Címke: Energiahatékonyság

2026. február 12-én került benutatásra a Magyar Energiahatékonysági Intézet új kiadványa, ami a 2024-ben frissített, új Épületenergetikai irányelv (EPBD) hazai végrehajtását kívánja támogatni. Az útmutató a hazai építőipar, építésgazdaság és a kapcsolódó szektorok (pl. finanszírozók, építészek) vállalati szakemberei, a szakújságírók, és az államigazgatási szereplők számára készült.

A fővárosi vezetésű AHA (Affordable Housing for All) projekt keretében elkészült a lakosságnak szánt Energiahatékonysági kézikönyvek első három kiadványa: a polgári lakások, a panellakások és a hagyományos társasházi otthonok tulajdonosainak szóló kiadványa.

Joe Biden ciklusának végén az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) új energiahatékonysági előírásokat léptetett életbe, amelyek több más háztartási eszköz mellett a hűtő- és fagyasztóberendezéseket és a kazánokat is érintették. A szabályozások célja az energiafogyasztás csökkentése, a környezet védelme és a hosszú távú költségmegtakarítás volt, ám kihirdetésük komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki, és többen technológiai, illetve gazdasági aggályokat is megfogalmaztak velük szemben.

Újdonság, hogy már a 2007 előtt épült családi házak korszerűsítésére is felvehető a támogatás. A jelentkezésre jogosultak köre mintegy 300 ezer családdal bővül, és érdemben csökkennek az adminisztrációs terhek. A kistelepüléseken élők számára a vidéki otthonfelújítási programmal kombinálva egy családi ház teljes energetikai és esztétikai felújítása lehetővé válik.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Módosította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két energiahatékonysággal kapcsolatos rendeletét, új elemekkel bővül az energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását segítő EKR-katalógus, és egyszerűsödik a nagyfogyasztók által kötelezően telepítendő almérőkkel kapcsolatos szabályozás.

A 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet.

Spanyolországban nyáron nem lehet 27 Celsius-foknál hidegebbre hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni egyebek mellett a közigazgatási épületeket, a kereskedelmi, zárt vendéglátó és kulturális tereket, vasút- és buszállomásokat.

Az Európai Unió energiaügyekkel foglalkozó Tanácsa abban állapodott, hogy kötelező uniós szintű célkitűzést határoz meg, amely szerint a jelenlegi, legalább 32 százalékos uniós célérték helyett 2030-ra a teljes energiaszerkezet 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni.

Május elsejétől az olaszországi közigazgatási hivatalokban szabályozzák a légkondicionálást, a belső terek hőmérséklete nem lehet kevesebb 27 foknál.

13 új energiahatékonyság-javító intézkedéssel bővülhet a fél éve megjelent EKR katalógus. Szakmai egyeztetést kezdődik a sztenderd jegyzék újonnan kidolgozott intézkedéslapjairól, amelyekben számos épületgépészeti vonatkozású beruházás is szerepel.

Amikor az energiamegtakarítás kerül szóba egy fűtési rendszer esetében, akkor mindig a hőtermelő berendezés fogyasztáscsökkentésére gondolunk. Valóban, itt jelentkezhet a legnagyobb megtakarítás, azonban apróbb eredményeket a kiegészítő rendszerek energiacsökkentésével is elérhetünk, és sok kicsi sokra megy alapon az éves megtakarítás jelentős lehet. Nézzük meg a szivattyúk villamos fogyasztásának költségcsökkentési lehetőségeit hidraulikus, mechanikai, és elektrotechnikai szempontból.

Az uniós fellépések számottevően hozzájárultak a környezettudatos tervezésről és az energiafogyasztási címkézésről szóló irányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Az intézkedések eredményességét csökkentették ugyanakkor a szabályozási folyamat jelentős késedelmei, valamint a gyártók és a kiskereskedők által elkövetett szabálytalanságok.

Akár a jelenleginél többet is hajlandó lenne fizetni a háztartási energiáért az MVM Zrt. „Nagy Energia Teszt” címet viselő online kutatásában részt vevők 65 százaléka, ha az megújuló forrásból származna. A felmérésből kiderül, hogy a fogyasztók háromnegyede szeretne megújuló energiát hasznosító berendezést felszereltetni az otthonában.

Az épületautomatizálás megfelelő alkalmazásával az európai épületekben felhasznált teljes energia 15-22%-át takaríthatjuk meg. Még jelentősebb a klímaváltozás hatásinak enyhítéséhez való hozzájárulás: 260-419 millió tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, ami 8-13%-a a tüzelőanyagok elégetéséből származó összes kibocsátásnak. Ezen megtakarítások ráadásul nagyon költséghatékonyak, a nyereség 9-szer nagyobb lehet, mint a költségek. Továbbá, pl. az épülethéjazat energiahatékonyságának növelésével (szigetelés) ellentétben, alkalmazása nem jár jelentős rombolással, beavatkozással az épületstruktúrába.

A kibocsátásmentes járművek, mindenekelőtt az akkumulátoros elektromos járművek technológiája már napjainkban is elég fejlett, teljesen piackész. Ez a technológia az első pillanattól kezdve harmadára csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és teljesen megszűnik a helyi emisszió.

A hevítés folyamatának villamosítása az ipar dekarbonizációjának attraktív lehetősége, és jelentősen megváltoztathatja a villamos energia ipari felhasználását egy olyan világban, ahol a szén-dioxid-kibocsátás korlátozva van.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásra való átállás lehetetlen robusztus és flexibilis eszközök nélkül, amelyek lehetővé teszik a különböző megújuló energiaforrások által termelt energia és a fogyasztás szinkronizálását.

Egy olvasónk küldte be a saját ingatlanjának fűtési, üzemeltetési tapasztalatait, amelyet vitaindító szándékkal teszünk közé.

Javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

Mielőtt a vásárlói igényeket vizsgálnánk meg, nem árt feltenni a kérdést, hogy egyáltalán fenntartható és környezettudatos módon épülnek az új lakások ma Magyarországon, azaz az ingatlanfejlesztők milyen irányba haladnak?

Az energiahatékonyság fokozására, továbbá az energiaköltségek és megtakarítások közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseknek köszönhetőn 2010. május 19-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet.