlen számomra ismert statisztikai adatot, valamint a statisztikát közlő katasztrófavédelem ezzel kapcsolatos véleményét. Ha egy pillanatra eltekintünk a konkrét problémától, és csak mint egy akármilyen adatfelvétel értékelését nézzük, a katasztrófavédelem következtetését elhamarkodottnak gondolom. Túl kicsi az esetszám, rövid az időszak és kevés a paraméter ahhoz, hogy magabiztosan ítéletet hozzunk. Esetünkben például nem tudjuk, hogy a lakások hány százalékában volt és lett akármilyen riasztó, hogy ezek közül mennyi a teljesen alkalmatlan, hogy mi a hatása a vizsgált három évben történt (néhol kikényszerített) beavatkozásnak, ezalatt mennyit változott a fokozott légzárású ablakok aránya, vagy hogy az ebben az időszakban a cserére került fűtőkészülékek már jellemzően zárt égésterűek, ami mind befolyásolhatja a kapott eredményt, ahogy az utóbbi időkben felerősödött felvilágosító kampány is, ami a veszélyekre hívta fel a figyelmet. Nagyon óvatosan (!) talán annyit mondhatunk, hogy a 2012 és 2014 között felszerelt CO érzékelők nem okoztak látható kárt. Jelenleg nehéz bizonyítani, hogy a riasztók megléte miatti ”hamis biztonságérzet” rontott volna a korábbi helyzeten. Ha nem így lenne, akkor jogszabályban kellene tiltani az összes ilyen berendezés használatát. A közölt statisztika szerint tavaly azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. Félénken azt is megkockáztatom, hogy egy jó minőségű, célszerűen elhelyezett készüléknek több a haszna, mint a veszélye. Tudom, hogy messze nem ez a tökéletes megoldás, ha úgy tetszik, ez egy tüneti kezelés, de azt is tessék tudomásul venni, hogy vannak, akiknek a kockázatok ismeretében is legfeljebb erre telik. Lekapcsolhatjuk náluk a gázt, na akkor fognak gumicsizmával fűteni, vagy még azzal sem. 2014 ősze és az újév első napja közt (a múlt tél első felében) 113 honfitársunk fagyott meg, közülük 76 a saját fűtetlen lakásában. Egész évre nézve ezt a számot szorozzuk meg kettővel. Mielőtt radikális kényszerintézkedéseket hozunk, mélyüljünk el kissé az ország állapotában. Ahogy egy orvosnak sem csak a pénzes, tiszta, jól öltözött beteggel kell törődnie, hanem az erdőből behozott rongyos, hajléktalan bűzös fekélyes sebével is, a mi ügyfélkörünk is elég széles kört fed le. Nem mindenkinek a passzív házában levő medence ideális napkollektoros fűtése a fő gondja. Szerintem egy épületgépésznek nem a tökéletes, hanem az adott körülmények közt még elérhető, megvalósítható megoldások közül kell a legjobbat javasolni. Már ha megkérdezik. A saját területén egy kéményseprőt meg sem kell kérdezni, mert ő hivatalból mondhatja. És a körülmények ismeretében esetenként megelégedhet a tüneti kezeléssel is. Egy CO érzékelő puszta jelenléte már önmagában figyelmeztetés arra, hogy létezik valami veszély, amire jó lesz figyelni, és valószínűleg ez is több a semminél. Ha szakemberként ajánl egy gyártmányt és megmutatja hova célszerű elhelyezni, annál jobb. Józseffel egyetértve: a szénmonoxid ügyben is tájékoztassunk, mutassunk rá a veszély okára, mértékére, a védekezés lehetséges módjaira, azok hatásosságára, költségére, kicsit riogathatunk is, de ne tekintsünk senkire, mint éretlen gyerekre, adjunk némi lehetőséget mindenkinek az önálló döntésre, miként más esetekben magunkra nézve is ezt várjuk el. Régebben úgy tekintettek a kéményseprőre, mint aki szerencsét hoz, ma már ez keveseknek jut eszébe. Talán lehet ezen változtatni.
Fázmán József | 2015. nov. 7.
Energiatanúsítóként rengeteg A és B típusú gázkészülékkel felszerelt lakásban járok. Felmérés közben mindig felhívom a figyelmet a veszélyekre, különösen, ha nyílászáró csere, kandalló beépítés vagy egyéb, a légellátást tönkretévő beavatkozás történt. Ha hőszigetelést, nyílászáró cserét javasolok, akkor a légellátás további biztosításához szükséges teendőket bele is szoktam foglalni a tanúsítványba, megjegyzésként. Ha csak egy balesetet sikerült megelőzni vele már megérte.
Fázmán József | 2015. nov. 6.
Nagy Gábor kollégám a betegség gyógyítását szorgalmazza, míg a katasztrófavédelem CO-érzékelők melletti agítációja csupán tüneti kezelést nyújt. Az orvosi hasonlatot folytatva a fájdalomcsillapítás hasznos lehet, de attól még az alapbetegség továbbra is megmarad és rombol. A CO-érzékelők beépítése ráadásul véleményem szerint hamis biztonságérzetet is nyújt. Ha állást kell foglalni, akkor minden felelős épületgépésznek a betegség meggyógyítását kell pártolnia, különösen akkor, ha a gyógyszerek rendelkezésre állnak.
Nagy Gábor | 2015. nov. 6.
Az előbbiek érzékeltetéséhez ajánlom ezt a kis videót megtekintésre: https://www.facebook.com/Schornsteinfeger-Was-soll-das-518129941588524/?pnref=story Utána egy őszinte választ várnék az alábbi kérdésre: Ha a filmbeli esemény bekövetkezése ellen Ön az otthonában az alábbiak közül melyik védekezési lehetőséget választaná: - Venne egy CO-érzékelőt? - vagy kérne egy mérnöktől megoldást, (hogy a páraelszívó működtetése ne okozhassa a filmbeli eseményt)? (Laikus érdeklődőknek csak annyit; mintapélda arra, hogy folyamatos oxigénellátás hiányában hogy kezd CO-t termelni a tüzelőberendezés.)
Nagy Gábor | 2015. nov. 6.
Tisztelt Kovács László! A fenti statisztikából én egészen más következtetésre jutottam, hozzáteszem lassan két évtizede kiemelten foglalkozom tervezőként és szakértőként a CO-mérgezés kérdéskörrel. Tapasztalatom szerint a CO-mérgezések számának növekedése mögött a lakóterek szellőzési kérdéseinek elhanyagolásával és paralell a fokozott légzárású nyílászárók terjedésével függ össze illetve a háttérben a nyílászáró cserék tényleges szakmai kontrolljának hiánya áll. Több olyan statisztikát láttam az utóbbi időben, amely felületes helyszíni vizsgálat alapján olyan hibaokokat nevesít, amelyek csak közvetve függnek össze a mérgezés bekövetkezésének valós okával, az ÉGÉSHEZ SZÜKSÉGES LEVEGő FOLYAMATOS PÓTLÁSÁNAK követelményével. Az égéslevegő hiánya a felelős minden olyan esetben, amikor a tüzelőberendezés helyiségében valamilyen okból depresszió alakul ki, vagyis több légnemű anyagnak kéne távoznia az égéstermék elvezető rendszeren, mint ami tényeleges az adott légtérbe jut, legyen az ok akár - semmilyen, vagy alulméretezett (illetve általában méretezetlen) légbevezető szerelvény - bármilyen a kéményhuzatnál nagyobb nyomáskülönbséget létesítő gépi szellőző (elszívó ventilátor, páraelszívó stb) - külső szélhatást figyelembe nem vevő légpótlási megoldás -vagy akár egy másik nagyobb huzaterősségű (pl. kandalló, kályha stb égéstermék elvezető rendszer párhuzamos működése. Ezek fokozott légzárású nyílászáró esetén mind jelentős veszélyforrások, ugyanakkor - és ez számomra megdöbbentő volt - a 347/2012. (XII.11.) Kormány rendelet (a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról) 1. § élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiányosságok és intézkedési kötelezettség a TÜZELőBERENDEZÉSEK ÉGÉSLEVEGő ELLÁTÁSÁT NEM BIZTOSÍTÓ MűSZAKI MEGOLDÁS-t nem ismeri és annak rögzítésére a kéményseprő által elvégzendő feladatokhoz rendelt (63/2012 (XII.11.) BM rendelet mellékletében szereplő nyomtatványok még hibakódot sem tartalmaznak. Véleményem szerint a csak CO-érzékelőkre hagyatkozást sugalló "tájékoztatás" súlyosan elhibázott biztonságpolitika, amelyet épületgépész szakemberként nem tudok elfogadni. Számomra az egyetlen elfogadható út a közérthető tájékoztatáson alapuló megelőzés és az épületgépész szakma képviselőinek - a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű bevonásán alapuló - rögösebb, de meggyőződésem szerinti hatékonyabb útja. Érdekes módon a lakosságot arról nem kell győzködni, hogy egy szívműtétet szív-specialista orvosra kell bízni, nem a körzeti vagy gyerekorvosra. Miért olyan nehéz megértetni a lakossággal, hogy nem az ablakos szakmunkásra, vagy kályhás mesterre kell a levegő-füstgáz áramkör méretezését ellenőrzését megfelelő gyakorlattal rendelkező mérnök tudja csak helyén kezelni?
Kovács László | 2015. nov. 6.
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus_reszletek&ready_id=16 ”Évente átlagosan 400 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esethez. 2012-ben 192 riasztás érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba a 105-ös segélyhívó számon a „csendes gyilkossal” kapcsolatban, 235-en szenvedtek valamilyen mértékű mérgezést és tizennégy ember vesztette életét. 2013-ban a szén-monoxid-mérgezésről vagy annak gyanújáról szóló bejelentések száma - az érzékelők egyre elterjedtebb használata miatt - 342-re emelkedett. 375-en szenvedtek valamilyen sérülést vagy enyhébb mérgezést, tizenhárom emberen pedig már nem lehetett segíteni. 2014-ben szén-monoxid miatt 430 esetben riasztották a tűzoltókat, 355-en szenvedtek mérgezést és tizenketten vesztették életüket. .. .. A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon. Tavaly például azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. 2014-ben több mint 300-an szenvedtek mérgezést azokban az ingatlanokban, ahol nem volt érzékelő és mindössze 32-en ott, ahol volt telepített érzékelő. Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik, lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.”
Chiovini György | 2015. nov. 6.
Tud valaki arról, hogy egy szén-monoxid vészjelző tényleges veszélyhelyzetben megakadályozta a mérgezést? Kétségtelen, hogy elméletileg a megszólalási szint és a mérgezést okozó szint elég távol van egymástól. De mi a biztosíték arra, hogy a szén-monoxid egyenletesen oszlik el a helyiségben, illetve, hogy a készülék egy nagyobb koncentrációjú térrészben van, mint az ott tartózkodó(k)?
MP | 2015. nov. 6.
Kedves Robi! Jogszabályértelmezésben Zoárdnak adok igazat, egyezik a véleményünk. Még valami: azért nem etikus egy monopolhelyzetben lévő vállalkozásnak dolgokat árusítania, mert félő, hogy akkor az adott dolog a valósnál sokkal nagyobb súlyt kap. Példa: ha a közlekedési bírságok a rendőri állomány bérfejlesztésére szolgálnának, szerinted hány rendőr állna az utak mentén? És vajon ez jó lenne? Lehet. Mint ahogy az is, ha a nyílt égésterű készülékek üzemeltetői mind beszereznének jó minőségű CO-vészjelzőt. Aggályaim megszűnnének, ha a CO-vészjelzők forgalmazásának hasznából egy alapot hoznának létre korrekt gépészeti felújításra. Az ideális meg az lenne, ha mindenhol, ahol nyílt égésterű üzemel, be kéne mutatni a gépészeti tervet, és szakember ellenőrizné a megvalósult állapotot (ha nincs, akkor meg terveztetni kéne), de még jobb lenne, ha lenne igazán jó pályázat ezek kiváltására.
Zoárd | 2015. nov. 6.
Kedves Róbert! Idézet a fenti szövegből: "vagy más olyan munka elvégzésére, amely a közszolgáltató által feltárt hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul." Nem akarom véleményezni, de ha szigorúan a jogszabályt nézzük, akkor a CO forgalmazás tiltott. A magam részéről pedig az a véleményem, hogy a CO érzékelő hamis biztonság érzetet ad. Azt kell megoldani, hogy az előírások betartásra kerüljenek és az üzemeltetés is az elvárható szinten legyen. Persze ez is csak egy vélemény.
Kin Róbert | 2015. nov. 5.
Meghalni sem etikus .Nem égéstermék-elvezető és nem kéménytechnikai termék tehát nem törvényellenes. Nem fogunk házalni vele ,de aki kéri annak viszünk.
Nagy Gábor | 2015. nov. 5.
Ha a bóvli riasztók piacról történő kiszorulását eredményezi, akkor valóban rendkívül hasznos és támogatandó megoldás lenne. A hatályos jogszabályok (2012. XC törvény 8§) szerint viszont törvényellenes, mivel monopolhelyzetet biztosít egy nagykereskedelmi szereplő (importőr)részére átláthatatlan és akár korrupciógyanús módon, ezért az ismertetett módon szerintem nem megoldható és nem is etikus eljárás.
Chiovini György | 2015. nov. 4.
Vettem, és egy rokonnál elhelyeztem, falra rögzítettem egy ilyen vészjelzőt. Elolvasva a mellékelt tájékoztatót, elhelyezési tanácsot, nem vagyok biztos benne, hogy csak a típus számít. Remélem, soha nem lesz szén-monoxid a helyiség légterében. De, ha mégis, megtalálja a vészjelzőt. Előbb, mint az ott alvó személyt.
