Állásfoglalás az épületenergetikai tanúsításról szóló kormányrendelet kiegészítése kapcsán

Tisztelt Kollégák!

Az épületenergetikai tanúsításról szóló 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet 9. §-a kiegészült egy új, (4) ponttal. 

Ez nagyon sok vitára, értelmezésre ad okot abban a tekintetben, hogy „TÉ” (Épületek energetikai tanúsítása – Energetikai tanúsító) jogosultságú tanúsító szakember közreműködésére milyen esetekben van feltétlenül szükség. 

A már tapasztalt, egyébként nem egységes hatósági ügyintézések kapcsán-, vagy csupán a „G” tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók felháborodott megkeresése kapcsán a MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöksége 2024. 03. 21-i ülésén – tekintettel a kérdés más szakmai szereplők értelmezéseire is – állásfoglalás közzétételéről határozott. (Az Állásfoglalás kialakításának itt nem részletezett előzményei 2023. október végéhez nyúlnak vissza!)

A mellékelt állásfoglalás a különféle szakterületre létrehozott szabályozások összevetése, elemzése alapján készült. Reményeim szerint a hatósági ügyintézések során egységes hivatkozási alapul is szolgálhat a jövőben!

FONTOS MEGJEGYEZNI, hogy az ÉKM éppen a húsvéti ünnepkör előtt kezdeményezett egyeztetést a vitatott pont értelmezésével kapcsolatban a MMK elnökével. Elnök Úr tájékoztatására 2024. február 28-án az Épületgépészeti Tagozat elnökségének itt közölt állásfoglalását küldtem meg!

Gyurkovics Zoltán elnök
MMK Épületgépészeti Tagozat

A MMK Épületgépészeti Tagozatának Állásfoglalása

Az Épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet 9. §-a 2023. 11. 01-től kiegészült az alábbi (4) bekezdéssel:

(4) Az energetikai követelményeknek való megfelelést igazoló számítást, melyet nem szükségszerűen követ tanúsítvány kiállítása, és mely az energetikai tanúsítványtól különállóan, illetve attól függetlenül is elkészíthető, tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el.”

Erre a pontra hivatkozva némely építési hatóság megköveteli „TÉ” tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember közreműködését építési engedélyezési vagy egyszerű bejelentési terv készítésekor, más hatóságok erre nem tartanak igényt.

Amennyiben jogos a hatóságok követelése, a rendeletváltozásban elrejtett mondat több ezer épületgépész tervező jogosultságát csorbítja meg.

Előállhatna az a fura helyzet, hogy egy épületgépész terv részét képező számítást egy építész tervező, vagy egy tervezői jogosultsággal nem rendelkező tanúsító kolléga készítené el – kötelező jelleggel.

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának szakmai álláspontja, hogy a „G” tervezői jogosultság szükséges és elegendő az épületgépész terv részét képező energetikai számítás elkészítéséhez, ahogy az eddigi gyakorlat szerint is elegendő volt (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján). Erre a részfeladatra külső szakember bevonásának kötelezővé tétele a „G” tervezői jogosultság csorbítását eredményezi.

A 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet alkalmazási körét az 1. § határozza meg: 

1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

Az Épületgépészeti Tagozat álláspontja szerint az idézett jogszabály címe, és 1. §-a kimondja, hogy a rendeletet csak tanúsítási eljárásra kell alkalmazni.

A 9. § címe és szövegkörnyezete ugyanis egyértelműen utal arra, hogy a vitatott (4) pont csak az energetikai tanúsítványok elkészítését szabályozza, a tervezés egyéb fázisaira nem rendelkezik hatókörrel.

A félreértések elkerülésére hivatalos állásfoglalás szükséges, miszerint az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló törvény hatálya nem terjed ki a tervezési folyamatokra. Az építési engedélyezési és az egyszerű bejelentési terv részét képező energetikai számítás, „G” tervezői jogosultsággal is elkészíthető, tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember bevonása a tervezési fázisban nem szükséges.”

e-gépész