e-gépész online szaklap

Az MMK Elnökségének beszámolója

2011. május 17. | e-gépész | |  0 |

A közelgő Küldöttgyűlés előtt az MMK Elnöksége számot vetett eddigi majd' egy évének eredményeivel, törekvéseivel.

A 2010. évi Küldöttgyűlés után az Elnökség tovább folytatta a megkezdett munkát a négypilléres program mentén, valamint kiegészítette a 2011-es stratégiai programmal.

A 2010 és 2011-es program végrehajtásának fontosabb eredményei

1. Az MMK 2010. évi küldöttgyűlése döntött arról, hogy a szakmaiság erősítése és a tagozati munka hatékonyságának növelése érdekében be kell vezetni a feladat alapú finanszírozást. Az új rendszer keretében a Tagozatok pályázat útján nyerhetnek el anyagi támogatást szakmai – szakmapolitikai tevékenységükhöz. A kamara 2010. évi költségvetése külön sorban 17,0 mFt-ot tartalmazott a feladat alapú finanszírozás céljára. A 2010. évi pályázati periódusban 13 szakmai tagozat 29 pályázata részesült összesen 14,1 mFt támogatásban. 2011. április 15-ig, a 2010. évi pályázati periódus lezárásának időpontjáig 27 vállalt feladatot a Tagozatok elvégeztek, teljesítettek, és ezzel összefüggésben 11,5 mFt támogatási összeg került kifizetésre. Két támogatott pályázat a 2011. évi periódusra lett átütemezve. A 2010. év a tagozatok feladat alapú finanszírozása tekintetében az első, és ezért „kísérleti” év volt. A kísérleti év értékes tagozati munkákat, és az MMK, valamint a tagozatok számára is sok tapasztalatot eredményezett.

2. A Közbeszerzési Törvény 2010. augusztusi módosítása több, a Közbeszerzési Bizottság által megfogalmazott, a négypilléres program keretében kidolgozott, a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat támogató intézkedést tartalmazott. A Bizottság Keszthelyi Tibor vezetésével folytatja munkáját, és minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy javaslataink a készülő új törvénytervezetbe bekerüljenek. Ezzel egy időben az EU felülvizsgálja a Közbeszerzési Direktívát, a felülvizsgálathoz kamaránk javaslatait eljuttattuk az Európai Bizottsághoz, javaslataink szerepelnek a Mérnök Kamarák Európai Tanácsa beadványában is.

3. A 2010-es Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása keretében, 2010 októberében megalakult az MMK Mérnök Vállalkozói Kollégiuma, melynek legfontosabb szerepe a mérnöki vállalkozások megerősítése azzal, hogy a Kollégiumban a piac meghatározó szereplői vannak jelen, és tárják fel helyzetüket, elemzik a működésüket nehezítő körülményeket. A Kollégium egyik célja ezen nehezítő körülményekre széles körben alkalmazható, közép és hosszú távú megoldási javaslatokat kidolgozni, és tanácsadó lobbi szervezetként támogatni a Mérnöki Kamara jogszabály alkotó és véleményező munkáját, és egyéb szakmai kezdeményezéseit. Az MMK célja olyan véleményadó és javaslattevő testület létrehozása volt, mely az MMK Alapszabályában rögzített kollégiumi formában működik, és melyre a szakmai, mindennapi tervezői és szakértői gyakorlatot érintő kérdésekben tud támaszkodni a Mérnöki Kamara vezetése. Ezzel szélesíteni tudja a kamarai érdekvédelmi tevékenységét is.

4. Az év folyamán az Alapszabályban rögzített „megerősített tagozati együttműködés” keretében az Energetikai Tagozat, a Gáz- és Olajipari Tagozat, a Geotechnikai Tagozat, a Környezetvédelmi Tagozat, a Szilárdásvány-bányászati Tagozat és a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozat bevonásával fontos szakmai munkát kezdtünk meg a Megújuló Energia Kollégium megszervezésének megkezdésével. Ez a szakterület az elkövetkező évek energia-gazdálkodási kérdéseiben rendkívül fontos szerepet fog játszani. Hasonlóan fontos terület a közlekedésenergetika kérdése. Ennek érdekében jött létre 2010. év végén a Közlekedésenergetikai Munkacsoport. Az MMK álláspontja szerint szervezetünknek képességei szerint részt kell vennie a kormányzati, önkormányzati stratégiák alakításában, hozzá kell járulnunk az innovációs folyamatokhoz, adott esetben továbbképzéseket kell szerveznünk e témában.

5. A továbbképzések szervezésével párhuzamosan, a fiatal, kezdő mérnökök tudásának és tapasztalatának elmélyítése érdekében komoly tagozati erőfeszítésekkel több Mesteriskola szervezését is megkezdtük, elindítottuk a képzéseket.

Részvétel a kormányzati stratégiák véleményezésében

6. A nyár folyamán megkezdődött az új kormányzati stratégiák előkészítése. Ennek a munkának a részeként készítette el véleményét és javaslatait az MMK a „Nemzeti Energiastratégia”, az „EU 2020 Program” és az „Új Széchényi Terv” tervezeteiről. Az „Új Széchényi Terv” és az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” pályázati lehetőségeit is feldogoztuk, kamarai honlapunkon megjelentetjük, és folyamatosan figyelemmel kísérjük.

7. A kormány létrehozta az Országos Építésügyi Fórumot, amely az építéssel kapcsolatos valamennyi kérdést áttekinti, azután pedig törvény-, majd rendeletmódosításokat készít elő. Ez a széles körű munka, melyben kamaránk szakértői szervezetten működnek közre, az építésügy irányítását, a hatósági munkát, és ezzel összefüggésben a főmérnöki rendszer kialakítását is magában foglalja, de érinti a mérnöki kamarai jogosultsági és továbbképzési rendszert is. A jogalkotás folyamatában, annak kezdeti stádiumában történő közreműködésünk lehetővé teszi a szélesebb körű érdekérvényesítést, és a szakmai szempontok hangsúlyozását is. A jogszabály előkészítő munkában a kamara hatáskörének növelését, a továbbképzési rendszer jelentős egyszerűsítését is szeretnénk elérni.

8. A főmérnöki rendszer gondolatának elfogadtatása a Mérnöki Kamara jelentős eredménye. Ezt támogatja a jogalkotással megbízott Belügyminisztérium, de az Országos Főépítészi Kollégium is szorgalmazza ennek a feladatkörnek a jogszabályi meghatározását. Jelentős előrelépés lesz ez a települések infrastrukturális és üzemeltetési, valamint árvíz- és katasztrófavédelmi feladatainak célzott, szakszerű ellátása érdekében, mely a fenntartható építés és az integrált településfejlesztési stratégiák ügyét is szolgálja.

9. 2011-ben megkezdődött az MMK jogosultsági követelményeinek és a vizsgák tartalmának a felsőoktatási kimeneti képzési követelményekkel való összehangolása. Az MMK tagjainak véleménye alapján kialakított egységes kamarai vélemény (állásfoglalás) az Alelnöki Értekezlet jóváhagyásával kerül az Országos Építésügyi Fórum illetékes munkabizottsága elé. A munka során az érintett műszaki felsőoktatási intézmények vezetőivel az MMK folyamatos egyeztetést folytat.

10. Az MMK Oktatási Bizottsága részletes javaslatot készített a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó koncepció tervezetére. Ezt megtárgyalta a kamara több fóruma, és a végleges javaslatot a Pécsett tartott választmányi ülés hagyta jóvá. Több alkalommal széles körben ismertettük, majd ezután átadtuk a felsőoktatásért felelős minisztériumnak

11. Elkezdtük kidolgozni, egyeztetni, és az elkövetkező időszak feladata lesz a 2010. évi CXXXI törvény előírásai alapján a stratégiai partnerségi megállapodás megkötése a szaktárcákkal. A törvény a megállapodások alapján lehetővé teszi, hogy intézményesen működjünk közre a jogszabályok előkészítésében és kezdeményező szerepünk is növekedjék. Bár az MMK számára a kamarai törvény is biztosítja ezt a jogot, a 2010-ben megjelent törvény ennek intézményes kereteit is szabályozza.

Szabványok

12. A korábbi magyar tartószerkezeti szabványokat (MSZ) a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) 2011. január 1-jével hatályon kívül helyezte, annak ellenére, hogy ezeknek jó részét még nem fordították le magyarra, és a nemzeti mellékletek sincsenek meg minden esetben. A szabványosítás kérdése a kamarában igen nagy vitát váltott ki. A szakterület teljesen megosztott ebben a kérdésben.

13. Komoly eredménynek tartjuk, hogy minisztériumi támogatással elkészítettünk egy az Eurocode és a korábbi magyar szabványok összehasonlító számításait tartalmazó két kötetes kiadványt, valamint több különálló kötetben jelentettük meg az új szabványok számítási módszereit, példáit, mely a továbbképzések segédanyagául is szolgál, a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft, a Tartószerkezeti Tagozat, és a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozat gondozásában. Ezekkel az intézkedésekkel némileg enyhíteni lehetett a szakterülten felmerült gondokat.

14. Az MMK vezetése többször folytatott tárgyalásokat az MSZT vezetésével. Az on-line szabványhasználat kérdésében kidolgoztuk azokat az elvárásokat, amelyeket tagjaink az on-line szabvány-használattal szemben támasztottak. Ezek a következőek: kedvezményes ár, a szabványok csak egy meghatározott, a felhasználó igényének megfelelő szakterületen történő hozzáférés biztosítása, a szabványok nyomtathatósága. Eddigi tárgyalásaink nem vezettek eredményre.

További tevékenységünk

15. Az elmúlt év egyik jelentős eseménye volt a Tudomány napjának méltó megünneplésére rendezett, a Választmány novemberi ülésén megnyitott „Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig” című előadássorozattal egybekötött kiállítás és program. A Baranya Megyei Mérnöki Kamarával és a Geodéziai és Geoinformatikai Tagozattal közösen rendezett program nagy sikert aratott, és felhívta a figyelmet a műszaki tudományok oktatásának fontosságára, valamint azokra a jelentős eredményekre, amelyeket magyar tudósok és mérnökök elértek. Ez a program is lehetővé tette, hogy továbbfejlesszük kapcsolatainkat a társszervezetekkel és az egyetemekkel.

16. Az MMK „MÉDI Bizottsága” hosszas egyeztetést követően elérte, hogy megállapodás született a Mérnöki Kamara és az Építész Kamara között egy közös, épületekre vonatkozó díjrendszer kiadásáról. A közösen kialakított díjrendszer az egyenjogúság alapján szabályozza az építészeti és a mérnöki tevékenység díjazását, javaslatot tesz a díj mértékére és megosztására. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a Mérnöki Kamara és az Építész Kamara közös, épületekre vonatkozó díjrendszerének megalkotása rendkívül jelentős lépés a két kamara együttműködésében, az érdekek közös képviseletében.

17. Továbbfejlesztettük a közhiteles névjegyzéket is magában foglaló mérnöki kamarai honlapot és annak szolgáltatásait (www.mmk.hu). Minden Területi Kamarának és szakmai Tagozatnak saját felületet biztosítunk információik, elérhetőségeik, híreik és rendezvényeik megjelentetésére. Rendszeresen jelenik meg honlapunkon az EU Figyelő, mely a mérnöki tevékenységet érintő EU hírekről számol be, és az év vége óta a honlap mellett működő „Hírlevél” segítségével gyakrabban, naprakészen tudjuk kamarai tagságunkat a fontosabb eseményekről, hírekről, pályázati lehetőségekről értesíteni. Ezzel lehetőség nyílt arra is, hogy a későbbiekben egy interaktív, a tagság számára akár személyes megjelenés lehetőségét is biztosító, és a magyar mérnöki tudást bemutató, annak fejlesztését segítő web 2.0 alapú, a Wikipedia elvén működő honlap-struktúrát alakítsunk ki. Emellett jogszabályfigyelő és szabványfigyelő szolgáltatással, és naponta frissülő hírekkel szolgáljuk ki a honlapra ellátogató tagok és érdeklődők igényeit.

18. Az elmúlt évben két nagy katasztrófahelyzetben is helyt kellett állnia a Mérnöki Kamarának és tagságának. A tavaszi Felső-magyarországi árvizeket követően a kolontári gátszakadás, és az azt követő vörösiszap-katasztrófa okozta károk felméréseiben, a legsürgősebb és legfontosabb feladatok meghatározásában a Belügyminisztériummal és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal működtünk együtt. A munkában önkéntesen, pénzt és energiát nem sajnálva részt vevőknek ezúton is köszönetünket fejezzük ki az önzetlen segítségért. Ennek az együttműködésnek is következménye és eredménye, hogy a Mérnöki Kamara és Katasztrófavédelmi Főigazgatóság együttműködési megállapodást kötött 2010. év végén, mely alapján az OKF honlapjáról közvetlen elérést biztosítunk kamarai névjegyzékünkhöz, így szükség esetén mérnök szakembereinket azonnal megtalálhatják, és szakértői közreműködésüket kérhetik. Az intézményesített együttműködés ennek a területnek a jogalkotási munkában történő részvételünket is biztosítja és segíti.

19. A MMK vezetése a maga eszközeivel elő kívánta segíteni, hogy táguljanak a Kamara tagjainak munkához, feladathoz jutási lehetőségei külföldi munkákon keresztül is. A témával kapcsolatban az MMK felkereste az illetékes közreműködő, közvetítő szervezeteket, és kölcsönös megállapodás született a mérnöki munkák exportjának elősegítésére való törekvésre és munkatervre. A tagság érdeklődésének és képességeinek a felmérésére ezért a Területi Kamarák elnökeinek közreműködésével kérdőíveket küldtünk ki. A visszaküldött válaszok alapján megállapítható, hogy a lehetőségre a tagság körében nincsen komolyabb fogadókészség.

Nemzetközi tevékenységünk

20. Évtizedes a kapcsolat a „Visegrádi” országok mérnökszervezetei között. Fontos eredménye ennek az együttműködésnek, hogy 2010 szeptemberében megjelent a négy ország technikai emlékeit bemutató közös kiadvány negyedik, utolsó kötete. A kiadvány kiegészítéseképpen ebben az évben készül el az a térkép-összeállítás, mely a kötetekben bemutatott létesítmények helyét fogja tartalmazni.

21. Fontos a kamarának a különböző nemzetközi szervezetekben való részvétele, a brüsszeli irodával is rendelkező Mérnöki Kamarák Európai Tanácsa munkájában vesz részt a kamara legaktívabban. A szervezet az MMK Közbeszerzési Bizottsága anyagát is felhasználta a Közbeszerzési Direktíva értékelésével kapcsolatos úgynevezett „Fehér Könyv” kérdéseinek megválaszolásához, ez a közös munka is hozzájárulhat a direktíva felülvizsgálatának és esetleges változtatásainak előkészítéséhez.

22. Fontos a határon túli magyar szervezetekkel, elsősorban az Erdélyi Magyar Tudományos Társasággal való kapcsolat. A társaság több szakmában is szervez éves rendszerességgel konferenciákat, ezeken jelentős számban vesznek részt tagjaink, és e határon túli eseményeket rendszerint kamarai továbbképzésként is elfogadjuk. Az elmúlt év kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Vízépítési Konferencia Erdélyben, Székelyudvarhelyen, és az immár hagyományos csíksomlyói Építési Konferencia, valamint a Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, és a Nemzetközi Gépészeti Találkozó.

Együttműködés társszervezetekkel

23. A mérnöki inkubátorházak felállításának szükségességét hangsúlyozta, és dolgozta ki koncepcióját már 2010. elején az MMK, melyre a Békés Megyei Mérnöki Kamara társ-pályázata és hamarosan befejeződő beruházása mint legjobb gyakorlat szolgálhat. A fővárosban, megyeszékhelyeken és más városokban pl. 26 Tudomány és Technika Háza működik, amelyek országos hálózatként az érintett térségben segítik az egyesületek munkáját és az önkormányzatok tevékenységét. Az MMK az érintett szakmai szervezetek számára felajánlotta a megerősített együttműködés lehetőségét, melyben helyt kaptak konkrét célok, konkrét megvalósíthatósági koncepcióval, finanszírozási feltételekkel. Az inkubátorházak és az MMK Mesteriskolák kezdeményezéseinek összekapcsolásával tett kísérletet az MMK a korábbi évtizedekben működő „mérnök-műhelyek” újjáélesztésére is, amikor a legnagyobb hazai tervező vállalatokat kérte fel a különböző műszaki területekről arra, hogy fiatal mérnök számára tegyék lehetővé a hiányzó alapos gyakorlati tudás és tapasztalat megszerzését.

24. Az MMK fontosnak tartotta és tartja a társszervezetekkel való szoros együttműködést. A MTESZ szervezeteivel a tudományos és műszaki kérdésekben, a Magyar Hidrológiai Társasággal, az ÉVOSZ-szal, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséggel, a Magyar Értékelemzők Társaságával és a különböző kormányzati szervekkel egyaránt igyekszünk a kapcsolatot fejleszteni. Ezen együttműködések keretében adtunk javaslatot a Belügyminisztérium részére a közmunka feladatok területeire és lehetőségeire vonatkozóan, és javasoltuk a panel-rekonstrukciós típustervek kidolgozását. Ezek a javaslatok az átmenetileg nehéz gazdasági helyzetben is munkát jelenthetnek tagjainknak.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul