Címke: Megújuló energia

2024-ben a hazai áramtermelés negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány nemcsak Európában, hanem az egész világon is. Tavalyelőtt még Chile és Görögország mögött a harmadik helyen állt hazánk ebben az összevetésben.

A Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség (IRENA) rendszeresen átfogó, megbízható adatkészleteket állít össze a megújulóenergia-kapacitásról és felhasználásról világszerte. Az adatokból vaskos statisztikai jelentést szerkesztenek, de az ágazat főbb trendjeit egy kísérő rövid összefoglalóban, a „Renewable Energy Highligths” című kiadványban is felvázolják, valamint a statisztikai adatokat külön is hozzáférhetővé teszik.

2023. szeptember 8-án megszavazta a német szövetségi parlament (Bundestag) azt a javaslatot, amely klímabarát fűtési rendszerek alkalmazására kötelezi a beruházókat. Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény legfőbb eleme, hogy 2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani

Az Európai Unió energiaügyekkel foglalkozó Tanácsa abban állapodott, hogy kötelező uniós szintű célkitűzést határoz meg, amely szerint a jelenlegi, legalább 32 százalékos uniós célérték helyett 2030-ra a teljes energiaszerkezet 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni.

Németország a nap- és szélerőművek telepítésének felgyorsítására készül. A tervek szerint 2035-re az ország teljes villamosenergia-szükségletét megújuló energiaforrásokból kívánják fedezni.

Az Európai Bizottság szerint a környezetvédelmi célokat szolgáló zöld átmenetben szerepe van a földgáznak és a nukleáris energiának, illetve az ezekbe történő befektetéseknek, figyelembe véve a tudományos szakvéleményeket és a technológiai fejlődést.

Elérhető a MEKH 2020-as éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be. 2020-ban a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 13,9 százalékra emelkedett, így Magyarország teljesítette a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv alapján 2020-ra kitűzött célt.

Akár a jelenleginél többet is hajlandó lenne fizetni a háztartási energiáért az MVM Zrt. „Nagy Energia Teszt” címet viselő online kutatásában részt vevők 65 százaléka, ha az megújuló forrásból származna. A felmérésből kiderül, hogy a fogyasztók háromnegyede szeretne megújuló energiát hasznosító berendezést felszereltetni az otthonában.