e-gépész online szaklap

Kéményes vitaindító

2011. július 18. | e-gépész | |  21 |

A zárt égésterű kazánok égéstermék-elvezetésének úgymond fennhatósága régóta vitatéma szakmai körökben. Egy névtelenséget kérő kolléga most a berendezésgyártók oldaláról közelítette meg az ügyet, és tesz fel kérdéseket.

- A kazánnal együtt minősített füstgáz-elvezetők (a továbbiakban: kémény) mire vannak bevizsgálva? Tudomásom szerint csak nyomásra. Ez elég, mint készülékhez való illesztés? Mi van az éghető anyagoktól való távolsággal, a kondenzációval, a határhőmérséklettel?

- Utánanéztem, mert kellett, és kiderült, hogy a vonatkozó szabvány szerint szerelt kéményként csak nehezen éghető anyagok építhetők be, ennek a kritériumnak viszont a Magyarországon forgalmazott műanyagok (kondenzációs kazánokhoz) közül csak írd és mondd 1 felel meg! Az együtt minősítettek közül pedig egy sem.

- Ugyanígy téglából is túlnyomórészt nem bevizsgáltak léteznek, mint ahogy elvileg alumínium se lehetne kéményben.

Kérem a tisztelt gyártókat, hogy jelezzék, ha tévedtem volna, avagy rosszul kutakodtam.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2013. ápr. 29.

Még egy dolog, ami sokszor vitára ad okot. Más dolog a fűtéstervezés és más dolog a gáztervezés. A kazán típusának, nagyságának meghatározása a fűtési tervnek része és nincs köze a gáztervhez, mint ahogy egy konyhában se a gáztervező mondja meg, hogy milyen konyhatechnológiai berendezések lesznek gázosok. A gázterv a más szakágak által meghatározott gáztüzelésű berendezések gázzal és füstgáz elvezetéssel történő kiszolgálásról szól. Nem több nem kevesebb. E miatt már sok bonyodalmam volt, amikor árat adtunk fűtés és gáztervezésre. Azt mondták, a fűtést megoldja a fűtés szerelő, készítsük csak el a gáztervet, mert azt engedélyeztetni kell. Akkor megkérdeztem, hogy mekkora és milyen kazán kell. Erre az volt a válasz, hogy azt mi már nyílván kitaláltuk. Amikor azt mondtam, hogy a kazánt nem kitalálni kell, hanem azt a fűtés terv részeként kell megtervezni és meghatározni és ez bizony a fűtés terv része és én a gázterv részeként nem fogom kitalálni, akkor elcsodálkoztak.


Zoárd | 2013. ápr. 29.

Kedves Thot Zoltán! Ki beszélt itt 2000 Ft-os óradíjról?! 8400 Ft/óráról beszéltem, ami nullszaldós és arról, hogy a kivitelező ad 1800-2000 Ft-os óradíjat, amiből csak úgy jön ki, hogy fele időt fordít a munkára, mint amennyit leír, ami meg még továbbra is hiányzik, azt az anyagon próbálja bepótolni. Csak a tervezőnél nincs anyagköltség, amin még pénzt lehetne keresni! Tapasztalatom szerint egy lakás gáztervének elkészítése, a megrendelővel történő egyeztetéstől kezdve a kéményseprő és gázterv jóváhagyással együtt bizton elvesz 1,5 – 2,0 munkanapot. 1,5-2 munkanapért a 30-40 eFt vállalkozási díj röhejesen kevés. Én mondjuk nem is vállalok ennyiért semmilyen gáztervet. 30-40 eFt olyan vállal gáztervet, aki a munkahelyén elkészíti a tervet, esetleg eleve a gázműveknél dolgozik és harmad annyi szabad idejébe kerül, mint egy független mérnöki vállalkozásnak. Tudomásul kell venni, hogy egy lakás vagy egy egyszerű családi ház gáztervének elkészítése, néha több időt vesz igénybe, mint a kivitelezése. A saját lakásomban a gázt három óra alatt megszerelték, fél nap alatt meg volt a kémény, és egy-egy negyed napos történet volt a kivitelezők részéről az átadás.


Fázmán József | 2013. ápr. 27.

A kamarai díjszabás tervezet szerint egy önálló mérnök ajánlott mérnöknap díja nettó 90 ezer Ft körül van. Aki ennek kétharmada, azaz 60 ezer Ft alatt vállalkozik, nem végezhet megfelelő minőségű munkát, ezért étikai vétséggel vádolható. Ez jobb helyeken másfél-kettő, nálunk itt a világvégén négy gáztervet jelent naponta. Lehet, hogy én vagyok "selejt", de nekem naponta 30 éves tervezői gyakorlat után legjobb esetben is úgy másfél a normám szőröstül-bőröstül. Ki itt a drága, tisztelt kolléga? A napokban hallottam. hogy csak a fizikai munka, a termelés viszi előre a nemzetet. Kádár szelleme kisért... FJ


Thot Zoltán | 2013. ápr. 27.

tisztelt Zoárd..:) 30-40 ezer forintos tervezői díjak egy gáztervnél nem igazán azt mutatják,hogy 2000 ft-os óradíjjal számolnának a tervezők...:(


Zoárd | 2012. júl. 18.

Tisztelt DOXI! Az az érzésem, hogy lát bizonyos problémákat, de a lényeget szerintem elkerüli. Nem akartam belemenni a magyarországi kéményseprés és gáztervezés anomáliáiba, de ha itt tartunk, akkor kénytelen vagyok. Kémény: 1. A kémények üzembe helyezéskori és időszakos felülvizsgálata indokolt, el nem hagyható, más kérdés, hogy minden egyes rendszernél ésszerű-e az évenkénti vizsgálat, valamint ennek díja jól van-e kalkulálva. Egy korrekt gázkémény, ha egyszer az előírásoknak megfelelően elkészült, akkor tuti, hogy évekig megbízhatóan fog üzemelni, az az indok, hogy beleesik a madár és eldugul a kémény, olyan jelenség, amit az éves felülvizsgálat sem tud megakadályozni, a mai zárt égésterű berendezéseknél pedig nem okoz életveszélyt, legfeljebb nincs fűtés, arra pedig rá fog jönni a tisztelt lakó. Egy új autó, ami legalább akkor veszélyforrás mint egy kémény, csak három év után kell vizsgáztatásra vinni és később is elég két évenként!!! 2. Az országban óriási a szórás a kéményseprő díjakban és azt látom, hogy a legtöbb helyen -bizonyára nem mindenütt- lehetetlen ésszerűen fenntartani a kéményseprő vállalkozást a díjakból, mert a politika beleszól az árképzésbe. Persze, amíg hatósági stílusban, területi monopóliumként működik a dolog, önkormányzati tulajdonként, addig nem lesz előrelépés szerintem, azaz van évenkénti kétséges értékű vizsgálat olcsó pénzért. 3. Szakmai kritérium rendszer kellene, és nem területi monopólium. A valóságban úgyse fog kéményseprő-szakvéleményt adni egy Soproni cég Debrecenben. Szerintem egy ésszerű, szakmai alapon kialakított kéményellenőrzésre szakosodott cégek esetén jelentősen drágulnának a jelenlegi ellenőrzési díjak, de lehetne tudni, hogy miért mit kap az ember, mert ma ez kétséges. 4. Ezeket a szakmai alapon szerveződő cégeket természetesen regisztráltatni és felügyelni kéne, illetve az elvégzett munkákról a szakmai nyilatkozatokat egységes országos nyilvántartásban vezetni, a szakmai felügyeletnél, ahol visszakereshető bármikor, ki milyen szakvéleményt készített a pár évvel később problémás kéményről. Talán a felelősség is kézzelfoghatóbb lenne. Szerintem fenti megoldás ésszerű lenne. Gáz: Bizony sok szereplős és drága dolog a gáz, mert élő munkát kell megfizetni benne (tervezés, tervellenőrzés, meo, stb.), de ez van. Ha megkérdez egy Tervezőt, hogy akar-e családi ház gáztervet készíteni, biztos, azt fogja mondani, hogy csak akkor, ha már nincs más munkám. Hát ott tartunk, hogy az élő munka értéke ma Magyarországon nincs elismerve. Kivitelező is az ajánlatában az anyagra pakolja a cég létfenntartásához szükséges nyereséget, mert a munkadíjat irreálisan alacsonyan "kell" tartani, hogy munkát kapjon 1800-2400 Ft-os óradíjak vannak a piacon). Tervezési díjban nincs olyan anyag tétel amibe bele lehetne pakolni a cég fenntartásához szükséges költségeket. Egyszerűen nem értik az emberek, hogy mibe kerül az élő munka. Készítettem magamnak egy egyszerű számítást, e szerint 200.000 Ft nettó fizetéshez bruttó 8400 Ft/óra díjat kell kiszámlázni és ezen nincs nyereség, csak egy kisvállalkozás létfenntartása. Ha valakit érdekel nem titok a számítás.


doxi | 2012. júl. 14.

Tisztelt Nagy Gábor Szakmailag mindenben teljesen igaza van, szerintem egy kivétellel: A jelenlegi jogszabályi környezet a zsarolás technikája. Amikor történik egy baleset, másnap már interpellálnak a parlamentben, hogy emeljük fel a kéményseprési díjat, és tegyük bűnözővé az ellenszegülőket. Tehát: nem a szakmával van baj,hanem azzal, ahogy kisajátítják, és monopóliumot csinálnak belőle. Más: szerintem nálunk a balesetek nagy száma a bürokratikus rendszerből adódik.Ha végiggondolja mi minden kell ahhoz, hogy valaki gázt használjon, az élettől is elmegy a kedve. Energia eng.,tervező,terv, tervjóváhagyás világvégén,kivitelezői pecsét( előre),MEO,mérő,befizetés ig., szerződés, aláír, visszaküld stb. ( tulajdoni lap, helyszínrajz, stb.),kéményseprő szakvélemény 3 db, külön pénzekért,tudományos méretezés külön pénzért, kivitelező ( engedélyes), készülék gar. beüz. A nem gáztüzelésű kéményeket viszont, miután a nyilvántartás hiányos és pontatlan, ellenőrizetlenek, és a statisztikákból sem derül ki, hogy ki mibe halt bele. Nem egy esetben az építtető inkább lemond a gázról és barkácsol. Ezért aztán persze hogy megy a svarc és jön a baleset.


Nagy Gábor | 2012. júl. 6.

Tisztelt DOXI! Vannak olyan ismerőseim, aki hasonlóan vélekedtek a kéményseprésről, mint Ön. Egyikük véleménye csak akkor változott meg, amikor a testvéréék (kiviteli terv nélküli) építkezése során a kőműves által felhúzott 3-kürtős kéményről kiderült, hogy az elképzelt fűtési célokra teljesen alkalmatlan(kb. félmilliós kár), a másiké pedig akkor, amikor egyik barátja megnyomorodott, két kisgyereke pedig meghalt egy szénmonoxid mérgezés következtében. Sok olyan építész ismerősöm van, akik Önhöz hasonlóan lefitymálták a kéményseprő tevékenységet, és akiknek gyökeresen megváltozott a véleménye, miután alkotása utóélete kapcsán rá kellett jönnie; az "a bádogcső, két lukkal a végén" mennyi bonyodalom forrása. A kéményseprés már nagyon régóta csak nevében tisztítási tevékenység, döntő mértékben energetikai tanácsadás és balesetmegelőző tevékenység - ha korrekt módon csinálják. Természetesen itt, ahogy más szakterületen is vannak szerencselovagok, akik kevés tudással, sok arroganciával harácsolnak szakmai tevékenységnek álcázva pénzt gyártanak. Ezt a kéményseprő szakmának - saját tisztességes szakemberei védelmében - kell megbélyegeznie és a felettes szerveknek és rendeletalkotóknak kiszorítani a munka világából. Itt kívánom megjegyezni, hogy a gyártómű által megadott beépítési feltételek maradéktalan teljesülése esetén valóban nincs szükség újabb méretezésre. Ha azonban ezektől eltérnek, (pl. attól hosszabb füstgáz levegő kémény), akkor már csak számítások alapján lehet a későbbi megfelelő gyártó által garantált műszaki paramétereket elérni. Ezen a télen a - 20 C körüli külső hőmérsékletek idején befagyott égéstermék terminálokat tömegesen kellett a kéményseprőknek kiolvasztani (bizony nagyon sok volt köztük a homlokzati kivezetésű is, amelyekért a gázos szakma elkeseredett kéményseprő mentesítési harcokat vívott) Miután ez egy mérnökfórum, kénytelen vagyok a mérnök-etikai kódex-nek egyik intelmét (szabadon) idézni: nem fitymáljuk le más mérnök munkáját (de úgy is fogalmazhattam volna, hogy amihez nem értünk - véleményt ugyan mondhatunk, de a minősítéstől inkább tartózkodni kéne). Mivel a számok kevésbé hazudnak, mint az emberek, annyi még ide kívánkozik: Az égéslevegő ellátás és égéstermék elvezetés rendellenességei miatt - a 80 milliós lakosu Németországban évente 4-5 halálos szénmonoxid mérgezés történik - a 10 millió lakosu Magyarországon ez a szám 30-50 - a 10 millió lakosu Belgiumban pedig évente 300-400 Magyarázata:Belgiumban nem kötelező a kéményseprő tevékenység, a kéményseprő csak akkor megy, ha hívják! Az analógia kedvéért: Milyen lenne Magyarországon a közlekedési baleseti statisztika, ha nem lenne kötelező az időszakos gépjármű vizsgáztatás, vajon most hány balesetveszélyes gépkocsit szűrnek ki, és akkor vajon elvinnének vizsgázni egyetlen balesetveszélyes járművet is? Az általánosítás mindig veszélyes dolog. Úgy gondolom ez a kéményseprésre vonatkoztatva sincs másképp. NG


doxi | 2012. júl. 5.

Nyilvánvaló, hogy ez az egész arról szól, hogyan lehet lerabolni a laikus fogyasztókat egy cső ürügyén, amin két luk van. Gépi számítás egy gravitációs huzatszámításhoz vagyonért, rendszerszintű bádogcső milliókért minősítve, a gyári méretezés le van szarva, csak a hazai a jó, 3-as IQ val kondenzációs kémény ellenőrzés ezrekért stb. Egyszerűbb egy atomreaktort építeni a cirko helyett, mert nincs gázmű meg seprű.


Zoárd | 2012. júl. 5.

Érdekes eszmefuttatás folyik, de Én a lényeget a következőkben látom. Korrektül meg kell tervezni a füstgáz elvezetést, teljesen mindegy, hogy gyárilag összeminősített, vagy nem a rendszer. A hazai telepítési előírásokat a tervezésnél -és természetesen a kivitelezésnél is- be kell tartani (GMBSZ, OTÉK, OTSZ, helyi Önkormányzati előírások, stb.). Az hogy a kéményseprő vette észre a frisslevegő beszívó csonkot (vagy bármilyen egyéb abszurditást) a kémény mellett az nem az összeminősítés kérdését illeti, hanem a felelőtlen tervezés vagy kivitelezés eredménye. A gázszerelő szaki ugyan úgy észrevehette volna, hogy nocsak, mi ez az izé itt. ő is pont úgy felismer egy légtechnikai elemet, mint a kéményseprő. Az, hogy a gázszerelő, vagy a kéményseprő, sumákol-e többet a kivitelezésnél, szerintem teljesen indiferens és nem is ettől lesz a probléma megoldva. Az igazi kérdés, hogy az összeminősített rendszerek bekerülnek-e bármiféle ellenőrző rendszerbe, mint a nem összeminősített kémények. A gázberendezések telepítésének folyamatában van gázterv ellenőrzés és kémény ellenőrzés. Ha az összeminősített kéményekről beszélünk, akkor látszólag egy biztonsági ellenőrzés - a kéményseprő - kimarad a történetből. Persze a gázberendezéseket is öt évenként felül kellene vizsgálni, de az a gyanúm ez jelenleg írott malaszt maradt, mert nincs, aki végrehajtsa. Ez látszólag csökkenti a biztonságot, egészen addig, míg egy két baki után nem kerül börtönbe a vétkes. Erre lehet azt mondani, hogy ez megelőzhető lett volna kéményseprő ellenőrzés mellett. A probléma másik szállja viszont az, hogy egy zárt égésterű füstgáz elvezető rendszer kéményseprő ellenőrzése a teljes folyamat során, Budapesten többe kerül, mint maga a füstgázelvezető rendszer, ha a teljes folyamatot a FÖKÉTUSZ szerint vezetnénk végig, ami nonszensz (gázterv jóváhagyás, előzetes kéményseprő szakvélemény, szerelés megkezdésekor helyszíni szemle, munka közbeni ellenőrzés, majd átvétel). Ha az összeminősített rendszer engedélyeztetése ésszerű költségek mellett megy végbe, akkor ez a vita szerintem ki se alakult volna. Most itt nem akarok a magyarországi kéményseprői rendszerről beszélni, pedig az is megérne egy misét (itt maradt a XIX századból a rendszer, amikor még egész városok égtek le a nem megfelelő kémények és tűzvédelem miatt).


Nagy Gábor | 2011. júl. 27.

Kedves Béla! Kezdem a végéről; köszönöm a pontosítást, valóban 116 kW. Ami az Msz 845:2010 szabvánnyal kapcsolatos felvetéseket illeti: Rendszer jellegű égéstermék elvezetők esetében a gyártónak kell tanúsítania minden olyan feltétel teljesülését, amelyet a termékével szemben a valós beépítési körülményekre vonatkozó minden rendelet (direktíva), továbbá szabványok és előírások megkövetelnek. A nem rendszer jellegű elemekkel kapcsolatosan pedig a tervező, kivitelező, üzemeltető felelősége, hogy az összes szabályt betartsa, betartassa. Mondok erre egy példát, hogy jobban érthető legyen: Az MSZ EN 12391-1:2004 szabvány a fém égéstermék elvezetők létesítéséről szóló szabvány levezeti, hogyan kell meghatározni pl. egy fém égéstermék elvezető rendszer (MSZ EN 1443:2004 szerinti) hőmérséklet osztályba sorolását (ugyanitt megtalálja az éghető anyagoktól való távolság meghatározásának számítási módszerét is). Rendszer jellegű égéstermék elvezetőkre a gyártó elvégzi a szükséges számításokat, besorolásokat és azt tanúsítja. Ha az együtt tanúsítás nem terjed ki pl. az éghető szerkezetektől betartandó távolság mértékére, akkor a létesítésben közreműködők teljeskörű felelősége, ha ebből bármilyen hátránya származik az üzemeltetőnek. Nem rendszer jellegűnél a tervezőnek kell a szükséges számításokat elvégezni, a megvalósítandó műszaki megoldást teljeskörűen dokumentálnia, és ez alapján a kivitelezőnek pedig ezt a megoldást megvalósítani a reá vonatkozó összes előírás betartása mellett. Látszik, hogy lényegesen macerásabb az utóbbi. Az új tüzelőberendezések létesítése és a meglévő tüzelőberendezések cseréje, korszerűsítése közötti arány kb 1:15,1:20,könnyen belátható, hogy rendszer jellegű égéstermék elvezetők beépítésére aránytalanul kevés esetben kerülhet sor. Az MSZ 845:2010 szabvány nagyot markol, megpróbálja ezt a túlnyomó többséget leszabályozni. Óhatatlanul megsérti néhol az együtt tanúsított égéstermék elvezetőket érintő MSZ CEN/TR 1749 szabvány körébe tartozó gázkészülékekre vonatkozó GMBSZ, valamint 22/98 IKIM rendelet néhány előírását, viszont érvényt szerez sok olyan más előírásnak (pl.OTSZ OTÉK stb),amelyeket pedig fenti szabályozások hagytak figyelmen kívül. A lényeg, az EU előírásokhoz történő jogharmonizációra kötelezettséget vállaltunk, de ez nem mentesít az alól, hogy az egyes szakterületeink szabályozásait is összhangba hozzuk. Erről vitatkoztunk pl. Fazakas Úrral. Kedves Béla! Visszatérve a konkrét felvetésre, ha a rendeletek között ellentmondás van, akkor szerintem mindig a szigorúbbat kell betartani. Abból baj nem lehet. :) Még egy észrevétel(csak a nyomásosztályt tekintve): 18kW-os vízmelegítőhöz lehet együtt tanúsított égéstermék elvezető és az épületen belüli P1 nyomásosztály csak 200 Pa próbanyomásnak megfeleltetést ír elő,addig a többezer kW-os gázkazánra biztosan nincs együtt tanúsított füstgáz rendszer, tehát nagyobb munkát igényel a tervezőtől,kivitelezőtől. A gázmotor pedig már másik nyomásosztály 5000 Pa próbanyomással,vagyis jelentősen eltérő feltételrendszernek kell megfeleltetni mindhárom esetben az égéstermék elvezető rendszert. Ezek megnyugtató szabályozási környezetén még van mit javítani. NG


Ács Béla | 2011. júl. 27.

Kedves Nagy Gábor! Köszönöm a választ, de engedje meg, hogy néhány kiegészítést még hozzáfűzzek. 2010. decemberben jelent meg az MSZ 845:2010 szabvány az "Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése", amely sok kérdést hivatott eldönteni. Ennek 8.2.2.4 szakasza írja le a körülburkolás feltételét, nem említve ennek indokát. Én ezzel próbál-tam "vitatkozni". Az égéstermék-vezeték falazott szerkezetekkel való körülépítésével (szerelőakna) kapcsolatosan ugyanezen szabvány 8.2.6.15 pontja írja le az akna alsó-felső kiszellőztetésének követelményét. Itt is csak ennek szükségességét kérdezem. A hivatkozott esetben nem nagynyomású (LAS) kéményről volt szó, ahol tényleg nagy nyomások (gázmotor esetén akár 5000 Pa) hanem turbó falikazánokról,ahol az égéstermék csőben a nyomás pár tíz Pa, és még ezt is körülveszi az égéslevegőt szállító köpeny. A szabvány nem tesz különbséget a tüzelőberen-dezések között, ugyanaz az előírás egy pl. 18 kW-os vízmelegítő, vagy egy esetleg többezer kW teljesítményű gázmotor vagy kazán égéstermék elvezetése között. Az OTSz jelenlegi állása szerint a "kazánház" kategória 116 kW. ÁB


Nagy Gábor | 2011. júl. 26.

Kedves Miklós! őszinte örömmel olvastam, hogy jelentősen közeledtek álláspontjaink. Azt írta: "Az együtt-tanúsítás valóban nem lehet garancia a készülék megfelelő beépítésére, hiszen az együtt-tanúsított készülék megfelelőségéről szóló tanúsítás nem a beépítésről szól, hanem a teljes gázkészülék megfelelőségéről." Szerintem ez lehet az a közös platform, amelyről kiindulva az egész jelenlegi problémakör sok gondolkodással és értelmes kompromisszumokkal - de megoldható. Úgy gondolom, hogy nem kell ehhez az EU jogrendjét se felforgatni, mivel nincs speciális magyar helyzet, csupán a nemzeti szabványalkotásunk és alkalmazásunk áll még igen messze az EU-átlagtól. Még egy dolog kell az előrelépéshez: tárgyalni-egyeztetni egyenlő felekként és nem erőből. Meghallgatni minél több autentikus véleményt és lehetőleg figyelmen kívül hagyni minden önző csoport-, vagy egyéni érdeket. Nevezhetjük ezt akár felelősségi mátrix-nak is, de én másképp nevezném: a felhasználó élet-,egészség-, és vagyonbiztonságának garanciális feltételrendszeré-nek. Itt pedig mindenkire szükség van, aki a munkáját és tudását ehhez hozzá tudja tenni! Kedves Ács Béla! A hazánkban forgalmazott C típusú ventilátoros gázkészülékek döntő többségénél a füstgáz vezeték van túlnyomás alatt. Rendeltetésszerű működés során nyilván nem fordulhat elő gyújtásveszély. A tűzmegelőzési filozófia szerint viszont a tüzelőberendezés mindig gyújtóforrás, vagyis a nagyértékű ingatlant és ingóságot védeni kell,legfeljebb az arányokon lehet vitatkozni (egy rendelet megszületéséig - utána már nem!) A rendelet ugyanis - a szabványokkal irányelvekkel ellentétben nem ajánlott,hanem kötelező. Az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) kötelező, törvény rendelkezik az alkalmazásáról. Lehet vele egyet nem érteni, de be kell tartani! Úgy tudom, hogy 100kW hőterhelés felett minősül a kazán helyiség,így a csatlakozó égéstermék elvezető is önálló tűzszakasznak, vagyis az 1,5óra tűzállósági feltételnek ebben az esetben kell megfelelni a füstgáz-levegő rendszer vonatkozásában is (bocsánat, de a tűzvédelmi előírások olyan sűrűn változnak, hogy az irodám falain kívül már magam sem vagyok biztos abban, hogy naprakész vagyok-e?). A második felvetését nem értem, ha LAS kéményről beszél, akkor a nyomáskiegyenlítés miatt van szükség az alsó összekötésre, de ez nem érinti a bekötéssel érintett helyiséget. Az égéstermék elvezető rendszer tömörségi feltételeit pedig az MSZ En 1443 szerinti tömörségi osztályba sorolásnak megfeleltetés szabályozza, vagyis a rendszeren kívüli kiszellőztetési követelményről nem tudok. NG


Ács Béla | 2011. júl. 26.

Egy másik kérdést kívánok ezzel kapcsolatban felvetni. A koncentrikus égéstermék kivezetéseknel, ha az tető fölé történik, a tetőtéren átvezetett szakaszt a kéményseprőipari szakvállalatok előírása szerint 1,5 óra tűzállósági határértékű burkolattal kell körülvenni. Köztudomású, hogy a koncentrikus kivezetéseknél a külső köpenyben az égéslevegő áramlik befelé, téli időszakban akár -15 fokkal. Kérdezném, hogy ez a felületi hőmérséklet milyen gyujtásveszélyt jelent a környezetre? Gáztüzelés esetén a belső csőben, ahol az égéstermék áramlik kifelé, koromképződésnek igen kicsi a valószínűsége, (koromégés?) még a belső cső tömítettlensége esetén is a beszívott külső levegő a köpenytérből az égésterméket a készülék égésterébe viszi vissza. Kérdezném, mi indokolja a vezeték ilyentén való körülburkolását. Úgyszintén érdekesség, (saját tapasztalat) hogyha többszintes kivezetés van és a kettős cső falközbe kerül, a körülfalazott részt a legalsó bekötési szintről ki kell szellőztetni a tető fölé. Helyzet mint előbb. A kiszellőztetést a lakónak első dolga megszüntetni, a (rendszerint) fürdőszoba hűlése miatt. Az már csak hab a tortán, ha a fürdőszoba elszívó szellőzéssel is el van látva (ez C típusú készüléknél megengedett) így a helyiség szerencsétlen esetben égéstermék visszaszívást is kaphat. ÁB


Nagy Gábor | 2011. júl. 26.

Tisztelt Fülöp Úr! Bár esetleírása sok tekintetben hiányos, ezért nem lehet feltett kérdéseit megnyugtatóan megválaszolni, azért néhány felvetésére megpróbálok választ adni. Egy kazán, vagyis tüzelőberendezés nem csak egy vasdarab, amelynek megvásárlásához az esztétikai elvárásokon túl csak annyit kell ellenőrizni, hogy befér-e az ajtón. A kazán egy fűtési rendszer eleme, ezért az első feltétel a kiválasztásnál, hogy összhangban áll-e a fűtendő épület hőigénye a kazán teljesítő képességével. A "jó nagyot, abból baj nem lehet" szemlélet miatt áll igen előkelő helyen Magyarország az energiapazarlási statisztikákban. Ha családi házról van szó a példában, akkor az 50 KW teljesítményt gyanúsan soknak találom. Itt csak megjegyezném,hogy a jelenleg hatályos előírások szerint 30 KW fűtési teljesítmény felett a fűtési rendszert - így annak elemeit is - arra jogosult személynek tervezni kell! A második feltétel a tüzelőberendezés hidraulikai illesztésének ellenőrzése: mind fűtővíz oldalon, mind égéstermék oldalon. Égéstermék oldalon el kell végezni az ún. füstgáz levegő áramkör hidraulikai ellenőrzését (iterációs számítás), amelyhez nélkülözhetetlen a tüzelőberendezés saját ellenállásának értéke. Ezt a gyártónak, forgalmazónak meg kell adnia a berendezés gépkönyvében /magyarországi forgalmazás esetén magyar nyelven/. Ha az alapvető műszaki információk hiányoznak, nem lenne szabad árusítani,ill.megvásárolni ezeket a berendezéseket. (Mint tervező rengeteget dühöngök azon, hogy a google egy keresett termék beütésére semmitmondó kereskedői reklámoldalakra mutat, ahol általában tájképeket kapok műszaki adatok helyett.) Levelében 17 m-es kéményről ír. Ez így gyanúsan soknak tűnik, de korszerű tüzelőberendezések (alacsonyabb füstgázhőmérséklet mellett) a méretezés eredménye nem ritkán adódik 8-10 m-re. Annyit nem műszaki embernek is illik tudni (általános iskolai fizika), hogy egy adott kémény huzata a füstgáz átlaghőmérsékletétől és a kürtő magasságától függ. A füst elvezető képesség (füst-tömegáram - ami nem azonos a huzattal) pedig a füstelvezető rendszer keresztmetszetétől. A füstgáz az égéstermék elvezető rendszerben lehűl, aminek következtében a térfogatárama csökken. Ennek a mértéke - hőátadási folyamat lévén - ugyancsak kihat az áramlási viszonyokra. Fentiekből remélem, hogy már látszik: egy összetett fizikai folyamat matematikai megoldása adhat csak megnyugtató eredményt (talán jó hír, erre már vannak komoly méretezési eljárások, számítógépen gyorsan elvégezhető). Az Ön által vázolt folyamatból csak a szakértelem maradt ki. Ha jól értettem, most a jogászoknak egy mérnöki rutinmunka sokszorosát fogja valaki - gyanítom hosszas pereskedés után - kifizetni. Nem jobb lenne, ha mindenki azt csinálná amihez ért? A klasszikus (60-as évek) építőiparban volt egy mondás: könnyebb a radírt működtetni,mint a bontókalapácsot. Mostanra is lenne egy mondásom, de inkább nem mondom! NG


Fazakas Miklós F | 2011. júl. 25.

Kedves Nagy Gábor! Természetes, hogy a gázkészülék égéstermék vezető szerkezeti részeitől megfelelő védőtávolságokat kell betartani, csak kérdés, hogy mekkorák is ezek a műszakilag indokolt védőtávolságok? Gázkészülékek esetén, a GMBSZ határozza meg azokat a védőtávolságokat, amelyektől el lehet térni, ha a gázkészülék gyártója ettől az általános előírástól eltérő feltételeket szab meg. Mint ismert a gázkészülék telepítési előírásit a GMBSZ-ben kell meghatározni. Éppen azért írtam le részletesen a gázkészülékek CE jel hatálya alatt történő forgalomba hozatalának rendjét, mert a nemzeti installációs előírásoknak, amelyeket mi határozhatunk meg, illeszkedniük kell a forgalomba hozatal rögzített rendjéhez. A forgalomba hozatali előírások peremfeltételek, amelyek kereti között mozoghatunk a hazai installációs szabályozás kidolgozása során. Összhangban az Ön hozzászólásával, már több évvel ezelőtt jeleztem a jogszabály alkotóknak, hogy ha a jogszabály alkotás során csak az égéstermék elvezető-berendezések telepítését szabályozzák, akkor ez a szabályozás jogilag nem lesz hatályos a gázkészülék részegységének, a gázkészülék szerves részének minősülő szerkezetekre, mert ezek a szerkezetek jogilag gázkészülékek. Ezt a tényt már bírósági döntés is alátámasztja: Megállapították, hogy az égéstermék elvezető-berendezésekre vonatkozó szabályozás hatálya nem terjed ki a gázkészülékek részének minősülő szerkezeti elemekre. A telepítésre vonatkozó előírásokat minden ország elvileg szabadon szabályozhatja. Azért írom, hogy elvileg, mert nemrég futottunk bele abba a problémába, hogy a CEN nem hajlandó gázkészülék szabványt módosítani csak azért, mert Magyarországon európai szabványoktól eltérő speciálisan szigorú telepítési előírások vannak a homlokzati égéstermék elvezetésre és így nem tudjuk kiváltani a B típusú épületek veszélyes kéményeit, a lakótér légterétől független, biztonságos megoldásokra. A kondenzációs gázkazánok esetén műszakilag nem indokolt tűzvédelmi távolságot tartani, de ez a kérdés a GMBSZ előírásainak felülvizsgálata keretébe tarozik, ugyanúgy, ahogy az égéstermék termináloknak a szellőző levegő beszívó nyílásoktól való távolsága is. A GMBSZ felülvizsgálata most van napirenden, javaslom ezeket a kérdéseket ott felvetni. Javaslatain kívül indokolt lenne a tűzszakasz határokon átvezető gázkészülékek kérdésével is foglalkozni. Tudomásul kell vegyük, hogy az égéstermék-elvezető berendezések telepítésére más jogszabályok vonatkoznak, mint a gázkészülékek telepítésére. Így előfordulhatnak műszakilag nem indokolható eltérések a telepítések szabályozásokban, ez azonban nem lehet az együtt-tanúsítási rendszer kritikájának alapja. Mert rajtunk áll, hogy ezeket az eltéréseket megszüntessük, ha ezek műszakilag nem indokoltak. Megjegyzem az önálló égéstermék elvezető-berendezéseknek alkalmasnak kell lennie, hogy bármely illeszthető gázkészülékkel üzemeljen, így az üzemi feltételei bizonyos mértékben mások, nagyobb a hibák lehetősége, mint azokban az esetekben, amikor az égéstermék vezető szerkezet egy konkrét gázkészülék részeként vizsgált és tanúsított egy európai tanúsító által. A felhozott példák: Az együtt-tanúsítás valóban nem lehet garancia a készülék megfelelő beépítésére, hiszen az együtt-tanúsított készülék megfelelősségéről szóló tanúsítás nem a beépítésről szól, hanem a teljes gázkészülék megfelelősségéről. Az ilyen félreértések miatt szükséges pontosan meghatározni, ismerni, hogy hol fejeződik be a CE jel alatt történő forgalomba hozatali folyamat szabályozásának hatálya, mert pontosan itt kell elkezdődjenek azok az installációs, telepítési intézkedések, amelyeket nemzeti szinten kell szabályoznunk ahhoz, hogy a két rendszer között ne legyen szabályozatlan vagy duplikáltan szabályozott terület. Ezért még egyszer kiemelem, hogy az együtt-tanúsított gázkészülékek CE jel hatálya alatti forgalomba hozatali szabályozásának hatálya addig tart, amíg a gázkészüléket a típusa és tanúsítása szerint valamennyi részegységével megfelelően összeszerelve, komplett gázkészülékként, üzemképes állapotban átadják a vevőnek! Ez különösen fontos az un. felelősségi mátrix felállítása során. Nem tartom szerencsésnek, ha egy közreműködő (jogosított gázszerelő) mulasztásának lehetőségét példaként az együtt-tanúsítás rendszerének hibájaként értékeljük, amikor a baleseti statisztikák éppen a nem együtt-tanúsított esetekben, különösen az un. B típusú épületek légellátásával és kéményeivel kapcsolatban jeleznek elfogadhatatlanul magas baleseti előfordulásokat. Ha erre az útra lépnénk, akkor a külön gázkészülék és égéstermék-elvezetők rendszere vonatkozásában sokkal több balesetet lehetne felsorakozni. Ugyanakkor nem áll módunkban egyik rendszer megszüntetése sem. Megoldás csak az lehet, ha mindkét rendszert adottságnak tekintjük és a vonatkozó előírások módosítása során minél több jobbító szándékú javaslatot teszünk. Fazakas Miklós


Fülöp József | 2011. júl. 23.

Tisztelt szakma! Minap belefutottunk egy reklamációba öntvénykazán kb 50kW-os és nem fűt füstöl stb. Nem volt mit tenni kicseréltük a kazánt egy Kalor 50-re 18o-vagy 200-as elvezetéssel! A készülék a kémény kitűnően dolgozik, viszont megmaradt az öntvény kazán 150 kimenővel! Minden kapcsolatomat bevetettem ma már ügyvédi szakba van a kazán história!! A GYÁRTÓ A KERESKEDő AZT MONDJA 17m azaz tizenhét méter cső kell, ahhoz hogy működjön rendesen a kazán. Van e erre példa, mert a templomtorony is aligha magasabb. Megjegyzem szárazon sem tudtunk annyi meleget elővarázsolni, hogy órán száján ne jött volna ki a füst!! Ha valakit érdekel megküldöm a képeket milyen kísérleteket végeztünk a nevezett Török kazánokkal!


Nagy Gábor | 2011. júl. 21.

Kénytelen vagyok konkrétebben válaszolni T. Fazakas Miklósnak, mivel az általánosítások hangoztatásával nem jutunk előrébb: A gyártónál legyártják a kazánt és az együtt tanúsított égéstermék elvezetőjét. Miután nem kiállításra készül, hanem rendeltetésszerű használatra, vagyis fűteni akarnak vele; pl. be akarják építeni egy gerendaházba, amelynek határoló szerkezeti éghetőek, vagyis a hatályos tűzvédelmi előírások szerint égéstermék elvezető berendezéstől védőtávolságot kell betartani. Együtt minősített égéstermék elvezetőtől nem kell? És ha így leég a ház (mert pl. rossz égőbeállítás stb. miatt korom képződik és lerakódik majd begyullad). Másik konkrét példa: Szándékosan nem megnevezett olasz kazán olyan (együtt minősített) égéstermék terminállal került magyarországi forgalomba, amelynél a tetősíkba történő beépítést követően az égéslevegő beszívó nyílás a tetősíktól kb. 20 cm-re került. Magyarországon a hóhatár 40 cm (vápacsatorna közelében több). Könnyű belátni, hogy mi történt volna, ha a kéményseprő gázbekötési hozzájárulást adott volna. Ha a minősített gázszerelő megadhatja az engedélyt, akkor a 40 centis hó (az elmúlt években felénk többször is volt ilyen) ezt tudni fogja? Harmadik példa (a kedvencem): Egy benzinkút bolt (a terven shop) részének fűtését márkás gázkazánnal kívánta a tervező megoldani, a gázterven nem szerepelt, viszont a valóságban közvetlenül az égéstermék terminál mellett kb 50 cm-re volt a bolt szellőző rendszerének légbeszívó nyílása. A gázszerelő terv szerint megszerelte az együtt tanúsított gázkazánt (a füstgáz levegő vezetékével együtt) a kéményseprő hiúsította meg az átvételt, ezzel együtt egy akár komolyabb füstgáz mérgezést is megakadályozva. Hol szerepel bármilyen gázbiztonság technikai előírásban, hogy az égéstermék terminál nem lehet gépi szellőzés beszívó nyílásától bármely távolságra? Fenti példákkal azt kívánom érzékeltetni, hogy az együtt tanúsítás gyártási aktus, de nem garancia a problémamentes beépítésre és üzemeltetésre. Az élet-,egészség- és vagyonbiztonság komplex követelményrendszerét nem lehet csak gázbiztonság technikai területre korlátozni, mert erre sem a beépítési helyzetek, de a jelenlegi magyar jogszabályozás is alkalmatlan. Figyelemmel a nemzeti szabványalkotás és gyakorlat helyzetére még sokáig az is marad. Ez pedig nem az európai megfelelőségi értékelési rendjének a tagadása, hanem az önkényes értelmezés kritikája. Még egy gyakorlati kérdés: Mi történik akkor, amikor egy gázkészülék telepítése együtt tanúsított rendszerként indul ( pl. tervezés), aztán bármilyen zavaró tényező miatt a gázkészülék marad, a füstgáz-levegő rendszer meg változik, a jogosított gázszerelő nem veszi át saját magától a rendszert?


Fazakas Miklós F | 2011. júl. 21.

A 22/IKIM rendelet szerint nemzeti szabvány egy gázkészülék megfelelőségének tanúsítására, csak akkor alkalmazható, ha nem áll rendelkezésre harmonizált európai szabvány. Ezért például az MSZ 845 nemzeti szabvány nem alkalmazható gázkészülékek megfelelősség értékelésére, hiszen a gázkészülékek esetében miden készülékfajtára van vonatkozó harmonizált európai szabvány. Sokan felvetik az Építési termékek irányelv hatálya alá tartozó szabványok alkalmazásának szükségszerűségét a gázkészülékekre: A vonatkozó 22/98 IKIM rendelet szerint a gázkészülék gyártója és tanúsítója állapodik meg abban, hogy a gázkészülék megfelelőség értékelését a vonatkozó szabvány, vagy az irányelv szerint, valamilyen legalább egyenértékű módon kívánják bizonyítani. Ebbe a döntésbe a rendelet harmadaik személyeknek nem biztosít beleszólási jogot! Az Építési termékek irányelv hatálya alá tartozik minden olyan termék, amelyet az épületekbe tartósan beépítenek, kivéve az olyan speciális irányelv hatálya alá termékeket, mint például a gázkészülékek, amelyek csak a rájuk vonatkozó speciális irányelv hatálya alá tartoznak. Mint említettem magam is számos jobbító szándékú levelet írtam a CEN megfelelő bizottságainak, sőt személyesen vettem részt ezeknek a javaslatoknak a tárgyalásán, például a CEN/TC 109 Gázkazánok Bizottság ülésén, mert úgy láttam, hogy van javítani való a rendszeren, különösen Közép európai szempontok szerint, amelyekről Brüsszelben keveset tudnak. Ugyanakkor távol áll tőlem a gázkészülékek európai megfelelőségi értékelési rendjének tagadása, amely egyben a vonatkozó magyar jogszabályok megtagadását is jelenti. Fazakas Miklós


Fazakas Miklós F | 2011. júl. 20.

A 22/98 IKIM rendelet szerint a teljes gázkészülék mintájának megfelelőség tanúsítása, a gázkészülékgyártóval szerződéses viszonyban lévő európai tanúsító intézet által történik, általában a vonatkozó európai harmonizált gázkészülék szabványok szerint. A gázkészülék gyártója leggyakrabban a 22/98 IKIM rendeletben foglalt „D modul” szerint, ISO minőségbiztosítási rendszert üzemeltet és saját maga állítja ki minden egyes sorozatban gyártott termére a CE megfelelősség igazolást. A gázkészülék tanúsító intézet a gázkészülék gyártóval kötött szerződés keretében felügyeli a biztonságos gázkészülék gyártást. A gázkészülék gyártása történhet a gyártó beszállítóinál, a gyártó telephelyén valamint, ha a berendezés méretei szükségessé teszik, akár vevő, megrendelő telephelyén is. Lényeges, hogy mindezen folyamatok a gyártó felügyelete alatt kell álljanak, mindaddig, amíg a terméket teljesen összeszerelve a vevőnek átadják. Az együtt-tanúsított gázkészülékeknek a vevőnek történő átadáskor rendelkeznie kell minden olyan szerelvénnyel, amely az adott típus jellemzője az MSZ CEN/TR 1749 szabvány szerint. Így például egy C33 típusú gázkazánnak rendelkeznie kell az égéstermék és égési-levegővezető csöveivel és ezek tető feletti, szabadba vezető termináljaival is, mert ezek a gázkészülék szerves részét képezik. Az ilyen gázkészülék vevőnek történő átadása a beüzemeléskor történik meg, amikor a gázkészülék már tartalmaz minden alkatrészt, részegységet, amely a tanúsítása szerint kötelező eleme a gázkészüléknek. Egy gázkészülék részegységekben nem is adható át a vevőnek, mert ez a Gázkészülék irányelv szerint nem megengedett. Egy égéstermék vezető szerelvény nélküli C33 típusú gázkészülék maradvány nem is tekinthető az irányelv hatálya alá tartozó gázkészüléknek! Beüzemelés nélkül, úgy kell tekinteni, hogy a berendezést műszakilag még nem adták át a vevőnek. Ebből következően például azt, hogy a gázkészülék megfelelő égéstermék tömör legyen, az kell biztosítsa, hogy a helyszíni szerelési és ellenőrzési folyamatokat a gyártó előírásai szerint végzik el. Ugyanis minden folyamatot, amely addig tart, ameddig a gázkészülék eléri a tanúsítása szerinti állapotát gyártási folyamatként kell értelmezni. Az említett C33 típusú gázkészülék pedig, csak akkor éri el a tanúsítása szerinti állapotát, amikor már tartalmazza az égéstermék vezető szerelvényeket is, és ellenőrizték ezek előírás szerinti szerelésének megfelelőségét is. A fentiek azt az európai rendet írják le, amelyet az EU-ba való belépésünkkor hozományként kaptunk. Azóta többször volt lehetőségünk az európai gázkészülék szabványokban foglaltakat kiegészíteni. Az MSZ/MCS 309 Gázkészülékek Műszaki Szabványosító Bizottság nevében éppen eben a témában számos levelet írtam a CEN illetékes bizottságainak. Biztosan nem tehetjük meg azt, amit a kérdés névtelen felvetője javasol, hogy a gázkészülékek fent részletezett európai megfelelőség tanúsítási rendjét elutasítjuk. Megtehetjük viszont, hogy megfelelő időben, formában és helyen, módosításokat javasolunk. Ilyen módosítási javaslatok lehetnek a gázkészülék szabványokban foglaltakra vonatkozó javaslatok, illetve magára a Gázkészülékek irányelvre vonatkozó módosítási javaslatok. Az olyan felvetéseket, mint amit névtelen kollégánk is tett, csak egy nem megfelelő időben és módon történt felvetésnek lehet értékelni, amelyre a CEN-ből azt a választ kapná, ha javaslata eljutna a CEN-be, hogy tetszett volna a megfelelő időben, a megfelelő bizottsághoz a vonatkozó javaslatokat eljuttatni. Ugyanez vonatkozik a gázkészülék szabványok megfelelősségére tett észrevételre is! A 22/98 IKIM rendelet szabályozza a gázkészülékek megfelelőség tanúsításának rendjét. Az ott leírtak szerint a megfelelőség tanúsításában csak a gázkészülék tanúsítójának és gyártójának jut szerep, senki másnak. Ez akkor is így van, ha a gázkészüléknek része az égéstermék vezető szerkezet, és az égéstermék terminál is, s így az égéstermék a gázkészüléknek egy tető feletti részéből, égéstermék-elvezető berendezés igénybevétele nélkül, közvetlenül a szabadba távozik. Megoldás csak az lehet, ha a gázkészülékek európai megfelelősség tanúsítási rendjét kész tényként elfogadva keressük meg a biztonságos megoldást, nem pedig megtagadva azt a rendet, amelyet Magyarország a Gázkészülék irányelv 1998-as bevetésekor már beillesztet jogszabályi rendjébe, akkor, amikor kiadásra került a 22/98 IKIM rendelet. Fazakas Miklós


Nagy Gábor | 2011. júl. 20.

Már sokat exponáltam magam "kémény" ügyekben, ezért eddig szándékosan nem szóltam, de vártam hogy előbb vagy utóbb csak létrejön a címben jelzett vita. Most viszont muszáj megszólalnom a "névtelen kolléga" mellett, ugyanis a kérdés feltevései jogosak: - Van egy "kémény" szabványunk (MSZ 845:2010) és vannak a "gázkészülékkel együtt minősített" égéstermék elvezetők. A gázos szakma azon kardoskodik, hogy ezekhez az égéstermék elvezetőkhöz senki másnak semmi köze, a kéményes szakma meg azon, hogy a kötelező kéményseprő közszolgáltatás alól a gázosok nem vonhatják ki önkényesen az általuk felügyelni kívánt - no nem a gázkészüléket, csak annak az égéstermék elvezetőjét, mert azon biza füst jön ki. De menjünk tovább! A gázos szakmát érvelésében nem zavarja, hogy azokat az együtt minősített égéstermék elvezetőket a kivitelezés során az esetek nagy részében nem együtt minősített - és leginkább olcsóbb anyagokból készült - helyettesítő termékekre cserélik a fogyasztóbarát szerelők, amit eléggé rossz szemmel néznek a kéményseprők. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyettesítő megoldások tengerében a "képzett gázszerelő" csuklás nélkül beépíti az aluminium öntvény kondenzációs kazánhoz a rozsdamentes acélcső kéményelemet, vagy fordítva, közben az idomok drága gyári tömítései helyett a szennyvíz lefolyórendszerek tömítéseit alkalmazza. Az már csak hab a tortán, hogy fittyet hányva a gyártóművi előírásokra szép hosszú égéslevegő-füstgáz vezetékek épülnek az "együtt minősített" bűvszó oltalmában, és természetesen ehhez semmiköze a kéményseprőnek, mert az csak akadékoskodik. Aztán amikor az első hidegebb téli napon leáll a szuperkazán, mert befagyott az "együtt minősített" rendszere, akkor persze a fogyasztó kétségbeesetten a kéményseprőt hívja,mert a gázszerelő nem fog télen a jeges háztetőn csövet kiolvasztani! Szerény véleményem szerint mindenki csinálja azt, amihez ért! A gázkészülék szerelő a gázkészüléket, a tüzeléstechnikai szakember pedig az égéstermék elvezető rendszert. A kéményseprő nem akar és nem jogosult belenyúlni a gázkészülékbe, ne akarjon a gázkészülék szerelő se belenyúlni a füstgáz levegő áramkörbe! Tökéletesen egyetértek azzal a fogyasztóbarát kívánsággal, hogy egy gázkészülékcsere ne tartson több hétig, vagy hónapig, de ennek megoldását nem abban látom, hogy a gázos szakma kivételezett jogokat vindikál, mintahogy az sem megoldás,hogy széleskörű szakmai egyeztetés és konszenzus nélkül diktátum jellegű szabvány kerül kiadásra, hanem abban, hogy - mint erre jó példa is bőven akad - együttműködik a kéményseprő (jobban szeretem a tüzeléstechnikai kifejezést mert közelebb áll a jelenhez) és gázos szakma. NG


| 2011. júl. 20.

Névtelen levélre nem szokás válaszolni, de maga a kérdés megfogalmazása is nagyfokú tájékozatlanságra utal, azaz a tisztelt kolléga rosszul kutakodott. A gyártók joggal kikérhetik maguknak azt a feltételezést, hogy ők engedély nélküli készülékekekt forgalmaznak.

Facebook-hozzászólásmodul