Mondhatnánk, több évtizede küzdött a szakma ezért, hogy az épületgépészeti szakképzés – „leánykori nevén” szakmunkásképzés – jobban igazodjon a valóságos igényekhez, váljon ki az épületgépészeti szakképzés a gépészeti szakma csoportból, összevontabb épületgépészeti szakmák képzése legyen.
A hálózatszerelők és a készülékszerelők képzése váljon szét, és igazodjon az egész rendszer egy épületgépész életpályamodellhez (1. számú melléklet). A változtatás lehetőségét az adta, hogy a kormányzat a szakképzés megújítása érdekében 125 szakma képzésének gondozását átadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hatáskörébe.
Ezzel közel egy időben a Magyar Mérnöki Kamara „Az épületgépészeti közép- és felsőoktatási rendszer továbbfejlesztése” tárgyában kiírt pályázatát az MMK Épületgépészeti Tagozata elnyerte. Ennek a munkabizottságnak egyik része foglalkozott az alap- és középfokú szakképzéssel, a másik a felsőoktatással.
Nagyon nagy „csata” alakult ki az alapvető változtatást ellenzők és az alapvető változtatást akarók között. Abban mindenki egyetértett, hogy jó lenne kiválni a gépész szakmacsoportból, ezt azonban a minisztérium egyelőre nem támogatta, de hosszabb távon nem zárkózott el előle. Viszont az is nagyon jól illeszkedett a szakma elképzeléséhez, hogy a kvázi önállóságot kapott az épületgépészetnek nem kellett a gépészeti képzés metodikáját követni.
A vita akörül alakult ki, hogy a hálózatszerelő önálló szakképesítés legyen-e, és erre lehessen ráképzéssel megszerezni a készülékszerelői képesítést, vagy maradjon a régi rendszer, ahol a hálózatszerelő és a készülékszerelő „egyszerre” képződik. Az MMK, a MÉgKSZ, az MGVE, a HKVSZ, a teljes gázipar, a kivitelezésben „megöregedett” szakemberek, szinte az összes kazán- és tüzelőberendezés forgalmazó cég a szétválasztás mellett volt, hiszen ez több évtizedes törekvésük volt.
Végül is az MKIK képviselői koordinálásával a minisztérium a szétválasztást fogadta el, így a jövőben a 2. számú mellékletben található struktúra lesz az épületgépészeti szakképzés rendszere.
A két képesítés szétválasztása mellett a tartalom is frissítésre került. Az európai direktíváknak megfelelően beépítésre kerültek a megújuló energiával kapcsolatos előírások is. A megnövekedett ismerethalmaz miatt vált szükségessé a technikus képzés megújítása is – ebben viszonylag nagy volt az egyetértés –, és kétféle technikus lesz a jövőben, az Épületgépész technikus és a Hűtő és Klíma technikus. Nagyon nagy szükség van ezekre a középfokú végzettségű szakemberekre mind a két szakterületen.
Ezt a hatalmas munkát a Munkabizottság részéről Zoltán Attila a MÉgKSZ képviselője vezette, Rébay Lajossal az MMK képviselőjével egyetemben. A MKIK részről a két koordinátorhölgy, pedig Vörös-Gubicza Zsanett és Kakusziné Körtvélyesi Anikó volt. A munka sikerét az is jelzi, hogy az idei tanévtől 28 iskolában már így indult a képzés, annak ellenére, hogy az oktatáshoz szükséges dokumentumok csak 2011. augusztus 25-én jelentek meg.
Reméljük, hogy a tananyagok és az oktatás metodikája is követni fogja a szükséges változtatásokat, és valóban jól használható szakemberek fognak a szakképző iskolákból kikerülni.
Móczár Gábor
Az MMK munkabizottság vezetője
2011-11-14
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.