A kezdő épületgépész mérnök és a szakma igényei
2011. június 10. | e-gépész | | 0 |
A MÉGSZ felmérésének eredménye, kiértékelése található cikkünkben, és ami még érdekesebb, a szakma prominens képviselőinek hozzászólásai.
Hrabovszki Adrienn projektvezető, a felmérés szakmai irányítója bemutatta a felmérés eredményeit (felmérés háttere, módszertana, válaszadók összetétele, szakmabeliek igényei a pályakezdő épületgépészekkel szemben: szükséges ismeretek fontossága, elégedettség a pályakezdő mérnökök ismereteivel, képességeivel szemben)
A tanulmány letölthető INNEN
Módszertani kérdések: (A résztvevők feltehették a felméréssel kapcsolatos technikai jellegű kérdéseiket, melyekre Hrabovszki Adrienn projektvezető válaszolt.)
• Mit ért a kérdőív „háromlépcsős képzés (bolognai folyamat)” alatt? – A BSC, MSC, PHD fokozatot adó képzések összességét. Javaslat: ha a felmérést később, kb. 2 év múlva megismételjük, ezeket a szinteket bontsuk külön!
• Mit ért a kérdőív pályakezdő épületgépész mérnök alatt? – Minden olyan, a felnőttképzésben végzettséget szerző mérnököt, akinek első munkáltatója a kérdőívet kitöltő.
• Ellenőrizték-e a minta megbízhatóságát, nem adódhat-e hibalehetőség az internetes kitöltésből, pl. egy címről több példányban kitölti valaki? – A nyilvánvalóan hibás kérdőíveket (pl. 250 főnél többet foglalkoztató tervező cég) e-mailcím segítségével ellenőriztük és javítottuk ill. töröltük. A válaszadók jelentős számban megadták e-mailcímüket az eredményekről szóló tájékoztatáshoz, ez alapján látható volt, hogy nagy arányban valós válaszadók töltötték ki.
• A 395 db kérdőív jó visszaküldési aránybak számít-e? – Kb. 5000 címet tartalmaz az e-mailes adatbázisunk + a szaklapok oldalainak látogatói száma adódik ehhez, de a felkéréssel elért emberek számát nem tudjuk ennél jobban megbecsülni. Ha 8000 embert értünk el, akkor a csaknem 400 db visszaküldött kérdőív 5%-os visszaküldési arányt takar. Módszertani szempontból ez jó értéknek számít.
• Mit ért a kérdőív gyakorlati ismeretek alatt? Ha pontosabban definiáltuk volna a kérdéseket, az megváltoztatná az eredményt? – A kérdések megfogalmazása természetesen hatással van a levonható következtetésekre. Jelen felmérésben viszont csak azt szerettük volna ellenőrizni, hogy a a szakmán belül elterjedt vélemények, szóbeszédek megfelelnek-e a valóságnak, ill. általánosíthatók-e.
• Javaslat a precízebb kérdések megfogalmazásához: pl. hány kezdő épületgépésszel találkozott?
Hozzászólások
Prof. Barótfi István leszögezte, hogy a felmérés 10 évet késett: korábban is sok szó esett arról, hogy mit kellene a felsőoktatásban máshogy csinálni, de arról eddig nem folyt a vita, hogy mik a szakma igényei, elvárásai. A felmérés erre világít rá, ez volt a célja, és akkor van igazán haszna, ha 5 év múlva megismételjük, hogy lássuk, hogyan változott a helyzet.
Barótfi István javasolta, hogy az eredetileg tervezett, 5-5 perces hozzászólások helyett mindenki hozzászólhasson egy-egy diához, és a tanulmányban vizsgált témákat együttesen értékeljék ki a résztvevők. A javaslatot a résztvevők elfogadták.
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A pályakezdő épületgépész mérnökök…” (44. oldal, 14. diagramm)
Barótfi I.: Nem helyes az a feltételezés, hogy a hallgatók szakmérnöki képzés keretében egészítsék ki tudásukat, hiszen a piac kész mérnököket vár el. Ugyanakkor az elegendő gyakorlati tudást is hiányolják, ezért nem biztos, hogy e két elvárás egyáltalán teljesíthető-e.
Kajtár L.: Mivel minden állítás inkább a pozitív tartományba esik, itt a vélemények összessége nem fejez ki bírálatot a felsőoktatással szemben.
Virág Z.: Egyetért a megállapításokkal, de mivel a szakmai alapismereteket is és a gyakorlat meglétét is az oktatásból kikerülőktől várják, a felsőoktatásnak erre a problémára megoldást kell találnia.
Magyar Z.: Az első állítással és megállapítással nagyot egyetért.
Garbai L.:A pontértékek a várakozásnak megfelelő eredményeket mutatnak, vagyis van mit tenni, de megfelelő a képzés.
Virág Z.: Az eredmények azt mutatják, a felsőoktatási intézmények nem dőlhetnek hátra!
Netoleczky K.: A hallgatóknál a rendszerben gondolkodás képességét sokan hiányolták, ebben kell a személetmódjukat változtatni, erősíteni. Ezt a számítógép-használat nagyban hátráltatja.
Domonkos L.. Az utolsó 3 állítással és az automatizmussal összefüggő problémák nem teszik lehetővé az épületgépészeti tevékenység valós céljának elérését, vagyis egy épületgépészeti rendszer rendszer megvalósulását a gyakorlatban. E téren kell szemléletváltás.
„Mennyire tartja fontosnak az alábbi ismeretek elsajátítását?” (50. old., 20. diagramm)” és „Mennyire tartja fontosnak az alábbi ismeretanyagok oktatását?” (62. old. 32. diagramm)
Barótfi I.: A gépészmérnöki ismeretek oktatását sokan nem tartják fontosnak, kérdés, hogy hogyan lehet csökkenteni ezeket az ismeretanyagokat addig, amíg az épületgépész képzés a gépészmérnöki karon belül történik.
Kajtár L.: Érdekesség, hogy a BME-n két helyen, a gépészmérnöki karon és az energetikai mérnöki képzésben lehet épületgépész végzettséget szerezni, és az utóbbin több épületgépészetet oktatnak.
Magyar Z.: Egy ponttal nem ért egyet: az idegennyelv-oktatást nem lehet az egyetemektől elvárni.
Csoknyai T.: A felmérés eredményei nem tisztán a felsőoktatásból érkezők felkészültségét tükrözik, és az épületgépész képzésre nincs olyan erős szűrő, mint pl. az építészeknél. Javasolta, hogy a tanulmány 62. oldalán szereplő ismeretanyagoknak ne csak a fontosságát, hanem az ezekkel kapcsolatos elégedettséget is kellene mérni.
Ádám B.: A megújuló energiák oktatásának fontossága azért kapott magas pontszámot, mert ezen a területen van igény. A hiány ellensúlyozására a gyakorlat oldaláról meg kellene támogatni az oktatást, pl. segédanyagokkal.
Takács G.: Nyilvánvaló, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozásoknál hiányzik az az alkalmazotti tudás, aminek a fontosságát magas pontszámra értékelték.
Kajtár L.: Több diagrammnál is markánsan elkülöníthető 2-3 szint, a 32.-nél az első szinten a klasszikus épületgépész ismeretek, a 2.-on a kapcsolódó ismeretanyagok helyezkednek el. De néhány esetben, pl.. szabályozástechnika speciális ismeretanyag is az első, fontosabb szintre kerül, mert azzal kapcsolatban tapasztalható hiány.
Netoleczky K.: A gázellátás részterületekre bontva szerepel, emiatt szerepeltek előrébb ezek az ismeretek. A következő lekérdezésben az emberi környezetre vonatkozó kérdéseket (pl mérnöki etika) is vizsgálni kellene.
Magyar Z.: Az alapismereteket meghaladó ismeretek vannak felsorolva a fontos ismeretanyagok között.
Virág Z.: A „kívánságlista” beépítése az oktatási rendszerbe már a felsőoktatási szakemberek dolga.
Csoknyai T.: Ahogy a BSC, MSC között különbséget lehet tenni, úgy érdemes a nappali tagozatos és a levelezős hallgatókkal szembeni elégedettséget is vizsgálni. A levelező tagozat szerinte nem alkalmas az épületgépész mérnökképzésre.
Magyar Z. : véleménye homlokegyenest más, szerinte a levelezős hallgatók többnyire munka mellett dolgoznak, sokkal motiváltabbak.
Versits T.: A mérnök-tanácsadó tevékenységhez szükséges kérdések kimaradtak, náluk az a cél, hogy a pályakezdő képes legyen minél hamarabb munkába állni, ehhez elegendő az alapismeret, a specializációt meg lehet szerezni a cégnél.
Domonkos L.: nem csak tervezőben, hanem másban is kell gondolkozni, a motiváltság kulcskérdés, és pl. a levelezős hallgatóknál ez tapasztalható
Kajtár L.: A BME-n eddig 3299 diplomát adtak ki, óriási változásokon ment át a képzés, a korábbi 31 óra épületgépész témájú oktatás helyett ma 72 órában oktatják, és jelentősen megnövekedett az oktatásban közreműködő ipari szakemberek száma.
Zárszó (Golyán László)
Az ismertetett és megvitatott anyag összefoglalja és felmutatja a felmerült gondokat. Javaslom, hogy a témában a felmérések és elemzések későbbi sorrendjét tekintve értékeljük „az első tükör”- ként! A szakmát érintő, a MÉGSZ által eddig készített és közreadott felmérésekhez hasonlóan a későbbiekben várhatóan és remélhetően több felmérés és kutatás is készül majd a szakmáról, a szakma érdekében. Törekedjünk arra, hogy az eredmények a szakma érdekét szolgálva összegezhetők legyenek, több és hiteles információval segítve a szakma meghatározó szereplőit a reális helyzetértékelésben, és a szakma valóságának megismerésében!
A szakma 10 éve adósa önmagának ezzel a felméréssel. Elkészült, kívánom hogy segítse a munkánkat, és hogy inspirálja a szakma minden meghatározó szereplőjét a közös munkára a szakma, és minden művelője érdekében!
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
