e-gépész online szaklap

Kérdezzen a Magyar Szabványügyi Testülettől

2009. február 19. | e-gépész | |  3 |

Rovatunkban prominens szakmai és közéleti, állami személyiségeket szólítunk meg, akiknek kérdéseket lehet feltenni. Kérjük, írják meg, kit szeretnének megszólíttatni az elkövetkezendő hetekben. A beérkezett javaslatokat összeszámoljuk, és a kialakult végeredmény sorrendjében hívjuk meg vendégeinket. E heti válaszadóink a Magyar Szabványügyi Testület építési-épületgépészeti területének illetékesei.

2009. február 19-től 26-ig az MSZT illetékesei válaszolnak olvasóink kérdéseire.

2009. február 1-től 12-ig Éliás Ádám állt olvasóink rendelkezésére, de Éliás úr a továbbiakban is válaszol a felmerülő kérdésekre az alábbi linken:

http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=71

2009. február 1-től 12-ig Kocsis Attila állt olvasóink rendelkezésére, de Kocsis úr a továbbiakban is válaszol a felmerülő kérdésekre az alábbi linken:

http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=34

Névvel ellátott és név nélküli kérdéseket is fogadunk, mert fő az információ.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zöhls András | 2009. márc. 2.

Dr. Bíró Béla főosztályvezető MSZT Tisztelt Főosztályvezető Úr! Köszönöm a kérdéseimre küldött gyors és részletes válaszát. Engedje meg, hogy kisebb pontosítást kérjek. Mivel a mi tevékenységünket, a tervezési munkát is a szerzői jog védi, szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdések nem a törvény megkerülésének a lehetőségére, hanem az előírások helyes ismeretére vonatkoztak. Mint tervezők, természetesen nem akarunk kereskedni a szabványokkal, de gyakran kell például egy több példányban kiadott műszaki leírásban idézni belőlük, hogy megmutathassuk, valóban az ott megfogalmazottaknak megfelelően, vagy azzal összehasonlítva még szigorúbban jártunk el. A költségvetésben leírjuk, hogy milyen szabvány szerinti csöveket terveztünk, majd felsoroljuk, ha úgy vesszük idézzük, az ott előírt méreteket, hogy melyikből hány folyómétert kell beépíteni. Tehát nálunk a szabvány leginkább a megkerülhetetlen információszolgáltatás eszköze. Megkerestem az MSZT honlapján az Ön által idézett helyet, és elolvastam a nemzeti szabványok felhasználásának – forgalmazásának, terjesztésének, valamint saját célú másolásának – szabályaival foglalkozó, 2005-ben született eljárási rendet. Az ebben foglaltak jelentősen szigorúbbak az Ön által leírtaknál. Például ott a saját célú felhasználásra is bejelentés és egy viszonylag bonyolult kulcs szerinti díjfizetés köteles a másolat készítése. Természetesen egy ilyen eset nagyon nehezen ellenőrizhető, ezért talán később kikerült a szabályozásból, de erre semmi utalást nem találtam a honlapon. Érdekelne létezik-e az általam olvasottnál újabb állásfoglalás. Utolsó kérdésem a kölcsönzés lehetősége. Az ember egy szótárat, vagy lexikont megvesz magának, egy regényt, filmet gyakran csak néhány napra kölcsönöz. A legtöbb szerzői jog által védett termék, ahol nem egyedi alkotásról van szó, könyvtárban, videotékában stb. hozzáférhető. Már említette, hogy erre szabványok esetén is lehetőség van. Persze egy könyvtár lehet országos, megyei, városi, vállalati, iskolai. Előbbiek esetén a kölcsönző bárki lehet, aki beiratkozik, utóbbiaknál a vállalat dolgozója, vagy az iskola tanulója. A két esetben eltérő a díjfizetés. Tudható-e esetünkben ennek valami a szabályozásáról? Üdvözlettel: Zöhls András


Szabó József | 2009. febr. 27.

Tisztelt Zöhls András Úr! Hivatkozva a nemzeti szabványok szerzői jogával kapcsolatos kérdéseire az alábbi válaszokat adom. Elöljáróban közlöm, hogy a nemzeti szabványok 2002. január 1-je óta a hatályos magyar szerzői jogi törvény alapján szerzői-, jogi védelem alatt állnak. A törvény 6. § (1) és (2) bekezdései értelmében nemzeti szabványok az „együttesen létrehozott művek” kategóriájába tartoznak, ami annyit jelent, hogy a szerzői jog jogosultja az a szervezet, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. A védelem alapját a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek szerzői jogra vonatkozó szabályozásai képezik. A CEN/CENELEC kizárólagos hasznosítási jogot enged tagszervezetei, így az MSZT számára, melynek értelmében „a tagszervezetek a saját nemzeti területükön belül jogosultak a CEN/CENELEC kiadványok terjesztésére, adaptálására, fordítására, kölcsönbe vagy haszonkölcsönbe adására, a közönség számára való közvetítésre, bármilyen formában, akár egészben, akár részben mindezek tekintetében mások részére felhasználási jog adására és a kiadványok bármilyen más módon való hasznosítására”. A magyar szerzői-, jogi törvény a szerzői jogi védelem alól kiveszi „a jogszabállyal kötelezővé tett szabványokat”. Ugyanakkor a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a nemzeti szabványok alkalmazása kizárólagos jelleggel önkéntes. Megjegyzem, hogy ezen ellentmondás feloldása végett egy szabványt kötelezővé tévő miniszteri rendeletet az Alkotmánybíróság előtt megtámadtunk. A fentiekből megállapítható, hogy a Magyar Szabványügyi Testület az a szervezet, aki kizárólagos felhatalmazással gyakorolja a nemzeti szabványosítással összefüggő jogokat, így a szerzői jogokat is. Ennek megfelelően a szabványok felhasználásával összefüggésben az érintetteknek a Magyar Szabványügyi Testülettel kell megállapodniuk. A bevezető után rátérhetünk az egyes kérdések megválaszolására. 1. A saját célú felhasználás a szerzői jogot nem sérti, nyugodtan készíthető a megvásárolt szabványról másolat, amennyiben az jövedelem szerzés céljára közvetve sem irányul. 2. A kollega részére a szabvány kölcsönadható, amennyiben a kollega azzal nem kíván olyan tevékenységet folytatni, ami ütközik a szerzői jog védelmére vonatkozó előírásokba (árusítja, továbbadja, kölcsönzi, stb.). 3. A tárgyaláson saját igaza alátámasztására a szabványt megmutathatja, az, hogy a szabvány a publikációban milyen mértékben idézhető, mérlegelés kérdése, az idézésnek olyan mértékűnek kell lennie, ami nem sérti a szerző jog jogosultjának érdekeit. Mindig hivatkozni kell a forrásra. 4. Az angol nyelvű szabvány saját célra való lefordítása megengedett, ugyanakkor szerencsésebb lenne, ha az erre rendelkezésre álló pénzeszközöket a különböző szervezetek arra fordítanák, hogy elkészüljön a szabvány hivatalos magyar nyelvű változata. Ezeket a munkálatokat a Magyar Szabványügyi Testület fogja össze az érintettek megbízása alapján. Mint ismeretes a magyar szabványállomány túlnyomó többsége angol nyelven áll rendelkezésre, ami a használatot és az értelmezést megnehezíti, különösen azon esetekben, ahol a szabványok használata jogszabályokhoz kapcsolódik. 5. A számítógépes programban való szabványfelhasználás jogszerűségét az dönti el, hogy mi lesz a program további rendeltetése. A felhasználó csak a saját részére készítette vagy értékesíti, továbbadja, kölcsönzi, stb.. Ez utóbbiakhoz engedély kell. 6. Ha a szabványt műszaki könyvtár vagy dokumentációs könyvtár vásárolja meg, közölnie kell a Magyar Szabványügyi Testülettel, hogy további kölcsönzés céljára vásárolta, ez ugyanis mint fentebb láttuk beleesik a szerzői-, jogi védelem kategóriájába. 7. A közhasznú társaság is csak a saját céljára vásárolhatja meg a szabványt a további felhasználáshoz külön engedély kell. 8. Ha a szabvány egy több fős cégé, az egy jogi személynek minősül, nem jelent problémát, hogy az adott szervezeten belül a szabványt esetleg többen is tanulmányozzák. Erre az esetre rendelhetők az MSZT-től olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a több felhasználós számítógépes hozzáférést. A pontos tájékoztatás kedvéért megemlítem még, hogy a jogszerű szabványfelhasználás engedélyezésére vonatkozó Szabványügyi Tanácsi Határozat a kéreleműrlapokkal együtt az MSZT honlapján a „Közlemények” címszó alatt található meg. Remélem, hogy kérdéseire megfelelő választ sikerült adnom. Üdvözlettel: Dr. Bíró Béla főosztályvezető MSZT


Zöhls András | 2009. febr. 25.

Kérdés a Szabványügyi Testület képviselőjéhez. Törvénytisztelő ember vagyok, nem szeretném megsérteni a szerzői jogot védő törvényeket. Vettem egy szabványt papíralapon. Mit tehetek vele? Sajnos rendetlen vagyok, készíthetek-e magamnak egy fénymásolatot, hogy szükség esetén biztosabban megtaláljam? Kölcsön adhatom-e minden ellenszolgáltatás nélkül egy kollégámnak? Egy tárgyaláson, a saját igazam alátámasztására megmutathatom-e a többieknek. Egy műszaki dokumentumban, műszaki leírásban, vagy publikációban milyen, vagy mekkora részét idézhetem? Mi a helyzet egy angol nyelvű szabvány saját magam készítette nem hivatalos fordítása esetén? Mi a helyzet, ha bizonyos adatait fel akarom használni egy általam készített számítógépes programban? Ha a szabványt egy műszaki könyvtár, vagy dokumentációs könyvtár vásárolja meg, kölcsön adhatja-e, vagy odaadhatja-e helyben olvasásra? Mi a helyzet, ha nem könyvtár, hanem egy közhasznú társaság veszi meg a szabványt? Mi történik, ha a szabvány egy többfős cégé? Kicsit sok a kérdés, de a válasz talán sokunknak segítene, hogy törvényesen járjunk el. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Zöhls András épületgépész mérnök

Facebook-hozzászólásmodul