A XVI. Debreceni Szakmai Napok egyik fele, a Szakkiállítás remekül sikerült, a másik, a Konferencia is sikeresnek volt mondható. Összességében azt mondhatjuk, hogy érdemes volt új útra térni, de vannak még teendők.
14-én, csütörtökön a Szakkiállításra a Debreceni Egyetem patinás főépületében került sor. Hogy a hangulatos, egyszerre ódon és modern helyszín vagy az előzetes jó kommunikáció, hírverés okozta-e, de a látogatók száma megtöbbszöröződött az előző évekhez képest, és nem csak egyetemisták, de környékbeli szakemberek is sokan kilátogattak. Több cég képviselője, akik elmaradtak, mint kiállítók, most ismét jelezték, hogy ilyen körülmények között jövőre újra tiszteletüket teszik. Egyszóval: megérte.
A kísérő plenáris ülés viszonylag kevés látogatót vonzott, pedig voltak előadások, amelyek megérdemelték a figyelmet. Jó kezdeményezés (avagy folytatás) a külföldi előadók meghívása; tanulságos dolgokat tudnak mondani. Persze itt is lehet bakot lőni, az ismeretlenhez nyúlva: a vendég török egyetem reprezentánsa mind előadói képességekből, mind angoltudásból erős hiányosságokat mutatott, ellentétben brit kollégájával, aki ugye angolul születésétől fogva beszél, de prezentációs készségekkel is meg van áldva bőven. Összességében annyit mondhatunk, hogy az első napvárakozáson felül sikerült, és szép reményekre jogosít a jövőre nézve.
A második nap, a Konferencia épületgépész része (erről vannak inkább információink) megfelelő, esetenként nagy látogatottságnak örvendett. Mindenesetre sok értékes előadás hangzott el, amelyeket az E-GÉPÉSZ folyamatosan le fog közölni, mert megérdemlik, hogy eljussanak szélesebb közönséghez is.
A végső konklúziónk az, hogy látszott – és bizonyos téren nagyon is eredményes volt – a régi és új szervezők erőfeszítése, munkája, ami előrevetíti, hogy a debreceni is kiváló egyetemi rendezvénnyé növi ki magát.
Veresegyházi Béla
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Mielőbb jöjjenek az előadások!
Egyébként -az ENERGOEXPO látogatottsága is hagyott kívánni valót maga után.
Tulajdonképpen az a probléma, hogy egy hónap alatt -nem törölt 33 meghívásból- 11 konferencián kellet
jelen lenni.
Valamikor dolgoznunk is kell!
Egy kiállítás mindég népesebb, mint egy előadás-sorozat.
A viszonylag jól jövedelmező konferencia-szervezés
területén megjelenő új szereplők sajnos gyakran háttérbe szorítják a patinás cégeket, egyetemi kutatóhelyeket.
Válogassunk!
Üdvözlettel
Bányai István
Elöljáróban annyit, hogy a konferenciának sem szervezője, sem előadója, sem kiállítója nem voltam – minden szereptől mentesen vendégként vettem rajta részt.
Örömmel nyugtázom, hogy a Szerző elégedett volt a kiállítással, elégedett volt az első nap eseményeit befogadó épülettel.
Tény, hogy a második nap szekcióüléseinek helyt adó épület a szocreál nem éppen kimagasló remeke, de a különböző szekciók számára elegendő számú és méretű termet és kiszolgáló helyiséget kínál. A vendégek mindenesetre elfértek vagy (a geotermikus szekció esetében épphogy elfértek). Kongó termeket persze lehetett találni, ha valaki keresett, hisz oktatási szünnap lévén maradtak üres termek is.
Érdekes módon mire hozzászólásom írásában eddig értem, a kongó termekről szóló beszámolót egy eléggé zsúfolt nagyelőadó fotója illusztrálta. Most akkor melyik eseményt látogatta meg a Szerző? Ugyanarról a rendezvényről ír naponta változó beszámolót vagy egy másikon (is) volt?
Mert volt másik is. Az egyszer kongó, másszor megfelelő (az mennyi?) látogatottságú rendezvénnyel egyazon napon egyazon városban igen észszerű (?) és barátságos (?) módon az „autonóm” épületben is szakmai rendezvény folyt. (Magyarországon minden épületet autonómnak hívnak, ha nincs bekötve a gáz….) Aki erről korábban nem tudott volna, megtudhatta abból, hogy a meghívókat az egyetem épületében még a konferencia napján is osztogatták a konferencia résztvevőinek.
Lehet kritikával illetni „a török professzor” szereplését – csakhogy ő a plenáris ülésnek nem előadója, hanem levezető elnöke volt – e minőségében néhány percben bemutatta magát és intézményét, egyebekben tette, amit egy levezető elnöknek tennie kell, a második napon pedig a mechatronika szekcióban vett részt. Hogy az angolul jól beszélő angol előadón kívül az új minisztérium Épületenergetikai Főosztályának vezetője ismertetett koncepciókat és stratégiai elképzeléseket, azt Szerző nem tartotta említésre érdemesnek. Mint ahogy az ilyen beszámolókban az sem téma, hogy miről is volt szó? Jelen esetben az előadások nagyobbik fele olyan kutatásokról szólt, amelyek nemzetközi projektek keretében a Debreceni Egyetem vezetésével vagy részvételével folynak – de hát ez nem elég színes, az Olvasót bizonyára nem érdekli, hol is van a Debreceni Egyetem a nemzetközi porondon.
Melyik sáv hiányzott a Szerzőnek? Talán a leállósáv? Arra most nincs szükség, a kocsi megy. De úgy látszik, már nincs is hiányérzete, a mai változatban már nem keresi a sávot.
Most már csak azt szeretném tudni, hogy mihez is szóltam hozzá, hisz megeshet, hogy holnapután a hozzászólásom felett egy harmadik szövegváltozat fog ékeskedni.
Zöld András