e-gépész online szaklap

Változás az egyszerű bejelentésben július 1-től

2016. július 14. | e-gépész | |  4 |

Július 1-től jelentősen megváltozott az egyszerű bejelentés folyamata. Az új jogszabály értelmében az egyszerű bejelentést már az elektronikus építési naplón keresztül kell megtenni. A kivitelezés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követő 16. napon kezdhető meg.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Építtetőnek az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános felületén (www.e-epites.hu) vagy a www.magyarorszag.hu portálon keresztül kell kezdeményeznie a napló készenlétbe helyezését, az alábbi lépések szerint:

- a napló készenlétbe helyezés kezdeményezése a www.e-epites.hu vagy a www.magyarorszag.hu oldalon az ügyfélkapus belépéssel, majd a saját adatok megadásával,
- további adatokat kell megadni, így többek között az összes hasznos alapterület és a létesítendő lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma,
- építésztervező behívása, adatainak megadásával (név, elérhetőség, névjegyzéki jelölése, Napló Ügyfél Jel (NÜJ szám)),
- építésztervező PDF/A formátumban feltölti a kivitelezési dokumentációt a tervnaplóba kategorizálva: Aláíró lap tervjegyzékkel, Helyszínrajz, Kitűzési helyszínrajz, Utcakép, Eltérő szintek alaprajzai, Metszetek, Homlokzatok, Tartószerkezeti tervek, Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve, Műszaki leírás, Tervezői költségvetési kiírás,
- az építtető megrendeli a készenlétbe helyezést, (ez csak akkor lehetséges, ha minden adat és dokumentum fel van töltve, ezt a rendszer ellenőrzi),
- rendszerhasználati díj megfizetését követően a rendszer készenlétbe helyezi a naplót, ezzel megtörtént a bejelentés,
- készenlétbe helyezésről a rendszer belső üzenetet küld az illetékes építésügyi hatóságnak, az illetékes építésfelügyeleti hatóság pedig látja, ahogy a többi naplót,
- az illetékes építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja:

„a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

A tájékoztatás tartalmazza
a) az építési tevékenység tárgyát,
b) az építtető adatait,
c) az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.”

A rendszer PDF formában letölthető igazolást állít ki a készenlétbe helyezésről.

A készenlétbe helyezést követő 16. napon elkezdhető az építkezés.

Lesz egy címkézett hely, a rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy minden rovatába került-e feltöltés. A feltöltött tartalomért a tervező felel, senki nem ellenőrzi.

Ha bármelyik kategóriát nem töltjük fel, addig a rendszer hibaüzenet küld. Ha minden megvan, és a tulajdonos a rendszerhasználati díjat befizette, a készenlétbe helyezés automatikusan megtörténik, megtörtént a bejelentés.

Jellemző félreértés, hogy nem az építtető és nem a tervező helyez készenlétbe, hanem a rendszer.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2016. júl. 21.

Kedves József! A magam részéről "szemtelen vagyok". A kiviteli terv díja xy. Ezért megkapja korrektül azt, amit nyugodt szívvel fel lehet tölteni. Ha csak a feltöltési "izét" akarja, akkor keressen arra olyat aki vállal olyat. Persze tudom, fog találni, de ez nem az én bajom lesz. Egyébként az építészeken múlik a legtöbb. Egy-egy családi ház, mire olyan szintre jut, hogy feltölthető tervlapok vannak, HÓNAPOK telnek el. Ez alatt az idő alatt, ha az építész felhívja a figyelmet a problémára, kényelmesen el lehet készíteni a gépész kiviteli terveket. Az egynapos tervezés pedig nem érdekel.


Szilágyi József | 2016. júl. 21.

Felmerül a kérdés mit lehet ilyenkor csinálni? Komplett kiviteli tervet anyagkigyűjtést beáraztatva, azt nem, főleg egyszerűsített árszinten, ami viszont minden megrendelő fejébe hogy- hogy nem, bevésődött. Egyszerűsített!! Két kattintás és kész van, ja ugye tegnapra, mert ma délután már töltenénk fel mennénk nyaralni nincs időnk szrkodni.


MP | 2016. júl. 21.

Tudomásom szerint már most jellemző, hogy a műszaki rendszerterveket (köztük az épületgépész részeket) az építésztervező készíti el, így a Zoárd által vázolt lehetőség, miszerint kiüresedik műszakilag a bejelentés, és "típustervek" születnek, nagyon is valós.


Zoárd | 2016. júl. 20.

Hahó! Itt az új (újra bedobott) fogalom az épületgépészetben: Megjelent az épület műszaki berendezéseinek rendszerterve (részletes leírás szerint tartalmazza az erős és gyengeáramú rendszertervet is, csak, hogy teljes legyen). Megjelent a kiviteli terv nélkül készítendő költségvetés kiírás, avagy itt verik át a hétköznapi építtetőt, mert hát, a költségvetés a kiviteli tervből készül, ha valaki nem tudná. Az élet csupa öröm! Nos, a magam részéről ilyen tervet nem vállalok, csak komplett épületgépészeti kiviteli tervet, aminek fenti okosságok alapjában véve a részei. Rendszertervet nem igazán készítettem eddig, csak külön fűtés, hűtés, szellőzés, víz-csatorna kapcsolási és függőleges csőterveket. A magam részéről továbbra sem kívánok kínlódni ezeknek a szakági kapcsolási rajzok egy izébe olvasztásával. Ez ugyanis nagyon jól mutat egy marketing anyagban, de egy kiviteli terv az szerintem másról szól, függetlenül attól, hogy a kapcsolódási pontoknak tisztának kell lennie. Költségvetés! Értem én! Több olyan munkám volt már, ahol még a megbízási szerződés se volt aláírva, de „azé mán igazán lehetne egy költségvetés kiírás, lehetőleg tételes”. Olyan, mint a pályázatokhoz (!) - terv nélkül készített - tételes költségvetés kiírás. Eddig csak a káosz adódott az ilyenből. Pályázati tételes költségvetés kiírás volt, megkaptam a tervezési feladatot, készült a kiviteli tervhez tételes költségvetés. Jogász urak ezek után azt kérték számon tőlem, hogy a hasból készített tételes költségvetés mely tételei felelnek meg az én költségvetésemnek, mert, hogy nem ugyan annyi volt a szelepek, csapok, csőfolyóméterek, stb. mennyisége. Mondtam nekik, hogy ha a költségvetést akarják megépíteni, akkor talán felesleges volt engem a tervekkel megbízni. Az eredeti költségvetés tájkép volt csata előtt, számon kérni a csata eredményét az előzetes várakozásokkal szemben pontról pontra, butaság. Egyébként a 100 oldalas megvalósíthatósági tanulmányból 80 oldal azzal foglalkozott, hogy az adott intézménynek mi a felépítése, működési rendje, ki a fenntartója, ki alapította és annak mit csinált a nagyapja. Maradt 10-15 oldal a műszaki tartalomra, egy energetikai beruházásnál. De semmi baj sincs. Eddig sem értett a hatóság a gépészethez, ezután se fog, azaz készülnek majd a „típus” rendszertervek, egyen-falköltségvetések! A lényeg, hogy „ócsó” legyen és gyorsan készüljön! És mi a kunklúzó: A régi sok-sok hónap alatt megszült hatósági engedély most 16 nap alatt építési joggá válik. Azaz az engedélyezési eljárás és a jogerős építkezés között régen sok-sok idő volt elkészíteni a kiviteli tervet. Most ez a sok-sok idő eltűnt, összezsugorodott 16 napra! Az építéshez pedig – milyen érdekes – kiviteli tervek kellenek. De ezt nem merjük kimondani, hanem próbálkozunk egy átmeneti izével. Csak azért mert a politikus úgy gondolja, hogy ne kerüljön többe az „engedély” mint régen, miközben nem is érti az egész folyamatot. No, mára ennyi!

Facebook-hozzászólásmodul