Hallottunk már rémhíreket arról, hogy ún. befektetők felszólítanak jól működő cégeket, hogy beszállnának a vállalkozásba, tulajdonrészt szereznének, természetesen ingyen, és akkor jönnek továbbra is a megrendelésre. Ellenkező esetben: pont-pont-pont. A tisztelt befektetők immár az épületgépészetig is eljutottak.
Íme egy levél rövidített és néhány helyen kitakart változata:
Az ember nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen, megijedjen vagy megvonja a vállát. A levelet lehet fenyegetésként is értelmezni, de egy egyszerű üzleti ajánlatot is sejthetünk benne. A szöveg inkább „költői”, mint üzleti, nagyon általános, szinte szabványszöveg, ami mintegy bennfentesként kommunikálja íróját.
Alapesetben az ember egy ilyen levelet azonnal kidob. A szörnyű az egészben, hogy oda jutottunk, hogy komolyan őrlödünk azon, mit is jelent számunkra.
Két adalék: az Opten adatbázisában a leveléró cégének utánanézve azt találtuk, hogy
1. A cég 3 millió jegyzett tőkével, 10-20 milliós éves forgalommal „nudli” egy ilyen üzlethez, mint egy épületgépészeti termékeket gyártó, hazai középvállalat megvétele (milliárdos tétel).
2. Kapcsolati hálójában, ugyanilyen néven viszont szerepel többek között egy ciprusi bejegyzésű cég is…
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Élősködők, csak kufárkodni „tudók” mindig is voltak, vannak, és lesznek … , hogy egy „klasszikust” idézzünk. De ezek már hiénák.
A baj csak az, hogy az arány felborult, a termelők, a valós új értéket előállítók, vannak ma már jelentős kisebbségben és mindenki belőlük akar megélni.
Így állt elő az az állapot „Kishazánkban” mára, hogy 100,-Ft leszámlázott bevételből, minden előírt hivatalos terhet megfizetve jó ha 25-30,-Ft megmarad, majd ezzel összeggel elmenve a boltba megfizetünk még 27% ÁFA-t, így adózva ugyanazon keresmény után kb. negyedszer …
Az építőipar helyzete meg a következő:
A 2012. évben országosan ~4720 új építési engedélyt adtak ki, tehát az egész országban összesen. Tudva azt, hogy Magyarországon megközelítőleg ~3500 település van, amiben számszakilag 1-1 db-nak számít a főváros és a megyeszékhelyek is.
Na ez a statisztikai adat romlott 30%-kal mára, 2013-ra az előző év aktuális időszakához képest.
Siralmas statisztikai adat. Összehasonlítás képpen a világháborúk alatti években is 15-20000 között volt ez a számadat.
Az a baj, hogy az ország gazdaságát olyanok vezetik akik a való életben saját kezűleg munkát még nem végeztek, a munka fogalmát is értelmező szótár alapján azonosítják be.
Jelen állapot szerint, szinte nettó valós hazai árualap nélküli az ország gazdasága, ami szellemi termék van az is el van kótyavetyélve… Hiába vannak jó ötletek, alkalmazásmódok, technikai-, technológiai nóvumok, ezek rendszerint külföldön hasznosulnak, az un. „nagybecsű” Magyar-Állam arra nem képes, hogy egy projektcéget működtessen ezeknek az új értékeknek a megvédésére, a későbbi „megfialtatás” érdekében… …
A jelenlegi pénzügyi rendszer, egy léggömbárus „vállalkozás”, sok selejttel, és rendszeresen pukkadnak is ki a luftballonok, csak ezek országok sorsát determinálják évtizedekre előre.
Nem vigasztal az, hogy más hasonló „kaliberű” országok sincsenek jelentősen kedvezőbb helyzetben a régiónkban. Bár lennénk Mi is és ők is jobb gazdasági helyzetben. De azt azért nem lenne szabad elfelejteni a magukat un. „politikusnak” nevező önjelölt „zseniknek” sem, hogy csak azt lehet el- és újraosztani ami meg van termelve…
„Ugyan azzal a rendszerrel ami ugyanazokat a problémákat folyamatosan újra produkálja, az újra generált ugyanazon problémákat nem lehet megoldani.” Legalábbis nagyon nehéz, és a hozzá szükséges idő a [végtelen]-hez konvergál…
Magán a rendszeren kell (kellene) változtatni, de ebben az „újsütetű” demokráciában erről vélemény csak négyévente egyszer mondható – szinte már majdnem mindegy, hogy kire – és cserébe még valós helyzetképet sem kap az országról, az aki az egészet eltartja, azoktól akik az ő nevében, az ő munkaerejének terhére „vállalkoznak” az Egész-Ország nevében, és akiket szintén nem mellékesen ő tart el.
Persze köz-garázdából, jog-ászból, markec-ing és kommunikác-iós „manager”-ből, szoci-ológusból, Dunát lehet rekeszteni … olyanokból akik mind azt akarják megmondani, hogyan kéne másoknak csinálni a valós értékteremtést és más egyebeket, azért hogy nekik, mármint a megmondóknak, jobb legyen mert nehogy már ne tuják lecserélni az autójukat kétévente újra …
A valós munkát végző, még mindig az eltartó közember, nem tehet róla, hogy elkótyavetyélték a feje fölül a saját országát, a négyévenkénti „önjelölt-zsenik” melegváltásban, felelősségre-vonhatóság nélkül, bár a számlát még mindig ő fizeti …
Nem lehet ezek után csodálkozni azon, hogy aki még bírja magát és tettereje-, képessége,- és tehetsége van, máshol idegenben próbál szerencsét, a nagyobb siker, kiegyensúlyozottabb- nyugodtabb- élhetőbb élet reményében.
Ha az ország vezetését mint „nagyobb vállalkozást” tekintjük, ezzel az Ország nevében elkövetett módon történő vállalkozással, egyetlen valós produktumot előállító gazdasági vállalkozás a való életben két hónapot nem élne meg – csődbűntett, börtön, teljes vagyonelkobzás … és még szerencse, hogy a legsúlyosabb büntetést már nincs használatban.
Ha lett volna 1989-ben egy vesztes forgatókönyv, hogy ezt a rendszerváltozásnak nevezett valamit hogyan nem szabad megcsinálni, még az is messze alul lett múlva az egymást váltó „politikus garnitúrák” által.
Az eredmény; az Ország teljes vagyonvesztése, kiszolgáltatottsága, és a csőd szélén való tántorgás.
Hogy évszázadokon keresztül az legyen mondva, hogy azért kell most a nadrágszíjat még beljebb húzni, hogy majdan egyszer jobb lesz … ezt az emberek az ő egy életükben mára már nehezen fogadják el. Ezt a „hitegetlek dogmát” akár bármelyik vallástól is kölcsön vehették, hiszen ott is, párhuzamosan, évezredek óta „működik” a majd egyszer jó lesz, csak vedd meg a búcsúcédulát – gyár. Igaz ők azt ígérik, hogy az a jó majd „egy másik világban” lesz – az legalább nem ellenőrizhető le, egyelőre…
Ja majd elfelejtettem az uborka görbületének a szabványát, az eu. „okosok” részéről, mit legfontosabbat… és feszült figyelemmel várom, hogy a jövő héten melyik ország lesz az „utálatos” kép …
Összefoglalva: AE. = Agyrém az Egész.
ui.: eredetileg csak az első három bekezdést akartam megírni, a többi csak úgy kijött mint egy elfakadt kelés.
Tisztelettel:
Fogta Gábor
épületgépész mérnök, gázszerelő
Cím: 8230 Balatonfüred, Csárda u. 13.
Mobiltelefon: +36/70/213-9890
E-mail: fogta.gabor@gmail.com
LinkedIn public profile: hu.linkedin.com/pub/gábor-fogta/36/2a2/343
Persze köz-garázdából, jog-ászból, markec-ing és kommunikác-iós „manager”-ből, szoci-ológusból, Dunát lehet rekeszteni …
Ebből a felsorolásból kimaradtak; a pénzgyáriak=értsd. bankok, és az életüket a tőzsde „hozadékaiból” tengetők, élükön Schwarz (értsd. Soros) Gyurikával mint a szemernyi munka nélkül, manipulációkból, machinációkból, hazudozásokból, fondorlatos becsapásokból való fényűzően élés abszolút bajnokai…
Mert ha valahol a SEMMIBőL „TEREMTIK” a pénz, hát itt a Bankokban és a Tőzsdén.
Azt a pénzt amit egyébként a valós értékek tesznek (tennének – jó esetben elvileg) színes papírból fizetőeszközzé, és rajtuk valós értékeket lehet vásárolni. Ebben az esetben valós értékeket – a semmiért …
Ez már egyszerűen: Horror.