e-gépész online szaklap

Fordulat az európai földgáz piacon

2010. augusztus 18. | Szilágyi Zsombor | |  0 |

2008-ról 2009-re a világ olaj-felhasználása közel 2%-kal, földgázfogyasztása pedig 2,6%-kal csökkent. A válság talán egyetlen pozitív hatása a kőolaj és a földgáz árának csökkenése volt 2009-ben. Ennek okát a fogyasztáscsökkenés és a készletek gyors növekedése miatti túlkínálatban, illetve a nyersanyagtőzsdéken a pénztőke óvatosabb jelenlétében látják.

A világ földgáz fogyasztásának „fekete éve: 2009”

A jelenlegi gazdasági válság az Egyesült Államokban indult el, hitelezési válságként, majd terjedt tovább a gazdaság minden területére, illetve a világ további országaira. Az egyes országok sorra GDP csökkenést mutattak, a termelés és a fogyasztás drasztikusan csökkent. (A szuper gyorsan fejlődő BIRC országok – Brazília, India, Oroszország, Kína – Oroszországot kivéve még mindig bőven pozitív GDP változást produkáltak.)

2009 végén már pozitív jelek is megjelentek a világ gazdaságában: az USA-ban újra indult az ingatlan hitelezés, a GDP lejtmenete lelassult, megállt.

Az EU földgáz fogyasztása 2008-ban 566 Md m3 volt. Ebből Oroszországból érkezett 124 milliárd, Algériából 33 milliárd és LNG formájában a világ szinte valamennyi termelőjétől 47 milliárd m3. 2009-ben a fogyasztás mintegy 32 milliárd m3-rel csökkent, 534 milliárd m3-re, azzal együtt, hogy a 2009 januári orosz gázszállítási kiesés miatt a nyár során minden európai föld alatti és LNG tárolót teletöltöttek.

Magyarország sem kivétel az európai országok energia felhasználási tendenciáiból. A 2008. évi 13,1 milliárd m3-es fogyasztás 2009-re 11,5 milliárdra csökkent. A csökkenésben a legnagyobb részt a gáztüzelésű villamos erőművek fogyasztásának visszaesése okozta, de az ipari felhasználás is közel 20 %-kal esett vissza. A lakossági gázfogyasztásban komoly visszaesés nem jelentkezett, a takarékosság mellett a szén, fatüzelés erősödő tendenciája okozott 5 %-on belüli gázfogyasztás csökkenést.

A földgáz fogyasztás eseményeitől gyakorlatilag függetlenül a földgáz készletek kutatása nagy erővel folyik az egész világon. A 2000. évi 171 ezer milliárd m3-es készletszint 2010-re 180 ezer milliárd m3-re nőtt. Továbbra is Oroszország rendelkezik a legnagyobb konvencionális földgázmezőkben lévő készlettel. Előretört a nem konvencionális készletek kutatása és termelésbe állítása, elsősorban az USA-ban.

Az Európai Unió 2020-ig 20 %-kal akarja csökkenteni az összes energia fogyasztást, első sorban az energia átalakítások hatékonyságának emelésével. Ugyanakkor a földgáz felhasználás 15 %-os emelkedésével számol a következő 10 évben. 2020-ig a megújuló energiahordozók felhasználásának 20 %-ra emelését tűzték ki, amihez némi kétséget fűzhetünk. Marad az újra meglendülő gazdaság energia igénye kielégítésére a földgáz, a kőolaj, és az újra előtérbe kerülő nukleáris energiahordozó, bár ez utóbbi mérhető eredménye 2020-ban még nem lesz jelentős. (Magyarországon is 2020-ig csak nagyon óvatos becslések alapján léphet be új atomerőművi blokk a termelésbe.)

Az Egyesült Államok törekszik az önellátásra

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb földgáz termelője és fogyasztója is. Az amerikai földgáz felhasználás tendenciái vagy hatása előbb-utóbb megjelennek a világ minden országában. Az utóbbi években Amerikában dinamikusan nőtt a termelés és a felhasználás is, a gazdasági válság kis mértékben (2008-ról 2009-re -2,3 %-kal) érintette ezt az energiahordozót.

Az Egyesült Államok földgázforgalma
milliárd m3

Forrás: Annual Energy Outlook 2010

Az import csővezetéken Kanadából és Mexikóból, az LNG a világ számtalan pontjáról érkezik.
A Gazprom is szeretne részesedni a világ – és közte az USA - LNG forgalmából, épül is LNG terminál Oroszországban, az Északi-Tenger partján.

Az USA csökkenő importját a nagy erővel és eredménnyel folyó nem konvencionális készlet kutatás, és termelés alapozza meg. A gázpalában lévő földgázt az amerikai készletek 20-25 %-ra teszik. A készletbecslések és a fogyasztás prognózisa alapján az amerikaiak 2030 táján földgázból önellátást látnak lehetségesnek, a fogyasztás mérsékelt növekedése mellett. Ebben nagy szerepet kap majd az Északi-Sark és Alaszka alatt található hatalmas, nem konvencionális földgáz készlet is.

Amerikában az import csökkenést az LNG vásárlások visszafogásával oldották meg. Ez a felszabadult évi mintegy 20 milliárd m3 nagyságrendű LNG a világ más részein, elsősorban Európában keres piacot.

Új földgáz források Európának

Számtalanszor olvashattunk már a tervezett nagy, kelet-nyugat irányú szállítóvezetékekről.
Az Északi Áramlat vezeték már épül, először a német piacra, majd távlatokban akár Nagy Britanniába is képes lesz orosz földgázt szállítani.

A Déli Áramlat gázvezeték építését a Gazprom kezdeményezte, előkészületei nagyon jól haladnak, a vezeték tervezett kapacitása is lassan elkel. A vezeték keresztezi a Fekete Tengert, ami néhány megoldandó technikai feladatot jelent. Ez a vezeték érinti Magyarországot, a hazai földgáz tárolási adottságokat kitűnően lehetne csatolni ehhez a szállító vezetékhez.

Az Európai Unió támogatja a Nabucco szállítóvezetéket, amely a közép-ázsiai térségből vagy Észak-Afrikából szállítana földgázt Baumgartenig. Kicsit nehéznek látszik egységes álláspontot kialakítani a földgáz forrást, a nyomvonalat, az egyes tranzit országokat megillető kvótákat, a finanszírozást illetően.

Biztosra vehetjük, hogy mindhárom nagy nemzetközi vezetékre szükség lesz, az európai növekvő földgáz igények fedezésére és a forrás diverzifikáció érdekében.

Az EU minden tengerparttal rendelkező országában üzemel, épül, vagy tervezik LNG terminál és kisebb-nagyobb tároló építését. Az LNG-t termelő országok száma gyorsan szaporodik, a szállító flotta is napról-napra nő. Az LNG a világ minden energia tőzsdéjén jelen van, enyhe túlkínálat tapasztalható. Az LNG nagyjából a termelő országtól függetlenül jelenik meg a piacon, a tankhajó rakománya a betöltéstől a lefejtésig akár tízszer is gazdát cserél, tehát azt mondhatjuk, hogy az árunak nincs forrás kockázata. Ára Európában valamivel a csővezetéken szállított gáz ára felett van.

Európában is vannak nem konvencionális készletek. Ezt a készletet ma mintegy 5 ezer milliárd m3-re teszik. A változatos formában megjelenő készletek közül a pala kőzetben, a széntelepek kísérő rétegeiben található gázok kitermelése a közelebbi jövőben, a kristályos kőzetekben találhatóké később várható.

Oroszország és az európai gázigények

Oroszországban van a világ legnagyobb konvencionális földgáz készlete. A 48 000 milliárd m3-es ipari készlet azonban még beláthatatlan további készlettel gyarapodhat, ha Oroszországnak az Uraltól keletre eső területein is olyan részletezettségű geológiai és geofizikai kutatási eredmények lesznek, mint az európai részeken.

Az Északi –Tenger térsége adja ma az orosz gáztermelés nagyobb hányadát. A térségből több, mint 4000 km hosszú szállítóvezeték rendszeren ér el a gáz az EU tagországok határára. A földgáz fogyasztáshoz közeli készletek erősen kiapadóban vannak, egyre távolabbról és egyre drágábban lehet a gázt termelni és szállítani az orosz belföldi fogyasztóknak és exportra.

A Gazprom a volt FÁK országokkal (Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán) sorra köti a hosszú távú földgáz vásárlási szerződéseket, és minden exportálható földgáz mennyiséget felvásárol. Ezeknek az országoknak nem is nagyon marad más export lehetősége, a szállítási infrastruktúra szegénysége miatt. Ezek a közép-ázsiai szállítások éppen kiegészítik a Gazprom saját termelésű mennyiségeit, amíg újabb északi-tengeri mezőket nem tud termelésbe állítani.

Orosz gáztermelés és belföldi fogyasztás
milliárd m3

Forrás: Világgazdaság, GasCon konferencia 2010

A Gazprom egyik gondja a belföldi fogyasztás. A belföldi gázellátás rendszere még az 1950-es években épült ki, és egyik fontos jellemzője volt, hogy olyan olcsó a gáz, hogy nem is nagyon kell mérni a fogyasztást. Ennek az a következménye, hogy a fogyasztás nehezen tervezhető, pazarló és erősen függ az időjárástól.
A következő gond az orosz belföldi fogyasztói árak szintje.


Forrás: GasCon konferencia 2010

Tervezi a Gazprom és az orosz kormány is a belföldi árak közelítését az export árakhoz, de az ország jelenlegi gazdasági helyzetében ez csak több lépcsőben, hosszabb távon képzelhető el.

2006-ban azt mondták, hogy 2011-re a belföldi átlagár felemelkedik 131 USD/ ezer m3 szintre, ma ezt későbbi időpontra látják lehetségesnek.

A fogyasztás mérése és a reális szintre emelt belföldi ár jelentős takarékossági programot indukálhat, és az így felszabaduló gázmennyiség exportálható.

A Gazprom harmadik gondja éppen a 2009.-ben lecsökkent földgáz exportár: a kieső árbevétel a folyó kapacitás bővítő beruházásokat (például a Stokman mező termelésbe állítását) időben eltolja.

Export, export, export

Ez lehet felírva a Gazprom nem látható zászlajára. Óvatos becslések szerint is Oroszország export bevételének mintegy 20 %-a származik a földgázból, a másik 20 % a kőolajból. A világgazdasági válság két oldalról érintette érzékenyen a Gazpromot: csökkent a földgáz felhasználás az export piacain, és csökkent a kőolaj, a kőolajtermékek tőzsdei ára, ami magával hozta az export földgáz árának zuhanását is. A gazdaságilag zilált Európában a földgáz export mennyiségének fenntartásához több érdeke is kötődik az oroszoknak (az egész orosz gazdaság elvárt deviza bevételén kívül):

- a Gazpromnak a földgáz termelési szint tartására hatalmas beruházásokra van szüksége: új mezők termelésbe állítása, új európai (és ázsiai) szállítóvezetékek építése, a meglévő infrastruktúra karbantartása és fejlesztése

- Az európai földgáz export bevételek ellentételezik a Gazprom belföldi értékesítésének veszteségeit

- Egy sor új (afrikai, dél-amerikai, közép amerikai, közép-keleti) földgáz termelő állam jelent meg az európai földgáz piacon, ugrásra készen a kieső orosz szállítások LNG-vel pótlására.

- A nagy európai földgáz termelőket (Hollandia, Norvégia, Egyesült Királyság) is érinti a fogyasztás csökkenés, ők is vissza akarják szerezni az előző években elért piaci pozícióikat.

- Az EU minden tagállama dolgozik az oroszoktól független források elérésén: új szállítóvezetékekkel, LNG terminálokkal, de a belföldi földgáz termelés is hoz új eredményeket.

A Gazprom ugyanakkor szembe találkozik az európai gáz tőzsdéken azokkal a promt és határidős árakkal, ami esetenként 20…30 %-al alacsonyabb, mint az orosz olajár indexálású ár. Ez a helyzet arra késztette a Gazpromot, hogy a legnagyobb európai vevőinek:

- adjon némi engedményt a hosszú távú szerződésekben rögzített ár formula szerinti aktuális árból: a német E.ON Ruhrgas, az olasz ENI és a francia GdF Suez a vásárlások mintegy 15 %-ra kapott árengedményt. Nem is biztos, hogy az ezzel elért megtakarítás összege az érdekes, hanem inkább az az eredmény, hogy engedményt sikerült elérni a viszonylag merev szerződéses kötelmekből. Pár százalékos árengedményt kapott a török Botas is, nem kizárt, hogy a Törökországot érintő új szállítóvezetékekkel kapcsolatos, oroszokat megértőbb álláspontért. (Van már előzménye ennek az engedménynek: a 2009. januári ukrán-orosz tranzit szállítási alku egyik eleme az a 10%-os árengedmény, amit Ukrajna az orosz importjára kapott, a tranzit szerződés aláírásáért cserébe.)

- a gazdasági válság miatt lecsökkent gázfelhasználás a Gazprom vásárlóit sorra a szokásos take-or-pay átvételi szint minimumára sodorta: az oroszok ebben a kötbérezési kérdésben is a legtöbb ország irányába rugalmasak voltak.

A Gazprom az európai export terveiről számokat is közöl:

a 2009. évi 140,2 Md m3-es exportot 2010.-re 160,8 Md m3-re, a 2011. évit 163,5 Md m3-re, a 2012. évit 170,9 Md m3-re tervezik. Ezeknek a számoknak nagy része szerződésekkel le van kötve, a bizonytalanság e számok körül csak az európai gazdasági fellendülés mértéke és időbeli üteme miatt van.

Az EU gázpiaci akarata és az orosz tervek

Az Európai Unió országaiban a földgáz szerepe az elsődleges energiahordozó felhasználásban erősen eltérő. Amíg a világ átlag 20% körül van, addig Európában 50 % körüli a földgáz részesedése. Az európai földgáz fogyasztás évi 500 milliárd m3 nagyságrendű, ebből a Gazprom szállítás 2009.-ben 140 milliárd m3 volt.
Az európai földgáz fogyasztás kb. 20 %-át az LNG szállítás adja. Az USA növekvő belföldi termelése, az ott is megjelenő gazdasági visszaesés legalább 20 Mdm3-el csökkentette az amerikai LNG importot. Ez a felszabadult mennyiség Európában akar piacot találni, és hatással van az európai földgáz tőzsdék áraira.
Földgáz túlkínálat van Európában, a tőzsdei árak nyomottak. Álljon itt egy példa:

2010. januárban az orosz, olajár indexálású földgáz ára az ukrán-magyar határon kb. 66 Ft/m3 volt. Ugyanekkor a baumgarteni (osztrák) tőzsdén 41 Ft/m3 áron lehetett gázt venni. A mértékadó brit NBP tőzsdei ár ekkor 36 Ft/m3 volt. Ezeknél a számoknál az árak arányát lássuk.

Azok az államok, amelyek a tengerparti fekvésük, vagy a sokoldalú nemzetközi szállítóvezeték kapcsolataik miatt szerencsésebb helyzetben vannak, ki is használják az előnyös adottságaikat. Ezekben az országokban az orosz gáz valódi versenyre kél a világ más forrásaival.

Az EU a 2009. januári szállítási kimaradás után egyre egységesebben szólal meg gáz ügyben. Az orosz szállításokkal kapcsolatban viszonylag egységesen igénylik, hogy:

- az olajár indexálású árazást váltsa fel európai földgáz tőzsdei árazás (talán van ebben egy kis szerepe annak is, hogy Oroszország a legnagyobb OPEC-en kívüli olaj exportáló azért hatással van az olaj árának alakulására is)

- a hosszú távú gáz szállítási szerződéseket váltsa fel a rövid távú (legfeljebb ötéves) szerződések rendszere.
Mindkét igény reális és az adott piaci helyzetben indokolt. Az európai egység azért már egy-két esetben megtört, mert például új, hosszú távú szállítási szerződések születtek 2009.-ben.

Az oroszok az EU igényeit megértik, de csak igen mérsékelten akarják elfogadni. A Gazprom előtt álló hatalmas beruházások (új mezők bekötése, új szállítóvezetékek, meglévő infrastruktúra rekonstrukciója) saját erőből nem finanszírozhatók, csak bankhitelből. A nyugat-európai bankok azonban csak hosszú távú szállítási szerződések esetén látják biztosítottnak a hitelek visszafizetését. Az álláspontok közelítésében éppen ezeknek a bankoknak lehet nagy szerepe a kormányok mellett: némi kis gázár engedmény, a hosszú távú szerződések feltételeinek részleges újra tárgyalása, take-or-pay rugalmas kezelése máris eredményezhet egy-két kedvezőbb bankhitel kondíciót.

Az árazási modell megváltoztatásának igénye sem vált ki teljes sikert az oroszoknál, különösen azért nem, mert a tőzsdei földgáz árak kilátásai több évre előre tekintve is alacsonyabbak, mint az olajár indexálású földgázé. Ezzel együtt vannak olyan információk, hogy az oroszok értékesítenek különböző földgáz tételeket az európai tőzsdéken, a hosszú távú szerződéseken kívül.

Magyarország helye az európai földgáz kereskedelemben

Beszerzés több forrásból

Magyarország az európai földgáz kereskedelemben nem számít nagyhatalomnak. Az évi 8…10 milliárd m3-es importunk már számon tartott tétel az oroszok európai exportjában. A magyar földgáz import tétel nem önálló kereskedelmi igényként jelenik meg, hanem az orosz import legnagyobb részét bonyolító E.ON (európai) cégcsoport egyik szeleteként. Az E.ON az európai gázpiaci súlyának megfelelő tárgyal a Gazprommal, és igyekszik a lehető legelőnyösebb szerződéseket kötni. Ugyanakkor hallhatjuk, hogy a magyar kormányok belföldi fogyasztói ár megállapító politikája miatt nem siet az E.ON a hazai földgáz igényeknek megfelelő szerződést kötni a Gazprommal, a 20105.-ben lejáró import szerződés pótlására.

Vásárol és hoz be ma is az E.ON Nyugat-Európából földgázt (GdF, Ruhrgas).

Éppen az orosz (olajár indexálású) földgáz ár és az európai tőzsdéken kialakult napi és határidős földgáz árak viszonya miatt több hazai földgáz kereskedő vásárolt földgázt kedvező áron a baumgarteni tőzsdén. Az eddig csak részben kihasznált osztrák-magyar határ keresztező szállítóvezeték kapacitása hirtelen kevés lett, és megjelent az „olcsó” gáz a hazai piacon.

A hazai gázellátás fontos eleme az itthon termelt földgáz, ami az ellátás biztonság második fontos eleme, a föld alatti tárolók után.

Több nemzetközi összekötés

A tőzsdei pillanatnyi előnyök akkor válthatók tartós üzleti értékké, ha a gáz szállításának nincsenek fizikai akadályai. Az EU is szorgalmazza, hogy a nemzetközi szállítóvezeték hálózat minél nagyobb kapacitással, minél több irányba, és oda-vissza szállításra alkalmas rendszerben épüljön meg. Nagy szükség lenne például egy nagy kapacitású szállítóvezetékre a Balti tengertől az Adriáig, ezzel a norvég gáz eljuthatna Közép- és Kelet Európába, vagy az észak-afrikai gáz Észak Európába.

A hazai Földgázszállító Zrt. is erős programot indított a nemzetközi összekötések építésére:

- Elkészült, és üzemel az új, Beregovo-Hajdúszoboszló szállítóvezeték.

- Elkészült, és a romániai szakasz befejezésére vár az új román-magyar összekötés, Makó-Arad térségében.

- 2011 végére elkészülhet a tervezés és kivitelezés alatt álló magyar-horvát összekötés, amely majd lehetőséget ad a horvát tengerparton épülő LNG terminálról földgáz behozatalára.

- Előrehaladott tárgyalások folynak szlovén-magyar szállítóvezeték összekötésre.

- A szlovák szállító társaság szorgalmazza a szlovák és a magyar szállítóvezeték rendszer újabb összekötését.

Mindegyik összekötés szükséges, és a hazai ellátás biztonságot növeli.
Az ideális helyzet akkor alakul ki, ha a magyar kereskedő a frankfurti, a baumgarteni tőzsdén vásárolt gázmennyisége akár több útvonalon is leszállítható a magyar fogyasztónak.

Hazai tárolási lehetőségek

Magyarország föld alatti tároló fejlesztési lehetőségei kitűnőek. A hazai fogyasztás szezonalitása és volumene alapján a hazai tárolók mobil kapacitása elégnek látszik. A stratégiai tároló további biztonságot nyújt az esetleges import szállítási fennakadás ellenére.

A további tárolási lehetőségeink a hazánkat érintő nagy tranzit szállítóvezetékekhez kapcsolhatók, erre a tárolókban szegényebb környező országok, de a Gazprom is igényt formál.

Hazai termelési lehetőségek

Sokszor volt már szó a hazai földgáz termelés kilátásairól. A hazai konvencionális, megkutatott földgáz készletek gyorsan fogynak, jelentős újabb készleteket az intenzív kutatások sem tudnak adni. Az ország nagy részén lévő üledékes kőzetek földgáz tartalmáról azt lehet mondani, már mindent tudunk. Ma még nem termelik a zalai és az alföldi nagy inert tartalmú földgáz készleteket, az inert tartalom leválasztásának magas költsége miatt. Ezek a készletek is arra várnak, hogy az import földgáz ára emelkedésével a kitermelés rentábilis legyen. Nagyon hasonló a helyzet az üledékes kőzetek alatt található alaphegységben rejlő, nem konvencionális földgáz készletekkel is. A készleteket hatalmasnak becsülik, a kitermelés technológiája ismert, a kitermelés költségei ma még többszörösen meghaladják a kitermelt gáz értékét.

2010 sok változást hozhat az európai földgáz piacokon, és hazánkban is. Mindenek előtt a gazdasági fellendülést várjuk, ennek következményeként nőhet a földgáz fogyasztás. Egyre inkább lehetőség a földgáz beszerzése különböző forrásokból, a piaci verseny az árakban is megjelenik. Környezetünkben nagyléptékű gázipari beruházások indulnak: szállítóvezetékek, föld alatti tárolók, LNG terminál; mindegyik az ellátás biztonságát szolgálja, és megnyitja a valódi piaci folyamatokat.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul