Mint minden új dolognál, a passzívház körül is sok a félreértés. Ugyan a passzívháznál is vannak alapfeltételek, mint mondjuk a minimális hőveszteség elérése vagy a megfelelő, energiavisszanyerő szellőztetés, de hogy ezeket milyen módon érjük el, az már „szabadon választható”. Mindjárt itt van egy magyar találmány is, amely kicsit másképp képzeli el a passzívházat.
Passzívházak egyre nagyobb számban találhatók már Magyarországon is, igaz, többségük még nem rendelkezik Minergie- vagy Passivhaus Institut-tanúsítvánnyal, ennek ellenére a passzívház elvárt követelményeit teljesíthetik. Figyelembe vesszük-e, hogy milyen vastag falszerezettel képesek az épületek ezeket az értékeket tartani, és ez mennyire csökkenti a hasznos lakó alapterületet? Hogyan és hol rögzíthetek egy ilyen falra további szekrényt, vagy akár egy új festményt vagy fényképet?
Köztudott a passzívházak további előnye, a kedvező tájolás, melynek révén a szoláris hőnyereség elegendő a 0 oC alatti és a +5 oC hőmérséklet feletti időben a fűtésre. De mi történik, ha nincs mód az épület optimális tájolására? Ha egyre több köztes vagy extrém hőmérsékletű napra/hétre kell számítanunk? Hogyan fűtsünk költséghatékonyan? Milyen kiegészítő fűtésrendszert, mekkora megtérülési idővel számolva kell még is alkalmaznunk? Ilyenkor mégiscsak szükség lehet a passzívházaknál klasszikus fűtésre? Vagy használjuk tovább a lassan klasszikussá váló hőszivattyút, amelynek hatásfoka -5 oC hőmérséklet alatt már rohamosan romlik?
De miért csak fűtésben tudunk gondolkodni, s a Föld energiája kapcsán miért mindig a több száz méter mélyen található magas hőmérsékletű drága geotermikus energia jut eszünkbe? Az megvéd a nyári túlzott felmelegedés ellen, vagy nyáron használjuk az „energiafaló” klímákat? Köztudott, hogy egy helyiség hűtése háromszor annyi energiát emészt fel, mint ugyanannak a helyiségnek a fűtése…
A magyar találmány lényege, hogy hasznosítsuk az elérhető mélységben található alacsony hőmérsékletű földenergiát egész évben egy költséghatékony épületszerkezet aktív hőszigetelésére, azaz ne a geotermikus energiával fűtsünk. Az építtetők eddigi „klasszikus” megközelítése szerint a beruházási költséget és az elvárt komfortérzetet vették figyelembe adott építésrendszer választásnál. Napjainkban nem feledkezhetünk már meg az építési és megtérülési időről, fenntartási költségekről, forgalomképességről, értékállóságról. Azaz nem elég egyszeri kiadásként kezelni az építkezést, hanem hosszútávra kell meghatározni az épület hasznosságát. Ennek során a megtérülés szempontjából az időtényező kiemelt jelentőséggel bír, hiszen számos olyan megújuló energia kiaknázására van már lehetőség, amelyek beruházási értéke napjainkban még több évtized alatt sem térül meg. Olyan elérhető árú, költséghatékony építési rendszerre van szükség ezért, amely alacsonyabb rezsiköltséggel, nagyobb komfortérzetet biztosít egész évben anélkül, hogy a „klasszikus” épületeknél megszokott vastagsággal és hőtehetetlenséggel rendelkező masszív falakról le kelljen mondani.
A rendszer a megszokott eljárásokkal ellentétben a talaj hőmérsékletét használja szigetelésre egy, a ház falát körülölelő csőkígyó segítségével, mely össze van kötve egy, a talaj felszíne alatt előnyös mélységben elhelyezett csőkígyóval egy áramlási kört alkotva.
1. Talajabszorber vagy
2. Talajszonda
3. Tágulási tartály
4. Szivattyú
5. Fali csőkígyó
6. Födém/tető csőkígyó
A technológiáról – mivel cikkünk nem reklámjellegű – szerkesztőségünk elérhetőségein lehet információt kapni.
szerkesztő
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Szerintem nagyon gáz…
valaki hozzáértő kifejthetné, hogy miért…
>Figyelembe vesszük-e, hogy milyen vastag falszerezettel képesek az épületek ezeket az értékeket tartani, és ez mennyire csökkenti a hasznos lakó alapterületet?
-Ez filozófiai kérdés, lehet hogy a hőszigetelés nem a hasznos alapterületet csökkenti (eleve a szükségleteknek megfelelőt tervezünk), hanem az udvar méretét 🙂
>A rendszer a megszokott eljárásokkal ellentétben a talaj hőmérsékletét használja szigetelésre egy, a ház falát körülölelő csőkígyó segítségével, mely össze van kötve egy, a talaj felszíne alatt előnyös mélységben elhelyezett csőkígyóval egy áramlási kört alkotva.
-Ha jól értem, azt lehet ezzel biztosítani, hogy a csöveken belüli térrész számára maximum plusz négy fokig megy le a külső hőmérséklet. Több baj van ezzel az elgondolással szerintem. Az egyik, hogy a legnagyobb hőveszteség PH-nál nem a falaknál van, hanem a nyílászáróknál, és a légcsere miatt. Ki lehet számolni, hogy adott falszerkezetnél, mondjuk -13 fokos kinti hőfok mellett a csőszerkezet helyett milyen vastag hőszigetelést kéne tenni, hogy az a pont ugyanúgy +4 fokos legyen. Vélhetően olcsóbban jönne ki a szigetelés vastagítása, főleg ha hozzá vesszük a keringető szivattyú áramfogyasztását és amortizációját, nem is beszélve a talajhőcserélő létesítésének költségéről.
A másik baj ezzel, hogy hiába kerül sokba, fűteni továbbra sem lehet vele: négy fokos talajhő (a hőlépcsőket figyelembe véve kábé ennyi lehet) még mindig nem komfortos… Márpedig egy napsütésre méretezett PH-ban a fűtés nem csak a nagy hideg miatt válhat szükségessé, hanem a decemberben akár egy hétig is kitartó borús, napsütésmentes idő miatt. Ilyenkor meg kell növelni a belső energiatermelést, például neki kell állni porszívózni, kenyérsütővel kenyeret sütni, és csak kihűlés után engedni le a kádból a vizet.
A PH-nak pont az a filozófiája, azért nem (sokkal) drágább, mint egy hagyományos ház, hogy a fűtésen spórolni lehet (kémény, gázbekötés elhagyható).
Kedves Szerkeszto,
szerintem ebbol az anyagbol nem derul ki valojaban a talalmany kiemelkedo ujdonsag erteke. Velemenyem szerint ebben az (akar nevezhetjuk plagizalt) iromanyban veletlenul sem a forras honlapon szereplo relevans informaciok lettek atmasolva. Amennyiben tenyleg erdekli ez a talalmany s szeretne kommunikacios erteket a szaklapjaban hasznositani, talan erdemesebb lett volna elozetesen utanajarni mirol is van itt szo…
Tisztelt akadémikus!
Hozzászólása kissé túl „akadémikus”. „Érzésből” véli gáznak? Csavarhúzós hozzászólása szakmai, és értékes megállapításokat tartalmaz.
Jogvédőnek. A találmány újdonsága a falak talajhővel való szigetelésében rejlik, azt hiszem, ez a cikkből világos. A „plagizált” kissé erős kifejezés, a cikk világossá tette, hogy itt egy (engedéllyel) átvett információbázisról van szó, és a közlés értelme nem a termék-technológia reklámozása vagy részletes bemutatása, hanem a lényegét leképzve a figyelemfelhívás. Mégis köszönjük kritikáját, legközelebb igyekszünk pontosabban megvilágítani szándékunkat.