e-gépész online szaklap

Az Épületgépészeti Tagozat ügyrendje

2009. február 19. | e-gépész | |  1 |

Az MMK Épületgépészeti Tagozatának ügyrendje 2002-ben frissült utoljára, a legújabb változat most készül. Annak megjelenéséig közreadjuk a régit.

Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata
Ü G Y R E N D
2002. április 19-től

Az Épületgépészeti Tagozat
2002. április 19-i Küldöttgyűlésén
elfogadott Ügyrendje

A tagozati ügyrend a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény), a Magyar Mérnöki Kamara 2001. április 07-én elfogadott Alapszabálya, az Országos Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: OSzMSz), alapján és vonatkozó előírásainak figyelembevételével készült.

A tagozati ügyrend szövegét - a célszerű használat érdekében - a törvény, az Alapszabály és az OSZMSZ vonatkozó szövegével fejezetenként egybeszerkesztettük:

(T) betűjel és normál betűtípus a törvény szövege,
(A) betűjel és ferde betűtípus az alapszabály szövege,
(Sz) betűjel és vastag betűtípus az OSzMSz szövege.
(Ü) betűjel és arial betűtípus a tagozati ügyrend szövege

Az Alapszabály és az OSzMSz szerinti decimál számozást zárójelben közöljük.

TARTALOM

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2. A SZAKMAI TAGOZAT (3.8.1)
3. A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKMAI TAGOZATA
3.1 A szakmai tagozat neve:
3.2 A tagozat postai címe
3.3 A tagozat szakmai érdekeltségi területe
3.4 A tagozat illetékességi területe
3.5 A tagozat pecsétje
3.6 A tagozat szervezete
4. A TAGOZAT FELADATAI (A. 3.8.2)
5. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS
6. A TAGOZAT SZERVEZETE
6.1 A tagozati taggyűlés, küldöttgyűlés (A. 3.8.5)
6.2 A tagozat elnöke, elnöksége
6.3 A tagozat minősítő bizottsága (3.8.8)
6.4 A tagozat szakosztálya
6.5 A tagozat területi illetékességű szakcsoportjai
7. A TAGOZAT MÛKÖDÉSE (A.3.8.7)
8. A TAGOZATI TAGSÁG (A.3.8.11, A.3.8.12)
9. A SZAKMAI TAGOZAT TÁMOGATÓJA (7.1)
10. A TAGOZAT GAZDÁLKODÁSA (5.4)

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

(T) 2.§ (4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamos-energetikai, gázipari szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken ... szakmai tagozatokat hoz létre.
18.§ (1) A szakmai tagozatok létrehozásáról, működéséről és feladatairól az országos alapszabályban kell intézkedni. A tagozat első ülésén elnököt választ.
(2) A kamara tagja egyidejűleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet.
(3) A szakmai tagozat működését és feladatait érintő alapszabály-módosítás előtt ki kell kérni a szakmai tagozat véleményét.
(4) A szakmai tagozatok véleményezési és egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni köteles.
(5) Több érintett szakmai tagozat eltérő véleménye esetén az országos kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők a tagozatokkal történt egyeztetés és egyetértésük alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását.
(6) Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák nem térhetnek el.

2. A SZAKMAI TAGOZAT (3.8.1)
(A) a) A szakmai tagozat a közös szakterületi érdekeltségbe tartozó mérnökök országos szervezeti egysége.
b) A szakmai tagozat nem önálló jogi személy, közigazgatási határozatot önállóan nem hozhat.
c) A tagozat működésének felügyeletét és szakkérdéseken kívüli irányítását a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, illetve az elnökség megbízása alapján a kijelölt alelnök, illetve elnökségi tagok látják el.
d) A szakmai tagozat nyilvántartott tagsággal rendelkezik, amiből a taglétszám megállapítható.
e) Az a kamarai tag, aki egyidejűleg több szakmai tagozat tagja, meg kell jelölje az első helyen választott tagozatát.

3. (Ü) A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKMAI TAGOZATA (továbbiakban tagozat)

3.1 A szakmai tagozat neve:
Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata
Idegen nyelveken:
angolul: Chamber of Engineers Section of Building Engineering
németül: Ingenieur Kammer Sektion für Haustechnik
rövidítése: MMK-ÉgT

3.2 A tagozat postai címe
Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata,
1094 Budapest, Angyal u. 1-3.

3.3 A tagozat érdekeltségi körébe tartozó szakterületek
Az épületek és építmények
vízellátás,
csatornázás,
gázellátás,
közműcsatlakozás,
fűtés-és hőellátás,
szellőzés,
klímatizálás,
hűtés,
tűz elleni védelem
gépészeti tervezése,
valamint a felsorolt szakterületek mérnöki tevékenységei:
beruházás, fővállalkozás, projekt vezetés, műszaki ellenőrzés, építés-kivitelezés, építési-, ill. építőipari kutatás, fejlesztés, építésüggyel-, építéssel kapcsolatos oktatás, építésügyi minőségellenőrzés

3.4 A tagozat illetékességi területe
(Ü) Magyarország közigazgatási területe.

3.5 A tagozat pecsétje
(Ü) A tagozat pecsétje az országos kamara pecsétjének a tagozat nevével kiegészített változata.

3.6 A tagozat rész-szervezetei
(Ü) A tagozat rész-szervezetei:
- szakterület szerint a szakosztályok
- földrajzi illetékességi terület szerint a szakcsoportok

4. A TAGOZAT FELADATAI (3.8.2)

(A) A szakmai tagozatok feladata az országos kamara ezen alapszabályának 2. pontjában megfogalmazott, a tagozat szakterületét érintő feladatok ellátása:

a) a tervezői és szakértői jogosultság elbírálásához és a névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai véleményadás és a véleményadás ügyrendjének, valamint irányelveinek kidolgozása,

b) módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek kidolgozásának kezdeményezése,

c) a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési céloknak és azok tartalmának, a képesítési követelményeknek véleményezése,

d) közreműködés a - szakmai illetékességüket érintő - műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben,

e) közreműködés a mérnöki tervezői, illetve szakértői tevékenység minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,

f) közreműködés a szakterületet érintő, a mérnöki tevékenységek ajánlott díjszabásának a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeinek kidolgozásában,

g) közreműködés a fiatal mérnökök szakmai gyakorlati képzésének szervezésében, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket,

h) a mérnökök tájékoztatása a Mérnök Újságon keresztül,


i) együttműködés szakmai kérdésekben a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel, más kamarákkal,

j) közreműködés a tagozat szakterületeit érintő - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló - előterjesztések esetében a kamara véleményének kialakításában, különösen a jogosultságokkal kapcsolatos jogszabályok esetében,

k) közreműködés a végzős egyetemi és főiskolai hallgatók részére diplomadíjak kitűzésében, odaítélésében,

l) tervpályázatokhoz bíráló bizottsági tagok delegálása,

m) figyelemmel kíséri a tagozat szakterületén, a mérnöki etikaérvényesülését és a szakterület, illetve tagság erkölcsi, anyagi elismertségét; szükség esetén észrevételt, illetve ajánlásokat tesz az országos kamara etikai bizottsága, illetve elnöksége felé.

(Ü)
4.1 Az Épületgépészeti Tagozat az építés területén hatósági, tervezői, beruházói, kivitelezői, kutatói és szakértői tevékenységet végző mérnökök szakmai, szervezete, mely tagozati feladatait az alábbi szempontok figyelembe vételével végzi.
a) Véleményével, állásfoglalásaival formálója és alakítója a szakmai közvéleménynek.
b) Részt vesz a szakmai etikai normák megfogalmazásában és érvényesítésében.
c) Tagjain keresztül a felsorolt szakterületeken magas fokú szakmai igényességet juttat érvényre.
d) Folyamatosan részt vesz a Tagozat tevékenységi körébe tartozó vezető tervezői, tervezői, szakértői, vezető szakértői jogosultságok véleményezésében.
e) Figyelemmel kíséri a felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jogosultságok helyzetét, véleményezi és állást foglal a mérnököket érintő kérdésekben.
f) Figyelemmel kíséri és következetesen szankcionálja a jogosulatlan, illetve hibás tevékenység gyakorlását.
g) A mérnökképzésben és a posztgraduális képzésben képviseli a szakmai igényeket.
h) A Tagozat szakmai közösségeket alakít ki, amelyek segítik a Tagozatot érintő területek (tervezői, szakértői, beruházói, kivitelezői, hatósági, kutatói, stb.) magas színvonalú munkáját.
i) Folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a Tagozat munkájához kapcsolódó kamarákkal.
j) Kapcsolatot tart a Tagozat tevékenységi köréhez kapcsolódó szervezetekkel, társaságokkal és cégekkel.
k) Megismeri és megismerteti az EU tagországok hasonló kamarai szervezeteinek tevékenységét, munkamódszereit.
l) Kölcsönös előnyök alapján együttműködik az EU tagországok hasonló profilú szakmai kamaráival.
m) A Tagozat jogosult tagozati díjat, elismerést alapítani külön díjszabályzat szerint.

5. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS (3.8.8)
(A) a) A minősítő bizottság feladatát és működését a Választmány által jóváhagyott tagozati ügyrend és a minősítési ügyrend tartalmazza.

b) A minősítő bizottságnak a beérkezett jogosultsági kérelmeket 30 napon belül – legalább havonta egyszer – kell véleményeznie.
(Ü) A tagozati minősítési ügyrend szerint.

6. A TAGOZAT SZERVEZETE (3.8.4)
(A) A szakmai tagozat szervezeti felépítése:
– tagozati taggyűlés, tagozati küldöttgyűlés, tagozati résztaggyűlés
– elnök,
– elnökség,
– minősítő bizottság,
– szakosztály(ok)
– területi szakcsoport(ok)

6.1 A tagozati taggyűlés, küldöttgyűlés (3.8.5)
(A) a) A tagozati taggyűlés hatáskörébe tartozik:
– az elnök,
– az elnökség,
– a minősítő bizottság,
– az országos küldöttgyűlésbe a tagozati küldöttek megválasztása.( MMK. Alapszabály 3.1.1 a) pont )
b) A szakmai tagozat igény szerint, de legalább 4 évente egyszer teljes, országos tagozati taggyűlést tart.
c) A taggyűlést a tagozat ügyrendjében meghatározott módon küldöttgyűlés ill. résztaggyűlés helyettesítheti.
d) A választott személyek megbízatásának időtartamáról a taggyűlés dönt.
e) A tagozati, szakosztályi vagy szakcsoporti taggyűlés, küldöttgyűlés vagy résztaggyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes a meghívóban megjelölt napirendi pontokban. Más kérdésekben a taggyűlés abban az esetben határozatképes, ha a megjelenés meghaladta az 50 %-ot.
f) A tagozati, szakosztályi vagy szakcsoporti taggyűlésre, küldöttgyűlésre vagy résztaggyűlésre a 3.8.11 a) és b) pont figyelembevételével minden tagot ill. küldöttet – legalább a tisztújító közgyűlésre – nevére szóló meghívóval a gyűlés előtt legalább 8 nappal meg kell hívni.

Ü) Az Épületgépészeti Tagozat szervezeti felépítése:
- tagozati taggyűlés, vagy küldöttgyűlés,
– elnök, 1 fő,
– elnökhelyettes(ek),max. 2. fő,
– elnökség 5.-.10 fő,
– minősítő bizottság, 5.-.10 fő,
– szakosztály(ok)
– területi szakcsoport(ok)

(Ü) Taggyűlési határozat alapján 500 főt meghaladó taglétszám felett a taggyűlést küldöttgyűlés helyettesíti.
A tagozati küldöttgyűlés létszámát minden megkezdett 30 fő területi taglétszám után 1 fő küldött figyelembevételével kell meghatározni.
Küldöttgyűlés esetén az Alapszabályban, OszMSz-ben és Tagozati Ügyrendben a taggyűlés helyett a küldöttgyűlést kell érteni.
A tagozati küldöttgyűlést össze kell hívni, ha azt legalább 4 elnökségi tag vagy az érvényes mandátummal rendelkező küldöttek legalább 10 %-a írásban kéri. A tagozati küldötteket a tagság levelezési úton is választhatja:
a) A jelölés lebonyolítására és megszervezésére a tagozat elnöksége jelölőbizottságot választ. A jelölőbizottság, a tagság, a területi szakcsoportok, a küldöttek, bizottsági tagok, tisztségviselők stb. véleményei alapján előzetes jelölt listát állít össze.
b) A küldött-jelöltek területi kamarák szerinti megoszlása feleljen meg a tagozati tagság, területi kamaránkénti létszám arányának.
c) A küldött-jelöltek előzetes névsorát a tagság tudomására kell hozni levélben, vagy a Mérnök Újságban, feltűntetve a személyek területi hovatartozását. Az előzetes névsorhoz legalább tíz tag tehet levélben közös javaslatot, további - legfeljebb három küldöttjelölt(ek)- személyére, a jelölt elfogadó nyilatkozatának mellékelésével.
d) Az előzetes névsor és a beérkezett javaslatok összesítésével készíti el a jelölőbizottság a végleges küldött-jelöltek névsorát. A területi létszámadatokat figyelembe vevő végleges jelöltnévsort jelölőbizottság megküldi a Területi Kamaráknak. A területi szavazólapokat az illetékes Területi Kamarák készítik el, és adják/küldik tovább szavazásra a területi tagozati tagság részére. A tagozat az elküldött szavazólaphoz válaszborítékot és egy felirat nélküli, sorszámozott borítékot küld. A kitöltött szavazólapot először a sorszámozott borítékba, majd a válaszborítékba kell tenni és levélben visszaküldeni a kamarának.
e) A visszaérkező szavazólapokat Területi Kamarák összesítik, és a szavazati erősorrend alapján állítják össze a küldöttek névsorát, minden megkezdett 30 fő területi taglétszám után 1 fő küldött létszámmal, és 3 fő póttaggal. A területi küldött-és póttagnévsort Területi Kamarák küldik vissza a jelölőbizottságnak.
f) Jelölőbizottság ellenőrzi a területi Kamarák által megválasztott küldöttek névsorát, és amennyiben rendben találja, változtatás nélkül összeállítja a területi listák alapján az országos küldöttlistát. Póttagot delegálni a Területi Kamaráknak van joguk. A küldött/póttag-változásról azonnal értesíteni kell a jelölőbizottságot. A küldöttgyűlést megelőző 48 órán belül nincs lehetőség küldött/póttag – cserére.
g) A szakmai Tagozat az országos MMK küldöttgyűlésbe az MMK Alapszabály 3.1.1 a) pontjában megállapított létszám tagozatok közötti arányainak megfelelő számú küldöttet választ. A küldöttek aktuális számát MMK minden országos küldöttgyűlés előtt közli.
Az országos küldöttek sorrendben:
a szakmai tagozat elnöke, elnökhelyettese(i), a szakmai Tagozat országos elnökségének tagjai a megválasztásuk idején kapott szavazati sorrendnek megfelelően, a Minősítő bizottság elnöke, a Minősítő Bizottság tagjai a megválasztásuk idején kapott szavazati sorrendnek megfelelően.
h) A küldöttek mandátuma a következő küldöttgyűlés fentiekben ismertetett, befejezett új küldött-választásáig marad érvényben.

6.2 A tagozat elnöke, elnöksége (3.8.6)
(A) a) Az országos kamarán belül a tagozati elnök képviseli a szakmai tagozat véleményét, állásfoglalását és felel a tagozat működéséért, feladatainak végrehajtásáért. Az elnököt feladatainak végrehajtásában az elnökség segíti.
b) Az elnök vagy az elnök által meghatalmazott helyettese a tagozat ügyeiben aláírási joggal rendelkezik.
c) Az elnökség összetétele:
– Elnök,- elnökhelyettes(ek): max. 2 fő,
– elnökségi tagok: max. 5 fő,
– szakosztályok vezetői
– minősítő bizottság vezetője.

(Ü)
a) A meg nem választott elnök jelölt(ek) automatikusan elnökségi jelöltté, jelöltekké válnak.
b) Az elnökség meg nem választott jelöltjei közül a további 2-4 legtöbb szavazatot elnyert jelölt az elnökség póttagja.
c) Az elnökhelyettes(eke)t az elnökség az első ülésen az elnökség tagjai közül választja meg.
d) A tagozat elnöke gondoskodik a tagozati önálló iratkezelésről (iktatás, irattározás).
e) A tagozat elnöksége elhatározásától függően, de évente legalább 1 alkalommal a szakosztály(ok) és a területi szakcsoportok által delegált 1-1 fővel kibővített elnökségi ülést tart.
6.3 A szakmai tagozat Minősítő Bizottságának feladatai (3.8.8)
a) A Minősítő Bizottság feladata szakmai vélemény kiadása, a szakmai tagozat szakterülete szerinti vezető tervezői és szakértői és vezető szakértői jogosultságokkal kapcsolatos véleménye alapján.
b) A személyi, szakmai minősítést a jogosultságot megállapító területi kamara kéri, ennek részére kell elkészíteni és megküldeni a véleményt, a kérés beérkezésétől számított 15 napon belül.
c) A Minősítő Bizottságot a Taggyűlés választja, létszáma: 5-10 fő.
d) A Minősítő Bizottság első ülésén a tagjai közül elnököt választ.
e) Az elnök felel az ügyek határidőre történő elintézéséért és írja alá a leveleket, állásfoglalásokat.
f) A Minősítő Bizottság az egyes személyekre vonatkozó ügyeit - véleményadás, vizsgáztatás, stb. - az elnök által kijelölt, legalább 3 bizottsági tagból álló, (közülük 1 megbízott felelőssel) albizottság végzi, a bizottsági elnök és a felelős aláírásával. A Minősítő Bizottság elnöke a területi kamara egyetértésével a területen felmerülő ügyekben illetékes albizottságot jelölhet ki.
g) A Minősítő Bizottság munkájába a szakterületről - tudományos egyesületből, szakintézetből, oktatási intézményből, stb. - szakértőket vonhat be.
h) A minősítést végző bizottsági tagok és a minősített személy között összeférhetetlenség nem állhat fenn. Összeférhetetlenségnek minősül a kamaráról szóló törvény 21. §. (1) bek. felsorolt eseteken túl közös szakmai vagy üzleti tevékenységben 1 éven belüli együttműködés folytatása, valamint bármely féllel való perben, haragban, vagy fölé-alárendeltségi viszonyban állás.

6.4 A tagozat szakosztálya (3.8.9)
(A) a) A szakmai tagozat elnöksége egyes rész-szakterületekre országos illetékességű szakosztály(oka)t hozhat létre a választmány jóváhagyásával, amely(ek) a tagozathoz tartozó szakterületek meghatározott részének tagozati ügyeit látják el. b) A szakosztály jogai és kötelezettségei a hozzá tartozó szakterületeken megegyeznek a tagozat jogaival és kötelezettségeivel, kivéve a minősítési feladatokat. c) A szakosztály szervezetét, működését a tagozati ügyrendben kell meghatározni. d) A szakosztály megszüntetését a tagság, vagy a szakmai tagozat elnöksége kezdeményezheti, és a Küldöttgyűlés jóváhagyásával válik hatályossá.
(SZ) A szakosztály az iratait önállóan iktatja, irattározza. (5.2)
(Ü) A tagozat országos illetékességű szakosztályai
a) A szakmai tagozat elnöksége - a Küldöttgyűlés jóváhagyásával - létrehozhat olyan országos illetékességű szakosztály(oka)t, amely(ek) a tagozathoz tartozó szakterületek meghatározott részének tagozati ügyeit látják el. A szakosztály taglétszáma legalább 30 fő.
A szakosztálynak beszámolási kötelezettsége van a Tagozat felé.
b) A szakosztály jogai és kötelezettségei a hozzá tartozó szakterületeken megegyeznek a tagozat jogaival és kötelezettségeivel, kivéve a minősítési feladatokat, mely a Tagozat hatásköre.
c) A szakosztály taggyűlése többségi szavazattal dönt a szakosztály postai címéről, az elnökség létszámáról és mandátumának időtartamáról (ami legfeljebb 4 év lehet), választja meg titkosan az elnököt és az elnökség tagjait. Az elnök felelős a szakosztály működéséért, írja alá a kiadványokat. Az elnököt az elnökség meghatalmazott tagja helyettesítheti.
d) A szakosztály taggyűlését össze kell hívni, ha azt legalább 10 tag, vagy a szakosztály elnökségének legalább 3 tagja, vagy a tagozat elnöksége kéri.
e) Legalább 2 évenként taggyűlést kell tartani. A taggyűlésre a szakmai tagozat elnökét (akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettesét tanácskozási joggal) meg kell hívni.
A szakosztály elnökségi ülési jegyzőkönyveit meg kell küldeni a szakmai tagozatnak.
f) A szakosztály megszüntetését a szakmai tagozat elnöksége kezdeményezheti, a Választmány jóváhagyásával válik hatályossá.

6.5 A szakmai tagozat területi illetékességű szakcsoportjai (3.8.10)
(A) a) A tagozati és területi kamara elnökségének jóváhagyásával, a szakmai tagozat ügyrendjében foglalt keretek között létesíthető területi szakcsoport. b) A területi szakcsoport feladatait és működését, a területi kamara egyetértésével a tagozati elnökség által jóváhagyott szakcsoporti ügyrend tartalmazza. c) Több tagozat területi szakcsoportja összevontan is létrehozható
(Ü) a) A szakmai tagozat - a tagozat és az illetékes területi kamara elnökségének egyetértésével - létrehozhat területi illetékességű szakcsoportot. A szakcsoport létszáma legalább 20 fő.
b) A szakcsoport választással 1 főt delegálhat a Tagozat országos, kibővített elnökségébe.
c) Szakcsoportot több területi kamara illetékességi területén közösen is létre lehet hozni.
d.) Területi szakcsoportot több szakmai tagozat területi tagjai is létrehozhatnak.

7. A TAGOZAT MÛKÖDÉSE (3.8.7)
(A) A szakmai tagozat a kamarai törvény, az országos kamara alapszabálya és az OSzMSz keretei között elkészített és a választmány által jóváhagyott ügyrend szerint működik.
(A) A Magyar Mérnöki Kamarai állásfoglalás meghozatalának rendje: a) A Magyar Mérnöki Kamara nevében elsősorban a választott testületek - vagyis a küldöttközgyűlés, az elnökség, illetve a választmány - továbbá elnöki jóváhagyással a szakmai tagozatok elnöksége és az előzőek által erre felkért bizottság jogosult állásfoglalást kialakítani és MMK elnöki aláírással közzétenni.
b) Azokban az ügyekben, amelyek eldöntése nem várhat az illetékes testület összehívásáig, vagy az elnök egy személyben, illetve az elnökség által felkért bizottság elnöke gyakorolhatja, melyről az elnökséget utólag tájékoztatni kell. c) Testületi állásfoglalást a testület egyszerű szótöbbséggel hozza, de kérésre a kisebbségi álláspontra is utalni kell. d) A tagozatok kizárólag csak a feladataik körébe tartozó kérdésben alkothatnak önállóan véleményt, amit a kamara állásfoglalásában képviselni köteles. Az állásfoglalást a tagozatok saját nevükben - MMK elnöki jóváhagyással - publikálhatják. e) A meghozott állásfoglalás publikálásának módjáról és formájáról az dönt, aki azt meghozta.

(SZ) A tagozat önálló iratkezelést, iktatást, levelezést, irattározást folytat a tagozat elnökének irányítása alatt.( 5.1)

8. A TAGOZATI TAGSÁG ÉS A TAGOK JOGAI (3.8.11, 3.8.12)
(A) Tagozati tagként kerül nyilvántartásra:
a) minden jogosultsággal rendelkező kamarai tag automatikusan a jogosultsága szerinti szakmai tagozat(ok)ban, továbbá
b) minden kamarai tag – írásbeli kérésére – megfelelő tagozat(ok)ban.
Tagozati tag jogai.
(A) a) Minden kamarai tag jogosult több szakmai tagozati-, szakosztályi-, ill. szakcsoport tagságra és ott választójogának gyakorlására.
b) A tagozat tagjai jogosultak a hivatalos irataikban tagságuk tényét feltüntetni.

9. A SZAKMAI TAGOZAT TÁMOGATÓJA (7.1)
(A) a) Az a kamarai tagsággal nem rendelkező személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, stb. aki a kamara illetve a tagozat céljaival egyetért és azt anyagilag is támogatni kívánja, tevékenysége kapcsolódik a mérnöki tevékenységekhez és támogatási szándéka nem ütközik etikai szabályokba kérelmére a kamara illetve a tagozat “Támogatója” lehet.
b) A támogató felvételéről a kamara, ill. a tagozat dönt.
c) A támogató használhatja a “Magyar Mérnöki Kamara Támogatója” illetve a “Magyar Mérnöki Kamara … Tagozatának Támogatója” címet.

(Ü) Az a kamarai tagsággal nem rendelkező személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, stb., aki a kamara céljaival egyetért és a tagozatot anyagilag is támogatni kívánja, tevékenysége kapcsolódik a tagozat illetékességébe tartozó mérnöki tevékenységhez és támogatási szándéka nem ütközik etikai szabályokba, kérelmére a tagozat „támogatója” lehet. Felvételéről a tagozat elnöksége dönt.
A támogató használhatja a ”Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata támogatója” címet.

10. A TAGOZAT GAZDÁLKODÁSA (5.4)
(T) 24.§ (1) A kamara gazdasági tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy haszonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység) nem végezhet.
(Ü) a) A tagozat a Magyar Mérnöki Kamara gazdálkodásának keretén belül nem önállóan gazdálkodik.
b) A támogatás címén befolyt összegeket a támogatott tagozat elkülönített rendelkezési számláján kell elkönyvelni.
c) A kamara által a tagozat részére - a felhasználási területek esetleges meghatározásával - elkülönített rendelkezési számlán lévő összegnek a tagozat érdekében történő felhasználásáról - a kamara könyvelésébe beépítendő bizonylatolás mellett - a tagozat elnöksége dönt. Az elkülönített rendelkezési számláról történő utalványozás joga és felelőssége a tagozat elnökét (esetileg meghatalmazott helyettesét) illeti meg.
d) A Tagozat költségvetési keretet adhat a szakosztályoknak és a területi szakcsoportnak.

Budapest, 2002. április 19.

Denk András
Épületgépészeti Tagozat Elnöke

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zöhls András | 2009. márc. 2.

Denk András Épületgépészeti Tagozat Elnöke Tisztelt Elnök Úr! Figyelmesen olvastam a tagozat 2002. áprilisban kelt ügyrendjét. Egy apró kérdésben nem látok tisztán. 500 főnél nagyobb létszámú tagozatról lévén szó a taggyűlést a küldöttgyűlés helyettesíti. Ez megszokott eljárás képviseleti demokrácián alapuló szervezetek esetén. Mivel ilyen esetben az adott szervezett legfőbb szerve ez a küldöttgyűlés, tagjainak megválasztásával és mandátumukkal kapcsolatban elég szigorú előírásokat szoktak hozni. Itt viszont a küldötti megbízás időtartama elég általánosan van meghatározva: ”A küldöttek mandátuma a következő küldöttgyűlés fentiekben ismertetett, befejezett új küldöttválasztásáig marad érvényben.” A mi tagozatunk esetén mikor volt utoljára, és mikor lesz legközelebb küldöttválasztás? Mit gondolunk egy mandátum években mért hosszáról? Az új tagozati honlaphoz gratulálok, nagyon jó kezdeményezésnek gondolom, ami sok segítséget nyújthat kollégáinknak, de külső látogatóknak és érdekes információkat nyújthat. Üdvözlettel Zöhls András 01-3018

Facebook-hozzászólásmodul