Van olyan síkkollektor, amely VALÓSZÍNÛLEG BE FOG ÁZNI típusú napkollektor. Tapasztalataim szerint ilyen szinte az összes kb. 1×2 m-es modul síkkollektor ilyen, mint például a lenti képen: És van olyan síkkollektor, amely „soha nem fog beázni” típusú napkollektor. Ilyenek általában a nagyfelületű, pl. 5×2 m-es kollektorok, mint pl. a következő képen: A „valószínűleg be fog ázni típusú” napkollektor olyan, hogy
Van olyan síkkollektor, amely VALÓSZÍNÛLEG BE FOG ÁZNI típusú napkollektor. Tapasztalataim szerint ilyen szinte az összes kb. 1×2 m-es modul síkkollektor ilyen, mint például a lenti képen:
És van olyan síkkollektor, amely „soha nem fog beázni” típusú napkollektor. Ilyenek általában a nagyfelületű, pl. 5×2 m-es kollektorok, mint pl. a következő képen:
A „valószínűleg be fog ázni típusú” napkollektor olyan, hogy az üveg alsó-szélső 2 cm-es sávja előtt is van (sajnos) gumiprofil és azelőtt még fémprofil is. Lásd a felső fotón a napkollektor alsó szélét! (Javaslom, hogy nagyítson rá a napkollektor alsó-szélső 2 cm-es sávjára) És mivel a gumi az évek múltával öregszik, beszürkül, tele lesz hajszálrepedésekkel, így előbb-utóbb (nagyon gyakran sajnos már 5-8 éven belül) bejut a víz (pára, hólé) a gumi hajszálrepedéseibe, illetve az üveg-és-a-gumi közé tud kerülni egy vékony víz-film. Aztán mivel néha még tél is van, jönnek a mínuszok, a víz-film megfagy és így 10%-kal nagyobb lesz a térfogata, emiatt megemeli a gumit. (Miközben a jég kristályszerkezete a repedésekben roncsolja a gumit.) Így a napkollektor alsó pereme beázik, majd egyre gyakrabban beázik. (Tapasztalatom szerint szinte mindegyik kb. 1m x 2m-es síkkollektor beázik bizonyos idő után, a germán területen gyártottak sem kivételek!) Majd a belülre bejutott víz belepárolog a napkollektor belsejébe, de mivel a víz viszont nem tiszta, hiszen van benne por, pollen, kosz, nyáka, stb, emiatt a napkollektor üvegének belső felülete és az abszorber-lemeze is lekoszosodik annyira, hogy a napkollektor hatásfoka az eredeti hatásfokának kb. a felére csökken!!! A kollektor alsó-belső része pedig lassan „rohadni” kezd!
A „soha nem fog beázni típusú” napkollektor olyan, hogy az üveg alsó-szélső 2 cm-es sávja előtt nincs gumiprofil+fémprofil! Azaz az üveg továbbfut lefelé a napkollektor aljáig és egy speciális tömítő rendszer van az üveg mögött (az üvegnek az alsó pár cm-es sávja mögött), lásd a jobb oldali fotón a napkollektor alsó szélét. Így az üvegen minden pára, víz-film, hó, stb, le tud folyni úgy, hogy soha nem tud beázni a napkollektor!
A Szolár I. nevű képzéseken még 9 fontos különbséget mutatok meg a napkollektorok között.
Homor Miklós szolár-szakértő
www.homor.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Kaptam egy nagyon fontos levelet, amelyet név nélkül ideteszek, mert valóban arra kérdez rá, ami az épületgépészeti szaksajtó lényege:
Kedves Béla!
Az itt olvasható vélemény – finoman szólva – nem állja meg a helyét. Nem kellene már végre abba hagyni ezt az egyoldalú bulvárkodást? Nem kellene azon elgondolkodni, hogy ha a megjelenésekre más gyártó a billentyűzetét sem mozdítja, akkor az mit jelent? Mit jelent az E-GÉPÉSZ fogalom rangja és felelőssége? Mi a küldetése az E-GÉPÉSZ-nek? Kinek szól?
Míg véleményem alább olvasható:
Kedves …!
Mindig szívesen cserélek eszmét önnel, mert érdekes gondolatokat vet fel. Valóban, most is egy kulcskérdést feszeget. Engedje meg, hogy röviden ismertessem véleményemet.
Mi az e-gépész kitűzött célja? Az, hogy a szakma krémjének releváns információkkal szolgáljon, és lehetőséget biztosítson számukra a megszólalásra, véleménynyilvánításra! Az első fele, a témaválasztás körébe az egyes termékek milyenségétől a politikai, a szakmát érintő döntésekig minden beletartozik – ami szakmailag nem első látásra elvetendő. Homor Miklós írásai nem kontárságok, ő maga épületgépész mérnök, a MÉGSZ tisztségviselője stb. Hogy bulváros lenne a stílusa? Lehet így is nevezni, de lehet figyelemfelkeltőnek, provokatívnak is. Felhívnám viszont a figyelmet arra, hogy az e-gépész interaktív, ez a lényege, azaz lehet Homor Miklóssal vitatkozni! Ezért sem értem az ön „egyoldalú” kitételét.
A szakma egyik rákfenéje a passzivitás a szakmapolitikai, társadalmi kérdésekben. Attitűdjét tekintve szerintem, mint újságíró és mint magánember szerint is, Homor Miklós beszél és megbeszél. Mások, legyenek akár szövetségi tisztségviselők vagy cégek, csak előadnak, de párbeszédben nem vesznek részt, pedig lenne rá lehetőségük.
A passzivitás sajnos általános. Az, ha komoly szakcégek nem válaszolnak Homor Miklósnak, több dolgot is jelenthet. Vagy – ahogy, gondolom, ön is – nem tartják „méltó” vitapartnernek, vagy félnek a vita végeredményétől, vagy egyszerűen lusták stb. Az első tétel még védhető is lenne, ha az utóbbi időben több „komoly” szakember, akik meghallgatták előadásait (Bokor András, Chappon Miklós stb., mintegy 300-an tavasszal a GMBSZ Fórumokon), nem nyilatkoztak volna pozitívan szakmaiságáról. (A stílusáról megoszlottak a vélemények, de az, úgy hiszem, a szakmaiság utáni szempont.)
Örömmel állok az ön és a … rendelkezésére, ha bármilyen választ vagy önálló írást szeretnének megjelentetni a témában.