e-gépész online szaklap

Segédlet az energetikai tanúsítás új szabályainak értelmezéséről

2015. december 11. | e-gépész | |  25 |

2016. január 1-től új szabályok jönnek, többek között szükségessé válik a megújulók alkalmazása, már ha jó minősítésű épületet szeretnénk tervezni. Ám az elmélet gyakorlatra váltása a kezdetekben mindig nehéz; ehhez nyújt segítséget a most megjelent segédlet.

Zöhls András a tőle megszokott alapossággal vizsgálta a kérdést, és tett fel különböző kérdéseket:

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Kormányrendelet januártól érvényes változata szerint ”BB”, vagy annál jobb besorolást az az épület, vagy annak önálló rendeltetési egysége kaphat, amelyikben (többek közt) a megújuló energia részaránya legalább 25%. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. TNM rendelet szintén 2016 januártól érvényes előírása írja le azt, hogyan kell értelmezni azt a fentebb említett 25% megújuló energia részarányt. Nekem ezt a részt nem sikerült megértenem.

”1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

3. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,
3.1. ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték,
3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.”

Ha jól értelmezem, a jövőben a tűzifa, pellet és ilyesmi már nem megújuló, legfeljebb ha azt a fát a saját kertemben (épületemben, ingatlanomon) vágtam ki, esetleg ott daráltam le, és készítettem belőle pelletet.
Ha szerencsém van, találok a közelben olyan távhő szolgáltatót (én nem ismerek ilyet), amelyik csak ”a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.”

”IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez.
1. az országos hálózatból vett elektromos áram: 0,1
2. megújuló (tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet): 1,0
3. megújuló (nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia): 1,0 ”

Szinte biztos lehetőség a megújulókra a napelem és a napkollektor, bár hogy az utóbbi kihasználtságára nincs igazi számítási mód kitalálva. Én a magam anyagaiba eddig a valaha volt panel épület felújításnál használt eljárást tettem, ami ha gyengécske is, de legalább valamikor az Energia Központ elfogadta.
A hőszivattyúk esetén is teljes a bizonytalanság, mennyire megújuló, mennyire nem. Viszonylag sok elektromos energiát használ, amire eddig az e=2,5 (esetleg e=1,8?) volt érvényes. Vajon itt akarják érvényesíteni a IV.1. táblázat első sorában levő e=0,1 értéket, vagy mindenre, az olajradiátorra, meg a villanybojlerre is? Irodánál a világításra és a klíma működtetésére? Esetleg (mivel ez az egyetlen utalás a szövegben) ez csak azt a távhő szolgáltatót érinti, aki innovatív módon kizárólag napelemmel meg szélkerékkel akar az áram mellett kapcsoltan hőt is termelni? Vagy ugyanez, de a biogázhoz szükséges töménytelen gőzt saját vízerőművel termelt árammal állítja elő? Nem tudom, mert sem a jogszabály, sem az ahhoz októberben közzé tett Tájékoztató nem foglalkozik a számítási módszer magyarázatával. Leegyszerűsítve mihez mit adjunk hozzá, és azt mivel szorozzuk meg.

Egy hónap múlva már az új jogszabály szerint kell egy tervezett épület energetikai számítását készíteni.

Az illetékesek gyorsan léptek, és meg is született a gyakorlati értelmezést segítő segédlet, ami innen letölthető: http://www.e-epites.hu/energetikai-tanusitas/tajekoztatok-es-utmutatok

Köszönjük Zöhls Andrásnak a kezdeményezését és információit!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2016. jan. 6.

Még egy kis adalék a vállalási díjhoz: 2008-ban 20% volt az ÁFA 2016-ban 27% az ÁFA Az infláció 30% volt Azaz reál értéken a 2008-as 5500 Ft-os óradíj most a 2008-as érték 72%-t éri. Azaz fordítva számolva 2008-ban 38%-al többet kapott az ember az egy órai munkájáért, mint most!


Zoárd | 2016. jan. 6.

Megjelent az új TNM rendelet. Első megközelítésben azt kell látnom, hogy a tanúsítás CC kategóriáig nem változik számottevően. Ha valaki CC-nél jobbat tanúsítási eredményt akar, akkor az, meglévő épületnél szinte lehetetlen, új épületnél is súlyos nagyságrenddel több a tanúsítást elvégző feladata, mint eddig. A BB, vagy jobb kategóriákhoz előírt részletes számítási eljárásokhoz nagyságrenddel komolyabb adatfelmérés szükséges, valamint a számítási eljárások is nagyságrenddel több energiát igényelnek. A kollégáknak csak a következőket tudom javasolni. Előre kössék ki, hogy egyszerűsített, vagy részletes számítással vállalják-e a munkát. A két számításnak milyen vállalási következményei vannak, azaz egyszerűsített eljárásnál maximum CC kategóriát tud a vállalkozó biztosítani, vállalási díj "x". Részletessel, a díj "y", de kérdés, hogy képes-e a tisztelt vállalkozó a részletes számításra, illetve a megrendelő tudja-e biztosítani az ehhez szükséges adatbázist. Azt is célszerű előre megtippelni, hogy érdemes-e részletes számítást kérni. Amennyiben az épület amúgy sem lehet jobb a CC kategóriánál, gyakorlatilag kidobott pénz a részletes számításra adott díj. Az igazi probléma a pályázatoknál lesz, ha netán CC-nél jobb az elvárás egy meglévő épületnél. Ekkor olyan felmérést kell végezni, hogy egyelőre meg se tudom ítélni, van-e ennek realitása. A részletes számításhoz fel kell tárni az épület szerkezeti csomópontjait, a födém szerkezeteket, stb. Vajon egy üzemelő korházban, vagy bármilyen közintézményben ezt ki fogja megengedni. Megint jön a hasra ütés, hogy, hát azt feltételezzük, hogy olyan a szerkezet? Véleményem szerint egy feltételezett – de fel valójában fel nem tárt – szerkezetre 3D véges elemes számításokat végezni, igaz szemfényvesztés, bőven túllép a jóhiszeműség fogalmán. Szóval, fenti problémát összegezve, meglévő épület korszerűsítésénél nagyon észnél kell lennie a kiírónak, hogy mit vár el a korszerűsítéstől! Mondjuk, ne akarjon jogi AA kategóriát, de az ahhoz tartozó fajlagos egyenértékű energiafogyasztást követelje meg az egyszerűsített számítás alapján, esetleg részletezze, hogy mit kér részletes és mit egyszerűsített számítással. Ezek után már csak hab a tortán, hogy a vállalási díj definíciója 2008 óta nem változott. A KSH szerint az infláció 2008-2015 között pontosan 30% volt!


Zöhls András | 2015. dec. 16.

A Kormány 2015. december 14. napján nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot (saláta törvényt), ami, többek közt ezt a változást is tartalmazza. Mivel maga a miniszterelnök kérte a kivételes eljárásban való tárgyalását, másnap (tegnap) már meg is szavazta a Parlament. Ha a köztársasági elnök is aláírja, január 1-én életbe is lép. Addig viszont egy szekérderék ezzel kapcsolatos alacsonyabb szintű jogszabályt is módosítani kell. Egyelőre én még nem érzem, ez mit majd jelent a szakmánkra nézve.


Zöhls András | 2015. dec. 16.

Ha már szóba került, a törvényjavaslat így szól: "33/A. § (1) A legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építése esetén a) az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal kormányrendeletben meghatározottak szerint az építtető a nevének és lakcímének, szervezet esetén székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak, b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt kell mellékelni, d) az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést be kell jelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. (3) Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az (1) bekezdés szerinti épületet, az elkészült építményt le kell bontani." Ez évente nagyjából 3000 új családi házat érint, és persze az építésre vonatkozó szabályokat még be kell tartani, szóval egy ideig még megmarad a tervezői szakma.


Zoárd | 2015. dec. 16.

Kedves Gábor! Elkanyarodtunk a dologtól, de van véleményem. Teljesen elhibázott a kormány koncepciója. Azon lehet vitatkozni, kell-e egy családi házhoz 8 szaktervező (kertészig bezárólag, aki az utolsó cserje latin nevét is feltünteti) munkája. Azon lehet vitatkozni, hogy milyen mélységig szóljon bele az építési hatóság zsűrije a fürdőszoba beosztásba. De, hogy még egy a helyi rendeletnek megfelelő beépítési kubatúrát – régen az elvi építési engedély fogalma volt ez - se kell jóváhagyatni, az már vicc, mivel ez után az se lesz ellenőrizhető, hogy 150, vagy 450 m2 épül-e. A hatalomnak szerintem abból a hatósági túlburjánzásból – itt sokkal durvább szót használnék, ha ez nem lenne egy nyilvános fórum - lett elege, aminek mintapéldája volt például a Budapest, XII, kerületének építési hatósága, ahol egy árnyékszék is építészeti zsűrin ment keresztül. Fentiek eredményeként sikerült is ismét átlendülni a ló túl oldalára. Ami a tervezést illeti a magam részéről évek óta csak olyan családi ház gépészeti tervezését vállalom, ahol megbízása van az építésznek a kiviteli tervre. A többi esetben egyszerűen nemet mondok. Lehet, szerencsés vagyok, hogy megtehetem, de ha mindenki így tenne, akkor kicsit előrébb lennénk. A szakmánknak össze kellene fogni, nem csak gépészeknek, hanem a teljes szaktervezői stábnak, mivel egy hajóban utazunk. És utóiratként egy lényeges megjegyzés: Azért mert valamire nem kell engedélyt kérni, jogi szempontból nem mentesít egyetlen jogszabály betartása alól sem. Az már más kérdés, hogy lesz-e bármilyen ellenőrzés, szankció. De jelenleg a megengedett beépítésnél nagyobb épület részeket hatóságilag el lehet bontani és ez független attól, mi volt az engedélyben. Sőt, ha volt egy hibás engedély, az még védhette az építtetőt, de most már semmi sem fogja védeni. Legfeljebb, ha egy tervező aláírta a tervét, akkor őt vonhatják felelősségre. És még egy fontos tény: Magyarország az építés engedélyeztetési eljárások tekintetében 140 ország közül, valahol a 100-120 közötti helyen kullog. Építész kollégám mesélhetne róla, hogy a Balaton felvidéken egy 80 m2-es épülethez milyen tortúra az építés engedélyezési eljárás.


Fázmán József | 2015. dec. 15.

Már beszélgettünk erről kollégákkal, gyakorlatilag Nagy Gábor aggodalmait elővezetve hamar megkaptam, hogy rémeket látok. Lehet, hogy meglepő, de én úgy tapasztalom, hogy rengeteg tervező, főleg építész mozog ebben a piaci szegmensben. Velük mi lesz? Miből fognak ezután megélni, ha gyakorlatilag nem lesz családi ház tervezés? Mindezek fényében minimum érthetetlen, hogy az építész kamara vezetése bőszen támogatja a dolgot. Az még csak ront a helyzeten, hogy tervbe vették az olcsón megvásárolható típustervek újbóli bevezetését. Mi épületgépészek beszélhetnénk erről, ilyen-olyan okokból gyakorlatilag szép lassan kiszorulunk, kiszorultunk a családi házas, a klíma- és a megújuló tervezési piacról. A gáztervezés csak azért maradt, mert engedélyeztetni kell...még.


Nagy Gábor | 2015. dec. 15.

Elnézést kérek mindenkitől, amiért látszólag nem a témához kapcsolódom, vagy mégis? Nem tudom ki mennyit tud a jövő évi beruházási piacot érintő változásokról (azok beharangozása szerint a 150 m2 alatti lakóingatlanok építési engedélyezési eljárás alól kikerülnek). Nem hinném, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanokra tömeges igény lenne, de vajon mit jelent ez számunkra tervezők számára? Innen kezdve tehát gyeplő a lovak közé, és szabad a gazda? Ha nem lesz Önkormányzati kontroll a lakásépítéseken, akkor ugyan mi lesz az akadálya annak, hogy teljesen fals energetikai vizsgálatok, auditok kerüljenek forgalomba, tovább torzítva az ár-érték arányokat? Vajon szükség lesz-e egyáltalán tervezőkre, vagy a dzsungel törvényei veszik át a főszerepet az építőipar eme szegmensében? Csak én látok rémeket?


Fázmán József | 2015. dec. 15.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a TNM rendelet módosításának megjelenése és az életbe léptetése közötti idő túl rövid volt. December közepén már valamennyi érintettnek, tervezőknek, tanúsítóknak, ingatlanfejlesztőknek, építtetőknek tisztában kellene lenniük a feladataikkal, lehetőségeikkel. Sajnos nem így van és nem látom az esélyét, hogy január 4-én az új év első munkanapjára ez radikálisan megváltozzon. Harminc évnyi főleg tervezésben eltöltött munka után sajnos a holnapi egyeztetésen mentegetnem kell magamat a megbízóm előtt, akinek a most induló társasház építési projektjéről csak annyit tudok mondani, hogy a jelenlegi szabályozás szerint A+ lenne. És jövőre?


TervezõHölgy | 2015. dec. 15.

Fázmán József mindkét hozzászólásával maximálisan egyetértek. Úgy érzem, ő gyakorló és nem elméleti szakember.Sőt hozzáteszem, az épületenergetikát is zömében építészek készítik, így a penészes, alulfütött lakások kaphatják akár a legjobb minősítést. Ki beszél végre a teljes belső térfogatra kiterjedő szellőztetés fontosságáról, ami ronthatja az épületenergetikai mutatót... Vagy mégse?


Zoárd | 2015. dec. 15.

Az árkalkulációt sikerült 2008-as árakon hagyni, bár szerintem az is kérdés, nem alkotmány ellenes-e az elszámolható díjat így felülkorlátozni. Miközben 22% volt az infláció a KSH adatok alapján. Miközben az Autodesk árai 3-4-szeresére mentek (2008 körül még voltak 30-50%-os kedvezménnyel megszerezhető Autodesk szoftverek, ezek ára ma a 2008-as kedvezményes ár négyszerese). Miközben a tanúsítás követelmény szintje nagyjából megkétszereződött, de ha BB-nél jobb akarok lenni, akkor 4-6 szoros szorzót is számolhatok és kalkulálhatnék egy pár milliót szoftverekre – amit nem számolhatnék el. A két óra egyébként tévhit, az csak bizonyos speciális esetekre igaz, amik a gyakorlatban nem jellemzők. Persze ez a rezsióra hazugság jellemző az egész gazdasági gyakorlatunkra, az igazságügyi szakértői díjaktól az építőiparon át a kéményseprésig mindenhol. Csak míg az építőiparban eldughatják az árat az anyagköltségben, addig erre a mérnöknek esélye sincs. Tízezer forint alatti rezsióra mellett mérnök irodát nem lehet fenntartani! Aki ennél olcsóbban dolgozik az nem a mai elvárások szerinti szinten készíti el a terveket – nincs jogtiszta szoftvere, nincsenek meg a szabványai, a múltjából és a környezetéből él. Főleg ha komolyan veszem, hogy a mai világban az idő 15-25%-át az új ismeretek megszerzésére kell fordítani, az eszközök ára pedig ugyan annyiba kerülnek, mint Németországban – sőt még kicsit drágább is. Ráadásul nincs olyan szoftveres kiszolgáló háttér Magyarországon, mint mondjuk Németországban.


Zöhls András | 2015. dec. 15.

Azért nem csekély mértékben bővítették a tanúsításhoz feltöltendő mellékletek számát. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 kormányrendelet januártól érvényes változatábak 2. melléklete bő öt oldalon részletezi a dolgot. Ha meg is van a teljes kiviteli dokumentáció, az a két óra engedélyezett időráfordítás nem túl nagyvonalú. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=119391.298313


Fázmán József | 2015. dec. 15.

Az, hogy papíron mit kellene csinálni és mit fizet meg a piac és mit követel meg a hatóság, köszönő viszonyban sincsenek egymással. Sok esetben még most is az építész által összehozott épületgépészeti műszaki leírásnál tartunk, kiviteli terv általában nem készül...


Zoárd | 2015. dec. 15.

Kedves Fázmán József. Gyakorlatilag 2008 óta engedélyezési terv szinten egyértelműen meg kellett határoznod a gépészeti rendszert, ebben nincs újdonság. Sőt, ha új épületet tervezel, akkor egész tanulmányt írhatsz az összes megvalósítható lehetőségről a 4-es mellékletet kielégítendő. Egyéb iránt ez a melléklet is olyan része a TNM rendeletnek, amit szerintem vagy elsummantanak, vagy ha be kell adni a hatóságnak, mert kéri hiánypótlásban, akkor készül valami, amit a hatóság kipipálnak, mert meg van, de a valós tartalmát – szerencsére – nem ellenőrzi senki. A TNM rendelet 4-es pontjának reális elkészítése elvileg a beruházó érdeke lenne, de kérdés, hogy hajlandó-e ezért a szolgáltatásért fizetni, amit korrektül elkészíteni kétszer akkora feladat, mint a teljes épületgépészeti építésengedélyezi munkafázis többi része. Nálam tíz esetből egy.


Zoárd | 2015. dec. 15.

Anno amikor megjelent 2006-ban az energetikai számítás jogszabálya elég rendesen átrágtam az összes számítást. Akkor sok mindent megállapítottam magamban, hogy mivel nem értek egyet, illetve az egyes segédtáblázatok mennyire lehetnek reálisak. Utána számoltam például a segédenergiáknak, amit csak táblázatosan kellett kiválasztani és megállapítottam, hogy nekem is nagyon közeli, a végeredményt érdemben nem befolyásoló eltérések jöttek ki. Azt is meg kell állapítani, hogy korábban szakértői munkákban alkalmazott éves energiaszámításokhoz képest óriási előrelépés volt a TNM rendelet számítási eljárása. Végeredményben az is reális elvárás, hogy a mai számítástechnikai lehetőségek mellett minél több olyan számítást alkalmazzunk, amik jobban modellezik a valóságot. Ettől függetlenül azt kell mondanom, hogy illenék olyan elvárásokat támasztani, amiknek meg van a valós szoftveres háttere, elérhető reális áron. Most úgy tűnik, a jó besoroláshoz talán 3D modell kell, míg a „maradék” besoroláshoz továbbra is elég lesz a gyakorlatban ellenőrizhetetlen dokumentáció. Továbbra sem követelmény az alaprajz minimális szintű dokumentálása, tájolással együtt, valamint a gépészeti rendszer minimális kapcsolási séma szerinti felrajzolása, a legfontosabb berendezések nevesítésével. Pedig pályázatoknál ez már elvárt követelmény, mert ott rájöttek, hogy egyéb esetben lehetetlen ellenőrizni az energetikai számítósokat. A feltett segédletek eszmefuttatása, hogy a például a drayvitos hőszigetelés dübeleinek hatását hogy kell számítani, a vicc kategóriájába tartozik. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy doktori disszertáció mellékleteinek számítási eljárásai szerint fogunk szerkezetek tízezreinek kialakítását meghatározni. Összefoglalva a következőt látom: A rendeletalkotók nem veszik tudomásul, hogy a mérnök nem tudományos munkatárs, hanem installációs szakember. Azaz ésszerűen használható szoftverek és segédletek, illetve gyártói adatbázisokból építi fel a megvalósítandó projektet kész „lego”-szerű elemekből.


Fázmán József | 2015. dec. 15.

Abba belegondolt valaki, hogy építési engedélyezési tervhez kell olyan számítást készíteni, amihez adatokat csak kiviteli tervből tudhat az épületgépész? Vagy onnan sem teljeskörűen.


Chiovini György | 2015. dec. 14.

Engem ez nem érint, viszont sajnálom azokat, akiknek ez bosszúságot okoz. Nagyon szomorú látlelet a mai valóságról.


Zöhls András | 2015. dec. 14.

Kedves Zoárd! Én is nagy összegbe fogadok, hogy az energetikai programokban lesz egy ablak, ahova be lehet írni a részletes számítással kapott adatot, ha valaki úgy gondolja, hogy jobb lesz a besorolás, mint ”CC”. Hogy az a szám hogyan jött ki, az legyen a készítő gondja. Senki nem végzi el a 3D modellezést, és nem vesz ezért egy méregdrága szoftvert. Az ügyesebbje tudja, mekkora érték a hihető, és azt öt tizedes pontosságra adja meg, hogy lássák, mennyit dolgozott. Sajnos a papírt elvesztette, de akinek kedve, tehetsége, meg egy hét fölös ideje van, az számoljon utána. A bukás esélye nulla. A rendelet végtelen primitív napsugárzási adatsorára nappályadiagramra helyezett árnyékmaszkot szerkeszteni szintén fölösleges. Szorozzuk be a maximális hozamot 0,875-tel, azt sem fogja senki leellenőrizni. És igazad van, a ránk vonatkozó rendeletek többségénél ugyanez a helyzet. Visszatéve a segédlethez. Ami a hőszivattyút illeti, ott többé-kevésbé következetes volt a segédlet alkotója. SPF=4 esetén 1 kWh elektromos energiával előállítunk 4 kW hőt, amiben (mivel többségében hermetikus kompresszorokról van szó) 1 kWh maga az elektromos áram. Azzal az e=2,5 érték mellett majd elszámolunk a méretezett energetikai jellemzőben. Az benne lesz a tört nevezőjében. Minket csak az a maradék 3 kWh érdekel, amit földből, vízből, levegőből vettünk ki. Ez lesz a számlálóban. A napelem ügye elfogadható jónak. A visszatápláló üzemben nincs túltermelés, a PVGIS program elég jó, gyors és ingyenes. Nem erre a célra, de én is szoktam használni. Itt számomra az nem egyértelmű, hogy a megtermelt áramot milyen arányban fogadhatom el, hogy a gépészetet szolgálja ki. A napkollektornál telkesen mellé lőtt a szerző. Ha arra vagyok kíváncsi, hogy éves szinten milyen hatásfokkal hasznosítom a szoláris energiát, arra nem válasz, hogy 60% hasznosításnál hogyan viszonylik egymáshoz az északi meg a déli tájolás. Itt nincs lehetőség a visszatáplálásra, ahogy a hőszigetelésnél az újabb és újabb centik egyre kevesebb hasznot hoznak, ez igaz az újabb és újabb négyzetméter kollektorra is. Nyáron, túlméretezett rendszernél a túltermelés elég sok gondot okoz. Itt talán a Naplopó szoftverét lehet használni, 12500 Ft plusz ÁFA jutányos ár érte. Ami a tüzifát illeti, itt téved a szerző, a jogszabály egyértelműen fogalmaz, akkor számolhatsz vele, ha az mind a saját kertedből való, ami nem túl gyakori eset. Itt mellényúlt a rendelet alkotója, és nem tudja úgy kimagyarázni, mint a másik baklövést, a hálózati áramnál az e=0,1 értéket. Hogy az csak tájékoztatás, de semmiképp ne használjuk. Amire kíváncsi lennék. Ha mindazok, akik 2006 óta részt vettek ennek a rendeletnek, és az összes hozzá kiadott megannyi segédletnek a kidolgozásában összefognának, tudnának-e készíteni és ledokumentálni egy olyan energetikai számítást, ami nem egy általuk papíron kitalált ideális házról, hanem egy valóságban létező épületről szól. Megkapják a teljes kiviteli dokumentációt. Ha sikerül két óra alatt abszolválni a feladatot, jogos az a 11 ezer forint (adóköteles!) jutalom.


Zoárd | 2015. dec. 14.

Az egész energetikára ezek szerint az a jellemző, hogy ülünk a ló két oldalán, először ledegradáljuk az egészet, utána egy részét át pakoljuk a ló túlsó oldalára. A lényeg, hogy mindig a földön ülünk a trutyiban.


Zoárd | 2015. dec. 14.

Elírás van az előbbi hozzá szólásomban, a 3D szoftver által generált épületfizikai számítások nem 5-6eFt, hanem 500-600eFt értékűek.


Zoárd | 2015. dec. 14.

Kedves András! A fent említett számításokat kivétel nélkül csak szoftveres eljárásokkal lehet elvégezni. Ráadásul az épületet az építésztől az adott szoftver részére felhasználható 3D modellben kell megkapni. Összefoglalva ez nagyjából azt jelenti, hogy csak 3D tervezési eljárás keretében valósíthatók meg ezek a számítások, mondjuk a REVIT keretében. Ezek után becsüljük meg a költségeket, 5.000 m2-es épületre: Egy meglévő 5.000 m2-es épület tanúsításához az építészeti felmérés költsége 1-2MFt. Ha ezt 3D-ben kérjük, az összes rétegrend feltárásával, akkor a számítási eljárás kiindulási pontjáig el kell költeni 2-4MFt-t. Össze kell rakni a gépészeti rendszert, részletes számításokkal a villamos energiafogyasztásra, azaz olyan kapcsolási rajz szinten kell megtervezni a gépészetet, amiben már ki vannak választva a szivattyúk, hőtermelő berendezések, légtechnikai rendszer berendezései, stb. Azaz, a gépészeti rendszer tervezési munkáiból már csak a rajzi feldolgozás fog hiányozni. A kiválasztás új épületre vonatkozik, meglévőnél rosszabb a helyezet, hiszen a teljes hálózatot kell felmérni. Az 5.000 m2-re ez jelenthet egy 20.000 m3/h légtechnikai rendszert, 250 hűtő-fűtő (radiátor, fan-coil, stb.) egységet, hő és hűtőenergia ellátó rendszert, stb. Ennek a díja mondjuk 3MFt Ezek után jöhet a 3D szoftver által generált épületfizikai számítás, 5-6eFt-t. Szóval az 5.000 m2-es épület tanúsítása csekély 5-7 MFt-ba fog kerülni, ha BB, vagy annál jobb épületet akarunk. Most már csak az a kérdés, hogy végig gondolta-e ezt valaki is! A 7MFt egyéb iránt egy 5.000 m2-es épületnek nagyjából egy évi hőenergia számlájával egyenlő.


Zoárd | 2015. dec. 14.

De javu érzésem van. Vannak olyan túlterjeszkedő jogszabályok, amik el vannak summantva. Ilyen a tervdokumentációkban megjelenő teljesítmény nyilatkozatok. Volt nagy nekibuzdulás, aztán mindenki lapít. Ilyen az épületek gépészeti rendszereinek felülvizsgálata, a 264/2008-as (XI. 6.) kormányrendelet. Ez a rendelet állatorvosi lova egyébként a megvalósíthatatlanságnak. A különbség, hogy ezeket nem kéri egyelőre senki számon, nincs szankció, míg az energetikai jogszabályt kénytelenek leszünk „csinálni”. Legfeljebb azt mondom, BB vagy annál jobb minősítés 3 MFt, egyébként 100 eFt, vagy egyszerűen el sem vállalom.


Zöhls András | 2015. dec. 14.

Itt azért már régen túl vagyunk azon, hogy a dolgok értelmét keressük, a túlélésre játszunk, arra, hogy egyáltalán elvégezhető legyen egy energetikai számítás. A ”BB” és e feletti besorolásnál: - vonal menti hőveszteséget az MSZ EN ISO 13370 szabvány, - a fajlagos hőtároló tömeg az MSZ EN ISO 13790 szabvány, - a felületi, szerkezeti csatlakozásoknál keletkező hőhídveszteségeket, valamint az inhomogén szerkezetek (pl. vasbeton pillérek közt kitöltő falazat, előtte 12 cm szigetelés) U értékét az MSZ EN ISO 10211 szabvány, (ezek olyan 60-170 oldalas angol nyelvű anyagok) szerint kell számolni. Nincs már olyan, hogy külső fal, erősen hőhidas, szorozzuk meg a cuccot 1,3-mal, tessék felszerkeszteni a kettő vagy háromdimenziós modellt. A "transzparens szerkezetek benapozásának ellenőrzését homlokzatonként a november 15.-március 15. közötti időszakra, illetve november és június hónapokra kell elvégezni" természetesen a nappályadiagramra helyezett árnyékmaszkkal. Fűtésnél és HMV készítésnél "minősítési iratokon alapuló teljesítménytényező (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek hővesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása) a szakma szabályai szerint számítandók." (A szakma szabályaira akkor szoktak hivatkozni, amikor a rendelet alkotónak fogalma sincs hogyan kell valamit kiszámolni. Az egész jogszabályt kellett volna a szakma szabályai szerint megalkotni.) Innentől már sem érdekel, hogy hőszivattyú SPF értékét a helyrajzi szám gyökével kell-e beszorozni, vagy a standard módon lélegző felhasználó egy fertályórára vonatkoztatott széndioxid kibocsátásával. Sebaj, magasra emelem a mérnők kártyám, az majd kellő tartást ad ehhez is.


Zoárd | 2015. dec. 14.

András már megelőzött, de azért leírom, ami már eszembe jutott otthon, csak otthonról nem tudtam bejelentkezni. Tömören és röviden. A csatolt útmutatás egyáltalán nem oldja fel az András által felvetett problémákat. Sokadik elolvasás után is azt látom, hogy egyelőre káosz van, nem lehet a problémára egzakt algoritmust írni. A leírás nem egy egzakt definícióval kezdődik, hanem rögtön belevág a részletekbe. Márpedig, ha nem lehet számítógépes algoritmust írni, az azt jelenti, hogy hibás a logika, vagy nekem nem sikerült sokadszorra se megérteni. Tulajdonképpen, ha lehet rá algoritmust írni még az sem jelenti azt, hogy jó a logika, csak annyit jelent, hogy megoldható a feladat, de hogy jó-e – ésszerű-e - a végeredmény az már más kérdés. Az igazi „hogyan” akkor fog kiborulni, amikor programot kell írni rá. Persze programíróként fel lehet oldani a „megoldhatatlant” azzal, hogy átugorja a programíró a problémát és felteszi a kérdést a felhasználónak, hogy adja meg a megfelelő adatot, ahhoz, hogy tovább számoljon. Most is vannak ilyen részei az energetikai számításnak. Példának okáért: - Bivalens hőtermelő rendszer lefedettség, ezt bizony a rendszer ismeretében a tervezőnek kell kiszámolni. - A teljes hűtési energiaszámítás Eddig egy hőszivattyú megújuló része egyszerű volt a józanész alapján. Mondjuk a megtermelendő fűtési hőenergia Ef=100.000 kWh/a, SPF=4,0=Ck=1/4=0,25, e=2,5, megújuló rész Ef x (1-1/SPF) = 37.500 kWh/a. Ezt aztán lehet vetíteni a Ef=100.000 kWh-ra, vagy az épület teljes egyenértékű energia fogyasztására, de semmi esetre sem a hőtermelő rendszer Ck x e-vel számolt 62.500 kWh/a egyenértékű fogyasztására. A magam eszével úgy gondolom, hogy egy Ck=1,0, és e=1,0-es értékkel üzemelő gépészeti rendszerrel megvalósított épület egyenértékű energiáira kell vetíteni a megtakarítást. Ezt a variációt könnyen lehet „definícióba” foglalni, szinte nem is kell utána már magyarázkodni. A dolog nagyon egyszerű lenne és szerintem érthető is. Azaz, ha Ck=1,0, e=1,0-el kijön 100.000 kWh/a, míg a tényleges rendszer 72.000 kWh-t hoz ki, akkor a megújuló részaránya: (100.000-72.000) / 100.000 = 28%. Tudom ez egyszerűsítés, mert ott vannak az egyéb hőnyereségek, mint ablak és társai. Értem én, hogy az ablakon bejövő energia is megújuló, csak éppen az ablak elsődleges funkciója az, hogy kilássunk rajta és bejöjjön a fény.


Fázmán József | 2015. dec. 12.

Kicsit túllépve a még nem letisztult szakmai problémákon, most elképzelni sem tudom, hogy január elsejétől milyen áron és határidővel lehet majd vállalkozni, különösen BB vagy jobb besorolás esetén. A munkaidő szükségletet néhány esetben a végeredmény határozza meg, tehát nem tudsz előre árat mondani. Példának okáéert társasház esetén korrekt-e egy lakás tulajdonosára ráverni az egész, akár 100-lakásos épület tanúsításának költségét, ugyanis szükség lesz erre az adatra. Az új rendelet hemzseg az ilyen életszerűtlenségektől. Ezek sem "Old Shatterhand" problémák. Nem vagyok optimista, ha az évkezdetre gondolok. Legrosszabb esetben hetekre lebénulhat az ingatlan biznisz.


Zöhls András | 2015. dec. 12.

Kedves Béla! Egy pontosítás. Ez a segédlet nélkülem is megszületett volna, legfeljebb (és még ebben sem lehetek biztos) bekerült néhány olyan rész, amit én vetettem fel. Egyébként az itt letölthető anyaggal sem jutottunk sokkal beljebb, ezért javasoltam, hogy (mint az OTSZ esetén) az illetékesek hozzanak létre egy fórumot, ahol mindenki felteheti a maga kérdését. Gondolom, most mindenki abban bízik, hogy az általa használt szoftvernek megjelenik egy olyan frissítése, ami kezeli a megváltozott helyzetet. Az épületenergetikai számítást végző kollégának, vagy a tanúsítónak különösebb problémája nem lesz, ugyanazokat a számokat kell beírni, mint eddig, a program meg majd számol, ahogy számol. Ez a ”C”, illetve januártól ”CC” besorolásig nagyjából igaz is lehet, ”BB” és e feletti szinten már nem. Ha most eltekintünk a megújuló energiával kapcsolatos zavaros helyzettől, marad az a kitétel, hogy ”CC” szint fölött minden esetben a rendelet szerinti részletes számítási módszert kell alkalmazni. Valami 15 olyan elágazási pont van a jogszabályban, ahol ezentúl nem lehet a könnyebb utat választani, pályázatoknál, vagy ha a megrendelő ragaszkodik a legalább ”BB” besoroláshoz. Ezek jelentős része pedig nem ”gépre” tehető. És ez nem csak a geológusoknak okoz majd feltörést.

Facebook-hozzászólásmodul