e-gépész online szaklap

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

2017. március 9. | e-gépész | |  7 |

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján megjelent a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló tervezet. A javaslat jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van. Néhány érdekes gondolatot kiemeltünk.

A tervezet itt letölthető.

Általunk kiemelt mondatok:

A stratégia a teljes ellátási láncra helyezi a hangsúlyt, elismerve, hogy Magyarországon a legnagyobb hatékonysági potenciál az épületek felújításában van.

A hazai épületállomány energiahatékonyságának javítása, és az energiafogyasztással nem járó, természetes fény és szellőzés adta komfort- és energetikai potenciál kiaknázása.

A teljes épületre és épületgépészetre kiterjedő épületenergetikai követelmény-előírások következetes alkalmazása, valamint azok betartásának ellenőrzése. Ezen követelményeknek nem elegendő az épület burkolatára és szigetelésére koncentrálniuk, hanem figyelembe kell venniük az építészeti megoldásokat, valamint az épületgépészet és fűtési rendszer egymásra ható jellemzőit, továbbá a megújuló energiaforrások integrálásának lehetőségét, valamint egyéb energiafogyasztó berendezéseit is.

Elő kell segíteni a távfűtési (távhűtési) infrastruktúra hatékonyságának fejlesztését, az alternatív energiaforrások (biomassza, geotermikus és hulladék energiaforrások) távfűtési célú hasznosításának bővítését, tekintettel arra, hogy a távhőrendszerek kiemelten fontos szerepet töltenek be a hőellátás területén.

Fokozatosan el kell mozdulni a közel nulla energiafogyasztású, intelligens épületek (passzív ház, aktív ház) építése felé (új építés és felújítás esetében egyaránt) az ehhez szükséges hazai gyártási és kivitelezési háttér megteremtésével, valamint a tudatos fogyasztói szemlélet kialakulásának és megerősödésének támogatásával.

A pénzügyi kockázatok mérséklése és a magyar épületállomány teljes megújítása érdekében olyan pénzügyi konstrukciók kidolgozása és széleskörű alkalmazása, amelyek piaci alapon is lehetővé teszik az épületenergetikai felújításokat.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Ficedula albicollis | 2017. márc. 29.

"...az atomenergia óriási zsákutca, a jövő nemzedékek részére elképesztő költségeket terhel, olyan ez, mint egy alattomos alvó atombomba, ami csak szép lassan mérgezi meg a környezetét...."-Zoárd Fukushima utáni megdöbbenést elterelendő az EU elrendelte az európai nukleáris erőművek felülvizsgálatát. A 9 hónapos késéssel elkészült stressz-teszt vizsgálat mind a 45 ország 55 erőművének 147 reaktora csont nélkül átment a háromszintű vizsgálaton. Azonban ez úgy történt meg, hogy reaktor típusonként egyet vizsgáltak meg. Szakértők szerint kritikus még, hogy a bizottsági anyag nem választotta külön a nukleáris biztonság általános kérdéseit a szélsőséges(?) katasztrófa helyzetekre vonatkozó feladatoktól, ezzel téves, hiányos következtetések levonására adtak inspirációt a döntéshozóknak ill. a széles nyilvánosságnak. Továbbá, hogy a vizsgálatokat minden esetben az egyes országok saját nemzeti hatóságai végezték! Ipsos nemzetközi felmérését 2011.06.20.-án tette közzé. A felmérés, a következő eredményt hozta: Világszerte erősen visszaesett az atomenergia támogatottsága. A kutatási adatok szerint pedig a magyar lakosság 84%-a atomenergia nélkül képzeli el az ország jövőjét! Hét évvel később, Fukushima után, a lakosság és a napokban Lázár János miniszter látványosan megvilágosodott. Minap egy sajtóértekezleten Lázár úr sugárzó arccal, magabiztosan mosolyogva közölte, hogy az atomerőmű (!?)felmérése szerint a lakosság nemhogy elutasítaná, de az érintett 3 megye lakossága még kifejezetten igényli is. Vajon ismertették-e az érintettekkel a német vizsgálatok megkérdőjelezhetetlen statisztikai eredményeit, az erőmű közvetlen környezetében bekövetkezett és a jövőben várható egészségügyi károsodások kockázatairól? A német kormány már 10-12 éve (tehát Fukushima előtt)leállította a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutató-fejlesztő tevékenységet is. Azóta nem képez ki újabb nukleáris szakembereket sem. Nyilvánvaló a szándékos totális leépítés, amivel szakmailag is lehetetlenné teszik, hogy Németország a Világ bármely részén is szerepet vállalhasson a jövőben az atomenergia területén. A törvényi alapot is biztosították hozzá még 2002-ben „;Az atomenergia használatának befejezése az elektromos áram kereskedelmi célú termeléséhez”; nevű törvénnyel. Az „;atomtörvény”; megtiltja kereskedelmi célokra új atomerőművek építését és a már meglévő atomerőművek átlagos működési idejét az üzembehelyezéstől számítva átlag 32 évben jelölte meg. Így jött ki 2022 az utolsó bezárására. Pontosan 2 éve Sigmar Gabriel akkori alkancellár egy berlini energetikai fórumon tartott előadásában kifejtette, hogy az összes költségek figyelembe vételével az atomerőművek jelentik az energiatermelés legdrágább megoldását. Ehhez képest még a megújulók is nagyon olcsók.- jelentette ki. ”;Nagyon furcsa, hogy néhány európai ország új reaktorok építését tervezi költségvetési támogatással.Ezt ideológiai nézetek és nem gazdasági szempontok indokolják”;- fejtette ki S. Gabriel. A napokban egyes német parlamenti képviselők bejelentették, ezt az időpontot is szeretnék még előbbre hozni. Sőt április utolsó hetében olyan határozati javaslatot kívánnak a Bundestag elé vinni, hogy 5 határ közeli , 2 belga, 2 francia, 1 svájci erőmű bezáratását indítványozzák az EU parlament előtt. Továbbá Európában is törvényileg korlátozzák max 32 évben az atomerőművek élettartamát. Tekintettel arra, hogy 27 európai államban már tiltott, nem tűnik nehéznek a keresztülvitele. A bezáratni szándékozott erőművek mindegyikénél már régen hajszálrepedéseket fedeztek fel a reaktorok falánál és állításuk szerint azért sem biztonságosak, mert a német törvényeknél jóval enyhébb biztonsági előírások mellett építették és az üzemelési biztonságtechnikai előírások is megengedőbbek a hazaiaknál. A svájci atomenergia "társulat" csak 1969 és 1982 között 7677 (hétezerhatszázhetvenhét) atomhulladékkal megtöltött konténert süllyesztett el a tengerfenékre. A sajtóban nekiszegezték a NAGRA(a svájci atomhulladék tárolást végző társaságnak) a kérdést adja meg mi az általuk tárolt, tárolni szándékozott atomhulladék kémiai összetétele, a tárolások tervezett idejét,és hulladékok mennyiségét. Az egyetlen konkrét válasz ennyi volt: 130 m3 magas aktivitású hulladék, és 4800 m3 kiégett fűtőelem. A kémiai összetételről,a veszélyekről, a felezési időkről nem adott választ. Az Amerikai Orvosok és Fizikusok Felelősségvállalás a Társadalomért közös társasága elkötelezetten követelte még Obama –;korszak kezdetén a kongresszustól, hogy zárják be az amerikai atomerőműveket és állítsák le az újak építését, és tiltsák be az állami hitelgarancia-vállalásokat. Vajon miért? bizonyára azért, mert nem akarják felismerni az atomlobby azon cinikus kijelentéseit, hogy az atomerőművek körzetében nemhogy magasabb a rákbetegek száma, hanem egyenesen alacsonyabb? A. Körblein közzétette atomerőművek körzetében elvégzett más vizsgálatoknak eredményét is. A kutatás eredményeként megállapítható volt, hogy az atomerőművek körzetében megemelkedtek a születési rendellenességek(kétszeres előfordulási arány), megnövekedett a nők fogamzóképtelensége és kimutathatóan csökkent a leánygyermekek aránya. Ezt svájci vizsgálatok is alátámasztották. Az orvostudomány mai állásfoglalása szerint az alacsony dózisú sugárzás is, ami az erőművek NORMÁL működéséből ered, rendkívül kockázatokkal jár. Az egyén elfogadható évi sugárdózisát 1 mS-ben gondolták korábban a háttérsugárzással együtt, de az újabb vizsgálatok, statisztikák alapján az a vélemény kezd teret nyerni, hogy nagy valószínűséggel a rák mellett, még biztosan átörökíthető genetikai károsodást okozhat. Az atomerőművek körzetében előfordult megnövekedett gyermekrák-halandóság előtt a Német Sugárvédelmi Hivatal is értetlenül állt, hiszen, nem mértek a normál üzemmódot meghaladóan,megnövekedett sugárszintet. Nemcsak a német és svájci erőműveknél merült fel az alapos gyanú a nukleáris erőművekkel szemben,hanem az általam itt már szóba hozott Shellafield-i újrafeldolgozó és a még itt nem említett Dounray erőműnél is. Előbbinél nemcsak felmerült, de igazolódott a gyanú, hogy a különös látószervi daganatokat okozott a közelben élő gyerekeknél. A Német Sugárvédelmi Intézet és a Mainzi Egyetem kutatói, továbbá a Német Gyermekrák Adattár munkatársai bizonyították be és még az ellenoldalról is kénytelenek voltak elismerni, hogy lehető legjobb, legbiztosabb módszert dolgozták ki a kutatás kiértékelésére. Így az is kiderült, hogy a 3 km-en belül élő gyermekeknél kisebb a rizikó, mint pl. 10 és 15 km között élőknél. Feltűnő módon a 3-és5 km- között élőknél 70-80 %-kal nagyobb a rizikófaktor. ők sem tudták a magyarázatát A Német Orvosok Társaságának lapjában az Ärzteblatt-ban (2008, 105 (42) :725-32) is taglalták az szignifikáns összefüggést. A Sugárvédelmi Orvosi Szimpozium is 2008. szeptemberében Berlinben kinyilvánította, hogy a német atomerőművek környékén a gyermekrák-rizikó,(és nemcsak a leukémiát érintve) kiemelkedő, az 5 év alatti gyermekek esetében pedig annál nagyobb, minél közelebb élnek az erőműhöz. A kongresszuson a fő vita a körül alakult ki, hogy az eddig az orvosi gyakorlatban elfogadott tézis, miszerint az ionizáló sugárzás lehetséges rákkeltő hatását alapvetően kizárták mert : „; a számított sugárzási dózis és az ehhez társított sugárzási kockázat túl kicsi ahhoz, hogy megmagyarázza a megbetegedések megfigyelt növekedését.”; A konklúziót így vonták le: „;Ténylegesen bebizonyosodott a közvetlen vizsgálatoknál, hogy nemcsak a hivatalos sugárdózis lett hibásan kiszámítva, hanem végül még az ehhez alkalmazott sugárzási rizikó is. Így a besugárzási életkor is, a speciális fajtája és energiája a sugárzásnak, és eddig figyelmen kívül hagyták ezeknek speciálisan relatív biológiai hatékonyságát .”; Állapították meg az orvosi kongresszuson. El kellene(kellett volna már régen) végezni a kontrollvizsgálatokat itthon is! Sürgősen pótolni kellene. Minél előbb. Felelőtlenség /gátlástalanság lenne a figyelmeztető jeleket figyelmen kívül hagyni és szőnyeg alá söpörni.


Zoárd | 2017. márc. 27.

A Moody's tanulmánya 1,5 MFt/kW-t mond - apró helyesbítés. Nézzük a következőket: Finn atomerőmű: Beruházási költség 2.520 Mrd Ft (2,1 MFt/kW). Megszüntetési költség hasonló nagyságrend mint a beruházás, azaz 2.520 Mrd Ft. Az üzemeltetés legyen ingyen! Névleges teljesítmény 1.200.000 kW Feltételezett kihasználtság: 75% 50 év alatt megtermelt energia: 394 Mrd kWh Nettó villamos költség: 12,8 Ft/kWh Mini napelem park: Beruházási költség 3.955.000 Ft. Megszüntetési költség: 0 Ft. Az üzemeltetés legyen ingyen (ennek nagyobb a realitása, mint az atomerőműnél)! Névleges teljesítmény 15 kW Ideális tájolás mellett éves energiatermelés: 17.970 kWh/év 50 év alatt megtermelt energia (0,8-as avulással): 718.800 kWh Nettó villamos költség: 5,5 Ft/kWh Természetesen a számítás számos egyszerűsítést tartalmaz, és nem oldja meg az éjszakai áramtermelés problémáit. De ehhez a közvetkező megjegyzéseket lehet tenni. Rohamosan fejlődik az akkumulátorgyártás, az Alpok bőven ad lehetőséget (igaz nem nekünk, de hát olajunk sincs, mégsem akasztjuk fel magunkat) energiatároló kapacitások kiépítésére.


Ficedula albicollis | 2017. márc. 26.

Mint említettem előző hozzászólásomban, 2014-ig a 14 atomenergiát felhasználó EU tagállamnak részletes tervdokumentációt kellett volna benyújtania a végleges atomtemetőikről. Nem a köztes pihentetőkről. A Moody’;s tanulmánya szerint egy új atomerőmű 4 900 euro/kW,(tehát~5 millió/MW ) de a darlingtoni atomerőműre pontosan 7 600 euro/kW adtak. A most befejezett finn (EPR) erőművet 3 milliárd euróra tervezték, 8 milliárdba került. Erre a ROSSZATOM is pályázott, 2,7 milliárdos ajánlatával azonban mégis alulmaradt a franciákkal szemben. Az 1986-ban átadott mülheimi 1,3 MW-os 3,58 milliárd euro volt, a visszabontási költségtervezet 725 millió euro, a számok nem tartalmazzák a kiégett fűtőelemek tárolási költségeit. Az IAEA(nemzetközi atomenergiaügynökség) 1974-ben 4,45 millió MW beépített teljesítményt prognosztizált 2000-re. Jelenleg világszerte kb.440 atomerőmű működik megközelítőleg 0,3 millió MW-tal. Ezek szerint a tervezett 7 százaléka valósult meg. Mindenütt átfogó állami szubvenciókkal toldották meg, vagy előre, vagy legikább utólag is. A németeknek a Castor (kiégett fűtőelemeket szállító vonat) 3 milliárd eurójába került utólag. Erre a vasúti szerelvényre leginkább úgy emlékezhetnek az olvasók, hogy minden szállítmány útra indítása előtt a német zöldek a vasúti sínekhez láncolták magukat. Az atomenergia-ügynökség tanulmánya szerint az időközbeni megszerzett 50 éves tapasztalatok ellenére nem jelentkezett a reaktorépítésben szignifikáns hatás, az az költségcsökkentés. A német Biblis-i atomerőműben pl. un. „;biztonságtechnikai optimalizálás”; 1999-2005 között 540 000 000 eurójába került az adófizetőknek. A brit Sellafilld kiégett elem feldolgozót 2005 márciusában 184 000 000 fonttal kellett hirtelen megtámogatni biztonságtechnikai és gazdasági okokból, a csőd elkerülése végett. Ez még Fukushima előtt vált szükségessé A már privatizált nukleáris erőmű üzemeltetője a British Energy 2002-2004 között 7 000 000 000 euro gyorssegélyt kapott, hogy a biztonságtechnikai szabványokat fenn tudja tartani. Szlovákiában eddig 4 milliárd euróba került a kiégett fűtőelemek elhelyezése. Németországban pedig 14,5 milliárd euróba. A wismuti uránbánya szanálása 6,6 milliárd euróval nyomja a büdzsét. Az IAEA( nemz.közi atomenrg.ügynökség) szerint drasztikusan szűkülhet az ellátás és ugrásszerű áremelkedéssel kell megint kalkulálni, 2038-tól számos erőmű nem fogja tudni beszerezni a fűtőanyagot. Nem azért , mert elfogyna az uránérc készlet, hanem az előállítás megnövekedett biztonsági előírásai és megnövekedett költségei miatt. Az uránkoncentrátum ára az elmúlt évtizedben ötszörösére nőtt. A francia Pirelatte urándúsító üzem áramszükségletének fedezésére a szomszédjában levő Tricastin atomerőmű 4 blokkjából 3 csak a dúsítónak ad át áramot. Ehhez jön még évi 41 milliárd ! kWh gáz és 21 millió m3 vízfelhasználás. Az EURATOM szerint az unióban 1957 óta 400 milliárd eurót tesz ki az, az összeg, amit a parlamenti kontroll megkerülése mellett fizettek ki szubvencióként. A német Szövetségi Gazdasági Minisztérium nyilvánosságra került adatai szerint pl. az Elba menti Krümmel reaktorának balesete esetén 1,2 millió embert kell evakuálni. 5 000 milliárd euróra rúg a kalkulált katasztrófaköltség. 40-100 000 közé teszi a súlyos rákbetegek számát, és úgy tervezi, hogy Hamburg 2/3-a még 50 év múlva sem lesz lakható. A tanulmány szerint tudományosan vitathatatlan, hogy már egy megnövekedett alacsony szintű sugárzás is rákot okoz. Sőt még az úgy nevezett normál üzemmód következménye is a genetikai átörökítő anyagok instabilitása, mutációk, halmozott sejtműködési rendellenességek és idő előtti sejtöregedések. A költségekben nincs benne az egészségkárosodás felbecsülhetetlen költségei. Az új német atomtörvény szerint az üzemeltetőknek max. 2,5 milliárd euró kárig kell fedezetet nyújtaniuk, ez mindössze 0,002 része az okozható tényleges kárnak. Amennyiben a teljes rizikó fedezetét az állam helyett az üzemeltetőknek kellene biztosítaniuk, akkor az így előállított áram árát 21,5-50 eurocenttel kellene megemelni. Az az , mintegy 60-130 Ft-tal. Az atomerőművek ezen kívül még kedvezményezettek az emissziókereskedelemben, adómentességet élveznek a hulladéktárolásban, az elhasználódott erőművek lebontásban is. Egyenesen adódnak az adófizető laikus állam- és választópolgárok számára, az illetékesek részéről kötelezően és nyilvánosan megválaszolandó kérdések: •;Mekkora ellátásbiztonságot jelent az atomenergia, ha a részesedése az előállított éves áramszükséglet 40 %-kát adja? A fűtőanyag biztosítását, kiégett elhelyezését most kellene leszerződni az évezred végéig.A végleges elhelyezést úgy szintén. Hogyan állunk ezzel? •; Mi lenne a vésztartalék, ha az atomerőmű bármilyen oknál fogva akár, csak néhány hónapra kiesik? •;Milyen hatással lenne egy "kisebb"? üzemzavarból származó radioaktív szivárgás a gazdaságra? Pl. a környező országok mekkora kártérítési igényéig (hányas fokozatú "eseményig) lenne képes a gazdaságunk/unokáink kiheverni? •;Mi történne, ha a Duna csak néhány(?) évig hajózhatatlan,az ivóvíz- kivétel lehetetlen, a halállomány fogyasztásra alkalmatlan lenne az alsó szakaszon? •;Paks 50 km-es körzetében megszűnne az élelmiszertermelés, esetleg csak 20 km-es körzetben pár száz/ vagy ezer évre élhetetlen lenne? Japán talán ki tud heverni egy 10-20-30-50 km-es körzet lezárást, de mi aligha. •;Milyen természetű és léptékű követelésekkel kellene szembenézni utódainknak a szomszédos és nem szomszédos nemzetek részéről? •;Létkérdés-e az atom számunkra? Ha igen, akkor miért is?..és biztos-e, hogy ekkora részaránnyal? •; Egy krízishelyzethez már a krízist okozhatóval egy időben meg kell építeni a krízist megoldó pót(szén?)erőműveket is. Nem a krízis bekövetkezte után kell neki állni. •;Annyi megtakarított kvótánk volt a kiotó aláírásakor is, hogy, ha nem tiszta –;széntechnológiát, hanem hagyományos erőműveket építenénk,akkor is marad még elég „;levegőmolekula”;= CO2 kvótával-kereskedni,ha esetleg jővőre nézve is létezne még, a már ma is életképtelen szén-dioxid piac. A korábbi NÉS-ben(Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia szerepelt „;az atom-szén-zöld forgatókönyv megvalósításával kiváltható a belföldi összefogyasztás 13 százalékát kitevő villamosenergia-import.”; Sőt ezt, az összfogyasztás 14 százalékát jelentő export válthatja fel 2030-ra. A német és a svájci atomerőművek bezárása miatt kereslet lesz - állt a dokumentumban.”; Svájcban a felhasznált energia 60 százalékát megújuló - elsősorban - víz(i)energia erőművek adják, míg a fennmaradó 40 százalékot fedezi az öt atomerőmű. Mégis úgy döntöttek, hogy 2034 bezárják mind az ötöt. Ha, utána néztek volna a németek terveinek, akkor kiderül, hogy ők is exportot is terveznek a bezárt atomerőművek ellenére. Már tavaly is rekord mennyiséget exportáltak. Svájc vizierőművet és afrikai gázra épített gázerőműveket tervez. Nem magyar import atomot. Lengyelország gázkészlete a hírek szerint kiszoríthatná az orosz gázt nyugat-európából, ezért sietnek az oroszok a földrajzilag lehetséges vezeték építési vonalakat elfoglalni. „; dokumentumban megjegyzik: az atom-szén-zöld forgatókönyv előtérbe helyezése nem jelenti azt, hogy a többi forgatókönyv irreális elemeket tartalmaz. A külső és belső gazdasági körülmények változása miatt a kormány akár meg is változtathatja a preferenciáját.”; Ez mára eldőlt. Erősen úgy tűnik, egy ipar-gazdaságilag, (energiafüggetlenség, energia-biztonság) pénzügyileg, geopolitikailag, környezeti szempontokból is, az ésszerűség határát túl lépő kockázatot vállaltunk . Vállaltunk? Vagy inkább úgy mondanám kényszerítenek ránk. Milyen előnyökért is a jövőre nézve?


Ficedula albicollis | 2017. márc. 18.

"...az atomenergia óriási zsákutca, a jövő nemzedékek részére elképesztő költségeket terhel, olyan ez, mint egy alattomos alvó atombomba, ami csak szép lassan mérgezi meg a környezetét...."-Zoárd 2012-ben A Francia Állami Számvevőszék nyilvánosan elérhetővé tette a jelentését, http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCoQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.ccomptes.fr%2Fcontent%2Fdownload%2F1794%2F17981%2Fversion%2F6%2Ffile%2FRapport_thematique_filiere_electronucleaire.pdf&ei=PGXyUrjjGKaV7Aas1YGwCg&usg=AFQjCNEkRtebJhN-GHYl5tUkiCLghqVYXw&bvm=bv.60799247,d.bGE&cad=rja mely „;A nukleáris vill. energia költségei”; címmel , 430 oldalon elképesztő részletességgel és nyiltsággal tárgyalva a kérdést, azt jelentette,hogy az állam 60 éve támogatja a nukleáris termelést,és a helyzet az elkövetkező évtizedben még tovább romlik majd. 2020-tól nagyszabású beruházásokra lesz szüksége Franciaországnak , mert 2020-ra a ma működő 58 reaktorból 22-nek lejár a mandátuma és be kell zárni.A bezárás költségei szinte megbecsülhetetlenek. Ha a franciák valóban a nukleáris energiára voksolnak, akkor meg új erőműveket kell építeniük, ami az "olcsó atomerőművi áram" mítoszát el fogja oszlatni.- állapította meg a Cour des Comptes(számvevőszék) L’;Etat assure gratuitement une partie du risque «; responsabilité civile »; en cas d’;accident nucléaire Az állam ingyenesen átveszi a polgári jogi felelősség kockázatát egy nukleáris baleset esetén -A Cour des Comptes felszólítja Franciaországot, hogy tegyen meg minden tőle elvárható erőfeszítést, annak érdekében, hogy a Párizs és Brüsszel között 2004-ben aláírt egyezmény olyan gyorsan, ahogy az lehetséges, jogerőre emelkedjen., ami által az üzemeltetők felelősség vállalási plafonját jelentősen megemeli., még úgy is, ha még azután is korlátozva vannak. . - A Cour des Comptes kihangsúlyozza a szükségességét a jelenleg érvényben levő francia jogrend következetes átalakításának, különös tekintettel az üzemeltetőkre kiszabott pénzügyi jótállásokra, amelyeket minden jogorvoslat megkövetel. Mindezek alapján a Le Figaro szakírója szerint is , ha mégis az atom mellett döntenek, akkor az végleg el fogja oszlatja az olcsó atom mítoszát. Ez az energetikai harapófogó kikényszerítheti majd a 100 euró/MWh határ átlépését is. Mindenesetre ezt máris igazolni látszik, hogy az állami EDF atomenergetikai projektcég , hosszas alkudozások után az angolokkal a 2023-ban átadásra kerülő Hinkley Point-i reaktorok áramát a szerződésükben 92,5font/MW(kb.33Ft/kWh) 35 éven át kötelező átvételi áron rögzítették.Ez még nem fogyasztói ár. A ROSZATOM Törökországban 33-35 Ft/kWh termelői(nem fogyasztóit) kötött ki. A német Fraunhofer Intézet számításai az új európai nagyerőművek költségeiről (2013) http://www.dw.com/image/16925641_401.jpg Franciaország atomenergia hivatala (ASN) a természeti katasztrófák elleni védekezésül azonnali védelmi fejlesztéseket rendelt el az összes francia atomerőműben a fukushimai atomerőmű katasztrófája miatt. Felülvizsgálták Franciaország mind az 58 reaktorát. A számvevőszék 430 oldalas jelentése alapján a nukleáris erőműveket üzemeltető EDF-nek pl. többek között betonbunkereket kell építenie a vészhelyzetek esetén áramellátást biztosító dízelgenerátorok számára. A francia atomenergia hivatal speciális gyorsreagálású egységek megszervezését is elrendelte. Katasztrófa helyzet esetén ezt az egységet rendelik ki az erőműhöz. Az ASN szerint biztonságosabbá kell tenni a kiégett nukleáris fűtőelemeket tároló pihentetőmedencéket is.(ez még nem a végleges elhelyezést szolgálja) Már pusztán ezek a biztonsági rendelkezések rendkívül érzékenyen érintették az EDF-et, mert a 84 százalékban állami tulajdonú cég szerint a biztonsági fejlesztések tízmilliárd nagyságrendű euróba kerülnek. A cég vezérigazgatója, J. Marc Miraucourt bejelentette, hogy az erőművek élettartamának hatvan évre hosszabbítása is mintegy 40 milliárdba kerülne a plusz fejlesztésekenfelül. (Paks2. élettartamát az oroszok 60 évre tervezik) Az EDF egyébként Magyarországon a Démász áramszolgáltató tulajdonosa volt 2017.febr.1.-ig. Végleges atomtemető jelen pillanatban sehol a világon nincs. A finnek ugyan tavaly bejelentették, hogy elkészültek egy ilyen célt szolgáló létesítménnyel, de még nem került átadásra. A svédek egy gránittömb-rétegbe, a németek egy sóbányában (Gorleben) majd egy évtizeden át építették., de mindketten, közvetlenül a finis előtt feladták. A svédek technikai/műszaki nehézségekkel szembesültek, a németek előrehaladott kivitelezését pedig a lakosság fúrta meg. Jelenleg a világon mindenütt 50 évig ún. átmeneti pihentetőkben tárolják és utána kellene néhány ezer évre végleges süllyesztőkbe helyezni. Ennek teljes költségeit mind a franciák, mind pedig a németek szerint jelenleg lehetetlen előre és pontosan megállapítani. A mi, majdan keletkező atomhulladékunkat a hírek szerint az oroszok állítólag szerződésben(szóban?) vállalták, hogy elhelyezik majd saját atomhulladék temetőjükben, méltányos összegért.Jelenleg végleges tároló ott sem ismert. 2014-ig a 14 atomenergiát felhasználó EU tagállamnak részletes tervdokumentációt kellett(volna) benyújtania Brüsszelnek a végleges atomtemetőikről. Nem a köztes pihentetőkről. (Ma 27 EU tagállam törvényben tiltotta meg az atomerőművek jövőbeni tervezését és építését.) Mivel az ENSZ és az EU is magáévá tették azt a nézetet, hogy az egyes országok nem jelenthetik, ki hogy a nemzeti szuverenitásuk szerves része, hogy egyedül ők dönthetnek mit, mennyit és hova dugnak el, kérdéses, hogy az oroszokkal történt szerződés ezen passzusát hogyan tudja majd a jövő generációja realizálni. Légi úton való fűtőelem szállításra egyszeri alkalmi engedélyt kaptunk egy éve. Kérdéses azonban, hogy mit hoz a jövő a geopolitikai játszmák forgatókönyveiben, négy-öt évenkénti kormány és hatalomváltásaiban? Mi a biztosíték arra, hogy a 2-3 országon át szállítandó fűtő- és kiégett elemekre, az elkövetkező 60 évben mindenkor időben megadják a hozzájárulásukat az illetékesek? Az eddig felhozott rizikók, még mindig csak a jéghegy csúcsát képezik.


Chiovini György | 2017. márc. 17.

Zoárd hozzászólásában a szellőzést említette. Egyre több új lakás épül. Mit lehet tudni arról, hogy ezekben milyen szellőzést alakítanak ki?


Zoárd | 2017. márc. 17.

A mi területünktől távol esik a villamos energiatermelési koncepció, de nem tudok a következők mellett elmenni: Rövid távú cselekvési program: Első a sorban a megújulók használata. Ez ugyan szép, de a napi szabályozás minden tekintetben éppen ellen megy ennek! Akkor, hogy is értelmezzem ezt? Továbbra is kiemelten preferált az atomenergiával termelt villamos energia. Sokáig híve voltam az atomenergiának. Viszont döbbentem látom azokat a próbálkozásokat, hogy a megszüntetendő atomerőműveket hogyan próbálják környezet kímélően eltakarítani! Olyan horribilis összegek merülnek fel, hogy azt józanésszel felfogni se lehet! És ezek az összegek csak 50-100 évre biztosítják a szennyező anyag biztonságos elhelyezését. Pedig több ezer évre kellene ezeket biztonságosan elhelyezni! A világ még csak most kezd szembesülni ezzel a problémával. Pedig már láthatjuk a probléma elképesztő nagyságát! Azaz szerény véleményem, hogy az atomenergia óriási zsákutca, a jövő nemzedékek részére elképesztő költségeket terhel, olyan ez, mint egy alattomos alvó atombomba, ami csak szép lassan mérgezi meg a környezetét. A koncepció megemlíti a „;virtuális erőművek”;-et –; az utolsó sorban, mint ami van, meg kell említeni, de hátha észre se vesszük. Ennek kellett volna lenni a kompetencia sorban az elsőnek. Ennek a fejlesztése folyik sok előrelátó országokban a legnagyobb ütemben. Ez jelenti azt, hogy a villamosenergia termelés decentralizált és „;okos”; legyen. Azaz bekapcsolható legyen a sok kis napelempark és egyéb lokális villamosenergia termelő egység, valamint a fogyasztás is minél jobban illeszthető legyen a termeléshez.


Zoárd | 2017. márc. 17.

Természetes szellőzés vajon mennyiben segíti az energia tudatosságot? Beleolvastam az anyagba és sajnos valóban szó szerint benne van (91. oldal, ha valakit érdekel). A természetes szellőzés komfort és energiapazarló voltát sajnálatos módon a TNM rendelet is rosszul kezeli. Azaz azt feltételezi, hogy a természetes –; ablaknyitogatással végrehajtott szellőzés –; ugyan azt a légáramot fogja biztosítani, mint egy mesterséges szellőzés. Azaz a TNM rendelet nem ösztönöz egy értelmes a komfortot és az energia hatékonyságot is biztosító szellőzés kialakítására. Ez ugyan olyan hibás gondolat, mint az, hogy a segédenergia fogyasztás mértéke alapterület függő és nem veszi figyelembe, hogy az adott épület fűtési igénye mekkora. Így jön ki, hogy jól hőszigetelt házaknál a fűtési segédenergia több mint maga a fűtési igény, ami teljesen abszurd. A távhő szolgáltatás kilátásaival is vannak kétségeim. Ha valóban az 1/5-re (1/10-re??) csökkentjük az épületek hőenergia igényét, akkor az azt jelenti, hogy 5-ször (10-szer) akkora területen kell biztosítani ugyan annyi hőenerigát. A távhő jelenleg is lényegesen drágább, mint a lokális hőenergia termelés. Szerintem csak ott van értelme, ahol valamilyen "ingyen" hulladékhő van jelen, de még ott is fennál a veszélye annak, hogy a hálózat fenntartása drágább, mint ha lokálisan termelnénk hőenergiát.

Facebook-hozzászólásmodul