A távoktatásé a jövő?
2011. augusztus 9. | e-gépész | | 0 |
Egyre több szervezet, köztük kamaránk is egyre jobban támogatja a távoktatásos formát tagjai képzésében. Cikkünkben vitaindító, gondolatébresztő beszélgetést olvashatnak a távoktatás melletti érvekről. Várjuk olvasóink véleményét.
1999-ben létrejött az uniGISopen Alapítvány, mely alapcéljának jelölte meg a mérnökök továbbképzését. A megnövekedett a továbbképzési tevékenység miatt jobbnak látszott létrehozni erre a feladatra egy vállalkozást, így jött létre a GEOINFO KHT., melynek ma működő utódja a GEOINFO ALBA Nonprofit KFT. A szervezetnek kezdetek óta ügyvezetője Dr. h.c. Dr. Szepes András, aki mindeközben kilenc éven át a GEO-ban dékánhelyettesként foglalkozott a mérnökök iskolarendszerű továbbképzésének irányításával, illetve jelenleg is a kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatában alelnökként foglalkozik a szakemberek kamarai továbbképzésével. Őt kérdeztük a távoktatás lehetséges szerepéről a kamarai továbbképzésekben.
- Miként tudná összefoglalni a távoktatás lényegét, eltérését a hagyományos képzéstől?
- Leglényegesebb kérdés az, hogy nem a távolság fogalma fontos ebben a módszertanban. Nem a hallgató és az oktató egymástól való térbeli elkülönülése a fontos kérdés, hanem annak megvalósítása, hogy a tanuló a felkészülés minden percében érezze a távol tartózkodó oktató jelképes jelenlétét, gondoskodását. Nem csak távoli hallgatókról van szó, hanem olyanokról, akik időben nem tudják megoldani a jelenétet. Ma már nem szívesen engedik el a munkáltatók a dolgozókat a többnapos konferenciákra, de a vállalkozó sem tudja otthagyni cégét több napra hét közben. Ekkor kerül előtérbe a távoktatás.
Ehhez először olyan tananyagokra van szükség, melyekbe nem az előadásokat kell leírni, hanem olyan hangvételű tankönyvet kell nyújtani, melyből sugárzik az oktató gondoskodó jelenléte. Ehhez még folyamatosan olyan feladatokat kell adni a hallgatónak, melyek megoldása révén szinte interaktívvá válik a felkészülés folyamata. Mindezt támogatni lehet az internet adta széles körű kapcsolatrendszerrel. Nevezetesen a példatárak, példaadatok és megoldások folyamatos elérése, a legfrissebb tananyagok megjelenése, az oktatókkal és a diáktársakkal való szervezett levelezés biztosítása, a beérkezett feladatok értékelésének gyors visszajelzése megtalálható. Mi ennek megoldását a Moodle nyílt forráskódú rendszerben találtuk meg.
- És milyen módon hat mindez a kamarai képzésre?
- Amikor 2006-ban kötelezővé vált továbbképzés, éreztük, lépnünk kell. Felismerve a rendszerben rejlő lehetőségeket, szinte azonnal létrehoztuk erre a feladatra is a saját megoldásunkat. Alapvetően azt tűztük ki célul, hogy segítsen a mérnököknek az új ismeretek átadásában, illetve minél olcsóbb legyen a megoldás, hogy ne terheljük a szakembereket újabb költségekkel. Így alakítottuk ki az „oktatóteszt” elnevezésű módszerünket.
- Hallhatnánk erről részletesebben, mivel valószínűleg sok kollégát érint ez a kérdés?
- Természetesen! A továbbképzés feladata a kötelező képzésben tulajdonképpen a tervezéshez kötődő joganyagok közötti eligazodás megteremtése. Erre szolgál az általános képzés és a szakmai képzés párosítása (műszaki ellenőrök és felelős műszaki ellenőröknél még a munkabiztonsági képzés is). Ha valaki elmegy egy egész napos képzésre, és 6-8 órányi előadást végighallgat, megkapja a teljesítés igazolását. És mi marad meg a fejekben? A nap végén sok helyen tesztet is kitöltetnek, de ezek hatékonysága sem egyértelmű.
Ekkor gondoltam arra, hogy dolgozzuk fel mindezt a távoktatási portál felhasználásával, és tegyünk bele egy olyan megoldást, ami garantálja a tananyag átnézését. Mindannyian voltunk diákok, tudjuk, a hallgató keresi a könnyebb utat. Tegyünk ebben a könnyű útba egy apró „csapdát”, és hallgató „beleesik” a tanulás kelepcéjébe. Ehhez létrehoztuk a www.geoinfokft.hu adminisztratív és az edu.geoinfokft.hu portálokat. Az utóbbin folyik a képzés.
Kitesszük a tananyagokat olvasható és letölthető formában, és adunk elegendő időt – 14 nap – ezek áttekintésére. Amikor a bejelentkezett hallgató úgy érzi, kellően áttekintette az anyagokat, bejelentkezik a rendszerbe a vizsgára. Ez egy 60 kérdésből álló teszt, melyet 80%-os szinten kell teljesíteni. A kérdéseket a rendszer nem számsorrendben teszi fel, hanem véletlen módon rendezi mindenkinél azokat. Ráadásul a feleletválasztásos teszt megoldásait is rotálja, így az esetleg egymás mellett vizsgázóknak nem ugyanaz a megoldási kód a helyes válasz.
Amennyiben a vizsgázó megadja a helyes választ, akkor kap egy virtuális vállveregetést, és jöhet a következő kérdés. Ha azonban hibás a válasz, akkor a rendszer megjeleníti a következő képernyőn a joganyag azon fél-másfél oldalas részét, amiben megtalálható a helyes válasz. Ennek átolvasása után ismét visszatér az előző kérdés. És innen az oktatóteszt megnevezés, mert így szinte biztos, hogy a vizsgázó megtanulja a helyes választ.
A tesztre egyébként 48 órát biztosítunk. Bármikor megszakítható, és később ugyanonnan folytatható. Erre azért adunk lehetőséget, mert biztos sokan a munka után fognak a képzéshez, és könnyen elfáradhatnak. Tréfásan mondtuk azt is, elfogyott otthon a sör, le kell ugrani a boltba, és erre időt kell adni.
- Miképp tudják garantálni a kialakított rendszer minőségét?
Már többen felvetették, könnyen megkerülhető a rendszer, bárkit oda lehet ültetni a számítógép elé, és levizsgázik a másik helyett. A mindennapi életben is ott lesz mellette a jogszabály kinyomtatva, és bármikor felhívhatja a jogi segítőjét is egy-egy tárgyalás során. Mi a tesztvizsgán ugyanezt a segítséget megadjuk alapértelmezetten, így nem szükséges más, nem legitim eszköz bevetése.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
