Heizler György ny. tűzoltó ezredes statisztikája arról, hogy megyénkénti bontásban hány lakosra hány lakosra hány CO-mérgezéses eset jut. Az ember próbál logikát felfedezni a számokban (fejlettség, jövedelem, városiasság stb.). Nekem nem sikerült, de érdekes áttekintés.
Hány lakosra jut egy CO-mérgezéses eset?
Terület Lakos/Esetek száma
Budapest 24,167
Pest 26,167
Győr-Moson-Sopron 23,601
Szabolcs-Szatmár-Bereg 32,966
Csongrád 30,231
Békés 30,546
Somogy 32,057
Hajdú 41,638
Veszprém 44,850
Heves 38,931
Borsod-Abaúj-Zemplén 98,967
Bács-Kiskun 75,488
Zala 48,098
Vas 43,227
Jász-Nagykun-Szolnok 97,693
Fejér 106,854
Komárom-Esztergom78,122
Baranya 131,596
Tolna 116,825
Nógrád 102,245
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Nagy horderejű döntéseket csak megbízható és mindenre kiterjedő statisztikai adatok és azok elemzése alapján szabadna csak hozni.
van egy olyan érzésem, hogy nem mindig történik így. Például a gáz műszaki biztonsági felülvizsgálatra vonatkozó rendelet és a szeptember elejére tervezett módosítása esetén sem.
FJ
Antal véleményével értek egyet, amennyiben az indító statisztikai adatokból szinte semmit nem lehet kiolvasni, amely hasznosítható lenne a mérgezések elkerülésére.
Pedig nem is túl nagy energiaráfordítással sokkal mélyebb elemzés lenne elkészíthető, csak két statisztikai adatbázis összevetése kellene hozzá:
az egyiket az igazságügyi szakértői kamara tudná elkészíteni, ha összesítenék ezen a területen dolgozó szakértők megállapításait, akár egy-egy adatlap formájában szakértőnként.
A másik sokkal nagyobb adatbázis tulajdonképpen országosan is rendelkezésre állna, csupán a kéményseprő nyilvántartások adatait kellene hozzá feldolgozni. Legjobb tudomásom szerint a kéményseprő adatbázis a kémények főbb jellemzői mellett az üzemeltetett tüzelőberendezések főbb műszaki adatait is tartalmazza, – az új kéményseprő törvény ezt elő is írja (igaz érthetetlen módon az egyik legfontosabb jellemzőről a teljesítményről megfeledkeztek).
Miskolcon a kötelező közszolgáltatást végző cég ezt a statisztikát több mint 10 éve folyamatosan vezeti. Országos bevezetésre is javasolta, amelyet érdekes módon éppen a fenti statisztika szerinti legrosszabb mutatókkal rendelkező kéményseprő szervezetek pl. FőKÉTÜSZ elleneztek.
A Miskolci cég adatbázisából pontosan nyomonkövethetők a baleseti statisztikai adatok, okaikkal együtt, de készült belőle az Önkormányzat részére olyan statisztikai tanulmány is, amely a légszennyezés növekedésének és a szilárd tüzelés terjedésének tendenciáit és szoros összefüggést mutató okait elemezte.
Meggyőződésem, hogy a lakossági fogyasztói elvárások változásának jó barométere egy ilyen – persze karbantartott – adatbázis, ill. sokat elárul a kommunális energiafelhasználások változásairól is. Arról nem is beszélve, hogy az energetikai tanulmányoknak is a konkrét fogyasztói adatokból és változási tendenciákból, nem pedig vélelmezett szándékokból kellene kiindulniuk, azok ugyanis már eddig is sok fals eredményt produkáltak (pl. leállított fűtőművek stb)
Visszatérve a baleseti statisztikákon belül a CO mérgezésekhez
tehet vannak konkrét adatok, csak szét kéne válogatni őket.
Erre korábban a kéményseprő szervezetek tökéletesen alkalmasak lettek volna.
Gyanítom a jelenleg – információm szerint – már csődhelyzetben lévő (rezsicsökkentésbe tönkremenő) kéményseprő cégekre viszont ebben a munkában már nem nagyon lehet számítani.
NG
Bakondi György OKF főigazgatója idén áprilisban rövid ismertetőt tartott a szén-monoxid-mérgezés megelőző kampánnyal kapcsolatban:
http://www.youtube.com/watch?v=N7VRe2-mEfw
Az általa elmondottak szerint 2012-ben a Katasztrófavédelem 191 esetben avatkozott be szén-monoxid-mérgezéses esetben, 235 embert füstmérgezéssel kórházba szállítottak, 14-en meghaltak. 2013 áprilisáig (az év első fűtési szezonjának végéig) 156 esetben vonultak ki, 187 ember szenvedett füstmérgezést, a halálos áldozatok száma 9 fő volt.
Az okok között felsorolta (az ő megfogalmazásában) az eldugult kéményeket, rosszul szellőztetett fűtőberendezésekkel ellátott helyiségeket, nem rendeltetésszerűen működtetett fűtőberendezéseket, rosszul működő gáztűzhelyeket és szagelszívókat, benzinüzemű motorok és gépek zárt térben való használatát, széntüzelésű sütők, grillek zárt térben való használatát, rosszul szellőző, vagy helytelenül működtetett vízmelegítők használatát, sérült kazánokat, rossz tömítéseket.
Megyére lebontott, kicsit részletesebb statisztikát lehet találni a
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=577
linken. Hogy ezeket az eseteket mennyire érdemes a megye lakosainak a számára vetíteni, nem tudom, ekkora esetszámnál nem látszik relevánsnak egy ilyen összehasonlítás. Talán érdekesebb lett volna ha a mérgezést kiáltó okok alapján készül egy lista
Szerintem tanulságos, hogy a 2012-es 191 esetből 175 a fűtési időszakban történt. Persze ettől még nem biztos, hogy ennyi a fűtéssel kapcsolatos mérgezés, lehet, hogy télen kevésbé nyitunk ablakot, ha zárt térben használunk benzinüzemű motorokat és gépeket, illetve széntüzelésű sütőket, vagy grilleket.
Mindenesetre a katasztrófavédelemnek ma már vannak esetleírásai, talán ezt kellene egyszer átnézni.