e-gépész szaklap

Rendszerterv, kiviteli terv

Frissítve: 2017. március 06.

Hasznos volt Eddig 55 látogatónak tetszett

A kollégákat egyre több építész tervező és adott esetben építtető keresi meg azzal a kéréssel, hogy készítsék el nekik a az épületgépész rendszertervet, ami kötelező része az egyszerű bejelentéshez szükséges dokumentációnak, viszont az építész már nem csinálhatja meg, mint régen. Egy az épületgépészek számára is nagyon tanulság levelet kaptunk villamos kollégától.

Egyszerű bejelentéssel kapcsolatos, aktuális kérdések

1. Rendszerterv vagy kiviteli terv I.? „7 kW-os szabály”

Az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, egyszerű bejelentéshez a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint meghatározott kivitelezési dokumentáció szükséges, melynek egyik eleme az Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. Ezen belül, ami minket érint, az a villamos berendezések rendszerterve. Ez így még egyértelműnek is tűnik. Egyszerű bejelentés esetén nekem a  155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet kell figyelembe vennem és az MMK által kiadott 300nm alatti lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi követelményeialapján kell dolgoznom. Ez így egyértelmű. Viszont gyakran kerültem szembe olyan megrendelői kérésekkel, hogy ne legyen a villamos teljesítmény 7kW feletti, mert akkor kiviteli tervet is készíttetniük kell. Ezzel kapcsolatban a következő információim vannak:

• 2017. 01. 01-ig a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22§ 4-es pontja egyértelműen kimondta, hogy 7kW felett kell kiviteli terv. (bár az e-villamoson ennek ellenére azt írták, hogy nem kell http://e-villamos.hu/?action=show&id=5030). Ezt én akkor úgy értelmeztem, hogy egyszerű bejelentésnél nekem a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet az irányadó és nem kell a 191/2009 ezen pontjával foglalkozni. Úgy véltem a cikk is ezt az álláspontot követte. Ennek ellenére nagyon sokan hivatkoztak erre a pontra, ami engem is elbizonytalanított. 

• 2017. 01. 01-től a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet22§-ból, a villamos 7kW és a gépész30kW mint teljesítményhatár kikerült. Az új előírás szerint teljesítménytől függetlenül mindenhova kell villamos és gépész kiviteli terv. Itt megjegyzem, hogy az elmúlt 1-2 hétben kb. 10-15 tervezővel és szakmabelivel beszéltem, akik közül mindegyik hivatkozott a 7kW-os szabályra és megdöbbent mikor megemlítettem, hogy ez 2017.01.01-től nincs hatályba.

Kérdés:
Az én értelmezésem szerint 2017.01.01-től minden esetben kötelező villamos kiviteli tervet készíteni, kivéve egyszerű bejelentés esetén. Egyszerű bejelentés esetén a teljesítménytől függetlenül, csak és kizárólag a villamos berendezések rendszertervét kötelező elkészíteni, a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet és az MMK által kiadott 300nm alatti lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi követelményei alapján. Természetesen amennyiben a megrendelő igényes munkát szeretne, és hajlandó emiatt nagyobb költséggel számolni, lehetősége van kiviteli tervet készíttetni, de ez teljes mértékben az Ő kívánalmának a függvénye.  Rendszerterv minden esetben kötelező, de igény esetén ez kiváltható kiviteli tervvel. Jól értelmezem a jogszabályt?

2. Rendszerterv vagy kiviteli terv II.?

Ha az előző pontomban felvetett felvetéseim helytállóak, akkor az tisztázódott, hogy egyszerű bejelentésnél csak rendszerterv kell és nincs kötelezettség villamos kiviteli tervre. De…és most a nagy de. A191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet22§ a.) és b.) pontja meghatározza milyen esetekben kell kiviteli tervdokumentáció, amelynek már a villamos kiviteli terv is része kell, hogy legyen. Itt az érdekes a b.) pont, amely felsorol számos építész kitételt, amely a következő mondattal kezdődik: az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében. Kiemeltem a legérdekesebbet. Ezek alapján a villamos kiviteli terv szükségességét építész szempontok határozzák meg. Ha bármelyik b) pontban felsorolt feltétel teljesül, akkor egyszerű bejelentés esetén is kell kiviteli tervdokumentácó, melynek része a villamos kiviteli terv is.

Kérdés:
Ki dönti el, hogy rendszerterv vagy kiviteli terv legyen? A A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22§ b.) pontjában lévő feltételek teljesüléséről csak az építész tud nyilatkozni. Ezek alapján, az építésznek kell eldöntenie, hogy villamos rendszerterv vagy kiviteli terv kell? Ha nem az építésztől, hanem az építtetőtől kapom a megbízást rendszertervre, akkor kell kapnom egy állásfoglalást az építésztől, hogy aAA 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22§ b.) pontjában lévő feltételek közül egy sem áll fenn?

3. Kiviteli terv rendszerterv helyett

Ez a kérdésem kicsit bután hangzik, de már ebben sem merek egyértelműen állást foglalni.

Kérdés:
Ahogy az előző pontomban is leírtam, én úgy értelmezem, hogy kötelező a rendszertervet elkészíteni, ha akarják, ha nem, a kiviteli terv pedig lehetőség. Amennyiben a megrendelő kiviteli tervet kér, feltételezem, hogy nincs szükség külön rendszerterv készítésére is. Nem lenne logikus. Ebben az esetben az egyszerű bejelentési dokumentációba a rendszerterv fejezet helyére becsatolható a villamos kiviteli terv? Ez így megfelel a tervdokumentáció követelményeinek annak ellenére, hogy nem az előírásnak megfelelő rendszerterv című rész kerül, bele, hanem egy jóval szakmaibb és részletesebb kiviteli terv című fejezet?

4. Kiviteli terv a rendszerterv?

Az én értelmezésem szerint a Villamos berendezések rendszerterve nem kiviteli terv, csupán egy ismertető a villamos rendszerről.

Kérdés:

a. Minek kell tekinteni a Villamos berendezések rendszertervét? Kiviteli tervnek, ami alapján a kivitelezőnek dolgoznia kell (véleményem szerint ez lehetetlen, mert egy műszaki leírás alapján nem lehet kivitelezni), vagy egy iránymutatásnak kell tekinteni?

b. Gyakorlatilag 100%-os meggyőződéssel állíthatom, hogy soha nem fog és nem is tud a rendszerterv alapján elkészülni a kivitelezés. Kiviteli terv esetén sem történik mindig 100%os egyezés.Viszont kiviteli terv esetén megvan a lehetőség a megvalósulási terv elkészítésére. Magyarul, a rendszerterv esetén a terv és a megvalósult állapot nem fog 100%-osan egyezni (sőt..). Ilyenkor mi az elképzelés. Ugyanis a tulajdonosnak majd lesz egy villamos rendszerterve, ami nem egyezik a valósággal, így gyakorlatilag nincs semmi valóságnak megfelelő információja és valós képe az épület megvalósult villamos rendszeréről.

c. Van arra lehetősége az építtetőnek, hogy a rendszertervtől eltérjen, vagy az abban leírtakat kötelezően tartania kell? Pl. ha én a villamos tervet mondjuk 3x16A lekötésre tervezem (kisebbet egy mai családi házra nem érdemes) és az építtető csak 1x32A-re készítteti el, mert nem akar többletköltséget. Ez gyakori eset. Van erre lehetőség az építtetőnek, a „rendszerterv nem kiviteli terv” elven, vagy tartania kell a magát a rendszertervhez?


Hasznos volt Eddig 55 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Németh Szabó László

    2017. március 08 - 14:35:39
  • Én pontosan így értelmezem a jogszabályt!
    Meg is jártam a minap: az új definíció szerint egyértelműen kiviteli terv kellet egy épülethez. Meg is ajánlottam egy árat és elkészítési időt. Erre az ügyfél másik tervezőt választott, aki töredéke idő alatt elvállalta, nyilván csak rendszertervet készít.
    A rendszerterv és a kiviteli terv részletgazdagságban a két véglet. Elég fura, hogy e kettő között pattogunk...
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Taszi42

    2017. március 08 - 20:31:24
  • A rendszerterv definiálva van valahol?
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. március 08 - 20:40:29
  • A rendszerterv feladata az lenne, hogy a gépész műszaki leírásnak a rajzi része is valamilyen szinten jelenjen meg.
    Ez a régi rendszerben adatszolgáltatásként ment az építész részére, már ha egyáltalán igényt tartott rá az építész.

    Az én kérdésem igazán az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban a következő:

    Van-e bármilyen felelősége a tervezőnek a rendszertervvel kapcsolatban, ha utána nem készül kiviteli terv?
    Ha utána nem készül kiviteli terv, akkor tekintettel arra, hogy a bejelentéstől számított 15 napon belül építeni lehet a házat, mi alapján fogják megépíteni a házat, ha nincs kiviteli terv?
    Ha két héten belül mégis elkészül a kiviteli terv, akkor minek készül két héttel korábban rendszerterv?
    Akkor most komolyan két hét gyorsítás miatt kell dokumentálni egy rendszertervet, amire utána semmi szükség?

    Ha valaki azt hiszi bármi elkészül kiviteli terv nélkül az nem tudja mit beszél.
    Kiviteli terv mindig készül.
    Lehet, hogy csak a szerelő fejében, esetleg sajtcetlikre felfirkált vázlatokban, de olyan nincs, hogy elindul az ember keze és magától elkészül a "mű".
    A kérdés természetesen mindig az, hogy hozzáértő - netán jogosultsága is van hozzá?! - készítette, le lesz-e dokumentálva, számon kérhető lesz-e bármi!

    Csak megjegyzem, hogy a ma megvalósítható gépészeti rendszerek bonyolultsága és a lehetőségek tárháza össze sem hasonlítható a 10, 20, 30 évvel ezelőtti lehetőségekkel.
    Mind ez megfűszerezve az interneten és a "baráti" körökben terjedő butábbnál, butább információ dömpinggel.
    Családi ház tervezéseknél a legnagyobb problémát ennek a sok buta információnak a letisztítása jelenti, azaz az, hogy megértessük a megrendelővel, hogy amit eddig mondtak neki, mennyire buta, hamis, félrevezető információ.
  • Ezzel a hozzászólással 5 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Taszi42

    2017. március 08 - 21:53:40
  • Köszönöm.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Szilágyi Miklós

    2017. március 09 - 08:30:49
  • A téma felvetése valós és jogos, de....mi az, hogy "rendszerterv"? Szerencsére az MMK sok év után 2014.-ben kiadta az
    "ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI –; ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI SZABÁLYZAT" c kiadványt, ami tekintve, hogy "Szabályzat", alkalmazása kötelező.Értelmezésem szerint csupán arról van szó, hogy az eng. terv szakági fejezeteit, melyet korábban az építész, általában semmitmondó sablonok alapján készített el, (inkább töltött ki) a szakági (tűzvédelmi, ép-gép., ép villamos, energetikai) tervező, illetve tanúsító készíti-készítheti el. A kiviteli terv egy komolyabb kérdés. Véleményem szerint egy komoly, saját felelősségi körét ismerő kivitelező e nélkül már egy bonyolultabb (pl. felületfűtés, hőszivattyú, szellőztetés) gépészeti-így villamos- rendszerű családi házak kivitelezését sem vállalja kiviterv nélkül, függetlenül attól, hogy az kötelező-e, vagy sem.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. március 10 - 10:17:41
  • A rendszertervet a szabályzat a 12.1.-es pont alatt definiálja.
    Ez a pont elvileg azt tartalmazza, amit külön díjazás esetén kell elkészíteni!
    Ezzel szemben a jogszabály, egyszerűsített engedélyezésnél előírja az ERT.
    Szóval a szabályzat, valamint a jogszabály mást mond, persze nem teljesen, hiszen a lényeg mindig a részletekben bújik el!
    A szabályzat az ERT-nél azt mondja, hogy akkor kell készíteni, ha külön megbízás szól róla, vagy valamilyen jogszabály előírja.
    Azt, hogy a jogszabály mit ír elő, a Kamara rakta össze, azaz, gyakorlatilag a Kamara írta elő, hogy kell az ERT.
    Akik emlékeznek még pár évvel ezelőtt komoly vita volt a tervek műszaki tartalmát illetően.
    Mivel a Kamaránál azon kollégák állították össze ezeket az előírásokat, akik akkor a német HOAI szerinti tervezői mérnöki szolgáltatási rendszert szerették volna bevezetni Magyarországon, ez ennek a rendszernek a részbeni lecsapódása.
    Hogy a HOAI-t be lehet-e, kell-e bevezetni Magyarországon, az messze vezető kérdés.
    Az biztos, hogy növelné a mérnöktársadalom befolyását, de a jelenlegi gyakorlattól iszonyatosan messze áll.
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Varga Vince

    2017. március 23 - 21:45:27
  • Sziasztok!

    Látom azért megint egy huszárvágással, megbonyolítottak dolgokat a "nagyok". Azt vágom, hogy a kiviteli terv szakmailag teljes képet adna a megépítendő rendszerről, a rendszerterv meg nem, de kicsit segítsetek légy szíves ha tudtok!

    A rendszer terven mit kell szerepeltetni?

    Mindent a fűtési és víz-csatorna és szellőzési berendezést, mindent (radiátor - mosdó - HL510nPr - páraelszívó, stb.) vagy csak azt ami energiaigénnyel is rendelkezik (kazán - szivattyú - atomreaktor, stb.)? Mert én most kútfőből azt mondanám, hogy mivel egyszerűsíteni akarják/akarták a bejelentési feladatokat is és a költségeket letolni, hogy "akadálytalan" legyen az építkezés (persze nem az), én úgy értelmezem, hogy a csővezetékek 2 végén lévő berendezéseket lepakolgatom, az alaprajzra (ezért szokta sok építész is megcsinálni), a csöveket meg nem bántom, az nem kell. Így mindent tudok, hogy miből mennyi van, a csővezeték és a szigetelés meg senkit nem érdekel. Szerintem! Bár mindenképpen meg kell tervezni így is úgy is, hogy hidraulikailag jó legyen minden rendszer, csak nem kell lerajzolni.
    Köszönöm válaszaitokat!
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. március 24 - 08:22:58
  • A rendszerterv (ERT) egy az épületre vonatkoztatott energetikai folyamatábra.
    Mondjuk a vegyiparigépészetben - azért egy kicsit leegyszerűsítve - ez úgy néz ki, hogy van folyamatábra, kapcsolási rajz, diszpoziciós terv, majd csőterv. Ezek a vegyipari tervezésben jól definiált szakaszok.
    Az épületgépészetben Magyarországon nem terjedt el az ERT.
    Több előadáson Cservenyák Gábor kollégánk ismertette, hogy is nézne ki, de én szakirodalomról még nem tudok és igazán mintatervet sem láttam még soha!
    Szóval marad az a leírás –; amit értelmezhet mindenki saját ízlése szerint –; amit a Kamara Szabályzata leír. (file:///C:/Users/Zo%C3%A1rd/Downloads/tervek-tartalmi-kovetelmenyei-1kotet.pdf).
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Varga Vince

    2017. március 24 - 09:38:38
  • Köszönöm Zoárd!

    Én már találkoztam 2 féle gyakorlattal is klasszikus épületgépészetben. Van Kolléga aki "csak" egy kapcsolást rajzol, az is igazából csak "laikus fakítás" ha adnék egy ceruzát a 9 éves lányom kezébe kb. Ő is így rajzolná le, tehát nagyon sok haszna nincs, mert szerelni abból nem lehet. És találkoztam olyan kollégával is, (ill. az építészek Tőlem is azt kérték eddig), hogy "csak" tegyem föl az alaprajzra a berendezéseimet, terepi eszközeimet (csapolók, fajanszok, radiátorok, készülékek, stb.) és legyenek becímkézve, hogy mi az és milyen a csatlakozása. Viszont ennek sincs semmivel sem több értelme, mert szerelni (pláne méretezni) ebből sem lehet. Tehát mindenképpen meg kell tervezni normálisan mindent. Én úgy látom egyébként, hogy ez sajnos nem jó irány a tervezési struktúra változásban. Mert gazdasági nyomás nehezedik ránk. Míg itt Debrecen környezetében 80-120 ezer körül tudsz eladni egy komplett kiviteli tervet egy stanadrad (semmi szokatlan) családi házra, addig a rendszertervet az élelmesebb tervezők hozzávágják a megrendelőhöz ennek a negyedéért. A megrendelők hülyék lennének Velem terveztetni, én meg szép lassan rájövök, hogy hülye lennék nem rendszerterveket elkezdeni gyártani, és szép lassan ki fog kopni a kiviteli terv értelme. Eddig is voltak olyan tervezők akik az engedélyes terveken kívül csak kapcsolást rajzoltak (mondjuk azt normálisan), és semmi mást mert minek, nem fizetik meg. De sajnos ennek az lesz az eredménye, hogy felhígul a tervezés.
    Mindenkitől bocsánatot kérek, de ez az elv annak jó, Aki nem igényes a munkájára. Én elég nehezen tudom magam rávenni, hogy az ilyenekkel felvegyem a versenyt, de muszáj.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. március 24 - 11:54:41
  • Kedves Vincze!
    Visszautalnék az első hozzászólásomra.
    A rendszerterv szerintem semmilyen felelőségt nem terhel a tervezőre, így aztán ezek olyanok lesznek, amilyenek!
    Erről persze a Kamarának lehet, hogy más a véleménye, de a bíróság előtt egy elrontott kivitelezésnél egy ERT-re hivatkozni, nem fog megállni.
    Az ERT "előjátéka" a kiviteli tervnek.
    A tervezői felelősséget megvalósult gépészeti rendszer esetében csak kiviteli tervre tudom értelmezni.
    A megrendelő eldöntheti, hogy akar-e egy a kivitelezőn számon kérhető, hozzáértővel elkészített kiviteli tervet, vagy azt várja el a kivitelezőtől, hogy majd megtervezi és azt kapja, amit megálmodott a kivitelező.
    Ma a 191/2009 (IX.15.) kormányrendelet szerint „;építőipari kivitelezési tevékenység”; esetében, ha nem építési engedély köteles, akkor is e-naplót kell nyitni és fel kell tölteni a kiviteli terveket!
    Az építési tevékenység ellenőrzését az Építés Felügyelet látja el, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint.
    A jogszabály számtalan szankciót tartalmaz (elég húzósösszegekkel) arra az esetre, ha az építés felügyelet egy ellenőrzés esetén azt találja, hogy a feltöltött kiviteli tervektől eltérő kivitelezés folyik.
    És ezek után már csak az a kérdés, hogy a kivitelezési tevékenységet hogyan is ellenőrzik rendszerterv alapján, mert az ERT alapján a kivitelezés ellenőrizhetetlen!
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: