Címke: Magyar Épületgépészet

Megjelent a Magyar Épületgépészet 2025/5-6. száma, amely a kiadvány korábbi főszerkesztőjének, Dr. Barna Lajos halála utáni első lapszám, amely természetesen a szakma kiemelkedő alakjáról szóló megemlékezéssel kezdődik.

A Magyar Épületgépészet szaklapot gondozó Épületgépészet Kiadó Kft. ügyvezetője, dr. Magyar Zoltán az alábbi közleményben tájékoztatja a kiadvány olvasóit, szerzőit és hirdetőit a folytatásról.

A cikk egy forráshatékonyan működtethető lakópark víz- és energiahatékonyságot segítő megoldásait mutatja be és elemezi, a Pécsi Tudományegyetem létesítményenergetikai szakmérnök képzés szakdolgozatának tömörített és kiegészített változataként. A téma rendkívül fontos és aktuális, két legfontosabb erőforrásunk, a víz és az energia lakókörnyezetben felhasznált mennyiségének csökkentéséhez kedvező a közösségben gondolkodás, előnyösebb gazdasági mutatókat tudunk elérni, mint kisebb felhasználószám mellett. A cikkben a felvezető ismeretek személyes hangvétele is érzékelteti a főszerző téma iránti elkötelezettségét, a későbbi okfejtések a témában szerzett gyakorlatias ismereteit igazolják. Az elméleti fejtegetéseket a tapasztalati értékek táblázatos összefoglalása és annak elemzése teszi kerekké, az olvasók számára elgondolkodtatóvá és megfontolhatóvá az írást.

Nemcsak azért, mert az épületgépészeti szakma legjelentősebb rendezvénysorozata, az Országos Magyar Épületgépészeti Napok is novemberben került megrendezésre, hanem azért is, mert a Magyar Mérnöki Kamarában egyedülálló módon az Épületgépészeti Tagozatban folyik szervezett munka a BIM és az épületgépész mérnök társadalom kapcsolatának javításán.

Ebben a cikkben a figyelmet a két, illetve egy szivattyúval történő rendszerüzemeltetés összehasonlítására összpontosítottuk annak érdekében, hogy meghatározzuk, milyen terhelés mellett érdemes be- és kiléptetni a második szivattyút. Ez a téma rendkívül sok érdekes és gyakorlati aspektust rejt magában. A cél az optimális terhelési szintek meghatározása , azaz, hogy milyen terhelési szinteknél költséghatékonyabb már két szivattyúval üzemeltetni az adott rendszert. A szivattyúk jelleggörbéi alapján felállítjuk a hipotézist, hogy mely munkapontok átlépése után lesz célszerűbb már két szivattyúval ellátni a jelentkező igényeket.

A cikkben a szerző egy, a 2022/23-as fűtési szezon előtt magyarországi lakóépületekben végzett felmérés eredményeit elemzi a szabványos és a valós épülethasználat közötti eltérésekre összpontosítva, különös tekintettel a fűtési hőmérséklethez kapcsolódó hatásra. A vizsgálat feltérképezi a lakóépületek és az energiafogyasztási szokások eltérő jellemzőit és pontosabb épülethasználati adatokat ad épületenergetikai számításokhoz. A távfűtéses épületekre vonatkozó konkrét meglátások közé tartoznak a tipikus használati szokásoktól való eltérések. Emellett a tanulmány rávilágít az átlagos fűtési hőmérséklet és a homlokzati szigetelési szintek közötti kapcsolatra is. A cikkben a szerző a fűtéscsökkentéshez kapcsolódó használati szokásokat is bemutatja a távfűtött épületekre. Összességében az eredmények rámutatnak az energiahatékonysági intézkedések optimalizálásának lehetőségeire azzal, hogy mélyebb rálátást kapunk a szabványos modellek és a valós használat közötti eltérésről.

A piacon egyre elterjedtebb a légfertőtlenítő berendezés, míg a koronavírus előtt csak az egészségügyi szervezetek alkalmazták. A berendezés a különböző kórokozók levegőben való terjedését képes megállítani. A berendezés alkalmas más légtechnikai eszközökkel való együttműködésre, amennyiben megfelelően van megválasztva a berendezések pozíciója. Cikkünk egy TDK pályamunka kivonata, ami 55 számozott oldalt és 42 ábrát tartalmazott. A TDK dolgozat számos további mérést, eredményt tartalmaz, viszont most csak a legérdekesebbeket emeltük ki. Mérési eredményeinkkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy minden lég- és klímatechnikai beltéri egység elhelyezési helyét gondosan kell megválasztani.

Életciklusuk során épületgépészeti rendszereink nagy mennyiségű szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. A környezeti életciklus-elemzésekben leginkább a globális felmelegedés potenciált alkalmazzák. Az épületgépészeti rendszer esetében a környezetterhelés jellemzően az energiafelhasználásból származik, azonban jelen kutatásunkban annak jártunk utána, hogy lakóépületek épületgépészeti rendszerei esetében milyen beépített kibocsátással lehet számolni húsz családi ház koncepció esetén.

Az orosz – ukrán háború kapcsán az Európai Unió által bevezetett szankció hatásaként a földgáz ára jelentősen megnőtt. Milyen technikai lehetőségek kínálkoznak a földgáz felhasználás és ezzel összhangban a fűtési költségek csökkentésére intézmények esetében? A legegyszerűbb lehetőség, ha a kazánházban a gáztüzelésű kazánok mellé pellet, faapríték vagy tűzifa tüzelésű melegvizes kazánokat építenek be, amelyek fedezik az intézmény fűtési alapterhelését. A szerző a cikkben összefoglalja a tűzifa tulajdonságait és különböző felhasználási módjait, majd több példával szemlélteti a központi fűtési kazántelepek átalakítását. Vannak olyan bemutatott helyek, ahol a földgázt hőszivattyú alkalmazásával teljesen kiváltották. Másutt a biomasszára alapozott falusi távfűtési rendszert alakítottak ki. A harmadik bemutatott csoport esetében termálkút fúrásával oldották meg a hőellátást.

Cikkünk témája a jelenleg fennálló világméretű energiaválság tükrében rendkívül időszerű. Ezt a 2022 ősze óta bevezetett kormányrendeletek is alátámasztják, mivel ideiglenesen szüneteltették az október 31-e után becsatlakozók számára a visszatáplálást, így a szaldó elszámolást is, továbbá 2024 után bruttó elszámolásra lehet számítani. Tovább erősíti a tanulmány fontosságát, hogy 2022. augusztus 1-ével bevezetett energiatarifák változásával megemelkedtek a villamosenergia költségek. Ezek alapján a helyben felhasznált napenergia mértékének növelése lesz az elsődleges cél, hogy minél kevesebb veszteséggel üzemeljen a rendszer, ezáltal csökkentve a megtérülési időt. Ennek mértékét okos vezérléssel, tárolók beiktatásával lehet növelni.

Napjainkban az egyik legjelentősebb energiafogyasztó a meglévő, jellemzően elavult épületállomány, ezért a kisebb energiafelhasználás érdekében az építész és épületgépész szakma tudatos beavatkozására van szükség. A régebbi épületek legtöbbször nem energiahatékony módon működnek, az építéskori technológiák korlátozott fejlettségűek voltak, az energiatakarékos üzemelés nem volt szempont. A 30-40 évvel ezelőtti felújítások mára elavultnak tekinthetők. A meglévő épületállomány felújítása égetően szükségszerű, a megalapozott felújítási módszerek kidolgozása háttérszámítások elkészítésével lehetséges. Fel kell ismerni, hogy az épületek külső szigetelése sok esetben nem, vagy korlátozottan végezhető el. A városi belső kerületek épületeinek hasznosítása komoly építészeti és várospolitikai megfontolásokat igényel.

Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változásokra került sor. A változás jelentősen érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt. Az új számítási módszer jelölésrendszerében és bizonyos mértékig logikájában is eltér a megszokott TNM rendelet módszertanától. Részlegesen átveszi az épületek energetikai teljesítményére vonatkozó európai szabványok jelölésrendszerét és az összehangolás miatt a jövőben lehetővé válik a szabványok részletes módszerként való alkalmazása.

Az emelkedő energiaárak és az energiahatékonyságra való törekvés mellett szükség van a nagyobb hatékonyságú hőszivattyús berendezések használatára. A cikkben bemutatásra kerülnek a kombinált rendszerű magas kondenzációs, egyszerre fűtő és melegvizet előállító hőszivattyúk és azok a lehetőségek, amelyekkel a levegő-víz hőszivattyúk magasabb jósági fokot érhetnek el.

Lakóépületeink hálózatra csatlakoztatott napelemes rendszerei egyre komolyabb kihívások elé állítják villamosenergia-hálózatainkat. A problémákat látva felmerül a kérdés: tudunk-e jobb méretezési elvet kialakítani hálózatra csatlakoztatott napelemes rendszereinkre? A cikkben a szerzők két új terhelésillesztési mutatót, az „öntermelés” illetve „hálózathasználati tényező” fogalmakat vezetik be. A mutatók leírása egyszerű, így könnyen alkalmazhatók új háztartási méretű kiserőművek méretezési keretrendszerének kialakítására.

Komoly kihívást jelent megbecsülni egy megrendelőnek az építendő vagy felújítandó épület várható működési energia fogyasztását. A szerző kifejti, a probléma az, hogy óriási a különbség a tervezett és a megvalósult épület között. A számított és a mért értékek között jelentkező különbség a tervezés, a kivitelezés, az átadás és az üzemeltetési fázisok során együtt gyűjthető össze. A dinamikus energetikai szimuláció egyfelől információt biztosít ahhoz, hogy ne legyen szakadék a tervezett állapot és a valóság között, másfelől pedig döntéstámogató eszközként segítheti is a kitűzött célok megvalósulását és ellenőrzését. A szerző bemutatja a dinamikus szimuláció lépéseit, felsorolja a rendelkezésre álló szimulációs szoftvereket és a különböző európai épületminősítések elvárásait.

A korszerű szellőzés kialakításakor cél, hogy egészségesebb, az általánosnál jobb komfortszintet és levegőminőséget biztosítsunk kisebb energiafelhasználás mellett. Ezek az elvárások az egyénre szabott szellőzési rendszerrel teljesíthetők. A szerzők bemutatják a HuGBC WELL munkacsoportja által kidolgozott megoldást, ami az egyén komfortigényeit a WELL Building Standard előírásai szerint támogatja. A WELL munkaállomás két legfontosabb eleme az állítható magasságú asztal és az egyénhez vezetett frisslevegő. A befúvási kondíciók optimalizálása lehetővé teszi a bevezetett frisslevegő mennyiség csökkentését és a kisebb méretű szellőzőgépet, miközben a felhasználó frissebb és egyénileg jobban szabályozható levegőhöz jut. Az egyénhez vezetett frisslevegő ellátás nagymértékben csökkentheti a cseppfertőzéssel terjedő betegségeknél a fertőződés kockázatát is.

A zöld energiával előállított hidrogén földgázzal való keverése lehetőséget ad arra, hogy a nyáron megújuló energiával előállított és a gáztározókban tárolt zöld hidrogént télen a meglévő gázfogyasztó készülékekben használjuk fel. A hidrogén használat bevezetésének első lépései közé tartozik annak tisztázása, hogy a meglévő, ma üzemelő gázkészülékek milyen mértékű hidrogéntartalom földgázhoz keverését viselik el úgy, hogy a készülékek üzemeltetése jogilag rendezett és biztonságos marad. A szerző megállapítja: megoldható, hogy a ma üzemelő, 2H csoportú gáz eltüzelésére alkalmas gázfogyasztó készülékeket legfeljebb 23 tf% hidrogén tartalmú földgázzal üzemeltessük. 23tf% hidrogén tartalom felett a meglévő gázfogyasztó készülékparkot le kell cserélni.

E tanulmány során célunk volt, hogy egy magyar épülettípus, a Kádár-kocka vizsgálatával meghatározzuk, mely vizsgált felhasználói szokások és épület adottságok (tájolás, hőtároló tömeg stb.) bírnak legnagyobb hatással a fűtési energiaigényekre és a nyári túlmelegedésre. Ennek megvalósítását dinamikus szimuláció használatával végeztük, amely során a NÉER2-es épülettipológia 7-es típusépületének tulajdonságait vettük alapul.

Az épületek tömörsége folyamatosan javul, mert az energetikai jellemzők folyamatos szigorodása és a komfort-igények növekedése ezt megköveteli. A „közel nulla energiaigényű” épület már tömörebb annál, hogy természetes szellőztetéssel jól működtethető legyen. A szerző véleménye szerint a légellátás kérdését akár „blower-door” vizsgálattal, akár egyéb méréseken alapuló ellenőrzéssel biztonságosan és a tényeknek megfelelően el lehet dönteni. A szerző szerint a légbevezetők minden esetben való beépítése, vagy a rosszul működő reteszkapcsolások nem a tényleges biztonságot, a környezet-tudatosságot vagy az élhető komforttereket szolgálják, hanem inkább az általános ellenérzést és az önkényes, szakszerűtlen ellenlépéseket kényszerítik ki. A megoldást a jogszabályok valódi betartása, és a hiteles szakemberek értelmes együttműködése adja itt is, mint számos más esetben.

A légtömörségmérés a mai, korszerű, kevés energiát felhasználó épületek egyik legfontosabb diagnosztikai mérése. Fontos szerepe van az épületek nem kívánt levegő be- vagy kiáramlásának mérésében, illetve azon helyek felkutatásában, ahol ez a nem kívánt légáramlás utat talál magának. Ezáltal további energiafelhasználás-csökkentési lehetőséget tárva fel az épület üzemeltetője, tulajdonosa részére.

A levegő hőforrású hőszivattyús fűtési rendszerek terjedése hazánkban töretlen, köszönhetően a rendszer alacsony árának és egyszerű telepítésének. Energetikai szempontból azonban a levegő hőforrásnak van kevésbé ismert előnye, és jobban ismert hátránya. Előnye, hogy a berendezés képes a levegő vízgőz tartalmának latens hőjét is hasznosítani. Ez azt eredményezi, hogy a levegő lehűlése a hőcserélőn kisebb lesz, ami előnyösen hat a teljesítmény tényezőre, COP (Coefficient Of Performance). Hátránya ugyanakkor, hogy a kondenzálódó vízgőz bizonyos körülmények mellett a hőcserélőn dér réteget képez, ami jelentősen rontja a berendezés hatékonyságát. Ezt elkerülendő, a berendezés időszakosan leolvasztási ciklusokat végez, amelynek eredménye a dér réteg megszűnése mellett a járulékos energiafogyasztás megnövekedése és az átlagos teljesítmény csökkenése. A dérréteg kialakulásának megakadályozására illetőleg eltávolítására számos módszer áll rendelkezésre. Jelen cikkemben ezek áttekintését végzem el, később pedig mérési adatok elemzésén keresztül energetikai szempontból vizsgálom egy tipikusnak mondható levegő-levegő hőszivattyú leolvasztási ciklusát, valamint annak üzemvitelre gyakorolt hatását.

A hőszivattyú áramlási körében a hűtőolaj és a hűtőközeg kölcsönösen hat egymásra, befolyásolva ezáltal egymás tulajdonságait. A hűtőolaj rontja a közeg hőtechnikai jellemzőit, a hűtőközeg pedig az olaj kenési tulajdonságait módosítja. A kenőanyag csak folyékony fázisként létezik, és a hűtőközeg folyadékfázisával keveréket képez, így a kondenzátorban kétfázisú kétkomponensű áramlás valósul meg. Dolgozatban a kondenzációs hőátadási tényező értékeinek változását vizsgáltam 100%, 90% és 80% koncentrációjú hűtőközeg, R134a és hűtőolaj, POE 68 keverék függvényében. Végezetül megállapítást nyert, hogy a hűtőolaj 1,88% és 42,70% közötti hőátadás csökkenést is előidézhet a vizsgált hőátadási modellek és feltételek alapján.

A kályhás szakma lehetőségeit akár kedvezően is befolyásolhatja az az uniós jogszabály, amely kimondja, hogy 2022. június 30-át követően csak közel nulla energiaigényű, azaz BB-besorolású épületek vehetők használatba. Ez azt jelenti, hogy a teljes energiafelhasználás 25 százalékát megújuló energiatermelésnek kell – adott esetben ez fatüzelés is lehet – biztosítania az épületben. Alábbi írásunk ennek az irányelvnek a részleteit és lehetséges következményeit járja körül.

A cikk egy nagypaneles technológiával épült budapesti lakóház kiterjedt használati melegvíz alapvezetékének cseréjéhez végzett tervezési megfontolásokat ismerteti. Az eredetileg horganyzott acélcsővel épült alapvezeték hálózat korróziós problémái miatt a rendszerbe az évek során számtalan szakszerűtlen beavatkozás történt, ezek hatására pedig egyre súlyosabbá váltak a cirkulációs rendszer hibás működésére visszavezethető ellátási panaszok. A hurkolt felszállókkal kialakított rendszer cirkulációs hálózatát a szerzők a DIN 1988 úgynevezett hozzákeverési eljárásával méretezték. A szerzők bemutatják a hozzákeverési eljárást és a cirkulációs felszállókban alkalmazott termosztatikus cirkulációs szelepek méretezését.

Virág Zoltán okleves gépészmérnök, a Duoplan Kft. ügyvezetője az Év mérnöke díjat és a hozzá tartozó Kamarai Aranygyűrűt vette át a Magyar Mérnöki Kamara díjátadóján. A cikkben bemutatja a díj odaítélésnek indoklásában megnevezett létesítményt.

A cikk az ipari csarnokok légtechnikai tervezésének kérdését foglalja össze: a tervezés és méretezés alapját, a szennyezőanyag felszabadulást, a tervezett légtechnikai rendszer hígítási tulajdonságait számba vevő modelleket. A szerzők bemutatnak egy vizsgált esetet, ahol a munkacsarnokban létrejött lokális szennyező anyag felszabadulást helyi elszívással kezelik. Azt vizsgálják, hogy az empirikus képletek alkalmazási feltételrendszere (stacioner pontszerű szennyezőanyag kiáramlás, stacioner áramlási kép) teljesül-e oldalsó elszívási pont esetén. A mérések eredménye szerint a kezelt területen belül az áramlás csak az elszívó felület közvetlen közelében tekinthető stacionernek, így a kiszámolt zárósebesség nem elegendő a szennyezőanyag befogásához.

A fázisváltó anyagokban történő hőtárolás a hulladékhő jelenleginél intenzívebb hasznosítását teheti lehetővé. A nagy energiasűrűségű hőtárolás a költségek csökkentését, és ezáltal elterjedt felhasználás lehetőségét ígéri. Tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a fázisváltó anyagok jövendőbeli alkalmazását sokszor hamis illúzió övezi. A fázisváltó anyagok előtt ígéretes jövő áll, azonban tisztában kell lenni korlátaival, és meg kell találni jó alkalmazási területeit. Cikkünkben elsősorban az alkalmazás korlátait mutatjuk be, ami kijelöli a technológia felhasználhatóságának fókuszát.

Az új debreceni Aquaticum strandfürdő nemcsak építészeti megoldásaiban egyedülálló, de magas teljesítményigénye miatt gépészeti megoldásaiban is kiemelkedő projektje a BORD Építész Stúdiónak. Az iroda minden épületénél komoly figyelmet fordít a megújuló energiák hasznosítására, ami egy ilyen léptékű vizes létesítménynél különösen fontos szempont volt.

Az ammónia (R717) nem csak a természetes hűtőközegek között kiemelkedő. Kitűnő hűtéstechnikai tulajdonságai mellett kedvező áron beszerezhető, olcsóbban üzemeltethető az ilyen rendszer, valamint a természetre, ózonrétegre gyakorolt negatív hatása is gyakorlatilag elhanyagolható. Használata azonban körültekintést, óvatosságot igényel, mivel gyúlékony, és az élő szervezetre nagy koncentrációban veszélyes anyag. Nagyteljesítményű ipari berendezéseknél reális veszélyforrást jelent az ammónia szivárgása, ami egy zárt gépészeti helyiségben könnyen életveszélyes helyzettel fenyegethet. A cikkben bemutatásra kerül az ammónia, mint hűtőközeg, valamint az MSZ EN 378 szabvány alapján a biztonsági elszívó hálózat méretezésének menete.

A szivattyús rendszerek energiahatékonyságát a célszerű szivattyú kiválasztás mellett nagymértékben meghatározza a szabályozási mód és az üzemvitel illesztése a fogyasztási igényekhez, különösen változó terhelési profil esetén. Egy adott rendszert jellemző paraméterekre (szállított víz köbméter, nyomásszint) vetítve a felvett villamos energiamennyiség értékét, definiálható egy ún. energiaparaméter. Ezen tényező segítségével összehasonlítható a különböző szivattyús rendszerek energiahatékonysága.

A szivattyús rendszerek energiahatékonyságát a célszerű szivattyú kiválasztás mellett nagymértékben meghatározza a szabályozási mód és az üzemvitel illesztése a fogyasztási igényekhez, különösen változó terhelési profil esetén. Egy adott rendszert jellemző paraméterekre (szállított víz köbméter, nyomásszint) vetítve a felvett villamos energiamennyiség értékét, definiálható egy ún. energiaparaméter. Ezen tényező segítségével összehasonlítható a különböző szivattyús rendszerek energiahatékonysága.

A hőenergiatárolás kapcsán általában a fűtési és HMV rendszerek kerülnek az előtérbe, viszont a hűtési rendszerekben a hőenergia tárolás sokkal fontosabb feladat. A hűtési rendszerek hatékonysága nagyban függ a külső hőmérséklettől, a hűtési rendszer részterhelésétől, és komoly potenciál adódik az energia-megtakarításra a hűtési csúcsigények kiváltására hűtési hőenergia tárolóval. A vizes puffertárolók általában nem versenyképesek a hűtési rendszerekben, ezért van szükség a fázisváltó anyagokat alkalmazó hőtárolási technológiákra.

A hőenergiatárolás kapcsán általában a fűtési és HMV rendszerek kerülnek az előtérbe, viszont a hűtési rendszerekben a hőenergia tárolás sokkal fontosabb feladat. A hűtési rendszerek hatékonysága nagyban függ a külső hőmérséklettől, a hűtési rendszer részterhelésétől, és komoly potenciál adódik az energia-megtakarításra a hűtési csúcsigények kiváltására hűtési hőenergia tárolóval. A vizes puffertárolók általában nem versenyképesek a hűtési rendszerekben, ezért van szükség a fázisváltó anyagokat alkalmazó hőtárolási technológiákra.

A szerzők a Magyar Épületgépészet hasábjain cikksorozatban taglalták a gáztűzhelyek „magánéletét”, részben a rendelkezésre álló hazai, illetve nemzetközi kutatási eredmények, továbbá elméleti vizsgálatok alapján. Jólehet az elvégzett kutatómunka igen sokrétű volt, tudományos értékét alapvetően meghatározza az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága, ami esetünkben egy igen egyszerű kérdéssé redukálható: milyen mértékű legyen a szellőztetés egy gáztűzhellyel felszerelt konyhában? A cikksorozat alább olvasható, egyben lezáró részében a szerzők bemutatják a levegőminőség-mérési eredmények alapján levont gyakorlati következtetéseiket, valamint röviden felvázolják a további kutatási lehetőségeket.

A szerzők a Magyar Épületgépészet hasábjain cikksorozatban taglalták a gáztűzhelyek „magánéletét”, részben a rendelkezésre álló hazai, illetve nemzetközi kutatási eredmények, továbbá elméleti vizsgálatok alapján. Jólehet az elvégzett kutatómunka igen sokrétű volt, tudományos értékét alapvetően meghatározza az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága, ami esetünkben egy igen egyszerű kérdéssé redukálható: milyen mértékű legyen a szellőztetés egy gáztűzhellyel felszerelt konyhában? A cikksorozat alább olvasható, egyben lezáró részében a szerzők bemutatják a levegőminőség-mérési eredmények alapján levont gyakorlati következtetéseiket, valamint röviden felvázolják a további kutatási lehetőségeket.

Megszokottá vált a szilárdtüzelés a vidéki településeken, amelyet a legkülönbözőbb tüzelőberendezésekkel valósítanak meg. Sokan azonban nem tudják, hogy nem mindegy mit és hogyan tüzelünk el kályhánkban, mivel a felszabaduló károsanyagok nagyságrendekkel nagyobb koncentrációban kerülhetnek kibocsátásra, mint normál üzemben. Mivel zárt rendszerről itt nem beszélhetünk, még megfelelő kéményhuzat esetén is jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerül a lakótérbe, különösen a szilárd tüzelőanyag beadagolása közben.

Megszokottá vált a szilárdtüzelés a vidéki településeken, amelyet a legkülönbözőbb tüzelőberendezésekkel valósítanak meg. Sokan azonban nem tudják, hogy nem mindegy mit és hogyan tüzelünk el kályhánkban, mivel a felszabaduló károsanyagok nagyságrendekkel nagyobb koncentrációban kerülhetnek kibocsátásra, mint normál üzemben. Mivel zárt rendszerről itt nem beszélhetünk, még megfelelő kéményhuzat esetén is jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerül a lakótérbe, különösen a szilárd tüzelőanyag beadagolása közben.

A légkörbe kerülő szén-dioxidot tekintjük a klímaváltozás fő okának. Évtizedek óta több nemzetközi szervezet hívja fel a figyelmet a klímaváltozás következményeire. Az ENSZ mozgósította a világ minden országát, de az egyes országok az adottságaik alapján különböző súlyú és tartalmú akciókat indítottak a légkör védelmére. Az EU egyik hatékony eljárását mutatjuk be a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

Az épület tervezésekor olyan székházat álmodtunk meg, amely csak a legmodernebb, környezetbarát megoldásokat alkalmazza. Nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve úgy határoztunk, hogy az épület energiaigényét minél kevesebb energia felhasználásával kívánjuk megoldani.

A fővárosi irodapiacon jelentős felárat kérnek az energiatakarékos irodákért – derült ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss felméréséből*. A kutatásból az is kirajzolódik, hogy az energiahatékony – más néven „zöld” – irodakínálat 39%-a jellemzően a budai kerületekben található.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán a különböző rendeltetésű helyiségek felújítása során fan-coil, split klímaberendezéseket építettek be. Ezeknek a berendezéseknek köszönhetően a nyári időszakban jelentősen javult a belső környezet minősége. Ha azonban a belső környezet minőségét javító berendezés beltéri egysége nem megfelelően van elhelyezve, az számos negatív hatással van a bent tartózkodók komfortérzetére. Mindezek mellett a nem megfelelően kiválasztott beltéri egységek hatással vannak a bekerülési, üzemeltetési költségekre is. A cikkben a berendezések vizsgálatának eredményeit mutatom be.

Életünk jelentős részét töltjük zárt terekben, ahol épületgépészeti rendszerek nélkül az egészséges életfeltételek tartósan nem biztosíthatók. A komfortos levegőhőmérséklet és páratartalom, szennyezőanyag-mentes környezet, az ártalmatlan ivóvíz stb. biztosítása az épületekben mind technikai infrastruktúrát igényel. Ennek a technikai háttér eszközrendszernek a működtetése nagy odafigyelést igényel ahhoz, hogy valóban az egészséget szolgálja, ne váljon probléma forrásává. Ezekben a berendezésekben, rendszerekben ugyanis olyan környezeti feltételek állhatnak elő, amilyenek a természetben nem jellemzők, így idegen, új reakciók indulhatnak be, az emberi egészséget, esetleg csak a komfortérzetet veszélyeztető melléktermékekkel. Ennek a negatív jelenségnek eklatáns példája a legionella baktériumfajok túlszaporodása vizes, vagy nyílt vízfelszínű rendszerekben.

Ma Magyarországon jelentősen bővült a korszerű épületállomány. A korszerűsített és az új lakóépületeknél a légtömörség igen fontos. Ezért az alacsony energiaigényű vagy közel nulla energiaigényű lakóépületeknél elengedhetetlen a megfelelő mesterséges szellőzés kialakítása. Jelen cikkben nemcsak a belső környezet minősége miatt alkalmazott mesterséges szellőzés kialakítását vizsgálom, hanem nyári időszakban az éjszakai szellőzés hatását is a térfogatáram és az alkalmazott légvezetési rendszer függvényében a belső léghőmérsékletre.

Közintézmények esetén az épületek nem megfelelő üzemvitele igen jelentős energiapazarláshoz vezethet. A problémára hatékony megoldást jelenthetnek az okos mérőrendszerek, amennyiben azokhoz megfelelő épületmenedzsment társul. Cikkünkben példákon keresztül szeretnénk bemutatni olyan tipikus üzemeltetési hibákat, amelyeket okos mérők nélkül nehezen vagy egyáltalán nem vennének észre, pedig igen kis költséggel vagy költségmentesen ki lehetne küszöbölni azokat. Érintjük továbbá a fogyasztó oldali befolyásolás (Demand Side Management) témakörét is, amelynek célja a tudatos energiahasználat meghonosítása épületeinkben.

A 2020-as évre előirányzott CO2-kibocsátási és energiafelhasználási értékek eléréséhez jelentős megtakarítási potenciált képvisel a szivattyús rendszerek energia-hatékonyságának növelése.

A csőhálózatban áramló ivóvíz jó minőségének megőrzésére egyre nagyobb figyelem irányul. Ez talán az ún. legionella-rendelet* közelmúltban, 2016. február 4-én történt hatályba lépésének is köszönhető. A baktériumok túlszaporodásának elkerülésére, rosszabb esetben a kialakult fertőzés megszüntetésére külföldi és hazai tapasztalatok alapján több ajánlás is létezik.

A négyszög keresztmetszetű befúvószerkezetek igen elterjedtek a légtechnikai rendszerekben, ami egyrészt belsőépítészeti, esztétikai okokkal magyarázható, másrészt pedig áramlástechnikai szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. A négyszög befúvók egyik gyakran alkalmazott típusa a rés, amely lehet egy-, két-, három-, esetleg négysoros kivitelű. A résbefúvó oldalaránya a szerkezet hosszának és szélességének a hányadosa, ami fontos tervezési paraméter.

Szeptember végén került sor a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestületének szakmai találkozójára, ahol a konferencia mellett, kályha- kandalló- és kemenceépítési bemutatókra, valamint szakmai ügyességi vetélkedőkre is sor került.

Többször találkoztam azzal a kérdéssel, hogy épületgépész mérnökként, egy világszintű gyártó cég vezető beosztásban dolgozó munkatársaként, melyek azok a szakterületek, kérdéskörök, amelyek szenvedélyesen érdekelnek, amiért lelkesedni tudok, amit ahol csak tehetem, szóba hozok, hogy a fontosságát hangsúlyozzam. Ez számomra nem más, mint a tiszta ivóvíz kérdése, azaz hogyan tudunk családunknak higiénikus csapvizet biztosítani? Az a meggyőződésem, hogy az ivóvíz a legfontosabb élelmiszerünk, azonban mégsem bánunk vele ehhez mérten. A következőkben, mintegy személyes vallomásként szeretném megosztani az én, mondhatni különleges kapcsolatomat az ivóvízzel.

A mennyezetfűtéssel üzemelő irodák egyre nagyobb teret hódítanak a szigorodó energetikai követelményeknek köszönhető hőszükséglet-csökkenés miatt. Ilyen épületek esetén előállhat a meleg mennyezet és a huzat diszkomfort tényezők együttes hatása. Ezt az együttes hatást vizsgáltuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem ÉPGET Tanszék Macskásy komfort és klímatechnikai laboratóriumában.