A 31/2010/EU épületenergetikai direktívának megfelelően a 7/2006 TNM rendelet átdolgozásra kerül. Cikkünkben a primer átalakítási tényezők szempontjait elemezzük, a kamara álláspontja szerint. A lentebb szereplő javaslatok egy nem végleges vitaanyagot alkotnak.
Primer energiaátalakítási tényezők – Szakmai javaslat
Az energiatanúsításoknál az összesített energetikai jellemzőt vizsgáljuk. Ez a fűtési, használati melegvíz, légtechnika, hűtés, világítás és az épület saját nyereségáramaiból áll össze.
Az egyszerűség kedvéért szűkítsük vizsgálatunkat a fűtési és melegvíz előállítási igényekre. Első lépésben az éves nettó (fajlagos) hőenergia igényeket határozzuk meg. Ennek ismeretében számítjuk a fajlagos primer energia igényt, melyhez az előírt képletekben korrekciós tényezőket használunk. Leegyszerűsítve: veszteségtényezők, teljesítménytényezők és primer átalakítási tényezők módosítják (növelik) az értékeket annak érdekében, hogy az EU előírásainak megfelelően az épületbe közvetlenül betáplált energia helyett azt a szükséges primer energiamennyiséget számítsuk, amely a felhasznált alapenergiahordozók mennyiségére ad felvilágosítást. A primer energia átalakítási tényezőit országos szinten kell megállapítani. A jelenlegi (a TNM rendeletben alkalmazott) értékek alkalmazási ideje lejárt, ezért újabbak megállapítása szükséges.
Az éves nettó fűtési energiaigényt a következő összefüggéssel lehet számítani:
(ezt a hőmennyiséget kell évente pótolni ahhoz, hogy a vizsgált épület hőellátása megfelelő legyen.)
Ennek fajlagos (nettó fűtött alapterületre vonatkoztatott) értéke:
a fajlagos fűtési primer energiaigény:
(Ez a fajlagos érték már a szükséges primer energiamennyiségek szintjén mutatja a hőszükségletet)
A primer energiaigények vizsgálata
Ahhoz, hogy a kérdést megközelítsük, bizonyos nem szakmainak tekinthető megfontolások ismerete szükséges. Vizsgálatunkat elsősorban a villamos energia vonatkozásában kell végeznünk, mert ennek megállapítása összetettebb és ez van leginkább kitéve az országos energiamérleg struktúrájában létrejövő változásoknak. Vizsgálatunknak emellett ki kell terjednie a fűtőművi távfűtés és a kapcsolt energiatermelés mellett történő távfűtés területére.
Mindenekelőtt az egyes átalakított energiaféleségek átalakítási hatásfokaival kell foglalkoznunk. itt a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2010 márciusában kiadott irányelveit vesszük figyelembe. Ezek szerint a nukleáris úton történő áramtermelés hatásfoka 33%, a vízerőműveké — kivéve a szivattyús tározós berendezéseket — 100%, a szélerőműveké 100%, a geotermális mindössze 10%-os, a szoláris-, árapály-, hullám erőműveknél 100%. A hulladékégető berendezéseknél a hatásfok a bevitt éghető anyag (vagy szemét) hőértékéből számítható (természetesen a termelt villamosenergiára vonatkoztatva). Megjegyzem, hogy a nukleáris áramtermelési hatásfok vitatható, de nem megváltoztatható. Tudvalévően itt nem kémiai, hanem fizikai átalakítás történik, amely a többi primer energiahordozóval nem összehasonlítható. A megállapított hatásfoknak sokkal inkább politikai, mint szakmai indokai vannak.
Teljes végső fogyasztás (TFC):
a fogyasztókhoz eljuttatott energia,
Teljes primer energia bevitel (TPES):
az alapenergiahordozókból az országba betáplált összes energia
TFC / TPES: mutatja, hogy az alapenergiahordozók átalakítása során hány százalék energia jut el a tényleges felhasználókhoz A primer energia átalakítási tényezők ennek a reciprokjával fejezhetők ki:
e = TPES/TFC
Bocsák István
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Ezek a primer energia adatok hangzotak el az ismerteto eloadason, de ezekrol a munkabizottsagon belul is vita van, az adatok nem veglegesek, kozlesuk elhamarkodott es a kesobbiekben zavart kelthet
Tisztelt Tanár Úr!
A cikk anyaga az MMK honlapján jelent meg, valószínűleg vitaanyagként, tehát hogy a kollégák hozzászólhassanak. Köszönöm figyelmeztetését, javítottam ez alapján a bevezetőt, kiemelve az anyag nem végleges voltát.