A közelmúltban adtunk hírt az égéstermék-elvezető berendezések tervezési, kialakítási és üzembe helyezési szabványainak bevezetéséről, amely kapcsán Blazsovszky László fogalmazott meg reakciót.
„A jóváhagyó közleménnyel bevezetett szabványok magyar nyelvű kiadása elengedhetetlen további magyar szabványok, többek között az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése szabvány korszerűsítése során az esetlegesen felmerülő értelmezési viták elkerülése érdekében, illetve az égéstermék-elvezető berendezésekre vonatkozó korszerű, egységesen értelmezhető és alkalmazható műszaki követelmények megteremtése végett. E három szabvány rendkívül fontos szerepet tölt be a kéményseprőmesterek szakmai munkájában is, a szabványok követelményeinek, útmutatásainak ismerete nélkülözhetetlen mindennapos gyakorlatukban, valamint a vizsgákra való felkészülésükben.” – írja a szabványbevezetésről szóló cikk.
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik:
6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. → A Tervező választhatja önként, és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nem kötelezheti az érintett szakmagyakorlókat, beleértve a tervezőket, gázszerelőket és a felhasználókat is a szabványban foglaltak betartására!
6. § (2) Műszaki tartalmú jogszabály* hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.
*A 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet, mint műszaki tartalmú jogszabály (Lásd a 7. §-a alatt) nem hivatkozza meg az MSZ 845 szabványt, amelynek alkalmazását úgy lehetne tekinteni, hogy a rendelet 1. melléklete, „A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki biztonsági szabályzata” vonatkozó követelményei teljesülnek.
A cikkben nevesített „értelmezési viták” a szabvány és a „műszaki biztonsági szabályzat” – mint jogszabály – között a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók részéről merülnek fel, mert az MSZ 845:2012 szabványban foglaltakat, mint mindenek felett, még az EU rendeletek felett is álló „jogszabályt” jogszabályellenesen alkalmazzák, figyelmen kívül hagyva további magasabbrendű jogszabályok rendelkezéseit is!
Nem a műszaki biztonsági szabályzatot kell a szabványhoz, hanem a szabványt illik a műszaki biztonsági szabályzathoz igazítani azzal, hogy a jogalkalmazásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkotmányosan nem ad lehetőséget állásfoglalás, illetve jogértelmezés adására. Ez is indokolja a szabvány visszavonását.
Figyelmen kívül hagyják továbbá azt a tényt, mely szerint a felhasználói berendezéssel (GET 3. § 18.), és annak égéstermék-elvezetővel (Kstv. 1. § 2.) kapcsolatos műszaki biztonsági követelményeit (tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, átalakítás, javítás és megszüntetés) a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet és annak 1. melléklete a GET felhatalmazás alapján [2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 3.] szabályozza. A megtervezett és kivitelezett égéstermék-elvezetőnek a létesítéskor hatályos követelményeknek való megfelelést – annak megszüntetéséig – az ingatlantulajdonosnak biztosítani szükséges a rendszeres karbantartással, javítással [21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 1. § ad)] szükség szerinti felújítással [21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 1. § ac)].
A kéményseprőmesterek tevékenységeit a Kstv. és annak felhatalmazás alapján közzétett jogszabályok – mint ahogy azok címei is igazolják – szabályozzák, azok „tevékenységet”, és nem műszaki-biztonsági követelményeket szabályoznak. A műszaki tartalmú jogszabályban meg nem hivatkozott MSZ 845 szabványban foglaltak nem fogadhatók el a 3/2020. (I. 13.) ITM rendeletben előírt követelményeknek való megfelelőség igazolásaként.
Az MSZT közleményének bevezető szövege* szlogennek sem jó, mert a tervező felhasználói berendezést (GET 3. § 18.) tervez, amelynek nem minden esetben szükséges „tartozéka” az égéstermék-elvezető (Kstv. 1. § 2.), amely önmagában égésterméket nem termel, továbbá a szabvány címe sincs összhangban a Kstv. 1. § 2. szerinti fogalommeghatározással. A Kstv. „égéstermék-elvezető”, és nem „égéstermék-elvezető berendezés” fogalmat nevesít és használ. Arról nem beszélve, hogy a szabványok címeiben a „Chimneys.” → „Kémények.”, és nem „Égéstermék-elvezetők” szerepel.
*„Az égéstermék-elvezető berendezések szakszerű tervezése, kialakítása és üzembe helyezése alapvető fontosságú a kémények biztonságos működéséhez, az életet és egészséget veszélyeztető balesetek megelőzéséhez.”
Blazsovszky László
Blazsovszky László
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.