A primerenergia váltószámok ügye

A primerenergia fogalmát az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv a következőképpen határozza meg a 2. cikk 5. pontjában:

„primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;”

Az irányelv I. Melléklete foglalkozik a tagállami számítási módszertanokra vonatkozó elvárásokkal és előírásokkal. Ennek a mellékletnek a 2. pontjában a következő előírás olvasható:

„Egy épület energiahatékonyságát átlátható módon kell kifejezni, és annak ki kell terjednie egy energiahatékonysági mutatóra és egy, a primerenergia-fogyasztást mérő számszerű mutatóra, amely az energiahordozónkénti primerenergia-tényezőkön alapul, mely utóbbiak nemzeti vagy regionális, évi súlyozott átlagokon vagy a helyszíni termelés konkrét értékén alapulhatnak.
Indokolt, hogy az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertan figyelembe vegye az európai szabványokat is, és annak összhangban kell lennie a vonatkozó uniós jogszabályokkal, beleértve a 2009/28/EK irányelvet is.”

Azaz magyarul: az épületek energiahatékonyságánál figyelembe kell venni a ténylegesen használt energiaforrást, és a fogyasztóhoz eljuttatott energia előállításához szükséges primer energia mennyiségét – is.

A primerenergia átalakítási tényezők mértéke azonban nemcsak az adott ország energiamixétől és nemcsak az átalakítás hatásfokától függ, hanem minden országban az energiapolitika eszköze is.
Sok országban tapasztalható, hogy pl. a megújuló energiaforrásokhoz sokkal kedvezőbb átalakítási tényezőket rendelnek, mint ami reális és pl. Dániában ahol kötelező rákötni a távfűtésre (ahol van hálózat) a távfűtés váltószáma 1. Viszont jellemző a hulladék égetéséből nyert hő. Ami ugyan kevésbé hatékony, de a környezetvédelem más szempontjaiból előnyös. A primer energia átalakítási tényezők nem örök életre szólnak. Időről időre felülvizsgálják. Így történhetett meg, hogy pl. Norvégiában, ahol a villamos áram 90 %-át vízierőművek termelik, néhány éve csökkentették a villamos áram átalakítási tényezőjét 1,8-ra. (Ez innen nézve szinte hihetetlen szám.)

Ha történelmileg tekintjük át a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben levő primer energia átalakítási tényezőket, már a legelső megállapításuk sem volt könnyű. 2005-ben, az akkor illetékes minisztériummal folytatott hosszas levelezés után sem volt senki, aki mert volna hivatalosan javaslatot tenni a váltószámokra. Végül az Energia Központ Kht. adott nem hivatalosan, e-mailben értékeket, amelyek némi ésszerűsítést követően, bekerültek a rendeletbe (a villamos áram váltószáma olyan nagy volt, ami aránytalanul büntette volna a villanybojlerrel meleg vizet előállító háztartásokat, ezért ezt önhatalmúlag csökkentettük).

A rendelet megjelenése után, szinte azonnal a távfűtéssel foglalkozó cégek és szakmai szervezetek jelezték, hogy nem értenek egyet az 1-nél nagyobb primerenergia átalakítási tényező alkalmazásával, mert így nem lehet igazán kedvező a távfűtés pl. az egyedi gázfűtéshez képest.

Minden tárgyalás azzal zárult, hogy tegyenek javaslatot a korrekt átalakítási tényezőkre, azonban ilyen javaslat sokáig nem érkezett.

Reális igényként el kellett ismerni, hogy szükséges részletesebben foglalkozni a távfűtés átalakítási tényezőjével az adott fűtőmű energetikai hatásfokától és az alkalmazott energiaforrás fajtájától függően. A többféle átalakítási tényező akár ösztönző is lehet a távfűtő cégeknek, hogy növeljék a megújuló energiaforrások használatát vagy termeljenek a hő mellett villamos áramot is, ahol erre igény van. Nem is említve azokat a kisebb hálózatokat, ahol egy üzem hulladékhőjének hasznosítása történik távfűtés keretében.

A 2010/31/EU irányelvhez kapcsolódó rendelet-módosítás előkészítése során a Magyar Mérnöki Kamarát kérte fel a Belügyminisztérium, javaslat készítésére ebben a tárgyban is.

Eleinte úgy tűnt, lesz elfogadott javaslat a készülő rendelethez, de végül egy igen hosszú és bonyolult melléklet született az igényelt néhány számból álló táblázat helyett. Elfogadva a szakmai indokoltságát e bonyolult számításnak, hiszen minden fűtőmű és a hozzá tartozó hálózat esetében lehetnek eltérések, de egy fogyasztói energiaigény szemléletű jogszabály nem foglalkozhat 40-50 oldalon egy erőmű energia átalakításának számításával. Emellett elfogadhatatlan lenne, ha magának az energetikai tanúsítónak kellene egy 28 négyzetméteres lakótelepi panellakás tanúsításához kiszámolni a Kelenföldi Erőmű primer energia átalakítási tényezőjét. Ezért ez az út egyszerűen nem volt járható. A rendeletben ezért eredetileg nem javasoltunk változtatást.

A 2011 októberében a rendelet módosítás közigazgatási egyeztetése során más minisztériumon keresztül beérkezett a FŐTÁV javaslata, amelyben a már hivatkozott részletes számítással értettek egyet, azonban el nem fogadás esetében egy részletesebb táblázatot ajánlottak.

A Magyar Környezettudatos Egyesülés is alacsonyabb értékeket javasolt:
„Az egynél magasabb szám nem ösztönzi a fejlesztőket a rácsatlakozásra illetve a távfűtés összetétele megváltozott. Számításaink szerint kapcsolt energiatermelés esetén ez az érték 0,7 körüli. Ezt az értéket más európai országok vagy irányelvek (l. 1. sz. táblázat) adatai is alátámasztják.”

A passzívház irányelvek alapján megállapított primer energia átváltási tényezők nem köthetők a hazai energiaellátás és fogyasztás összetételéhez sem pedig a hazai előállításhoz. Emellett sajnálatosan sem indoklást sem alátámasztó számítást nem tartalmaztak ezek a javaslatok, valamint a hatások elemzése sem történt meg, ezét továbbra sem javasoltuk a korábbi rendeletben levő táblázat módosítását.

2011. december 6-án kelt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiagazdálkodási Főosztályának levele, amelyben a FŐTÁV javaslattal teljesen megegyező táblázat beépítését kérték a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. mellékletébe. Az időközben elfogadott Nemzeti Energiastratégiának megfelelően a távfűtés előnyben részesítése miatt. „A távhőellátásban részesülő épületek energetikai jellemzőinek, illetve hőellátásuk primer energia igényének ezen differenciált módszer szerint meghatározása megítélésünk szerint a rendelet célkitűzésével összhangban van, és biztosítja a távhő és az egyéb hőellátási módok eltérő peremfeltételeinek figyelembe vételét.”

A táblázat értékeinek elfogadhatóságát ellenőrizendő néhány épületgépész segítő, szakértőmnek elküldtem a táblázatot, mert én kicsit túlságosan kedvezőnek ítéltem a számokat. Mivel alapvetően kifogást nem támasztottak és a javasolt értékek vitatására pedig nem volt semmi alap, a táblázat a rendelet-módosítás előterjesztésébe bekerült.

Még egy alkalommal kerültek terítékre az átváltási tényezők.
2012 elején általában az építésügyi jogszabályok tartalmát számos kifogás érte neves építészek részéről, és a minisztériumi szakemberek hozzá nem értésének bizonyítására több egyeztetésre került sor. A már szinte kész jogszabály módosításként a 7/2006-os rendelet lett véleményezésre számukra felkínálva. Az egyeztetések mellett egy hosszú kérdéssorozatot kellett megválaszolnom. Ezúton is köszönöm, hogy Dr. Zöld András professzor úr, Baumann Mihály úr, Dr Magyar Zoltán úr és mások a korrekt válaszok kidolgozásában segítségemre voltak. Ahogy kiderült, a neves építészek csak a nevüket adták az akcióhoz, valójában néhány személy egyéni álláspontjára kellett részletes indoklást adni, amiért nem kerültek be a javaslataik a rendeletbe.
Az egyeztetésen részt vevők különösen a HuGBC Elnöke és a Magyar Építész Kamara Alelnöke a távfűtés primer energia váltószámait megismerték, azt üdvözölték.
(Csak megjegyezném, hogy ennek az akciónak az eredményeként sajnos kedvező irányban sem változott a rendelet-tervezet, de kb. egy-másfél hónap késedelmet jelentett az elfogadásban.)

Nem zárható ki, hogy a gyakorlatban a jelenleg hatályos rendeletben levő primerenergia átalakítási tényezők nem bizonyulnak megfelelőnek. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek az átalakítási tényezők nem állapíthatók meg önkényesen, tehát nem variációs lehetőség, hogy kombinált ciklusú ellennyomású földgáz vagy elvételes kondenzációs rendszert feltételeznek a számításban, hanem a távfűtést biztosító fűtőmű tényleges rendszerét kell figyelembe venni.

Egyelőre a rendelet módosítása nincs napirenden. Sem konkrét javaslat, sem megfelelő alátámasztás nem érkezett a Minisztériumhoz a módosításhoz.
A megoldás egyelőre még nem látható pontosan. Kétféle javaslat merült fel eddig a pontosításra.

„A” Készülne egy részletes és energetikailag megfelelően körültekintő számítás, valamint a helyi viszonyok figyelembe vétele alapján egy lista, amely tartalmazná Magyarország távhő szolgáltatóinak távfűtő műveire vonatkozóan egyenként a primer energia átalakítási tényezőket. Ennek a listának vagy egy minisztérium, vagy a távhőszolgáltatók szakmai szövetségének honlapján van a helye vagy más hiteles, biztonságos honlapon, de mindenki számára elérhetőnek kell lenni. A 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet pedig olyan módon módosulhatna, hogy az adott honlapra hivatkozna a 3. mellékletben. Ehhez természetesen a távfűtők együttműködésére is szükség van, valamint némi pénzre, hogy a nagy munka elvégezhető legyen.
Megjegyzem, hogy már most is vannak olyan szolgáltatók, akik előző évi adataik alapján ezt honlapjukon megadják. (http://www.kaposho.hu/hirek/primer-energia-atalakitasi-tenyezo.html)

„B” Egy újabb táblázat készülne, amely bizonyítottan jobban követi a valóságot. Ez a gyengébb megoldás, ugyanis ebben az esetben nem lehet garantálni, hogy mindenkinek „jó” legyen. És emlékezve a múlt nyári szakmai vitákra, nem várható rövidtávon egyet értés.

Az „A” esetben a MatáSzSz, a „B” esetben a Magyar Mérnöki Kamara segítsége, támogatása és szakmai garanciája feltétlenül szükséges az esetleges módosításhoz.

Budapest, 2012. november 21.

Soltész Ilona