e-gépész online szaklap

Giccsadót vezet be az óbudai önkormányzat

2016. február 3. | e-gépész | |  1 |

A kerület vezetése ugyanis attól tart, hogy az építési engedélyezési eljárás helyetti bejelentés az építészeti minőség és a településkép romlását eredményezi.

Az új települési adó bevezetésére vonatkozó javaslatot elfogadta a képviselő testület. A részleteket tartalmazó rendelettervezetet a következő ülésen tárgyalják. Az új közteher mértéke várhatóan független lesz az ingatlan értékétől, átalányadóként minden kötelezett évi 500 000 forintot fizetne. Az összeget úgy kívánják meghatározni, hogy elégséges visszatartó erővel bírjon.

Az új adót azoknak a magánszemélyeknek kell megfizetniük, akik az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatában előírtaktól eltérően építik meg házukat, megbontva ezzel az adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát. Az adókivetés elsődleges célja a "jogkövető magatartás elősegítése, az egyéni érdekek – jogszabályok megismerésén és józan belátáson alapuló – alárendelése a közösségi céloknak".

Az új települési adó megfizetése alól mindazok mentesülnek, akik főépítészi véleménnyel támasztják alá, hogy az általuk épített ház a helyi építési szabályzatban foglaltaknak maradéktalanul megfelel. Ha az építtető később eltér a bejelentett tervtől, illetve a szabályozástól, elveszíti mentességét. A települési adót mindaddig fizetni kell, amíg a tulajdonos be nem szerzi az elvárt állapotot igazoló főépítészi véleményt. Ha a szabályoknak nem megfelelő épületet átépíti tulajdonosa, akkor a következő évben mentesül az adófizetés alól.

Az építési törvény tavalyi módosítása értelmében a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületek építése esetén az építtetőnek elég a kivitelezés megkezdése előtt 15 nappal bejelentenie szándékát a jegyzőnél. A helyi építésügyi szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek beépíthetőségét, az építési magasságot, a szabályozási vonalat és a beépítés módját kell figyelembe venni, míg az épületek számára, formájára, a lakásszámra, színezésére, gépkocsi elhelyezésére, az épület hosszára, stb. vonatkozó előírásokat nem. A III. kerületi önkormányzat ezért attól tart, hogy a ellenőrizhetetlenné válik a lakásszám, többek között nem tartják be a zöldfelületi minimumot, a parkolási előírásokat, a lakófunkcióra vonatkozó korlátozásokat.

Az építési tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti, de a helyi építési szabályzat előírásait ők sem kérhetik számon az építtetőn. A használatbavételi engedélyt viszont a jegyző adja ki, de csak az épület felépítését igazolhatja. A III. kerületi önkormányzat válaszul bevetette egyetlen szabályozó eszközét, az adót.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2016. febr. 25.

Mindig tudtam, hogy nekünk, gépészeknek egyszerűbb a feladtunk, mint az építész kollégáknak. Nekünk van egy gáz műszaki biztonsági szabályzatunk és 3-4 gázszolgáltatói technológiai leírás, amit be kell tartanunk. Ehhez képest az építész kollégák az OTÉK-on felül minden 50-100.000 fős területi egységhez tartozó önkormányzatnak olvasgathatják a több száz oldalas helyi építési rendeleteit, amik nagyjából századannyira sem egzaktak, mint a legkétségesebb gázműszaki előírás. Szerintem nem lehet olyan házat építeni, amire ha a tisztelt II. kerületi grémium rá akarja nyomni a giccsadót, akkor ne találna valami gumibekezdést a szabályzatukban.

Facebook-hozzászólásmodul