Hőtermelő rendszerek műszeres vizsgálatának szükségessége

Az ajánlott tevékenység főbb részei:
• Adott létesítmények jelenlegi fogyasztásának mérése, a gázóra kapacitások, teljesítmény lekötések felülvizsgálata, alapdíj csökkentés céljából.
• A mért adatokból, fogyasztási szokásokból következtetések levonása, fűtési energia racionalizálási javaslat kidolgozása az adott létesítményre.
• A megtervezett megoldások kivitelezésének lebonyolítása.
• A javítás, optimalizálási eljárás utáni ellenőrző mérés.
• Időszakos ellenőrzés, karbantartás.

A mérő és adatgyűjtő rendszer alkalmazásának lehetőségei

Hűtő-fűtő rendszerek hatékonyságának mérése
– Hőhordozó közegek, szabályozó körök, hőcserélők, égéstermékek hőmérséklet változásának regisztrálása stb.
– Kaloriferek, szivattyús körök ellenőrzése
– Kazánok, hőszivattyúk és a hozzájuk kapcsolt rendszerek illesztésének ellenőrzése
– Hűtő-fűtő berendezések teljesítmény ellenőrzése és beállítása
– Hőcserélők, kondenzátorok, elpárologtatók hőmérsékletének mérése
– Kompresszorok, aggregátok, áramának regisztrálása üzem közben
– Energiafogyasztás monitorozás
– Karbantartás, minőségbiztosítás

A felszerelés speciális, de minimális.

„Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el; ennek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. „ ( VGF 2011.3. szám 6-9 oldal)
Emiatt is fontosnak tartjuk, hogy ahol lehet, csökkenteni tudjuk az energiafelhasználást.
Sok épületben, létesítményben nincs lehetőség korszerű fűtőberendezéseket felszerelni, ennek főként anyagi okai vannak.
Ez a módszer ezeken a helyeken is lehetőséget biztosít a megtakarításra.
Egy összehangolatlan rendszer főbb jellemzői: magas fogyasztás, alacsony komfort.
Ez jelentheti a hő-termelő és a fogyasztók illesztetlenségét, vagy a meglévő szabályozások nem megfelelő együttműködését.
Egy – a felhasználói oldalról – látszólag jól működő rendszernél is általában lehet még finomítani.
Korábban, mikor a gáz ára még nem volt ilyen magas, a tervezők (szerelők) a szükségesnél nagyobb teljesítményű fűtőberendezést építettek be, mondván, inkább meleg legyen, mint hideg, azért nem szólhat a vevő. Csakhogy időközben az energiahordozók ára szép lassan felkúszott, de a házakban a nagyobb teljesítményű kazánok ottmaradtak.

Konkrét példa igazolja, hogy egy 10 éve „jól” üzemelő fűtésrendszernél a kazán 45%-os teljesítmény csökkentése után sem történt az épületben komfortváltozás. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az épületnek sosem volt szüksége az adott teljesítményre.
Egy helytelenül méretezett, vagy egy meglévő rendszer átgondolatlan bővítése is hibák forrása lehet.

Egy lakóházban, két emeletráépítés után, a radiátoros keringető szivattyú (25/40) ugyanaz maradt.
A lakók panaszkodtak, hogy az emeleti gyerekszobák állandóan hidegek voltak. Már plusz szigetelést is kapott az emelet, de nem javult a helyzet. Az új radiátorokat a meglévő gerincbe kötötték be .

Kicseréltük a kazánházban a szivattyút, és az óta minden radiátor meleg.
Egy másik, ismert hőszükségletű (7-10 kW) családi házba nemrég felszerelésre került egy új kondenzációs kazán. Magas fogyasztásra panaszkodtak, ez után a helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a 24 kW os kazán 24 kW teljesítményre volt beállítva. Visszaszabályoztuk 12 kW–ra , azóta minden rendben van.

Egy társasházban 250 kW helyett 740 ! kW kazánteljesítményt építettek be. Ennek okát valószínűleg sosem tudjuk meg. A magas csatlakoztatott teljesítmény miatt nagyobb gázóra, emiatt pedig évi 700.000 forinttal több alapdíjat kellett sok éven keresztül fizetni a lakóknak. A másik kazánt nem használják, lassan elkorrodál, de már duplán kifizették…

A mérés menete:
A valós fogyasztási adatok összevetése számított (épület hőveszteség) és mért adatokkal. Jelentős eltérés esetén szükség lehet a rendszer átalakítására. Ezek lehetnek, elektronikus szabályozástechnikai megoldások, hidraulikus beállítások, de adott esetben kisebb nagyobb gépészeti beavatkozások is.
Ezen átalakítások összessége biztosítja a fogyasztáscsökkenést és a megfelelő komfortot.
A mérésből jegyzőkönyvet is lehet készíteni.
A rendszer felhasználható új építésű hő-központok beszabályozására, a tervezett értékek pontos beállítására. Egy új rendszer is csak akkor működik hatékonyan, ha a tervezett értékekkel üzemel.
A fogyasztás csökkenés, a beavatkozások után azonnal tapasztalható.

Az elv:
A vizsgálat részét képezheti a megrendelő által biztosított mérőállásokból aktuális fogyasztási profil készítése.
Elsődleges feladat a létesítmény hőtermelő rendszerének fogyasztás-meghatározása. Ezt egy erre a célra kifejlesztett szoftverrel vezérelt adatgyűjtő berendezéssel végezzük, melyet a fogyasztásmérőhöz és a fűtésrendszer egyes pontjaihoz kapcsolunk.

A mérési és adatrögzítési idő, 1-2 órától néhány napig, bizonyos esetekben hetekig is tarthat.
Minél több adat áll rendelkezésre, annál pontosabban lehet a rendszer jellemzőit megállapítani.

A módszer hasonlatos a terheléses EKG nevű orvosi vizsgálathoz, melynek alkalmával a páciens egy mobil adatrögzítőt visz magával, így a beteg egész nap különböző élethelyzetekhez tartozó szívműködését lehet regisztrálni. Belátható, hogy bonyolultabb esetekben a pillanatnyi mérés sem az orvosi rendelőben, sem a kazánházban nem fogja a megfelelő eredményt mutatni.

Éppen ezért alkalmazunk hosszabb távú adatrögzítést.

A rendszerre jellemző még a több tucat számított adatsor is , melyet a számítógép szintén rögzít.
A mérések eredményeképpen pontos képet alkothatunk a vizsgált rendszer különböző üzemállapotairól.
A mérési adatokból kazánteljesítményt (hőszivattyúknál áramfelvételt), gázfelhasználást, folyamatos égéstermék hőmérsékletet, keverőszelep szabályozási jelleggörbét, hőmérséklet különbségeket, teljesítményeket lehet megállapítani.
A mérés elsődleges célja a vizsgált rendszer működésének optimalizálása, szükség szerinti javítása a fogyasztás, és ezzel együtt az üzemeltetési költségek csökkentése.
Több cég is foglakozik energia-értékesítéssel melynek során a meglévő rendszer kiszolgálását egy olcsóbban beszerzett energiaforrással látják el. Ez azonnali, valós üzemeltetési költség csökkenést eredményez rendkívül csekély befektetéssel.
Ezzel kapcsolatban csak egy probléma merül fel: a létesítmény valós – esetlegesen pazarló –energia felhasználását konzerváljuk.
Sem a káros-anyag kibocsátást, sem a CO2 terhelést, sem a fosszilis energiahordozó tartalékok gyors ütemű apadását nem csökkenti. Ráadásul, ha a rendszer hatásfoka idővel romlik, a kapott néhány százalékos financiális megtakarítás eliminálódhat. Ezért tartjuk szükségesnek a rendszerek fokozott és tudatos, műszeres átvizsgálását, rendszeres felülvizsgálatát.
A két módszer működhet egyszerre, kiegészítve egymást. A módszerek együttes alkalmazásával jelentősebb és tartósabb üzemeltetési költségcsökkentést lehet elérni.
A mérés során összegyűlt adatokat (jegyzőkönyvet) össze lehet vetni egy későbbi felülvizsgálat adataival, így folyamatos minőséget lehet biztosítani.
A gazdaságtalan üzem főként a régebbi, elavult – sok esetben túlméretezett – kazánrendszereket használó létesítményekre igaz. A rendszeres karbantartás hiánya is forrása lehet a nem megfelelő üzemnek.
A „kazán fűt, meleg van: akkor minden rendben” kijelentés ma már nem elfogadható.
Bizonyítottan túlfogyasztást lehet csökkenteni, a komfort csökkenése nélkül.
Sajnos a régebbi rendszereket üzemeltető létesítményeknél nincsenek meg pénzügyi eszközök egy korszerűbb rendszerre történő cseréhez. Így sokszor le kell mondaniuk a kedvezőbb üzemeltetésről.
Ezeknél a projekteknél alkalmazható hatékonyan az általunk javasolt módszer. A fűtésrendszer feltárása után elkészítjük az akciótervet, vagyis megvizsgáljuk, mely részeken lehet, kell/lehet beavatkozni.
Régi kazánokat sem kell azonnal „leírni „, csak el kell látni őket megfelelő, mai korszerű vezérléssel, szabályozással. ( lásd VGF 2011.6 szám 8-10 oldal)
Ezek a megoldások töredékébe kerülhetnek egy kazán–kémény cserének is.
Még mielőtt a kazánforgalmazók megszólnának minket: ahol lehet, cseréljük le korszerű, kis fogyasztású kazánra a régit.
A meglévő keringető szivattyúkat fel lehet szerelni fordulatszám szabályozóval, vagy ki lehet cserélni korszerű automatikus szabályozású, energiatakarékos eszközökre. így könnyedén illeszthetők lesznek egy változó térfogatáramú rendszerhez.

Régebbi rendszereknél, a szabályozók pontossága megkérdőjelezhető, esetleges teljes hiánya pedig egyértelmű pazarlás okozója lehet. Pontos teljesítmény-adagolást, csekély fogyasztással csak korszerű elektronikus eszközökkel lehet elérni, gondoljunk csak napjaink autóira vagy a korszerű kazánokra.
Ahhoz hogy kis fogyasztással ekkora teljesítményeket lehessen elérni, tucatnyi műszer, érzékelő figyeli, szabályozza az autóink motorját minden egyes tizedmásodpercben. Mérnökcsapatok, teremnyi számítógéppel hangolták be az autók vezérléseit olyanra amilyenek.
Ebből is látszik mennyire fontos a diagnosztika, az elemzés az energiafogyasztó berendezéseknél.
 
Ide illik egy mondás: miszerint a jó diagnosztika fél megoldás.

Az általunk kifejlesztett mérőberendezéssel egy adott fűtési rendszer (hő-termelők, hő-leadók, szelepek stb.) energiafogyasztási profilját lehet pontosan elkészíteni.
Ezzel a műszerrel dinamikusan, percnyi pontossággal vizsgálható a mért rendszer.
A mérés elsősorban a hő-központra korlátozódik, és rendszertől függően néhány órától 1-2 hétig tarthat.
A kiértékelés után ezen adathalmaz rendkívül jól jellemzi a fűtésrendszer különböző üzemállapotait.
A számos adat egyidejű vizsgálatának eredményeképpen a szabályozás(ok) hiányosságai is
felderítésre kerülhetnek.

Szabályozás-technika:
Az egyes üzemállapotokat megvizsgálva javaslatokat tudunk kidolgozni a fűtésrendszer fogyasztásának optimalizálására.
A módosítások elsősorban vezérlés és szabályozástechnikai megoldások, melyek szoftveres megoldásait az adott rendszer üzemállapotainak megfelelően tervezzük meg.
Szükség esetén gépészeti beavatkozásra is javaslatot teszünk.
Egy pontos szabályozással és a hő-termelő megfelelő illesztésével minimum 5-10 % fogyasztás csökkenés elérhető el . A kazánteljesítmény megfelelő illesztésével további jelentős fogyasztáscsökkenés érhető el.
A megtakarítás bizonyos esetekben, összességében akár 20-40 % is lehet.

További információ: Mező Gábor, mezgamatik@gmail.com, 30/924-4719

Mező Gábor