A tervező nyer a legkevesebbet a BIM-mel
2016. december 16. | e-gépész | | 1 |
Kun Gábor gondolatai a tervezés megváltozott körülményeiről, a BIM-ről, a más szakágakkal, a kivitelezővel, a beruházóval való kapcsolatról. Épületgépészek számára is hasznos olvasmány.
Jelentősen megváltozott az utóbbi években, évtizedekben a műszaki tervezés gyakorlata és háttere Magyarországon. Ezek egy része természetes, a technológia fejlődése, az informatika jelentős térhódítása által diktált változások, amelyek megjelennek a termékekben, az eszközökben, a módszerekben és a tervezés metodikájában is. 20 éve a kézzel rajzolást felváltotta a számítógéppel tervezés, amely mindennapi gyakorlattá vált. Jelenkori változás a háromdimenziós tervezés megjelenése, amely jelentős szellemi kapacitást, eszközigényt és nem utolsó sorban munkaerőt kíván.
A BIM terjedőben van, és a jövőben egyre nagyobb teret fog hódítani. Ez a vállalkozásoknak beruházást jelent emberi erőben, élő munkában, eszközben, szoftverben, technikai háttérben, és ha ez beruházást igényel, akkor ehhez források kellenek. Egyelőre nem alakult ki a megfelelő a helye a hazai piacon, nem egzaktak a követelmények sem, nem egyértelműen meghatározott, hogy mi az elvárás és mi a szolgáltatás tartalma. Ehhez kapcsolódóan nem igazán alakultak ki az árak sem, mert nem pontosan definiált, hogy ki mit vár el és mit kap a díj ellenében, illetve milyen mértékű az a díj, aminek ellenében ezt elvárhatja.
A BIM a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés során is használható, nem kérdés, hogy rengeteg előny nyerhető általa. A megfelelő tartalommal feltöltve, minden szakma érintett. Nagy előnye az ütközésvizsgálat – épületelemek, vezetékek, hálózatok, berendezések elhelyezésének egyeztetlenségéből adódó ütközések, kivitelezési problémák megelőzhetők általa. Nagyon jelentős előrelépés lenne, ha ezeket meg lehet takarítani, jelentős költség, munkaidő spórolható meg. Ennek a nyertese egyértelműen a kivitelező, aki bontási, átépítési munkáktól menekül meg, emellett a saját hatékonyságát növeli. Nyertese az építtető, mert rövidebb idő alatt, jobb minőségben lehet megvalósítani a beruházásokat. Viszont a legkevesebbet a tervező nyer, akinek sok munkabefektetése van és kevesebb nyeresége, mert az ő díja a hasznon növekedésével nem, vagy alig változik. A haszon nem nála jelentkezik, holott az ő munkája alapján indul a folyamat.
Jelenleg még okoz nehézségeket az együtt dolgozó partnerek munkájában és adódnak nehézségek a programok, szoftverek együtt vagy nem együttműködéséből is. Például az építészek által széleskörűen használt ArchiCAD, valamint a gépész, statikus és a villamos tervező által használt Revit közötti kommunikáció még nem mindig működik jól, ami adatvesztéssel és pluszmunkával jár. Egy biztos, hogy előbb-utóbb minden szereplőnek alkalmaznia kell a BIM-et. Jelenleg is vannak ez irányú EU-s kötelezettségvállalásaink, így a közbeszerzések bizonyos körénél alkalmazni kell! Nagy projekteknél elő van írva a BIM használata, de már a magánépíttetők is igénylik és előírják - az ajánlatkéréseknél és a tervezési szerződésben erre kötelezettséget kell vállalni. Egyszóval mindennapi gyakorlattá kezd válni, amely kihívás a szakmának.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2016. dec. 14.
Kis irodánk is a közelébe jutott annak, hogy 3D tervezésbe fogjon. Évek óta foglalkozom, illetve gyűjtöm az információkat, hogy mikor lépjünk be ebbe a körbe. Nyilván ez a jövő, de a cikkel teljes mértékben egyet értve a következőket látom: 1. A szakmai cikkek is durván alábecsülik a tervező plusz költségeit. Adódhat ez abból, hogy sok szakmai cikk abból a nyugati irányból jön, ahol amúgy is lényegesen magasabb tervezői költségek vannak. Csak éppen nálunk a Revit bérleti díja szinte összemérhető a dolgozó kolléga bérköltségévél. Gyanítom, hogy ez német országban nagyon nincs így. Azaz ugyan az a plusz erőforrás költség lehet német országban +5%-os többletet jelent, nálunk pedig 60-80%-t. 2. Én úgy gondolom, hogy egy 200 M-os gépészeti kivitelezési értéknél a 3D tervezés a tervezőnek 2,0-2,5-ször annyi pénzbe kerül, mint a hagyományos 2D tervezés. Az óriási különbség az, hogy a 2D-ben gyakorlatilag rajzolási tevékenység folyt, míg a 3D-ben egy hasonlattal élve, össze kell legózni az épületet, "valós" elemekből. 3. Jelenleg nyomát se látom annak, hogy a Megrendelői oldal, legalább a 2008-as árakat át akarná lépni. Azt pedig vidáman kijelentik, hogy hát csak tökéletes terv létezik, hogy is gondolja a tervező, hogy a többletet neki kellene finanszírozni. 4. A 3D-nek nincs értelme, ha olyan kivitelező jön, aki nem tudja a 3D tervet számítógépesen is kezelni. Egyelőre a dokumentálási rendszere a 3D-nek papír formára ezer sebből vérzik. Látványos rajzok, animációk vannak, de a szerelőnek egyszerű utasítások kellenek, nem videó felvétel és nem a látványos drótvázas vázrajz. 5. És akkor el ne felejtsük azt a problémát, hogy a 3D tervezés magasabban kvalifikált feldolgozó csapatot igényel! Már a 2D számítógépes tervezésnél is eltűnt egy jelentős feldolgozó réteg (rajzoló, szerkesztő). Most újabb feldolgozó réteg fog kiesni. Lehet rövidebb idő alatt lehet valamit megterveztetni, de lényegesen drágább emberekkel, jelentősen magasabb erőforrás költséggel. 6. Valószínű, hogy egy-egy szakmán belül is tovább kell szakosodni, mert a racionális mérnöki feldolgozáshoz egy területen belül sokkal több információt kell naprakészen tartani, kezelhető, kellő gyorsasággal. Olyan ez mint a kémény méretezés. A kéményforgalmazóknál ott ül a mérnök kolléga, napi 10-20 kéményt méretez. Én mint tervező évi 5-6 kémény méretezésbe botlok. Nyilvánvaló, hogy hiába van meg a szoftverem, eszem ágában sincs használni - havonta egyszer - hanem ajánlatot kérek rá. 7. Van még olyan probléma is a 3D-vel, hogy igazán a neves gyártók "kütyüjei" szerezhetők be 3D-ben, de ha valaki egy kicsit olcsóbbat akar, akkor falakba fog ütközni. Nos összességében én is azt szeretném, ha 3D-ben folyna a tervezés, de az egy téveszme, hogy ez megvalósul a mai átlagos tervezési díjak mellett. Amit látok, az lesz, hogy még jobbam ketté szakad a tervezői társadalom. Ahol kényszerpálya a 3D, ott csak azon kevesek tudnak indulni, akik képesek rá és a magyar piacot elnézve, ez legfeljebb a tervezési piac 15-20%-t fogja még jó ideig lefedni. No, még rengeteg gondolat kering a fejembe, majd legközelebb folytatom, ha ráérek.
