e-gépész szaklap

Légtechnika az iskolákban

Frissítve: 2016. április 29.

Szerző: Veresegyházi

Hasznos volt Eddig 144 látogatónak tetszett

Ha valahol, akkor az iskolákban antagonisztikus ellentét áll fenn az ablaknyitásos szellőztetés és a munkavégzés hatékonysága között. Mikor lesz gépi szellőztetés a tantermekben?

Nem tudjuk, csak annyit, hogy kellene, és erre Skandináviában már rájöttek, és kötelezővé tették. Ott 90%-ban hővisszanyerős szellőztetőket építenek be az oktatási intézményekbe.

Szükség van rá. Régen (nagyon régen) a pedellus szellőztetett reggel-este, napközben meg minden szünetben kizavarták a gyerekeket a folyosóra, udvarra, az ablakokat meg sarkig tárták. Ugyan tódult kifelé az energia, de legalább volt friss levegő. Ma a gyerek inkább bent marad, és mobilozik, az ablakot meg nem nyitja ki, mert kint hideg van. Márpedig 30 gyerek hamar átalakítja a rendelkezésre álló oxigént szén-dioxiddá, és tudjuk, hogy annak milyen következménye van az agy működésére.

Könnyű a skandinávoknak.


Hasznos volt Eddig 144 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Zoárd

    2016. május 03 - 13:55:17
  • A helyzet tragikus.
    A probléma legnagyobb kerékkötői az építész társadalom, a pályázati rendszer az energetikai és az OTÉK jogszabályunk!
    Az építészek hozzá állását a szellőzéshez nem is részletezném, mert a véleményem átlépi azt, amit itt le lehet írni!
    Az energetikai pályázati rendszerek nem foglalkoznak a komforttal, a légtechnika nem finanszírozható a pályázati pénzekből – no comment!
    Az energetikai jogszabály kínosan primitíven kezeli a szellőzést. Az ablakon keresztüli szellőzést úgy tekinti, mintha pont annyi levegő jutna be, mint egy profi szellőzéssel – no comment.
    Az OTÉK-ról pedig jobb nem is beszélni.
    Egy 60 m2-es tanteremben, ahol 3,5 m a belmagasság és jó alaposan kiszellőztettek a szünetben 0,5-ös filtráció esetén – nagy kérdés, hogy van-e filtráció – a 45 perces órára jut, 290 m3 levegő jut be a 45 perc alatt. Ez a 30 diák / 45 perc alapján átszámolva 12,9 m3/h/diák légmennyiséget jelent.
    Ezek után nem véletlen, hogy a tanóra első 20 perce ér valamit, majd a maradék 25 perc hatékonysága gyorsan tart a nullához!
    Az, hogy a szükséges légcsere valóban nincs meg, számtalan iskola felújítási program alapján 100%-os biztonsággal ki merem jelenteni, mert eddig egyetlen meglévő tanterem se rendelkezett akkor fűtőkapacitással, ami az elégséges óra közbeni filtrációt ki tudta volna fűteni!
  • Ezzel a hozzászólással 3 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Nagy Gábor

    2016. május 04 - 22:32:01
  • Még egyetemi tanulmányaim során megfogtak a Fanger féle kutatások eredményei, és nagyon érdekeltek annak részletei is. Saját magamon is megfigyeltem pl. hogy 26 C belső hőmérséklet felett rohamosan romlott a szellemi teljesítményem és 30 C fok felett szinte kiürült a fejem. Akkor még nem sokat tudtam a levegő összetételében bekövetkező változások hatásairól (CO2 növekedés, O2 tartalom csökkenés hatásairól, de a CO2 (nem CO!) mérgezésekkel kapcsolatban már találtam tanulmányokat arról, hogy milyen jelentősen csökkentik a koncentrációképességet és a gondolkodást még jóval a megengedett határérték alatt is már fáradékonyságot, okoznak, vagyis az agyműködés hatásfokát rontják.

    A rendszerváltás utáni években gombamód szaporodtak a bankfiókok Magyarországon, és akkor még hüledeztünk azon, hogy bezzeg a bankoknak van pénzük klímára, ráadásul márkás klímaberendezésekre. Amikor az első ilyen tervezési feladatra kaptam megbízást és igyekeztem a feladatot jól teljesíteni, akkor a bank igazgatójával volt egy tanulságos beszélgetésem.
    Kifejeztem abbéli reményemet, hogy a tervem meg is fog valósulni, mivel egy évvel korábban egy kórházi beruházásnál - már sokadszor -, az első volt, amit lehúztak és nem valósult meg; a műtő és intenzív klíma rendszere.
    A bankigazgató biztosított, hogy meg fog valósulni a tervem - majd indoklásul hozzátette: mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy a dolgozóink a rossz levegő, vagy túl meleg miatt egyszer is tévesen számoljanak, mert az nekünk sokkal többe kerülhet, mint a klímarendszer ára.
    Ez a mondat akkor mélyen belém ivódott.

    Most sokszor elgondolkoztat: vajon az országunk megengedheti magának azt a luxust, hogy bedunsztolt terekben tartózkodó dolgozó - tanuló emberek energetikai megfontolásokból egyre rosszabb hatásfokú tevékenységet folytassanak?
    Panaszkodunk, hogy mennyivel alacsonyabb a magyar termelékenység, mint a tőlünk fejlettebb országokban (persze így a bér is kevesebb), de fel sem merül bennünk, hogy ez részben a magunk teremtette rossz komfort feltételeken is múlik?
    Egy iskolában, egy kórházban vagy egy irodaházban nem az a legfontosabb szempont, hogy az adott tevékenységhez szükséges - lehetőleg optimális komfort feltételek, így a megfelelő szellőzés - légtechnika is teljesüljön? Pedig az ottani tevékenység lényege a munka/ tanulás hatásfoka múlik rajta!
    Már sajnos régen jártam iskolába, de arra emlékszem, hogy a napsütéses őszi és tavaszi napokon valahogy szinte semmi nem ragadt meg az órán elhangzottakból. Nem más volt a szituáció, mikor legutóbb egy levegőtlen teremben (takarékossági okokból a mennyezeti klímát sem kapcsolták be 20-30 ember kedvéért) cégelőadáson simán elaludtam előadás közben - nem a korom (és nem a kémény) miatt..
    Tervezői tevékenységem évtizedei alatt a legtöbb konfliktusom az építészekkel a légtechnika tervezések miatt volt. Tapasztalatom sajnos az, hogy - nagyon kevés kivétellel - a légtechnikát szükséges rossznak tartják, és a konfliktus nagyjából azzal jellemezhető, hogy "márvány padlóburkolat vagy szellőzés-klíma közül kell-e választan" pedig a kérdés nem ez, hanem
    hogy akár puritán, de hatékony munkára - tanulásra alkalmas létesítmény épüljön, vagy csili-vili, de funkciója betöltésére alkalmatlan. Az én választásom egyértelműen az előbbi.

    NG
  • Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2016. május 05 - 08:32:12
  • Kedves Gábor!
    Csak egyetérteni tudok veled.
    Az én tanmesém egy 1998-as nyári kéthetes kánikula.
    Nálunk gépészeknél akkor lett beszerelve a klima - mondták az építéásezk, hogy micsoda luxus!
    A nyári két heti forróságban mi vidáman elvégeztük a ránk váró feladatot.
    A két szinttel feljebb 35°C-ban kókadozó építész kollégák két heti munkájukat később a kukába kellett dobni.
    Azon felül, hogy a tevékenységük végterméke értéktelen volt, még ki is kellett mosakodniuk, hogy amit csináltak, az nem jó és természetesen javítják.
    A két heti munkájuk díjából - ha sikeres lett volna a munkájuk - kétszer is klimatizálhatták volna az irodájukat.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Balajti Zsolt

    2016. május 05 - 10:57:36
  • Még évekkel ezelőtt beterveztünk egy általános iskola felújításába egy komplett szellőztetési rendszert, ami jelenlét és levegőminőség alapján szabályozta a szállított térfogatáramot, és így lehetőség volt az ablakokból fix kialakításúakat betervezni a nyílászáró-cserére. A termekben szövet légcsatornák kerültek betervezésre, hogy a lehető legkisebb zajjal tudjuk a legnagyobb mennyiségű, a normális munkavégzéshez szükséges levegőt bevinni. Három dolgon bukott meg a történet: tűzvédelmi előírások alapján a második szinttől felfelé muszáj nyíló ablakokat tenni (őszintén: végigbújtam szakirodalmat, de ilyet nem olvastam sehol sem, de a tűzoltó ragaszkodott az elképzeléseihez. Biztos neki volt igaza), másrészt előrángattak egy MSZ... valamit, amiben le van írva, hogy "törekedni kell a természetes szellőztetés biztosítására" (hiába mondtam, hogy a "törekedni kell" nem azt jelenti a magyar nyelv szabályai szerint, hogy ha ablak van, azt kell használni mindenféleképpen a szellőztetésre), harmadrészt úgy elvitte a költségeket a többletberuházás (hja kérem: a komfortot nem adják ingyen), hogy ez volt az első, amit kihúztak a költségvetésből. Mert nem hoz elég megtakarítást...
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2016. május 05 - 13:40:11
  • Hát igen!
    Volt egy MSZ, szerencsére érvénytelen.
    Volt egy jogszabály, szerencsére megszünt.
    Egy projekt tárgyaláson az az úriember, aki tulajdon képen bevitte a tervező csapatot a projektbe, büszkén adta elő, hogy bizony Ő is benne volt a tervezési elvárások előkészítésében és büszke arra, hogy - természetesen építész volt az úr - az iskoákban csak természetes szellőzéssel kell megoldani a szellőztetést.
    Elképzelem, mit szólna hozzá bármelyik építész ha mi írnánk elő nekik, hogy milyen homlokzati burkolatot használhatnak, vagy mekkor lépcsőfokokat.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Nagy Gábor

    2016. május 05 - 23:19:24
  • Kedves Zoárd!
    Bizony bajban lenne az a bizonyos építész, ha csak a jelenlegi OTÉK elavult előírásait kérnék rajta számon, ugyanis van benne
    (253/1977. (Xii.20.) Korm rendelet 72. § (7) egy olyan mondat, hogy "ha a helyiség légtérfogata a 20 m3-t meghaladja (márpedig meg kell, hogy haladja), akkor kizárólag gravitációs szellőzőkürtővel nem szellőztethető"
    A mondat viszont félreértésekre is okot adhat és bőszen félre is értik az építészek (tisztelet a kevés kivételnek) mert a magyarázatuk az, hogy csak a gravitációs szellőzőkürtőt tiltja az OTÉK, vagyis az ablakszellőzés legitim megoldás(!?!)
    Feltételezem a jogalkotó szándéka az volt, hogy a tisztán gravitációs szellőzést tiltsa, csakhát ez a torzó lett belőle, mert valahogy az utóbbi időben a nemzeti konzultáció a módi, szakmai konzultációkra viszont nincs lehetőség.
    Hozzáteszem, hogy még a tisztán gravitációs szellőzés is jobb megoldás lenne a jelenlegi semmilyennel szemben, mert az legalább a 365 napból legalább 150-200-ban némi szellőzést biztosítana.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zöhls András

    2016. május 06 - 16:37:25
  • Kedves Gábor, momentán magam is nagy csatában vagyok egy tanult építész kollégámmal, aki "mindig érzi", hogy egy adott épületben kell-e szellőzés, vagy sem. A szóban forgó irodákhoz pedig érzi, hogy nem kell. Hogy én mit érzek, azt nem részletezném.

    Gondoljunk róla bármit is, sajnos az OTÉK a kérdésben egyértelműen fogalmaz, ebben az építészeknek van igaza:

    "69. § (1) A légcsere (a friss levegő be-, illetőleg az elhasznált, vagy szennyezett levegő kivezetése) céljára szolgáló szerkezeteket és részeit a rendeltetésének megfelelően, a tűzvédelmi előírások betartása mellett kell tervezni (méretezni) és megvalósítani.
    (2) A gravitációs szellőzés céljára – a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető."

    Az alap, a kiinduló pont a közvetlen szabadba nyíló nyílászáró, jellemzően az ablak. Ezekre nincs ebben a pontban konkrét előírás. Ha van ablak, meg van oldva a probléma. Esetenként ki lehet váltani légaknával, légudvarral, szellőzőkürtővel, szellőzőcsatornával, amikre egyenként leírja a rájuk vonatkozó megkötéseket, így azt, hogy ha "a helyiség légtérfogata a 20 m3-t meghaladja, akkor kizárólag gravitációs szellőzőkürtővel nem szellőztethető." Mondjuk kell hozzá ventilátor.
    A 60-as, 70-es évek 3-4 emeletes lakótelepi és a társasházi épületeiben volt divat a vizes helyiségeket gravitációs szellőzőkürtővel ellátni. Belső oldalon a koszfogó kerámiaráccsal. Nem igazán vált be, ezért foglalkozik vele az OTÉK.

    A gépi szellőztetést általában nem tiltja semmi, számos esetben valamilyen rendelkezés elő is írja, itt a kakukktojás az oktatás területe. Egyetemi oktatótermekben ma már szinte természetes, hogy van légtechnika, de az alatt, óvodától középiskoláig a 24203 szabványsorozat szerint a "tanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell(!) megoldani."
    Azt hiszem erre a határozott álláspontra nehezen lehetne műszakilag alátámasztható magyarázatot adni.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2016. május 06 - 18:26:25
  • Kedves Gábor! Sajnos Andrásnak igaza van, a szabvány él és az idézet pontos.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2016. május 06 - 18:32:10
  • Egyébként a mai helyzetet tetézi, hogy az ésszerűtlen energetikai korszerűsítések keretében sikerül nyílászáró cserét eszközölni, így a korábban meglévő filtráció is oda van.
    Néha látok egy-egy résszellőzőt, de azt csak azért helyezték el, mert az ANTSZ, vagy Gázszolgáltató megkövetelte.
    Arról persze az ANTSZ se tud, hogy elszívás nélkül, ezek a résszellőzők fabatkát sem érnek.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. május 25 - 16:43:49
  • Kedves Kollégák!
    Érdekes fejlemény az iskolákra vonatkozó szabályozásban!
    Iskolára vonatkozó jogszabály, „;MSZ”; szabvány jelenleg nem létezik, visszavonták.
    Van egy szabványszerű valami, ami a következő: MSZE 24203 "szabványsorozat"
    Ez gyakorlatilag a régi jogszabály a visszavont MSZ szabvánnyal megegyezik.
    De az MSZT honlapján nem létezik olyan szabványfogalom, hogy "MSZE".
    Megkérdeztem az MSZT-t, hogy mi ez?
    Azt válaszolták, hogy előkészítő szabvány.(?!)
    Az az érzésem, hogy egy szabványosítási folyamat megindult (visszavonták a régit), de elakadt, aztán valami nagy okos kitalálta, hogy azért legyen valami, azaz legyen "MSZE".
    Szóval felmerül bennem a kérdés, hogy ha jogszabály, szabvány vissza van vonva és egy tervezet van csak, akkor be kell-e ezeket tartani!
    Eleve érdekes kérdés, hogy lehet-e bármilyen esetben egy régi, visszavont szabványra hivatkozni egy új projektnél, tervezési, méretezési eljárás esetében –; vagy ha nincs ilyen, akkor marad a nemzetközi szakirodalom!
    Jelen esetben el se mondanám, hogy a svéd kollégák hogy néztek rám, amikor azt mondtam, hogy nálunk tantermeket nem szabad mesterséges szellőzéssel ellátni –; akkor még érvényes volt a jogszabály.



  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: