e-gépész online szaklap

A természetes szelekcióról - jogi rovatunk útjára indul

2009. november 30. | e-gépész | |  2 |

Sokan ódzkodunk az ügyvédektől - például én is -, ha lehet, inkább messziről kerüljük őket. De van, amikor nem lehet, és a szükséghelyzetektől eltekintve is többször jó lenne, ha szakvéleményt kérhetnénk tőlük. Szaklapunk most sorozatot indít az építőiparban, épületgépészetben leginkább életszerű helyzetek bemutatására. Névtelen (kérésre egyedileg nevesíthető) jogászunk minden kérdésre őszintén és díjmentesen válaszol.

Engedtessék meg nekem az első cikkecske előtt egy rövid felvezetéssel kirukkolnom, melynek címe: Átvágások a legegyszerűbbtől a nemfizetésig. Íme, egy példa a legegyszerűbb átvágási kísérletre, ami e-mailen érkezett hozzám:

Jó napot,
Én vagyok, Frank Morgan, dolgozom, a számviteli osztály a Pénzügyminisztérium háza itt Európában. Láttam a kapcsolatot az én privát keresés során az információs központ, szeretném azt hinni, hogy akkor nagyon őszinte, elkötelezett és képes segítő ebben a vállalkozásban.
Az ennek alapján, hogy én vagyok a kapcsolatot, hogy álljon a következő-e rokon a késő ügyfél a pénzügyminiszter House úgy, hogy a teljes összege $ 12.5million (tizenkétmillió ötszázezer Egyesült Államok dollár) jelenik meg és fizetett Önnek, mint a kedvezményezett és a next-of-rokon az elhunyt.
Minden dokumentumot, és annak igazolását, hogy lehetővé tegye Önnek a pénzeszközök gondosan kidolgozott mint már biztosított a különböző hivatalok érintett zökkenőmentes átadását az alap az Ön számára.
Ha ez a javaslat megfelel Önnek, kérem, válaszoljon nekem a következő információkat.
-Teljes nevét
-TELEPHONE/FAX SZÁM -
Cím -
Életkor szerint
-Sex -
-Foglalkozás -
Azt várom a sürgős választ, minden jót, és Isten áldja meg.
Üdvözlettel:
Frank Morgan

Nem is ezzel a levéllel van a probléma, mert ez inkább elszórakoztat minket, mintsem komoly kárt okozna. De vannak bizony komolyabb, életszerűbb kísérletek is, amit kellő tapasztalat, ösztön híján (nem születtünk mindannyian minden hájjal megkent üzletembernek) nehéz kikerülni. Ezért fontos egy őszinte, jó ügyvéd.

Lássuk az első témánkat.

Követelés behajtásának menete

Első lépésben meg kell várni, amíg a követelés lejárttá nem válik, vagyis a teljesítési határidőnek megjelölt dátum elmúlik. Fontos, hogy ha a számlán a teljesítési határidőt nem egy konkrét dátumként határoztuk meg, hanem azt írtuk rá, hogy például 30 nap, akkor, ha nem munkanapra esik a lejárat, a követelés a következő munkanapon válik esedékessé.

Miután lejárt a követelés, és az adós még nem fizetett, várjunk néhány napot, mivel a jog szereti, ha a jogelveket, például a joggal való visszaélés és az együttműködés elvét betartják a jogalanyok. Tartós jogviszonyban nem szerencsés bíróság elé vinni az ügyet egynapos lejárt számla miatt. A bíróság ilyenkor jó eséllyel a fenti elvek megsértésére hivatkozva elutasítja az egyébként jogos fizetés iránti kérelmet.

Fontos, hogy lejárat után tűzzünk egy párnapos, esetleg -hetes póthatáridőt, így a bíróság látni fogja, hogy mindent elvárhatót megtettünk, az együttműködési kötelezettség megsértésére és joggal való visszaélésre ezután nem lehet hivatkozni.

(A szerkesztő megjegyzése: az építőiparban sajnos bevett szokás, hogy a lejárat után legkorábban 60 nappal kezd foglalkozni az üggyel a számlakibocsátó, ezt bele kell venni a reális számításba.)

Ha a póthatáridő is eredménytelenül telik el, első körben legjobb lehetőség a fizetési meghagyás kibocsátása. Ennek több előnye is van a hagyományos bírósági eljárással szemben. Az egyik előny, hogy a követelt összeg 3 százaléka csak az illeték, szemben a bírósági eljárás 6 százalékával. A másik előny az egyszerűség és gyorsaság. A fizetési meghagyásban leírjuk, hogy ki tartozik, és valószínűsítjük a jogcímet is. Ezután el kell küldeni bármelyik illetékes helyi bíróságnak, aki a másik fél meghallgatása nélkül 30 napon belül továbbítja az adósnak. Az adósnak 15 nap áll rendelkezésére, hogy „ellentmondjon”. Ha nem válaszol semmit, vagy a határidőn túl teszi, és nem tudja kimenteni magát, esetleg elismeri a követelés jogosságát, akkor a meghagyás jogerőre emelkedik, és a követelés végrehajthatóvá válik. Ha viszont ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul, és az illetéket ki kell egészíteni a peres eljárás összegére (6%).

A pernek többféle kimenetele is lehet. A tartozás behajtására tekintettel csak az a verzió érdekes, amikor a jogosultnak adnak jogerősen igazat. Ezután a végrehajtási eljárás kezdődik. Ha per nem volt, hanem az előzőleg ismertetett fizetési meghagyás emelkedik jogerőre, akkor a végrehajtás megindítását nekünk, a végrehajtási lap kitöltésével kell kezdeményeznünk. Ha a végrehajtás cég ellen történik, akkor megfelelő vagyon esetén a bírósági végrehajtó jó esetben be tudja hajtani a tartozást. Ha a cégnek nincs lefoglalható vagyona, vagy az nem fedezi a tartozás egészét, a cégbíróság általában a hitelező kérelmére felszámoló kinevezésével elindítja a felszámolási eljárást. Szerencsés esetben a felszámolás során a tartozás kiegyenlítésre kerül. Ha mégsem, akkor az adósság behajtása véget ér, és veszteségként kell leírni. Kivételes esetekben a vezető tisztségviselők ellen büntető-feljelentést lehet tenni, ha alapos a gyanú, hogy a tartozás kiegyenlítési alapját Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon elvonták.

Összefoglalva, ideális esetben legkésőbb a számla lejárta utáni kb. 1-2 hónappal már hozzá lehet jutni a pénzhez. Ha perré alakul az eljárás, az ügy bonyolultságától függ, mennyi idő kell a jogerős ítélet meghozatalához. Ez évekbe is beletelhet. Mindenképpen ajánlatos peren kívül megegyezni, még akkor is, ha a követelés kisebb részéről előreláthatólag le kell mondani.

Mindenképp érdemes a cég fizetőképességéről információt szerezni, mielőtt per vagy végrehajtás lesz az ügyből. A per- és végrehajtási költségeket ugyanis a kérelmező előlegezi, ezért nem mindegy, hogy egy teljesen fizetésképtelen céggel szemben van-e értelme tovább növelni a saját költségeinket. Az adott cégre vonatkozó minden információ nyilvános a cégbíróságon. Különböző cégformák tagjai különböző mértékben vállalják a cég tartozásáért a felelősséget. Jó tudni, hogy a bt. beltagja korlátlanul felel, a kültag a vagyoni betétje mértékéig. A kft. tagjai a törzsbetéteik mértékéig, míg a részvénytársasági tagok nem felelnek.

A fizetési meghagyás és a végrehajtási lap kitöltéséhez mindenképpen ajánlatos ügyvéd segítségét igénybe venni, hiszen ezek a dokumentumok többször visszautalnak különböző törvényekre, így a Polgári Perrendtartásra, a Végrehajtási Törvényre, és az Illetéktörvényre. Hibásan kitöltött dokumentumok nemcsak az eljárást húzhatják el, de némely esetben meg is szüntethetik azt. Ha a követelés behajtása polgári vagy büntető perré alakul, saját jól felfogott érdekünkben ügyvéd meghatalmazása több mint ajánlatos.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


ügyvéd | 2009. júl. 13.

Kedves Levélíró! Először is tisztázni kell, hogy az Önök cége kivel áll szerződéses kapcsolatban. Ha jól vettem ki az írásából a kapcsolati rendszer valahogy így néz ki: Önök - generál kivitelező - önkormányzat - NFÜ. Mindenki csak attól követelheti a teljesítést akivel szerződésben áll, ez Önök esetében a generál kivitelező, illetve az önkormányzat. Ismerni kellene még a szerződés pontos részleteit, hogy tanácsot tudjak adni. Például az Önkormányzat részéről a kifizetés milyen feltételekhez volt kötve? Ha a szerződésnek része az, hogy az önkormányzat csak akkor teljesít ha nekik is fizetett az NFÜ, e feltétel teljesülésének hiányában nem lehet még követelni a pénzt. Az NFÜ-nek a pályázat kiírásakor pontosan meg kell határozni a pályázati feltételeket, azokat a dokumentumokat meg kell neveznie amelyekre a pályázat elbírálásakor szükség van. Ezeket utólag nem lehet egyoldalúan módosítani. Hiánypótlásra nem kérhet újabb és újabb dokumentumokat az önkormányzattól. Ha nyilvánvalóan az eljárás elhúzására törekednek, akkor az önkormányzat helyében jogászi segítséggel figyelmeztetném az NFÜ-t, illetve felszólítanám a szerződés azonnali megkötésére. Perelni ebben az ügyszakban nem érdemes, biztos vagyok benne, hogy ügyvédi közbenjárás (felszólítás) hatásosabb és gyorsabb. Ha bebizonyosodik, hogy az NFÜ nem jogszerűen járt el, akkor mindazok, akiknek ebből összegszerű káruk keletkezett kártérítést követelhetnek. Nem világos, hogy az NFÜ milyen hiánypótlásokat kér, hiszen mint már írja a pályázatot az önkormányzat elnyerte. Hiánypótlást a pályázat tartalmával kapcsolatban szokás kérni, nem pedig egy megnyert pályázat után és közvetlenül a szerződéskötés előtt. Nevemet - elnézést kérek érte - azért nem írom ki, mert ez nem a reklám helye, de szükség esetén a szerkesztőségen keresztül megtalál, vagy ezen a fórumon a továbbiakban is állok rendelkezésére.


Nagy Gábor | 2009. júl. 8.

Tisztelt jogi tanácsadó! Sajnos a cégemmel megtörtént eset információim szerint tömegesnek mondható! Egy település Önkormányzatának már több tervezési munkát elvégeztünk a korábbi években. 2008. év végén ez az önkormányzat pályázott egy intézményének (iskola-óvoda) korszerűsítésére, amelyhez jelképes összegért az előkészítő anyagot elkészítettük. Az önkormányzat eredményesen pályázott, a korszerűsítéshez szükséges támogatást az NFÜ megadta, közzétette. Az önkormányzat megrendelte a kivitelezési tervek elkészítését,amelyet generál tervezőként egy építész kolégánk szerződött le, cégem vele szerződött az épületgépészeti tervfejezet elkészítésére. A terveket elkészítettük, dokumentáltuk és 2009. januárjában leszállítottunk. Az Önkormányzat a teljesítést leigazolta, a szerződésnek megfelelően számlánkat 30 napos fizetési határidővel ugyancsak átadtuk február hónapban. Az Önkormányzat (fokozottan hátrányos térségben) csak a beruházási számla megnyitásakor tud fizetni, a támogatási szerződést azonban az NFÜ újabb és újabb hiánypótlási igények támasztásával a mai napig se írta alá. Egyértelműen látszik, hogy az állami szervezet büntetlenül akár évekig is eljátszhatja ezt hiánypótlásosdit, közben a beruházás is lassan ellehetetlenül (ÁFA növekedés, Ft-árfolyam romlás stb.) Esélyeink arra, hogy a befektetett munka mellett az általunk finanszírozott ÁFA és jelentős dokumentálási költség megtérüljön, egyre haloványabb. Az Önkormányzat fizetésképtelenség határán egyensúlyoz, az építész magánszemély, Maga is kárvallott, etikátlan és értelmetlen lenne ellene akár fizetési meghagyást benyújtani. Cégem egy kis cég, melynek a ki nem fizetett összeg éves árbevételének közel 20 %-át jelenti. Ugyan mit tehetünk?

Facebook-hozzászólásmodul