Címke: Magyar Épületgépészet

Az elmúlt években hatalmas változás kezdődött el és megy végbe az épületgépészet és épületenergetika számos területén. A fosszilis energiahordozók csökkenő mennyisége, az energiaárak évről-évre történő, egyre jelentősebb emelkedése és a környezettudatos gondolkodás térhódítása szerepet játszott abban, hogy az emberek felismerjék a megújuló energiaforrások és az energiatudatos építkezés fontosságát.

Napjainkban egyre jobban kezd elterjedni a közel nulla energiafelhasználású épületek tervezése, kivitelezése. Ma a hazánkban felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtést és a hűtést szolgálja. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány közel 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek.[1] Ugyanakkor a nagy üvegezett felületű épületek egyre jobban elterjedté válnak. Ennek egyik fő oka a világos terek létrehozása, így barátságosabbá válnak a helyiség terei. A bent tartózkodók egy sokkal komfortosabb térben érezhetik magukat, kapcsolatot teremtve a külső térrel.

A siófoki távhőszolgáltatást a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. két fűtőműből látja el forró vízzel. A fűtőművekben a meglévő kazánokkal a maximális hőigényt nem lehetett biztosítani a kisebb teljesítményű kazánrendszerrel, illetve a 16 éves kazánok hatásfoka rosszabb volt, mint a jelenlegi modern kazánoké. Ezért mindkét fűtőműbe új kondenzációs kazánt kellett beépíteni. A 2017. év nyarán beüzemelt kondenzációs kazánok hatásfoka javította a fűtőművek hatásfokát, ami energiamegtakarítást eredményezett. Az éves szintre kivetített energiamegtakarítás 2525,8 MWh. Hozzájárulás a virtuális erőmű építéséhez: 210,5 kW.

Ahogy szerte a világban, úgy hazánkban is egyre inkább ismert és elterjedt az épület információs modellezés, gyakrabban emlegetett nevén a BIM. Mi is ez valójában, s hogyan lehet segítségünkre az épületgépészetben? A BIM nem csupán egy eszköz az adott projekt kivitelezéséhez, sokkal inkább egy folyamat. Annak érdekében, hogy ezt jobban átláthassuk, a mozaikszó minden egyes betűjét érdemes külön-külön is elemezni.

A belső térben keletkezett széndioxid-koncentráció csökkenthető a megfelelően tervezett, kivitelezett és üzemeltetett légtechnikai rendszerrel. Adódik a kérdés, hogy egy rosszul működő gépi szellőztetés esetén mégis hogyan csökkenthető a szennyezőanyag mennyisége? Egyáltalán, szükséges-e a gépi szellőztetés alkalmazása a szennyezőanyag (jelen esetben ez a szén-dioxid) koncentrációjának a csökkentéséhez? Cikkünkben e kérdésekre keressük a választ egy kisméretű irodahelyiség modelljébe telepített élő zöldfal méréses elemzésével.

Napjainkban az épületek gazdaságos üzemeltetése mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a környezetbarát technológiák és berendezések alkalmazása, azonban a magyarországi épületállomány jelentős százaléka nem tudja teljesíteni a velük szemben elvárt igényeket mind épületfizikai, mind épületgépészeti szempontból.

Mi a BIM? A BIM (Building Information Modelling) a mai modernkori kihívásoknak és elvárásoknak megfelelő tervezési módszer. Bár a rendszer már a 2000-es évek elején elkezdett terjedni, hazánkban csak az elmúlt években lett hangsúlyos. Gyorsuló világunkban az információ azonnali rendelkezésre állása szinte alapvető elvárás, így tervezőként elsődleges feladatunk, hogy terveink a lehető legtöbb, egyszerűen és gyorsan hasznosítható információt tartalmazzák.

Az energiahatékonyság fokozására, továbbá az energiaköltségek és megtakarítások közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseknek köszönhetőn 2010. május 19-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet.

Magyarország legismertebb hagyományai közé tartozik a disznótor és az állat feldolgozásából keletkező élelmiszerek elkészítése. Utóbbiak közé tartozik a kolbász is, amelynek készítése és fogyasztása tradicionálisan jellemző hazánkban. Ugyan ahány ember, annyiféle kedvenc kolbász létezik, mégis vannak alapvető követelmények a készáruval szemben. Ilyen például a megfelelő füstölés, illetve a megfelelő szárítás. Füstölésre elsősorban a tartósítás, másodsorban az ízvilág miatt van szükség. A szárítás pedig a kolbász, mint élelmiszer minőségét javítja.

A szerző a cikk témájában előadást nyújtott be a Magyar Épületgépészek Napja 2016 Oktatás Napjának PhD szekciójában. A cikk az előadás alapján készült.

Az épületenergetika területén a tennivalókat általában mérnöki feladatoknak gondoljuk, és ennek megfelelően azt reméljük, hogy a résztvevők tevékenysége (elsősorban építész, épületgépész és energetikus) révén számszerűen, értékelhetően, a célul tűzött feladatok megoldásának irányában mérhető előrelépés történik. Néha, vagy inkább gyakran azonban az az érzése az embernek, hogy a cél érdekében végzett munka nem, vagy csak ritkán nevezhető igazi mérnöki feladatnak (itt elsősorban a létesítmények auditálásának, illetve energetikai tanúsításának munkáiról van szó), inkább valamiféle előírt eljárásnak eleget tevő munka letudását tapasztalhatjuk.

A PTE-Műszaki és Informatikai Karon 2016. november 30-án megrendezésre került Tudományos Diákköri Konferencián mutattam be a radiátorok hőleadásának növelése érdekében tett kísérletem mérési eredményeit. Konzulensem Baumann Mihály tanszékvezető, adjunktus. A TDK-dolgozat mérési eredményeit, lényegi összefoglalóját ismertetem a cikkben.

A kisméretű irodahelyiségek számos középületben megtalálhatók, így nem véletlen, hogy a CEN CR 1752-es ajánlás külön fejezetben határozza meg a rájuk vonatkozó tervezési irányértékeket. A légsebesség időbeli átlagértéke a huzatkomfort egyik lényeges jellemzője. A különböző helyiségekben kialakuló sebességeloszlást az elmúlt évtizedekben többen is elemezték. Kisméretű irodahelyiségben, érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása mellett a helyiség hosszmetszete mentén a sebesség eloszlását azonban eddig nem vizsgálták. Cikkünkben egy kisméretű irodahelyiségben elvégzett sebességmérések eredményeként vizsgáljuk a modellszoba hossza mentén kialakuló időbeli átlagsebesség változását különböző befúvási térfogatáramok mellett négy releváns magasságban: boka, derék, ülő és álló ember fejmagasság. Az eredmények hozzájárulhatnak a sebesség pontosabb meghatározásához a várható huzatérzet tervezésekor.

A középületek a hazai épületállomány tekintélyes részét képezik, és az utóbbi években az ilyen jellegű új épületek aránya számottevően megnőtt. Az új épületek esetében ugyanakkor előtérbe került a nagyobb üvegfelületek alkalmazása. Ezeknél nehezen egyeztethető a belső terek két alapkövetelménye: a hőkomfort és az energia-megtakarítás, mivel ezek eredő paraméterei ellenkező irányba mutatnak. E problémák megoldására vonatkozó kutatások az 1970-es években kerültek előtérbe, és az utóbbi években ismét a fókuszba.

Mintegy 130 öntöde található ma Magyarországon, több ezer embert foglalkoztatva. A hazai öntödei termelés több mint felét az alumíniumöntés teszi ki. Az öntödék mintegy harmada külföldi tulajdonban van, a kiemelkedők között azonban található jó néhány teljesen magyar tulajdonú, mondhatni „családi” vállalkozás is, ilyen például az Ecseri Kft. A minőség igen magas igény- és gyártási színvonalat követel meg, másként az ágazat nem tudná a termelése mintegy 80 százalékát exportálni. Tekintettel arra, hogy a termék minősége összefügg a gyártási környezettel, a megfelelő környezeti feltételekkel, ezért rendkívül fontos, hogy a belső levegő minőségére is figyelmet fordítsunk.

Egyedi és fenntartható épületgépészeti megoldások

Az ivóvízhigiénia fogalomkörét vizsgálva egyre szélesebb terület áttekintése szükséges. A témakörben a baktériummentesség, ezen belül is a legionella baktériumok kizárása újabb hangsúlyt kapott az ún. „legionella-rendelet” (49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról) 2016. február 4-i hatályba lépésével. A kockázatbecslés, monitoring, kockázatkezelés elrendelését követően a tényleges feladatokat a tervek szerint az évente az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) által kiadásra kerülő Módszertani útmutató [1] határozza meg. A megelőzésre és a kialakult probléma kezelésére alkalmazott módszerekről, azok gyakorlati tapasztalatairól szóló információkat ad közre cikkünk.

Gyakran hallom a szakmánkban, hogy minden dinamikus beszabályozó szelep körülbelül egyforma, hogyan lehetnek mégis ilyen nagy árkülönbségek közöttük.

A kutatás bemutatja az irodaépületek éves fűtési és hűtési igényeinek a megtakarítási lehetőségeit a burkolatüvegezés szerkezeti tulajdonságainak a függvényében.