A magyar jogrend többféle felelősségi formát ismer. Valamennyiben közös az, hogy jogellenes cselekedet felróható magatartását szankcionálja így az állam. Különböző államhatalmi szervek (közigazgatási szerv mint hatóság, büntető, polgári és munkaügyi bíróság) végzi el a felelősségre vonást. Jogi cikksorozatunk harmadik része.
A Debreceni Szakmai Napok konferenciáján elhangzott előadás alapján
Abstract:
The great social and economic transformation in 1989causedt a big challenge to the activity of Hungarian engineers. The education of law plays an important role in the technical training. The activity of engenners is complex and comprehensive so it is necessary to teach several and different spheres of law. Legal knowledge helps not only the vocational activity of engenners but it increases their senses of responsibility.
1, Közigazgatási felelősség: A közigazgatási szervek, ha a természetes személy jogszabályban rögzített (Szabálysértési tv.), de a társadalomra csekély súlyban veszélyes szabálysértési tényállást valósít meg tettével, akkor szabálysértési bírságot (esetleg szabálysértési őrizetet, ami a személyi szabadság megvonása) szabnak ki. Nem természetes személy, ha jogszabályi normát sért, közigazgatási bírságot kap. Ha a közigazgatási szerv (régi szóhasználattal államigazgatási szerv) hatósági munkájának végzésekor valakinek kárt (hátrányt) okoz, akkor köteles közigazgatási hatáskörben elkövetett károkozásként polgári jogi kártérítést fizetni.
2, Büntetőjogi felelősség: A Büntető Törvénykönyv Különös Része rögzíti a bűncselekmények tényállási elemeit, valamint hozzájuk kapcsoltan a büntetési tételeket és módokat. Az elkövetőre kiszabott konkrét szankció a tőle elvárhatóság felelősségi elvén nyugszik. Kiindulás a törvénykönyvi tétel, de a konkrét cselekmény valamennyi enyhítő és súlyosító elemét mérlegelik és beszámítják. A szankció lehet a személyi szabadság korlátozása, vagy pénzfizetés, illetve többféle mellékbüntetés.. A mérnöki munkában előfordulhatnak az élet és testi épséggel, egészséggel, a természeti környezettel kapcsolatos, s bizonyos gazdasági és személyiségjogi bűncselekmények.
3, Polgári jogi felelősség: A kártérítési jog kimondja, hogy a károkozó a károsult felé vagyoni szankciót úgy teljesíti, hogy a jogtalanul okozott hátrányt megtéríti. A károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. Ezért a káresemény során a dologban, vagy a személyben bekövetkezett tényleges hátrány mellett a ráfordított költségek és az elmaradt haszon is részét képezi a kártérítésnek. Ez az iparban óriási összegre is rúghat. A végleges összeg mindig a károsulti magatartás vizsgálata után dől el. A károkozó számára mentesülést jelenthet az, ha bizonyítja, hogy a magatartása nem felróható, mert cselekvése eleget tett az általában való elvárhatóság elvének.
4, Munkajogi felelősség: A munkavállaló és a munkáltató a munkavégzés során egymásnak sem okozhat kárt. A munkáltató felelőssége objektív alapú, tehát a káresemény eleve maga után vonja a kártérítést, a munkavállalóé szubjektív alapú, mert a kártérítés mögött a szándékosság vagy a gondatlanság vizsgálatának kell lennie, hiszen ez határozza meg a kártérítés összegét. Ha a munkavállaló munkája során harmadik személynek okoz kárt, akkor mindig a munkáltatónak kell a teljes kárt rendezni, a munkáltató pedig a munkavállalóval szemben a szubjektív alapú felelősség szabályai szerint járhat csak el.
Közigazgatás jogi (államigazgatási ) alapismeretek
A legfontosabb állami szervek az egész társadalomra kiterjedően végrehajtó és rendelkező tevékenységet végeznek. Ez azt jelenti elsősorban, hogy hatás és illetékességi körükben eljárva, konkrét ügyekben érdemi döntést hoznak (jog megadása vagy kötelezettség kiszabása tárgyában), adatot igazolnak, hiteles nyilvántartást vezetnek, hatósági ellenőrzést folytatnak. Ilyenkor hatósági ügyintézés zajlik. Kettős jogalkalmazás történik a végrehajtó hatalmi ág szerveinél: egyrészt anyagi – tárgyi jogszabályok normáin alapulnak döntéseik, másrészt a hatósági eljárásuk is külön jogszabályban szabályozott. A mérnök számára az állam közigazgatási szervezetének felépítése, típusai, a hatósági ügyintézés és annak eljárásjogi szabályai alapvető ismeretnek minősülnek, hiszen naponta kell ezeket használnia, mert ügyintézésének zömét például a hatósági ügyintézés jelenti. Az eljárásjogi törvény megváltozott (Áe.tv., Ket .tv.), igazodott a modern korhoz ( EU csatlakozás, internet világa).
Dr. Bujalosné dr. Kóczán Éva, DE Műszaki Kar
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.