Mennyit ér egy ablak?

Egy komolynak nevezhető online médiumban olyan cikk jelent meg, ami a nyílászárókról sok valótlan, azokat a nem rendszerbe helyező, az épületgépészetet ezáltal degradáló adatot, következtetést tartalmaz. Ezt már megszokhattuk, ami viszont szokatlan és előre mutató, hogy kollégánk szakmai kritikát írt a lapnak, ami arra pozitívan reagált.

Az Arichpoi.com oldalon megjelent írás jó szándékához nem fér kétségem, ezért az abban szereplő téves állításokat, hibás következtetéseket, csúsztatásokat veszem górcső alá, kimondottan jobbító szándékkal.

Idézet: Egy épület külső falai meghatározó módon befolyásolják házunk optikáját, iwc aquatimer replica működését és energetikáját, vagyis karakterét. Egy gondosan, jól kiválasztott ablakprofillal az ablakok energiaveszteségét akár 76%-al is lecsökkenthetjük.

Reakció: Vannak épületek, amelyeknek lehetséges az energiafelhasználását 76%-kal csökkenteni, de azt jellemzően komplex felújítással, jól megválasztott primer energiákkal, és megújuló energiák alkalmazásával szokták elérni, nem egyszer az optimálisnál nagyobb befektetéssel. Nincs realitása a 76 %- os energiafelhasználás csökkentéséről általánosságban beszélni, és kimondottan tévedés azt valamilyen rész felújítással – mint például az épület külső nyílászáróinak korszerűsítésével – összefüggésbe hozni.

Az illetékes minisztérium megrendelésére elkészült egy tanulmány a költségoptimalizált épületenergetikai követelmények megállapításához, amely alapját képezi az épületenergetikai követelmények módosításának, és egy olyan optimum számítási módszernek, amely a jövőben általánosan alkalmazható. Ehhez meg kellett állapítani az ország lakóépületeinek jellemző típusait, amelyeken modellezni lehetett a költséghatékonyság szempontjából optimális épületenergetikai követelmények szintjét. Kötve hiszem, hogy ezek között lenne akár egy olyan is, amelynél a külső nyílászáró korszerűsítésével 76% energiaveszteséget lehetne megtakarítani.

Nézzük meg, hogy milyenekazépületeink nyílászárói. Gondolom, mindenki számára elfogadható, ha az adatokat a 2009- ben kiadott Épületenergetikai segédletből emelem ki, melynek szerzői Baumann Mihály, Dr. Csoknyai Tamás, Dr. Kalmár Ferenc, Dr. Magyar Zoltán, Dr. Majoros András, Dr. Osztroluczky Miklós, Szalay Zsuzsa, és Prof. Zöld András.

Az 1991 előtt gyártott, különféle üvegezésű, és keretszerkezetű nyílászáró szerkezetek átlagos transzmissziós hőátbocsátási tényezője:

A táblázat legrosszabb hőátbocsátási tényező értéke U = 3,2 W/m2K. Ha az épület összes lehűlő felülete ilyen nyílászáró szerkezetből állna, és annak hőveszteségét szeretnénk 76 %- al lecsökkenteni, akkor ahhoz U = 0,768 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű nyílászáróra lenne szükség.Ez egy nagyon leegyszerűsített elemzés, a légcsereszám, és a belső léghőmérséklet változtatásának egyidejű vizsgálata nélkül. Ha ezeket is figyelembe venném, akkor nem lehetne „csak” a nyílászárók cseréjének állításait elemezni.

A segédlet megjelenésének idején beszerezhető kis emissziós tényezőjű, 2-3 rétegű hőszigetelésű üveggel ellátott, különböző anyagú nyílászárók átlagos hőátbocsátási tényezője:

Vagyis 2009-ben ilyen energetikai hatékonyságú nyílászárót nem forgalmaztak Magyarországon.
De még az egy héttel ezelőtt megrendezett Construma nemzetközi kiállításon is mindössze egy olyan nyílászáró volt, amely ilyen extra hőszigetelési mutatójával rendelkezett: Uw = 0,69 W/m²K. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez nem igazolja a vitatott állítást.

Idézet: A nyílászáróknak köszönhetően, a kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében rengeteg pénzt takaríthatunk meg, illetve csökkenthetjük a káros anyag kibocsátás, ami gyermekeinknek tisztább, élhetőbb világot eredményez. A nyári hónapokban a légkondicionáló áramfogyasztását is mérsékelhetjük, olcsóbbá és mégis komfortosabbá téve házunkat, lakásunkat.

Kevesen tudják, hogy megfelelő nyílászárók beépítésével, cseréjével akár 50%-os fűtési költség megtakarítás is elérhető.

Reakció: A határoló szerkezeteinek korszerűsítésével az épület nettó hőenergia igénye változtatható meg. A homlokzati nyílászárók korszerűsítése csökkenti a transzmissziós hőveszteséget, és a szellőztető levegő okozta hőveszteséget is. Ezt egyszerűsített számítás esetén az alábbi képlet fejezi ki:

Ez nem egyenlő a fűtési költséggel, hiszen azt a megválasztott primer energia, és a fűtési rendszer milyensége alaposan befolyásolja. A fűtés fajlagos primer energia igényét az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

Látható, hogy a választott primer energia, a fűtési rendszer veszteségei, és elektromos energia igénye mennyire más eredményt ad, mint a fajlagos nettó fűtési energiaigényt kifejező qf értéke.

Az 50%- s fűtési energia megtakarítást jól megválasztott primer energia, hidraulikusan beszabályozott korszerű fűtési rendszer, és a használói szokások változtatása nélkül, általában nem lehet elérni.

Idézet: Nagy előny még, hogy megszünteti az épületfizikai károsodásokat (páralecsapódás, penészedés)ez által kivédve az allergia, és asztma kialakulásának veszélyét, valamint kedvezően befolyásolja a lakóklímát, amely fontos feltétele a hőmérséklet és a relatív páratartalom összhangjának.

Reakció: A fokozott hőszigetelésű nyílászárók valóban eredményezhetik az üvegfelületen történő páralecsapódás megszűntetését, ugyanakkor okozhatja is azt. A hőszigetelés javulása ugyanis valóban csökkenti a páralecsapódás lehetőségét az üvegfelületen, viszont megszünteti a korábbi – amúgy teljesen korszerűtlen –nyílászárók rossz légzárása miatti spontán szellőztetését, és ha külön nem gondoskodnak a szükséges frisslevegőnek az épületbe történő bejutásáról, valamint az elhasznált levegő eltávolításáról, akkor a pára feldúsulhat a belső légtérben, és ez páralecsapódást, penészedést okozhat. Az épületfizikai károsodásokat tehát nem a „korszerű” nyílászárók beépítése eredményezi, hanem a méretezett szellőztetés megvalósítása.

Idézet: Mindamellett komfortérzetünk javul és csökken a fal és a belső helyiségek levegőjének hőmérséklete közötti különbség, javítva az épület hőtároló képességét.

Reakció: A jó energetikai hatékonyságú nyílászárók beépítésének valóban az egyik nagy előnye, hogy csökkentik a komfort disszharmóniát, csak ezzel nem az épület hőtároló képességét javítják, hanem a levegő hőmérsékletének (ti) csökkentését teszik lehetővé!

Ezért nagy gonddal kell kiválasztanunk nyílászáróinkat és az árakat a fentiek tekintetében kell vizsgálnunk. Nem az az olcsó mely ára a legalacsonyabb, hanem amely rendelkezik a fenti kritériumokkal és lecsökkenti házunk rezsiköltségét.

Amikor Ön egy adott nyílászáróra ajánlatot kér, akkor csak a számokat látja, és ez alapján próbál tájékozódni, dönteni, hogy melyik szakembert válassza. Egy adott munkára sokféle ajánlatot lehet kapni. A számok alapján azonban nehéz eldönteni, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb Önnek…

„Az olcsó vagy a drága?”

A ma érkező ajánlatok többsége tartalmaz egy anyagárat illetve egy munkadíjat, de
-tartalmazza-e a szállítást
-a keletkezett hulladék elszállítását
-bruttó vagy nettó árakról beszélnek az ajánlatokban
-a szállítás mire terjed ki, stb
-az árajánlat részletesen tartalmazza-e az összes megrendelt munkát, és járulékos nyersanyagot is, vagy hiányos, hogy kevesebbnek tűnjön?

Ezek itt azért fontos kérdések, mert itt szoktak belépni ezek a mondatok:
„Ez az ajánlatban nem volt benne” vagy „ezt az ajánlat nem tartalmazza”

Mi a megoldás?
Egy olyan nyílászáró forgalmazásával foglalkozó cég felkutatása, aki a minőséget tartja szem előtt, de mégis a lakosság részére elérhető áron. Manapság az interneten, különböző fórumokon mindenki megtalálhatja a legjobbat, melyet anyagilag is vállalni tud.
Az ár – érték arány optimumának meghatározása rövidesen kötelező lesz. Ezért a nyílászáró forgalmazásával foglalkozó cégnek a teljes költséget korrekten tartalmazó áron túl az energetikai hatékonyságot, minőséget jellemző adatokat, és a garanciákat kell megfogalmaznia.
Ha megvan a legmegfelelőbb, legmegbízhatóbb cég, már minden megy a maga útján és csak élvezni kell a komfortot, alacsonyabb kiadásokkal, nehézségek nélkül!

Budapest. 2013. 04. 18.

Fritz Péter
okleveles épületgépész mérnök
fűtés-, távfűtés szakmérnök
energiatanúsító

(Köszönjük Zoltán Attilának, a MÉgKSZ elnökének a figyelmet és a fellépést! Valóban, nem reagálhatunk mindenre, de mindenre reagálnia kell a szakmának, amire képes, a saját érdekében! Kérjük, ha önök is találkoznak hasonló esetekkel, jelezzék nekünk! A szerk.)

Egy hozzászólás

  1. csn.andrasne_gmail.com-
    2013. május 2. - 07:10

    Egy apró észrevétel.
    A cikk szerzőjének megjegyzésével ellentétben, az első idézetben a forgalmazó nem azt állítja, hogy a nyílászárók cseréjével a teljes épület hővesztesége csökkenhet akár 76%-kal, hanem csak az ablakoké. Hogy miért pont 76%-kal, azt tőle kéne megtudni. Nem kerek szám, jól hangzik, annyi bizonyos. Ha valaki az egyrétegű üvegezésű, fémszerkezetes ablakát, három rétegű, xenon töltésű, műanyag távtartós, kívül hőszigetelt zsaluval védett ablakra cseréli, és valahogy a tömítetlenség miatti fölösleges infiltrációt is kezeli, mondjuk egy hővisszanyerős szellőző berendezéssel, a nyílászáró (!) energiaigényén tényleg megspórolhatja azt a 76%-ot. Akár.

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.