e-gépész online szaklap

Megújulók, de használjuk vagy gyártsuk (is)?

2015. december 10. | e-gépész | |  21 |

Mit tud hozzátenni az Európai Unió a klímavédelemhez? Kinek éri meg globális szinten a megújulók? És mi érheti meg Magyarországnak?

Globális CO2 emissziók százalékban

A legnagyobb kibocsátók:

Kína 29%
USA 15%
EU 10%
India 7%
Oroszország 5,3%
Japán 3,7%

Kína, az USA és az EU együtt a kibocsátások 54%-át, a felsorolt hat legnagyobb kibocsátó együtt 70%-ot képviselnek.
Az EU, a maga 40%-os kibocsátás csökkentő célkitűzésével (az 1990-es bázisévhez képest) jelentős erőfeszítést tesz, de az EU mai kibocsátási szintjéhez viszonyítva a csökkentés 2% körül van.
Megállapítható, hogy az EU nem befolyásolja érdemben a globális emissziókat.

Akkor miért az erőltetett ütemű "megújulósítás"?

Válaszlehetőségek:

1. Mintaként szolgálni a többi országnak. Sajnos, globális szinten nem példamutatással dőlnek el a dolgok.

2. A fejlesztés fáklyavivőjének lenni, és rentábilissá tenni a megújulókat. Ez egy rendkívül hosszú és drága folyamat, aminek az árát a fejlesztő fizeti meg, viszont az eredményét mindenki élvezi, mert ne legyen kétségünk afelől, hogy a kész technológiát az egész világ átveszi.

3. Mert bár a megújulók, mint a hőszivattyú, napkollektor, napelem stb. alkalmazása az esetek túlnyomó részében csak támogatással rentábilis, de a gyártásuk remek üzlet.

Megújuló energia támogatások a top-15 országban, 2013, Mrd USD
A fajlagos német támogatások 5-10-20-szor nagyobbak, mint a fejlett országokban. Kínánál 50-szer, Indiánál 160-szor nagyobb a német fajlagos támogatás.

A német megújuló energiák gyors felfutását sem a megújulók magas versenyképessége okozza, hanem a rendkívül nagy támogatás. Kérdés, hogy a hatalmas német támogatások hogyan hatnak a versenyképességre, és meddig marad meg a politikai támogatottság?

Az USA energiamérlegben a napenergia 0,1%-ot, a szélenergia 0,9%-ot, összesen 1%-ot tesz ki. A német energiamérlegben a napenergia 5%-ot, a szélenergia 8%-ot, összesen: 13%-ot tesz ki. Nap + szélenergia: mi indokolja, hogy a németeknél 13-szor nagyobb, mint az USA-ban?

Az Energiewende egy német politikai dokumentum, mely a következő évtizedekre meghatározza a német energiapolitikát. Alapvető célja a megújuló energiák gyorsított ütemű bevezetése, az energiahatékonyság fokozása továbbá a nukleáris energia leállítása. Az Energiewende megvalósításának teljes költsége a 2011-2050 közötti időszakra 1500 milliárd euró, tőkeköltség nélkül. A német kormány az Energiewendét példaként szánja a többi ország részére.

Az adatok dr. Molnár László ETE főtitkár Debrecenben elhangzott előadásából származnak.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Ficedula albicollis | 2016. febr. 18.

Megpróbálom az olvashatatlan karaktereket másképpen pótolni A Föld felszíne : AF=4 pi Rnégyzet A glob.akvárium alapterülete a Föld felszínének 70 százaléka. A glob.akvárium alapterülete a Föld felszínének 70 százaléka.Az akvárium átl. mélysége 4000 m. Az átkeveredést, antropogén CO2-t (sőt felmelegedést is= + 1 C fok) állítólag eddig „mutatta” ki az IPCC és ugyanő még korábban 3000 m –ig vízionálta az antropogén CO2 „lekeveredését”. Tehát most már ki tudjuk számítani az óceánban tárolt és elsavanyítandó tengervíz térfogatát is. Legyen a mélység így 3000m. VÓcean= 4 pi Rnégyzet x 0,7 x 3 km VÓ= 4 pi 3,97 x 10 a hetediken x 0,7x 3 km = 1,005 x 10 a kilencediken km3= 1005 Gt ( egyszerűsítve 1 m3 tengervíz = 1 tonnával számoljunk)


Ficedula albicollis | 2016. febr. 18.

Közelítsük meg a kérdést még pontosabban. Az alábbi weboldalon az akvaristák számára található egy jól ismert összefüggés, táblázatba összefoglalva. Egynémely akvarista boltokban szórólapokon is. Ez mutatja meg nekik, ha egy akváriumban be akarnak állítani valamely lakójának optimális pH értéket- egy meghatározott víz keménységi foknál- mennyi Co2-t kell beleoldaniuk egy adott, kívánt pH érték eléréséhez: http://www.thekrib.com/Plants/CO2/kh-ph-co2-chart.html Tehát, pl.: ha adott egy 6 KH (karbonátos keménységű) vizünk, aminek megmérjük a pH-ját - legyen 8, mint az óceán- akkor az literenként 1,8 mg oldott CO2-t tartalmaz de, ha pl.: az akváriumunkban élők jobban éreznék magukat a 7,4 pH-ás vízben akkor mi a teendőnk? El kell „savanyítanunk”, mint az IPCC-nek az óceánokat. A feladat a következő: 1./ Összesen hány mg szén-dioxidot kell beleoldanunk az akvárium vízébe, hogy a kívánt értékben „elsavanyítsuk” azaz a korallok és kagylók mészvázát „oldjuk”, de legalább képzeletben hatásosan megtámadjuk? Mivel a táblázatból is kiolvashatóan 6 KH mellett és 7,4 pH-nál már, az 1,8 mg/l oldott Co2 –vel szemben 7 mg-t kell tartalmaznia, a különbözetet 5,2 mg-ot literenként „el kell még nyeletnünk” a szobai óceánunkkal a levegőből. Bal oldali függőleges oszlop: víz karbonátos keménysége(= A karbonátos keménység a víz pufferelő képességét mutatja. Ez stabilizálja a pH-értéket. A tengervízé 6-7 KH. Ezért választottam a táblázatból a példa kedvéért ezt a sort ) 2./ Ki kell számítanunk mennyi vizet tartalmaz a „Föld akváriuma”, azaz mennyi a világóceánok e célból számbaveendő térfogata ? A Föld felszíne : AF=4 π r² A glob.akvárium alapterülete a Föld felszínének 70 százaléka. Az akvárium átl. mélysége 4000 m. Az átkeveredést, antropogén CO2-t (sőt felmelegedést is= + 1 C º) állítólag eddig „mutatta” ki az IPCC és ugyanő még korábban 3000 m –ig vízionálta az antropogén CO2 „lekeveredését”. De, értesülhettünk már 4500 méterről is. Tehát most már ki tudjuk számítani az óceánban tárolt és elsavanyítandó tengervíz térfogatát is. VÓcean= 4 π r² x 0,7 x 3 km A Föld sugara= 6300 km VÓ= 4 π 3,97 x 107 x 0,7x 3 km = 1,005 x 109 km3= 1005 Gt ( egyszerűsítve 1 m3 tengervíz = 1 tonnával számoljunk) Az IPCC vizionálta 0,6 pH –ás „elsavanyításhoz” szükséges CO2 = 1005 x 5,2= 5226 Gt Ez azt jelenti, hogy a „savasodáshoz”, az óceánokba még 5226 Gt széndioxidot kellene maradéktalanul beleoldanunk. Az éves antropogén szén-dioxid kibocsátás a legpesszimistább számítások szerint 30-35 Gt/ év. Nincs az az IPCC fantázia, vagy emberi tevékenység, amely ezt valaha is meg tudná oldani! A végére hagytam: a Duna vizének pH-ja 6,5-7,5! Látott már valaki e „savanyú” vízben szétmart kagylóházat ? Közérthetően: az egész hír egy kitalált hazugság, hisztériakeltés, célja a félelemkeltés...de kinek, minek az érdekében?


Ficedula albicollis | 2016. febr. 18.

Egy hozzászólónk "2016. január 30 - 01:09:53" "A probléma az, hogy az aktuálisan termelt CO2 felesleg túlnyomó részét az óceánok nyelik el, azért mert a levegő CO2 tartalma egyensúlyra törekszik a vizek CO2 tartalmával. Tehát az óceánok is egyre jobban savasodnak, sok halfaj ezt már nem is tudja elviselni, gond lesz a halászattal. Az óceánok nem emésztik meg az elnyelt CO2 túlnyomó részét" *Eltűnhetnek fajok, ha tovább savasodik az óceán …(mindennapos hír) *A légköri szén-dioxid növekvő szintje miatt az eddigi feltételezésekhez képest jóval gyorsabban savasodnak az óceánok. *A folyamat leginkább a mészképző élőlényeket veszélyezteti…(Pacific Marine Environmental Laboratory ) *Az óceánok tízszer gyorsabban savasodnak, mint eddig hittük – (National Geographic) A hazai és nemzetközi sajtó menetrendszerű pontossággal visszatérően tálalja a fenti, már már általános iskolai szinten is belátható, középiskolás szinten már kötelezően cáfolandó, megtévesztő klímavészhíreket. A hazai és a nemzetközi sajtó jeles zsurnalisztái is az IPPC-re támaszkodva, és rá hivatkozva, időről – időre az óceánok elsavanyításával és a benne levő élővilág pusztulásával „vészkongatnak”. Nehogy kopjon az önmarcangolási hajlamunk, rögtön hozzáteszik, mindezért a levegőbe küldött gonosz fosszilis CO2 a felelős. Azaz mi együtt, emberek vagyunk a felelősök. Ebben, a magát profetikus tulajdonságokkal felruházó IPCC járt és jár az élen. Ezt a dilettáns gazd. politikai célból megkreált gittegylet- seregletet terheli a legnagyobb a felelősség, vagy inkább felelőtlenség. IPCC 4.jelentés 2. kötet a klímaváltozás hatásairól (publikálva: 2007.04.08) http://fenntarthatofejloves.net/2007/04/08/ipcc-jelentes-2-kotet-a-klimavaltozas-hatasairol/ „Az IPCC most először támasztotta alá, hogy az ÓCEÁNOK SAVASODNAK a felmelegedés következtében „ Akkora önálló iparággá nőtte ki magát a „klimavészbiznisz”-kutatásnak ez az ágazata is, hogy a magukat komolynak tartó természettudományos folyóiratok, Nature, National Geographic, Pacific Marine Environmental Laboratory, de még a Teller Ede alapította Lawrence Livermore Laboratory oldalán is állandó vezető téma. Itthon a zöldek, Hulladék Munkaszövetség, a Greenfo, WWF, és a sajtó minden más változata és irányzata versenyeznek egymással, ki tudja többször megjelentetni ezt a rögeszmés téveszmét.Közérthetőbben marhaságot. „Az emberi tevékenységnek köszönhetően a levegőben megnőtt szén-dioxid mennyiség vízbe oldódva a tengerek/óceánok pH értékét olyannyira lecsökkenti, hogy már olyan savas az óceán, hogy É-Kaliforniánál elkezdte szétmarni a kagylóhéjakat" ! (Az eredeti angol cikk a Pacific Marine Environmental Laboratory oldalán volt olvasható) Vizsgáljuk meg meddig etethetnek még bennünket az áltudományos rémhírekkel, avagy meddig ehetünk még osztrigát? Az IPCC szerint a légkörben 730 gigatonna szén van! Talaj 1500 Gt, kőzetek 12 000 000 Gt, az óceánok 38 000 gigatonna szénnel veszik ki a részüket a raktározásból, ill. körforgalomból. A Föld éves szénegyenérték-kitermelése(olaj, gáz, kőszén) egyes adatok szerint 7-8 Gt, a legmagasabb érték, amit találtam 10 Gt/év volt. Az óceán pH-ja 7,8- 8,5 között változik. Mint látható a levegő C tartalmát (nem a szén-dioxidot) ma 730 Gt– ra becsüli az IPCC, ha ezt 1 egységnek vesszük, akkor ehhez képest a bioszféra 0,7 x, a talaj 2 x , az óceán 52 x (!), a kőzetek 16 500 x több szenet tárolnak a ma elfogadott nézetek szerint, mint a légkör! Könnyű belátni, azok az önjelölt „klimakatasztrófa- szakértők” akik az óceánok szénsavtengerré változtatásával riogatnak (IPCC, Al Gore: Kellemetlen igazság c. Nobel-díjas filmje ) olyan tudatlan prókátorok, akik még azt a fáradtságot sem veszik, hogy átgondolják a saját számaikat. Szerintük 2100-ra 0,4- 0,6 pH-val csökken majd az óceánok pH értéke. Még, ha az egyensúlyra törekvő fizikai trv-eket (Henry- trv) figyelmen kívül is hagyná a természet, és nemhogy az összes évi antropogén CO2–t, hanem az egész légköri 0,04 tf százalék (400 ppm) szén-dioxidot máról- holnapra kivonnánk a légkörből, azaz mind a 730 Gt szenet elnyeletnénk az óceánokkal, az azt jelentené, hogy 38 000 Gt-ról 38 730 Gt-ra emelkedne az óceánok carbon tartalma. Azaz, ebben a teljesen képtelen esetben sem több, mint alig 2 % a növekmény ! Ha az éves teljes kitermelt antropogén állítólag 10 Gt tonna szenet (kőolaj, földgáz,szén ) az óceán nyelné el akkor az max. 38 010 Gt rezervoárt jelentene, azaz + 0,0003 százalékot. pH-ban kifejezve közel 0,01 százalékot ! Ennyit az antropogén szén-dioxiddal és a savasodó, és az ember által szódavízzé változtatott óceánnal riogató IPCC felelőtlenségéről


Ficedula albicollis | 2016. jan. 30.

A cikk szerint: "A német kormány az Energiewendét példaként szánja a többi ország részére." a példa jól értékelhető számokban: http://www.eike-klima-energie.eu/uploads/RTEmagicC_Bild_7.jpg.jpg ki óhajtaná a kollégák közül ezt a német példát követni?


Ficedula albicollis | 2016. jan. 30.

"Az éghajlati változások nagyon bonyolultak." Egy stratégiának el kell ismernie mi az ami lehetséges. A klímakutatásban és modellezésben …. IPCC, Third Assessment Report, 2001, Section 14.2.2.2, S.774 http://www.grida.no/climate/ipcc_tar/wg1/pdf/tar-14.pdf Az IPCC Harmadik jelentésének 744.oldalán a 14. fejezet ( a fent megadott linken található PDF 6.oldalának jobb oldali hasábján a 2. bekezdés. …a strategy must recognise what is possible. In climate research and modelling, we should recognise that we are dealing with a coupled non-linear chaotic system, and therefore that the long-term prediction of future climate states is not possible. „El kell ismernünk, hogy a klímakutatásban és modellezésben mi egy összekapcsolt nem lineáris kaotikus rendszerrel foglalkozunk és ezért a jövőbeli klímaállapotok hosszútávú jóslata nem lehetséges !” „Tekintve, hogy a jövő belső, elválaszthatatlan tulajdonsága a BIZONYTALANSÁG, ebben a „Beszámolóban” forgatókönyveket (scenáriókat) fogalmazunk meg, amelyek önmagukban konzisztens jövőképek, de NEM a jövő előrejelzése! Ebben a beszámolóban a „Bizonyíték” kifejezésen olyan INFORMÁCIÓT vagy JELZÉST értünk, amely egy ELKÉPZELÉS vagy javaslat igen vagy HAMIS voltára utal.” Még egy gyöngyszem az IPCC harakiri-sorozatából: „Különböző korlátok és a hiányok akadályozzák meg azt, hogy a megfigyelt rendszerreakciók okait teljesebb mértékben az emberi tevékenységek által okozott felmelegedésnek tulajdonítsuk. Először, a rendelkezésre álló elemzések a rendszerek és a figyelembe vett helyszínek számában korlátozottak. Másodszor, a természetes hőmérséklet-változékonyság nagyobb regionálisan, mint globálisan. Ez a tény a külső kényszerhatások miatt bekövetkezett változások azonosítását jelentősen befolyásolja.”(IPCC 4. jelentés) Tisztelt Fazakas Úr! "Ezért a magam részéről a kérdést azon az alapon látom eldönthetőnek, hogy nyilvánvalóan nem tarható fenn sokáig, hogy sokkal több CO2-t termelünk, illetve szabadítunk fel abból, ami évmilliók alatt szén és szénhidrogének formájában megkötődött, és aminek következtében a légkör CO2 tartalma a ma ismert szintekre csökkent" Alá tudná támasztani ezt az állítását számokkal, tényekkel?


Ficedula albicollis | 2016. jan. 30.

Tisztelt Zoárd! Engedelmével parafrazálnék egy klasszikust erről a szakmai(e-gépész) oldalról(2014. július 16 - 08:06:19) "Mérnökgondolkodás szerint, ha valaki háromszor is "eltolja"(elhárítja magától)ugyan azt a problémát, amit már felvetettek neki, az meglehetősen ciki."-ismerős? Egyszer ...talán. Másodszor már etikátlan.Harmadszor...? Kétszer elbabrálta. Sorry... Ne haragudjon, de ha valaki idáig eljut egyfajta hm.. " ésszerűnek tűnő " gondolkodásban: "A légtechnikai szabvány szerint egy "A" kategóriás épületben a CO2 koncentrációt 350 ppm alatt kellene tartani. Nos, a külső alapkoncentráció miatt a 350 ppm már tarthatatlan, hacsak a frisslevegő befúvásba nem teszünk a CO2 elnyelő technológiai folyamatot." Akkor szakmai minimum, hogy legalább utána néz mit rögzített a memóriájában a mindennapos munkájához szükséges egyszerűbb szabványokból, mielőtt pökhendien odavágná: "Épületgépészként nekem elég ez az egy tény, hogy szembe szálljak a CO2 koncentráció növekedésével. Ezek után(meg a korábbi hozzászólásából kifolyólag is) megértem és elfogadom mi okozhat nehézséget átlátni,megérteni, elfogadni a széndioxid-klímavész hisztéria anomáliáit és legalább tolerálni a hitétől eltérő megcáfolhatatlan, egzakt tényeket. Végül is a hit egy olyan erős pajzs ami megvédheti képviselőjét szembe nézni "kellemetlen való világgal". Főleg azok számára, akiknek, ha esetleg alkalmanként még egzisztenciális érdeke is fűződhet hozzá.Akinek nem inge... Eddig sem, és ezután sem érzek kényszert Önnel vitát folytatni,felszólítására más internetes oldalakra eltanácsolva főleg nem.Határozottan visszautasítom.Az Ön által is -tételezzük fel, hogy pusztán alulinformáltsága okán-hirdetett rögeszmés téveszmék ellen, pedig ott szólalok fel, ahol azt megfelelőnek tartom. maradnék tisztelettel FA


Nagy Gábor | 2016. jan. 30.

Ha már az érdekességeknél tartunk van kézenfekvőbb emberi példa is: Bizonyított tény, hogy a dohányfüstben kis mennyiségben CO is található és a dohányos emberek azonos tünetű CO mérgezést 2-4szeres CO koncentráció és terhelés esetén szenvednek el. Vagyis a dohányos ember szervezete még egy ilyen agresszív mérgezéssel szemben is ellenállóbb, mert szenvedélye okán a szervezete alkalmazkodott hozzá. Félreértés ne essék, nem a dohányzásra buzdítok. Oly annyira nem, hogy pont ezért nehéz a dohányzásról leszokni is. Kevesek által ismert tény, hogy a napi 1 dobozt "fogyasztó" dohányos napi nikotinadagja egy nemdohányzó ember számára közel halálos adag. A dohányos embert a szervezete ellenanyag termelésével "védi meg". Ezért butaság azt is sugalmazni, hogy a cigarettát "elég letenni" (a legjobb barátom egy ilyen letételbe halt bele). Ugyanis az emberi szervezet a nikotinmegvonás során is termeli az ellenanyagot, erős dohányos esetében akár halálos adagot. A dohányzásról is csak lassan és nagy-nagy önfegyelemmel lehet leszokni. (Ezért neveltem úgy a gyerekeimet, hogy inkább ne is szokjanak rá...) Az organikus szervezetek tehát elég széles határok közt képesek az alkalmazkodásra, de a köztes káros hatások hosszú távon megváltoztatják magát az élőlényt legyen az ember állat vagy növény.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 30.

Talán nem mindenki ismeri a „libaeffektus”néven elhíresült kísérletet, amelynek során egy libát helyeztek egy akkora zárt dobozba, amelyikben 8 órára volt elég számára a levegő, mielőtt elpusztult volna. Négy óra elteltével egy másik, vele egyidős libát helyeztek a dobozba. Ez a második liba azonnal elpusztult, pedig elvileg a két libának együtt még 2 órára elég levegője volt. Az első liba fokozatosan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, ezért maradt tovább életben. Azaz érzésem, hogy a Földön most mi vagyunk az első liba helyzetében. Kíváncsi lennék például arra, hogy ha valakit kísérlet képen egy hétig 280 ppm CO2 tartalmú tiszta levegőben tartanánk, majd visszaengednék 400, 500, 600 ppm CO2 koncentrációjú, „tiszta, szabad” levegőre, akkor hogyan élné meg ezt a változást, vagy azt, ha például pekingi levegőbe lépne, hirtelen vissza? Az ember a fokozatos változásokat nem érzékeli, nem tudatosul a változás, a veszély ténye, mert a lassan változó környezetet normálisnak tekintjük.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 30.

Szerintem túlbonyolítjuk a kérdést, amikor annak fényében vizsgáljuk az egyre növekvő CO2 kibocsájtást, hogy az milyen hatással van, lesz ez a klímánkra. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha így járunk el, akkor kizárható, hogy fajsúlyos döntések szülessenek a kérdésben, mert a döntést egy olyan kérdésre adott választól tettük függővé, ami túl bonyolult és nem várható, hogy az egyértelmű válasz időben megszülessen, ha tényleg nagy baj. Az éghajlati változások nagyon bonyolultak. Ezért nem fogunk ezen az úton célt érni, hiszen sok érdek szól mellette és ellne is, hogy elfogadjuk, vagy nem, hogy a CO2 kibocsájtás növekedése végzetes változásokat fog előidézni. A nagytöbbség természetesen csak olvasója a kapcsolódó híreknek, információknak. A kérdés bonyolultsága miatt a többség csak azon az alapon tud dönteni a kérdésben, hogy kinek hisz, nem pedig tudományos alapokon. Lehetséges, hogy az igen nagyszámú publikáció között már ott van az, amelyik pontosan leírja, hogy mi fog történni, de honnan tudjuk, hogy az egymásnak gyakran szögesen ellentmondó tudományos, vagy annak látszó publikációk közül melyik az igazi? Ezért a magam részéről a kérdést azon az alapon látom eldönthetőnek, hogy nyilvánvalóan nem tarható fenn sokáig, hogy sokkal több CO2-t termelünk, illetve szabadítunk fel abból, ami évmilliók alatt szén és szénhidrogének formájában megkötődött, és aminek következtében a légkör CO2 tartalma a ma ismert szintekre csökkent. A probléma az, hogy az aktuálisan termelt CO2 felesleg túlnyomó részét az óceánok nyelik el, azért mert a levegő CO2 tartalma egyensúlyra törekszik a vizek CO2 tartalmával. Tehát az óceánok is egyre jobban savasodnak, sok halfaj ezt már nem is tudja elviselni, gond lesz a halászattal. Az óceánok nem emésztik meg az elnyelt CO2 túlnyomó részét, kivéve egy kisebb hányadot, amit a vízinövények foto- szintetizálnak. Hanem az aktuális CO2 túltermelésünk nagy részét az óceánokban akkumáljuk. Ez pedig egy nem fenntartható folyamat. Még a jelenlegi kibocsájtás sem tartható fenn sokáig! A mélyebb vizekben egységesen plusz két fokos a tengervíz. Tudjuk, hogy a hideg víz sokkal több gázt képes elnyelni, mint a melegebb vizek. Ezért, ha a további felmelegedés megszűnteti a mély-tengerek hidegvíz utánpótlását, például a sarki és a grönlandi jég elolvadásának következtében, akkor a tengerek felmelegedésük következtében elkezdhetik visszaadni a légkörbe az eddig elnyelt CO2-t. Ez további melegedéshez vezet, ami a légkör további CO2 koncentrációjának növekedését eredményezi, és így tovább. Talán nem minden olvasó tudja, ezért leírom, hogy a tüdőnknek kettős funkciója van. Az oxigén felvételi funkciót mindenki ismeri, de arról gyakran megfeledkezünk, hogy a tüdő a vérből CO2 add vissza a légkörbe. Ez a funkció a légkör, illetve a tüdőben lévő levegő 4% CO2 tartalma felett nem működik (persze ez az érték kortól stb. függ), ugyanúgy megfulladunk, mint oxigénhiány esetén. Ezért nem szabad CO2-vel tüzet oltani olyan helyiségekben, ahol emberek tartózkodhatnak. A dolog másik oldala, hogy a túlnépesedett Földet csak speciális és igen jelentős primer-energia igényű mezőgazdasággal vagyunk képesek ellátni. Egy-két fokos átlaghőmérséklet emelkedés következménye, akár 30% körüli terméscsökkenést is eredményez, ami éhínséghez és migrációhoz vezet. Ismert példa, hogy nálunk a zöldbab 30 fok felett szinte semmit sem terem, akárhogy locsoljuk. Többnyire nem az a gond, hogy a megváltozott klíma ellenére ne lehetne találni más haszonnövényeket, amelyek jól érzik magukat és jól teremnek az adott térségben, hanem az, hogy a legtöbb helyen a megszokott növényeket ültetik újra, mert ettől várják azt a mezőgazdasági csúcsteljesítményt, amire szükség van. Tehát van egy mezőgazdaságunk, amelyik rendkívül érzékenyen, és csak akkor tudja ellátni a nagyszámú lakosságot, ha minden a tervek szerint alakul. Ez tesz minket rendkívül sérülékennyé klímaváltozások esetén.


Fázmán József | 2016. jan. 29.

A polémia a teremtéselmélet vs evolúció szintjére emelkedett, észérvek nem, csak a hit számít.


Zoárd | 2016. jan. 29.

Tisztelt Ficedula! Ha tud más, alapvetően a klímaváltozással foglalkozó honlapot, ahol hasonló módon kifejtheti az ember az álláspontját, akkor ott hajlandó vagyok válaszolni Önnek. Itt befejeztem ezt a témát.


Ficedula albicollis | 2016. jan. 27.

Tisztelt Zoárd! "Nekem úgy tűnik, a föld működését kutatók elsöprő többsége azt állítja..." "Az ezzel foglalkozó kutatók elsöprő többsége szerint nagy a baj..." Lehet, hogy tévedek, de reménykedem, hogy az Ön által is igényelt és óhajtott előre- és együttgondolkodással, sok fatális téveszmét, tévhitet tisztázhatnánk. Mint tetszett írni: "amatőrként – bár felszerelkezve a mérnöki alaptudásommal - bámulom az ismeretterjesztő műsorokat, ahol mindig kiderül valami rejtett összefüggés, földünk zseniális működéséről." Örülnék és megköszönném, ha segítene azon összefüggések megértésében, tisztábban látásában, amelyekből Ön megértette és levonta azokat a konklúziókat, amelyek alapján megállapította és magabiztosan kijelentette, hogy: 1./"A felmelegedési folyamat legtöbbet kritizált szennyező anyaga a CO2. 2./Nos, vizsgáljuk meg az ember szemszögéből ezt a problémát. 3./200 évvel ezelőtt a CO2 koncentráció 280 ppm volt. 4./Az 1800-as évek előtti több százezer éves időszakban soha nem volt 280 ppm felett a CO2 koncentráció.." Én már 10-12 évvel ezelőtt és azóta is kerestem ezen adatok tud. hitelesített forrását.Nekem nem sikerült csak, olyan Ön által is aposztrofált bizonyos helyeken,ahová korábbi megállapításaimmal együtt eltanácsolna. "Kék,zöld,lila" bulvár weboldalakon találkoztam ezekkel a politikusok által mára már kötelezően elvárt, és a trendi mindennapi közbeszédbe beledöngölt számokkal. Tisztelettel FA P.S.:nem értek és nem is érthetek egyet azzal az óhajával, hogy ne tartozna a cikkhez és ne itt foglalkozzunk vele.Elnézését kérve, álláspontja logikátlannak tűnik számomra. A cikk tartalma, mondanivalója és a cikkíró feltett kérdései alapján is.De, legfőképpen ennek a határozott Zoárd általi kinyilatkoztatásnak a fényében. "Épületgépészként nekem elég ez az egy tény, hogy szembe szálljak a CO2 koncentráció növekedésével" Én készen állnék a közös szembenállásra a CO2 konc.növekedésével. Lélekben felkészülve itt állok a damaszkuszi útelágazásnál. Megismerhetnénk néhány személy tudományos munkáját az elsöprő többségből, amely legalább többé-kevésbé alá tudná támasztani Zoárd mélyen gyökerező meggyőződését? Nekem közel 40 000 tud.fokozattal rendelkező klímarealistáról van ismeretem, akik nem osztják az elsöprő többség álláspontját. Ha 5-10-et(öt-tizet) fel tudna sorolni akár tud. munkájuk ismerete nélkül, és ezt megfejelné eggyel, egyetlen eggyel akinek a tud. munkájával Ön alá tudná támasztani állításai közül bármelyiket én megkövetem Önt. Tisztelettel kérem. Legalább egyet? Fáradozását előre is megköszönöm


Zoárd | 2016. jan. 26.

Korrigálnom kell, az A kategóriás iroda épületben 860 ppm a megengedett koncentráció - valamit csúnyán félre néztem.


Chiovini György | 2016. jan. 26.

A világ bonyolult. Hajlamosak vagyunk, hogy túlzottan egyszerűsítsünk. De a bonyolult folyamatok megértését nem úszhatjuk meg. Kíváncsi voltam, egyáltalán mi a helyzet. Néztem néhány légszennyezettség mérést. A szén-dioxidot nem is mérik. Mit csinálnak a tudósok? Találtam két tanulmányt, cikket. Jól látszik, hogy még az sem egyszerű, hogy a tényleges helyzetet megismerjük. http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/SzaboTamas_2007.pdf http://www.matud.iif.hu/2012/02/09.htm Tehát inkább a szakemberek tegyék a dolgukat, mint sem az újságírók és politikusok "mondják meg a tutit." Zoárd érdekes felvetéséhez fontos információ, hogy közvetlen környezetünkben a levegő szén-dioxid koncentrációja egyáltalán nem egy közel állandó érték, hanem jelentősen ingadozik. Tehát a hosszú távú, feltételezett vagy valós emelkedő tendencia mellett legalább akkora figyelmet érdemel, hogy mi történik körülöttünk.


Zoárd | 2016. jan. 26.

A felmelegedési folyamat legtöbbet kritizált szennyező anyaga a CO2. Nos, vizsgáljuk meg az ember szemszögéből ezt a problémát. 200 évvel ezelőtt a CO2 koncentráció 280 ppm volt. Az 1800-as évek előtti több százezer éves időszakban soha nem volt 280 ppm felett a CO2 koncentráció, ebben a környezetben alakult ki a mai ember. Jelenleg a CO2 koncentráció 380-400 ppm. Csak hogy helyére tegyük a dolgot, a komfort terekben az emberek a levegőt a különböző szennyező anyagok függvényében jónak/rossznak érzik. A CO2 koncentráció esetében: 440 ppm-nél 15% az elégedetlenek száma 660 ppm-nél 20% az elégedetlenek száma 1190 ppm-nél 30% az elégedetlenek száma. A légtechnikai szabvány szerint egy "A" kategóriás épületben a CO2 koncentrációt 350 ppm alatt kellene tartani. Nos, a külső alapkoncentráció miatt a 350 ppm már tarthatatlan, hacsak a frisslevegő befúvásba nem teszünk a CO2 elnyelő technológiai folyamatot – na, milyen szép új épületgépész feladat. Az ember ugyan jól tud alkalmazkodni, de a fentiekből látszik, hogy ha nem teszünk a CO2 koncentráció növekedése ellen, akkor bizony pocsékul fogjuk érezni magunkat, függetlenül attól, hogy milyen lesz a hőmérséklet. Persze, meglehet, hogy az evolúció majd röpke 5-10 ezer év alatt kihalásra készteti a CO2-vel szemben finnyás embereket, de szerintem nem ez a cél. Persze jöhet még a csoda, hogy egy eddig nem ismert földi folyamat majd megeszi a CO2-t, de ennek a lehetősége meglehetősen csekély. Épületgépészként nekem elég ez az egy tény, hogy szembe szálljak a CO2 koncentráció növekedésével. A föld többi összefüggése pedig nem ennek a weboldalnak a témájába tartozik, ezért mondtam, hogy nem akarom folytatni itt ezt a témát. Bőven vannak kék-zöld-lila és egyéb weboldalak ahol el lehet vitatkozni erről a témáról is.


Ficedula albicollis | 2016. jan. 25.

"Nekem úgy tűnik, a föld működését kutatók elsöprő többsége azt állítja..." "Az ezzel foglalkozó kutatók elsöprő többsége szerint nagy a baj..." ", a magam részéről befejeztem a hozzá szólást ebben a témában" Sajnálom, hogy így már okafogyottá vált a kínálkozó kérdés,hogyan sikerült megszámolni az elsöprő többséget, és legalább három prominens képviselőjét meg tudná-e nevezni ezen jeles személyek közül, az ezt bizonyító munkájukkal együtt?. Jelenleg már majdnem 40 000 azon tudományos fokozatokkal rendelkező(köztük Nobel-díjas), ezek után már említésre sem méltó "törpe minoritás" akik aláírásukkal tiltakoztak Ban Ki MUn ENSZ főtitkárnál és Barack Obama elnöknél.A man made klímaváltozást, a széndioxid hisztériát az emberiség történelmének legnagyobb és veszélyes svindlijének megnevezve. "a téma részletesebb kifejtése szerintem más honlapra tartozik" megértem,aki jól láthatóan nem is akar tisztában lenni a tényekkel,de ebből a szélhámosságra épített "témából" nagyon sokan profitálnak az adófizető többség és még a környezetünk kárára is...talán még itt olvasgató mérnök-kollégák között is akadhat... Mea culpa...sorry "Az ember egyébként azért emelkedett ki az állatvilágból, hogy előre tudott gondolkodni. Ma is ezt kell tenni." Egyetértek, de ez lehetetlen a fejünket a homokba dugva.Akkor gondolkodjunk együtt. Megismerhetnénk néhány személy tud. munkáját az elsöprő többségből? Legalább egyet? Előre is köszönöm.


Ficedula albicollis | 2016. jan. 25.

1./"Komoly hibának tartom, hogy a megújulók alkalmazásnak arányát nem a kibocsájtásban, hanem termelt, felhasznált energiák arányában vizsgáljuk, annak fényében például, hogy a háztartási széntüzelés esetén 6 – 8-szor több CO2 keletkezik, mint gáztüzelés esetén,..." 2./"Mit tud hozzátenni az Európai Unió a klímavédelemhez?" 3./"Kinek éri meg globális szinten a megújulók?" The Wall Street Journal,2007.jan.3. "A széndioxid kibocsátási mennyiségének korlátozása, és az emisszió-kereskedelem nem környezetvédelmi, hanem kizárólag jól felfogott profitérdekeket szolgál. Az üzleti világnak és a környezetvédőknek is van miről hallgatniuk klímaügyben. -mutatott rá a The Wall Street Journal. A lap szerint nem szabad, hogy bárkit is megtévesszen az úgynevezett Klíma Akció Együttműködés nevű kezdeményezés, amelynek keretében tíz amerikai nagyvállalat a széndioxid-kibocsátás korlátozásáért lobbizik a washingtoni kormánynál. Nem arról van szó, hogy – mint Lenin egykor fogalmazott – a kapitalisták árulják a kötelet, amelyre felakaszthatják magukat. A globális felmelegedésért felelőssé tett szén-dioxid kibocsátásának korlátozására törekvő cégek szeme előtt egyáltalán nem a Föld megmentésének célja lebeg. Arról van szó, hogy bizonyos vállalatok külön jövedelemre akarnak szert tenni abból,(meg a konkurrenciától megszabadulni) ami most még egy fabatkát sem ér.(pl.mint a CO2-„semleges” megújulók mértéken felüli erőltetése) "Ne higgyük, hogy az egész felhajtásnak sok köze van a globális felmelegedéshez." - írta a WSJ Ha, ugyanis korlátot állítunk fel egy káros ÜHG-nak „hazudott” ipari gáz kibocsátására, akkor sikerült egy egyébként semmilyen hozzáadott értékkel nem rendelkező „ipari-kereskedelmi terméket” varázsolnunk és további svindlikkel felturbózott mesterséges piacot megkreálnunk. Ezen a piacon az alacsony emissziójú cégek, vagy azok, amelyek az átállást esetleg könnyebben, olcsóbban meg tudják oldani, profithoz juthatnak a kvótákkal történő kereskedelem révén. Ezt a versenyt azok nyerhetik meg, akik minél „ütősebb” cinkelt kártyákat(áltudományos fenyegetéseket és áltudományos bioizéket, stb.) tudnak a pakliba keverni, és a paklijukba minél ütősebb és több jolly-jokert (közpénzt)előnyös szabályozásokat tudnak maguknak folyamatosan kikényszeríteni. Minden a szabályozáson múlik: melyik iparágra, a mindennapi életünk mely területére, milyen korlátokat tudunk rákényszeríteni. Ezért minden vállalat számára létérdek, hogy érdekeit érvényesítve részt vegyen az előzetes egyeztetési folyamatban,(lobbizásban) máskülönben egycsapásra a vesztes oldalon találja magát. (lásd korábbi ózon-freon-őrületet) Európában 2005 óta „működtetik” (igazából nem működött) az emisszió-kereskedelmet, és mára világossá vált, hogy a kibocsátási normák megállapítása döntően egy lezsírozott politikai „itt a piros, hol a piros” játszmához hasonlít. A ki tudja hányszor drámai hangon utolsó reménynek kitűzött éves IPCC gittegyleti gyűléseken keresztül elérkeztünk a „legeslegutolsó reménynek” kijelölt Párizshoz. Született egy jegyzőkönyv. Olyan amilyen. A tévedések elkerülése végett semmilyen, bárkire következményekkel járható, főleg nem jogi következményekkel járó szerződés, megállapodás nem született. Erre legfeljebb márciusban New Yorkban kerülhet sor, de továbbra is a jkv. értelmében következmények nélkül…ha, ha legalább 55 állam törvényhozása ratifikálja addig. Igazán feszült helyzet akkor lesz majd - az év végi amerikai elnökválasztás után -, amikor az egész világ számára végérvényesen világossá válik, hogy USA –nak nem volt, és nincs is szándéka, és nem is lesz a jövőben sem részt venni a pókerpartiban. A republikánusok nyílt levélben üzenték meg világosan és határozottan Párizsnak, még a gittrágó gyűlés előtti napokban. Az emisszió-kereskedelem semmit nem tesz a kibocsátás mennyiségének csökkentéséért, csupán azt változtatja meg, pontosabban választja ki: „ ki bocsáthat ki, mennyit". Most már azt sem, maradt egyfajta ún. felajánlás. Az „elit” Párizs és 2020 után is a megszokott luxus életkörülményeket biztosítandó módon óhajtana „kvótázni.” A harmatgyenge, senkit, semmire nem kötelező, mosolyfakasztó párizsi felajánlásokkal. Ha, valaki vette volna ott a fáradtságot, hogy összeadja a nyugati világ „Föld klímáját megváltó”” nesze semmi, fogd meg jól „drámai” felajánlásokat, akkor rádöbbenhettek volna, hogy - ha egyáltalán lehetne egy leheletnyi tudományos alapja az IPCC klímavész-hisztérikus, megtévesztő madárjóslatainak- az ott felröppentett lufik,a + 2 C fokra vonatkozó ígéretek, legfeljebb, ha + 3-4 C fokra lehetnének reményekre keltőek. Mindaddig amíg a félrevezetett dilettáns politikusok rá nem döbbennek, hogy fordítva ültették őket a trójai CO2 falóra. Amit a környezetvédők nem hangoztatnak: a világ energiatermelésének 80 százalékát még ma is szénalapú energiaforrásokból nyerik. A „megújulósdival” is a fosszilisek malmára hajtják a vizet. Akárhonnan nézzük minden út „Rómába” azaz, a fosszilisekhez, azon belül is elsősorban a gázhoz, másodsorban a szénhez vezet. Jelenleg is világszerte 2020-ig 2700 szénerőmű áll megvalósítás alatt. Az a szén amely a világ több, mint száz országának rendelkezésére áll és egyedül képes lenne az olaj és gázárakat kordában tartani, Tokióval el lett takarítva az útból. A kibocsátási korlátok bevezetése a költségek miatt komoly gazdasági következményekkel járhat. Európára nézve az EU azon terve, hogy 2050-re fosszilis carbonfree –nek kell lennie, katasztrofális lehet. Az USA törvényhozása feloldotta a fosszilis tartalékait eddig föld alatt tartó korlátozásait.Sőt zöld utat nyitott az eddig tiltott olaj és gáz, főként palagáz kitermelésének és exportjának. Világos, hogy a szavazók világszerte, olyan politikusokra aligha szavaznak majd, akik áramkimaradásokat vagy életszínvonal-csökkenést ígérnének a lakosságnak, miközben hamis érvekkel a környezetvédelemre támaszkodnak. Az évszázados mézesmadzag felcukrozva: „most kicsit nehéz lesz, ezt az áldozatot még meg kell hoznotok, de már ott ragyog előttetek a fény az alagút végén.” Igen, egy 100 százalékig karbonmentes fényes Világ. …egy lidércfényes Világ. Ha, az Egyesült Államok drasztikusan korlátozná is a kibocsátását, messze ellensúlyozná Kína, ahol szinte hetente állítottak üzembe (és fognak is, meg Indiában is 2030-ig) egy-egy új széntüzelésű erőművet. Az USA a maga egykori (ma már aligha) 4%-os ipari termelésével 25 %-át (külhoni multinacionális cégeivel 50 % körül) adja a Világ CO2 kibocsátásának. Ha ezt 10%-kal csökkentené ami, az elkövetkezendő 1-2 évtizedben szinte elképzelhetetlen, óriási nehézségek árán sem , az sem jelentene szinte semmit sem, a globális „klimakatasztrófa” elleni össznépi szeánsz oltárán. A széndioxid-kibocsátás korlátozásával és az emissziós kvótákkal való kereskedéssel néhány nagyvállalat, leginkább a globális cégek,- akik az energiaszektor majd minden szeletét lefedik - fognak kiugróan jól járni, lenyelve a többieket és megszerezve az ipar és mezőgazdaság más szektoraiban is a tönkrevert cégeket. A CO2 okozta globális felmelegedéssel való fenyegetés nem más, mint egy olyan politikai eszköz, mely egyes államokat továbbra is vezető pozícióban tarthat, míg a fejlődő országok továbbra is lemaradnak. A cél a Világ újrafelosztása és javainak újraelosztása. „A harmadik világháború elkezdődött. Ez a háború az USA és Európa között zajlik majd le, és a Világgazdaság hadszinterén vívják meg” (Bill Clinton 1997) Ki hiszi itt el, hogy az egész megújulós felhajtásnak vajmi köze van a klíma megvédéséhez? Legfőképpen az ember által kibocsátott 0,00… %-nyi szén-dioxidhoz.?"


Zoárd | 2016. jan. 25.

A magam részéről nem értek a föld globális rendszereinek összefüggéseihez, csak amatőrként – bár felszerelkezve a mérnöki alaptudásommal - bámulom az ismeretterjesztő műsorokat, ahol mindig kiderül valami rejtett összefüggés, földünk zseniális működéséről. Ezekből a műsorokból kiderül, hogy nagyon bonyolult a rendszer és jelenleg sem ismerjük teljesen. A legjobb modellek is csak megpróbálják a mai tudomány szintjén minél jobban modellezni a föld és az ember tevékenységének eredményeit, de pontos értéket nem tudnak kiszámítani. Ettől függetlenül azt látni, hogy az ember bőszen beavatkozott a természetbe, nem csak most az ipari forradalommal, hanem már több ezer évvel ezelőtt a mezőgazdaság megjelenésével, sőt mondhatnám, már a fejlett vadászati technológiájával is sikerült jó néhány állatfajt kipusztítania, örökre. A régi kultúrák felvirágzása és összeomlása nagyon is tökéletesen bemutatja, hogy az ember beavatkozása, a környezeti lehetőségek túl használatával, hogyan tehet fejlett kultúrákat is a semmivel egyenlővé. Mindezek után azt állítani, hogy a jelenlegi folyamatok nincsenek hatással a környezetre, valamint úgyse érdemes gondolkodni és ha lehet tenni a jobb jövőért, meglehetősen balga dolog. Nekem úgy tűnik, a föld működését kutatók elsöprő többsége azt állítja, hogy az ember 19-21. századi beavatkozása olyan folyamatokat indukálhat, melyek a jelenlegi civilizáció teljes összeomlásához vezetnek. Természetesen nem a földi élet van veszélyben, hiszen a földi élet óriási kataklizmákat is túlélt, hanem a mi, most még megszokott kényelmes világunk. Az ember egyébként azért emelkedett ki az állatvilágból, hogy előre tudott gondolkodni. Ma is ezt kell tenni. Az ezzel foglalkozó kutatók elsöprő többsége szerint nagy a baj. Az, hogy vannak országok, akik egyelőre fütyülnek erre a problémára nem jelentheti azt, hogy mi is csukjuk be a szemünket. Ha minden döntésünket a félreértelmezett pillanatnyi „gazdaságossági” paraméterek miatt hoznánk meg, akkor ki se alakult volna a mai civilizáció. A globális felmelegedési problémák előző hozzá szóló által említett tendenciáira egész más választ adnak azok a milliárdok, akik a föld azon részén élnek, ahol a felmelegedés a létüket fogja ellehetetleníteni. Kíváncsi vagyok, amikor nem pár százezer menekült fog Európa és Észak Amerika felé elindulni, hanem több százmillió, akkor hogyan fogjuk értékelni azt a „kedvező” felmelegedést. Mivel, a téma részletesebb kifejtése szerintem más honlapra tartozik, a magam részéről befejeztem a hozzá szólást ebben a témában.


turidani | 2016. jan. 24.

Megjegyzések a cikkbeli pontokhoz: - 1. Mivel Kína és India a jelenlegi szinthez képest biztos nem vállal 2050-ig kibocsátáscsökkentést, ezért a párizsi megállapodás - vagyis az uniós vállalás - nem fog életbe lépni. - 2. Durva félrevezetés a megújulók fejlesztéséről írni akkor, amikor köztudott, hogy a megújulós támogatások több mint 99%-a nem kutatásra és fejlesztésre, hanem a jelenlegi gazdaságtalan megújuló technológiák tömeges telepítésére megy el. A gazdaságtalan megújuló technológiák tömeges telepítésének támogatása duplán kárt okoz: megszünteti a gazdaságos megújuló technológiák kifejlesztésében való érdekeltséget, és ösztönzi a gazdaságtalan, ráfizetéses megújuló technológiák tömeges alkalmazását. - 3. Hihetetlenül cinikus dolog a megújuló technikák gyártásának nyereségességéről beszélni akkor, amikor tudjuk, hogy társadalmi szinten ezek a megújuló technológiák hatalmas veszteséget okoznak, és kizárólag csak polikusok korruptsága teszi őket gazdaságossá. A megújuló energiatermelést csak ott szabad alkalmazni, ahol az piaci viszonyok között is versenyképes. - +1. A földi klíma az emberiség jelenlététől függetlenül is folyamatosan változik. Az emberiség CO2-kibocsátásának sem a légköri CO2-szint növekedési ütemére, sempedig a globális átlaghőmérsékletre nincs kimutatható hatása. A légkörben levő CO2 a földi élet alapvető feltétele. A légköri CO2-szint és a globális átlaghőmérséklet növekedése a lehető legjobb hír az emberiség számára, mivel növeli a termésátlagokat és a művelhető földterületeket. A globális felmelegedés gorsítja az óceánok párolgását, ezáltal növeli az átlagos csapadékszintet, ami hatalmas áldás a növekvő vízigényű emberiség számára. Nem a globális felmelegedéstől, hanem a globális lehűléstől kéne rettegnünk, mivel az a termésátlagok és a művelhető területek drasztikus csökkenése miatt tömeges éhínségeket, háborúkatés járványokat okozna. - Hatalmas szerencséje a gyorsan szaporodó emberiségnek, hogy a 20. század alatt végig globális felmelegedés volt. Drukkoljunk, hogy ez a 21. században is folytatódjon.


Chiovini György | 2016. jan. 21.

Tud valaki a Föld klímáját igazolható módon befolyásolni tudó módszerről? Én csak feltételezésekről, csúsztatásokról, adathamisításokról és soha be nem vált előre jelzésekről tudok.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 19.

Valóban a megújuló energiát alkalmazó technológiák két részre oszthatók. 1) Vannak olyan megoldások, amelyek alkalmazása gazdasági szempontok szerint is elfogadható, jellemzően 10 év alatti megtérüléssel bírnak, a felhasználó számára, állami támogatás nélkül. Ebben az esetben a felhasználó számára az a kérdés, hogy van-e pénzem, egy olyan megoldásra, amely megéri. Az állam szerepe ebben az esetben az, hogy olyan megoldásokat, támogat, amelyek megérik, de a használónak nincs elég pénze a beruházásra. Azaz az állam, a teljes közösség szintjén gazdaságilag megtérülő beruházásokat támogat. 2) Más megoldások a felhasználó számára sosem térülnek meg, hiszen a berendezés nyilvánvalóan tönkre megy, vagy teljesen amortizálódik még az előtt, hogy a befektetés gazdaságilag megtérülne. Ebben az esetben az állam, egy a közösség szintjén gazdaságilag nem megtérülő beruházást támogat, annak érdekében, hogy a felhasználó gazdasági szempontjai szerint vizsgálva pár évtizeden belül egy elfogadható idő alatt megtérülő technokógia jöjjön létre, a ma még nem megtérülő megoldás helyett. A ma még gazdaságilag nem megtérülő technológiák között lehetnek olyanok, amelyek, a folyamatos gyártás és alkalmazás hatására bekövetkező fejlődés, következtében gazdaságilag megtérülővé vállnak. Kérdés, hogy Magyarország milyen mértékben vegyen részt a technológiák globális szintű fejlesztésében? Milyen arányú legyen a fenti két kategória, a megtérülő és a nem megtérülő kategóriák támogatása egy Magyarország szintjén álló ország esetén? Komoly hibának tartom, hogy megújulók alkalmazásnak arányát nem CO2 kibocsájtásban, hanem termelt, felhasznált energiák arányában vizsgáljuk, annak fényében például, hogy a háztartási széntüzelés esetén 6 – 8-szor több CO2 keletkezik, mint gáztüzelés esetén, a gáz hidrogén tartalmán túl, figyelembe véve a tüzelő berendezések szokásos szezonális hatékonyságát is. Nem szabad megfeledkeznünk ugyanis arról, hogy a megújulók alkalmazásának célja a klímavédelem. A klímavédelem szempontjából a tüzelőanyag hidrogént tartalma nem káros-anyag, hiszen a hidrogénből víz keletkezik. Azzal, hogy az energiafelhasználás és termelés alapján készítünk kimutatásokat a CO2 kibocsájtás arányainak vizsgálata helyett, egy olyan tényezőt hagyunk figyelmen kívül, amely 83 – 88% -al csökkenti, vagy nem csökkenti a CO2 kibocsájtást.

Facebook-hozzászólásmodul