e-gépész online szaklap

Fal-, mennyezetfűtés, -hűtés nedves rendszerrel

2010. július 12. | támogatott cikk | |  1 |

Az Uponor mint a világ egyik meghatározó többrétegű és PEX csőrendszer-gyártója és -fejlesztője, ismét egy újdonsággal jelent meg a piacon. Komplett megoldást kínál a nedves rendszerű fal-, mennyezetfűtési, -hűtési igények kielégítésére.

Ebben az esetben egy új termék megjelenésénél azért jóval többről van szó, ezért vizsgáljuk meg alaposabban egy kicsit a témát, illetve annak hátterét.

A fal- és mennyezetfűtések, -hűtések iránti kereslet növekedését az épületgépészeti szakmában dolgozók mindannyian érzékelhetik, de mi is áll ennek a hátterében? A divat, hóbort, vagy az új technikai dolgok iránti érdeklődés? Bizonyára ezen és egyéb más szempontok is játszanak némi szerepet a döntéshozatalban, azonban mi két fő érvrendszerre vezetjük vissza a sugárzó fűtések, hűtések iránti megnövekedett érdeklődést. Az első a magasabb és magasabb komfort iránt növekvő igény, a második pedig a hatékony energiafelhasználásra való fokozott törekvés.

A felületfűtési és -hűtési megoldások alkalmazásával olyan eredményekhez jutunk, amelynek következtében kedvezőbb a poreloszlás (a tévhitekkel ellentétben a padlófűtések esetében is!), kevesebb az allergiás megbetegedésekre való hajlam, kisebb légsebességek jellemzik, nincs huzatérzet, nincs zajhatás, nem látható a berendezés, meleg, illetve, kellemesen hűvös felületek vesznek bennünket körül, és még nagyon sokáig lehetne folytatni az előnyök felsorolását a hagyományos konvekciós megoldásokkal szemben. Ezen tulajdonságok alapvetően az emberek jobb komfortérzetét szolgálják, így ez a csoport lehet az egyik fő oka ezen megoldások növekvő népszerűsödésének.

Ezen rendszerek további jellemzője az is, hogy mivel nagy kiterjedésű temperált felületek vesznek bennünket körül, így a hőcsere jelentős része az ember testfelülete és a környező felületek közt sugárzással megy végbe. Ezért a konvektív módon elért azonos hőmérsékleti komfortérzetet (operatív hőmérséklet) sugárzó fűtések esetében alacsonyabb belső levegőhőmérséklettel érjük el. Így téli esetben ez a jelentős részt kitevő filtrációs (légcserével történő) veszteségek csökkenését jelenti.

További fontos tulajdonsága ezen rendszereknek, hogy télen relatív alacsony előremenő hőmérséklettel tudunk fűteni, nyáron pedig relatív magas hőmérséklettel hűteni. Ez további energia-megtakarításhoz vezet, és tökéletesen illeszkedik az új alternatív energiatermelőkkel történő kapcsolódáshoz. Kondenzációs kazánok esetében lehetővé teszi a teljes fűtési idényben való kondenzációs üzemmódot, elérve így a legnagyobb hatásfokot, de hőszivattyúk alkalmazása esetében is alapvető meghatározója az egész évben magas COP (hatásfok) elérésének, vagy akár ideális alapot teremt egyéb más alternatív energiaforrás, például termálvízzel való fűtési megoldáshoz való kapcsolódáshoz. De ha a nyári hűtés esetére gondolunk, akkor nagymértékű megtakarítást jelenthet a passzív (kompresszormunka nélküli) hűtési üzemmód is, mely a hűtési időszak nagy részét lefedheti. Ezen tulajdonságai miatt a hatékony energiafelhasználású rendszerek alappillérét képezi.

Hazánk lakóházainak nagy többségére a hagyományos építési megoldások a jellemzők, azaz téglából vagy egyéb falazóanyagból készülnek, melyeket általában nedves vakolattal látnak el. Ezen felhasználási területhez kínál az Uponor nedves fal-, mennyezetfűtési, -hűtési rendszere egy ideális megoldást, melynek alapját a padlófűtési felújításokból korábban ismert 9,9x1,1 mm-es PE-Xa csővezeték adja. A rendszer másik fontos eleme a 2,5 m-es szálakban kapható bepattintós sín, melynek hátlapja öntapadós kivitelben készül, így annak felrögzítése rendkívül egyszerű módon végezhető. Mielőtt a csőfektetést megkezdjük, a felület porózusságának függvényében extra rögzítéseket javasolunk elhelyezni (például dübellel vagy belövőszeggel). A rendszer komplett megoldásként egyéb további elemekkel, azaz szűkített T-idomokkal, toldóidomokkal, szűkítőidomokkal, csavarzattal, csővezető ívekkel stb. is rendelkezik, felkészülve minden lehetséges kihívásra.

A jó, rugalmas falfűtés jellemzője, hogy lehetőleg minél kisebb építési magassággal rendelkezzen, így a hőtehetetlensége is kisebb, a reakcióideje viszont gyorsabb lesz. További előnyt jelent, hogy a rendszer több típusú vakolathoz is rendelkezik műszaki adatokkal, hőleadást méretező diagramokkal, rétegendi és egyéb javaslatokkal.

A fal-, mennyezetfűtési, -hűtési körök kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a kialakítandó körök hosszára. A 9,9×1,1 mm-es PE-Xa csővezeték bár rendkívül jó csőérdességi tényezővel rendelkezik, túl hosszú körök esetén a nagy nyomásesések miatt nem fog jól működni a rendszer. Általában minden szerelőkolléga az első kérdések közt teszi fel, hogy milyen hosszúságú köröket lehet ezzel a vékony csővezetékkel alkalmazni? A helyes válasz erre természetesen az, hogy ez a tömegáramtól függ, amelynek elsődleges befolyásolója pedig a mező által leadandó teljesítmény, illetve az alkalmazott hőfoklépcső. Tömegáram tekintetében 50% eltérés van egy 16/18 °C-on és egy 16/19 °C-on működtetett felülethűtési rendszer közt, pedig a közepes közeghőmérséklet eltérése csak 0,5 °C. Ez a nyomásesésnél, azaz a szivattyú emelőmagasságának megválasztásakor még jelentősebb különbséget okoz. Ezért az ilyen rendszerek esetében kiemelkedő hangsúlyt kap a tervezés fontossága. A slágernek tekinthető szerelői kérdést azonban nem kikerülve, ha a szokásos hőfoklépcsőkkel és értékekkel dolgozunk, akkor a 40-50 m-nél hosszabbra adódó 9,9×1,1 mm-es körök esetét célszerű felülvizsgálni.

A rendszer egyik szinte „standard”-nak mondható jellemzője, hogy a csővezetéket az esetek nagyon nagy többségében 10 cm-es osztással fektetjük le. Így az előzőkből egyszerűen megállapítható, hogy amennyiben az osztó-gyűjtőt sikerült a mezők közelében elhelyezni, akkor egy körrel 4-5 m²-nyi felületet tudunk lefedni. Ha minden mező 9,9×1,1 mm-es csővezetékét közvetlenül az osztóhoz csatlakoztatjuk, akkor már egy családi ház vagy egy társasházi lakás esetén is nagyon nagy körszámokhoz (akár 40-50 kör) jutunk. Ezért az Uponor nedves fal-, mennyezetfűtési, -hűtési rendszere egy előnyös megoldásként javasolja, hogy az osztótól egy 20 mm-es Tichelmann alapvezetékkel induljunk el, melyre felfűzhető 3-4 db vékony csővel kialakított, azonos nagyságú kör. Így sikerül a nagy körszámokat, a sok párhuzamos hozzávezetést és ezek nagy nyomáseséseit redukálni. Ezt a kialakítást teszik lehetővé a 20-9,9-20 mm-es Q&E kötéstechnikájú T-idomok, továbbá az utolsó körnél alkalmazandó 20-9,9 mm-es szűkítőidomok.

A leadható teljesítményeket pedig a különböző vakolattípusokra, illetve osztásra, hőfoklépcsőre előkészített diagramokból határozhatjuk meg, melyek segítségével a számtalan variáció közül az adott épülethez optimalizálhatjuk rendszerünket.

Az ilyen részletes műszaki dokumentáció szintén fontos megkülönböztetés az elemek sokaságának vásárlási lehetőségéből álló és egy komplett, átgondolt rendszer között.

Egy jó felületfűtési, -hűtési rendszer kialakításánál, tervezésénél gondolni kell a szabályozásra is. Mivel ezt a kérdést egy külön cikkben lehetne megfelelően részletezni, azért általánosságban annyi elmondható, hogy ezen esetekben mindenféleképpen a helyiségenkénti szabályozásra kell gondolni. A régebben a sugárzó fűtéseknél Magyarországon elterjedt szivattyúindító központi termosztát itt nem jöhet szóba. Hűtés esetén további figyelmet kell fordítani a harmatponti alatti felületi hőmérsékletek elkerülésére, melyet vagy a hűtési előremenő hőmérséklet emelésével, vagy a hűtés lezárásával és a felület visszamelegedésével lehet elkerülni. Az Uponor nedves rendszerű fal-, mennyezetfűtési, -hűtési megoldásához mindkét szabályozási koncepció elérhető, sőt opcionálisan rádiós és vezetékes kivitelben is.

Remélhetőleg ezen korszerű rendszerek elterjedésével sikerül az energiafelhasználást csökkenésével egyidejűleg a felhasználók elégedettségét, illetve szakmánk rangját emelni.

A cikk eredetileg a Magyar Installateur szaklapban jelent meg.

További információ: Falfűtés és falhűtés

Uponor

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Pallós Levente | 2010. jún. 30.

Érdekelne, hogy mennyi a relatív páratartalom a lakásban 35°C külső hőmérsékletnél 40% relatív páratartalomnál!

Facebook-hozzászólásmodul