Mi, magyarok képesek vagyunk a nappaliból is kazánházat csinálni (nem csak a kazánházban fürdeni): egy vízteres kandalló kell hozzá. Az utóbbi néhány évben, meglévő, általában gázfűtéses lakásokba, szinte tömegesen építik be ezeket az épületgépészeti állatorvosi ló típusú megoldásokat, és néha bizony eltátom a számat a mesterek remekművei láttán.
Mi a bajom a vízteres kandallókkal?
1. A gondok általában már ott kezdődnek, hogy vagy nincs kémény, vagy ha van, a kürtő mérete legfeljebb 140×140 mm-es, ami ezekhez a berendezésekhez igen kevés. Az utóbbi esetben már az első begyújtáskor gyorsan kiderül, hogy a tisztíthatatlanul szennyeződött ülőgarnitúra függönyök stb. pótlása többe kerül, mint amennyibe egy tisztességes kéménymegoldás került volna, esetleg megúszhattuk volna, ha előzetesen kikérjük a kéményseprő szakértő véleményét.
2. Ezeknek a tüzelőberendezéseknek nagyjából kötött a direkt és a vízrendszerükön leadott
hőleadásuk aránya. Előszeretettel túlméretezett berendezés kerül beépítésre, aminek az a végeredménye, hogy vagy a nappaliban (általában oda kerülnek) kell megsülni és a többi helyiségben vacogni, vagy a nappalit kell nyitott ablakkal hűteni (energiatakarékosság magyar módra).
3. Becsületes és leleményes mesteremberek, fittyet hányva a gyári ajánlásoknak, két vezetékkel rákötik a meglévő fűtési rendszerre az új berendezést (minek ide puffer, nyitott tágulási tartály meg vészhűtő?). Majd mi megmutatjuk, hogy ennek működnie kell! A baj rendszerint az első áramszünetnél menetrendszerűen érkezik.
4. A legfőbb kifogásom azonban az alábbiakkal van. A fenti hibákat esetleg nem is elkövetve, de olyan megoldás készül, hogy a lakótérben (általában fürdőszoba) lévő gázkazán kapcsoljon be, ha a kandalló már nem termel elég hőt (ugyan ne kelljen már éjszaka is felkelni megrakni a kandallót), ehhez elég egy szobatermosztát vagy csőtermosztát. Mi történik ilyenkor a lakásban (természetesen „B” típusú gázkazánról beszélünk)? A kandalló kéménye óránként 150-300 m3 levegőt igényel, kéménye is 20-40 Pa közötti huzattal szívja a lakás légterét. Indulna a gázkazán, amelynek a kéménye induláskor önmagában legfeljebb 5-10 Pa huzattal rendelkezik. Győz az erősebb huzatú kémény! Ha nincs kellően kis ellenállású légbevezetés mindkét berendezés levegőigényének kielégítésére, akkor a gázkazán égésterméke el sem indul a kémény felé, megindul a kandalló felé, és torlódik az égéstérben, vagyis megkezdődik a szén-monoxid-termelés is. A folytatáshoz már nem kell túl nagy képzelőerő.
Mit tud minderről a vásárló vagy a egy kereskedő, aki megveszi/eladja a vízteres kandallót, mit tud egy fűtésszerelő vagy ablakos kivitelező? És mi, tervezők vajon tisztában vagyunk a fenti veszélyekkel?
Nagy Gábor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
A helyzet pedig csak fokozódni fog az éppen divatba jövő skandináv téglakályhák, tömgekályhák várható elterjedésével.
Reklámban már olyat is olvastam, hogy jobb, takarékosabb, komfortosabb a központi fűtésnél.
FJ
Off: Érdekes mennyi Gábort érdekelt ez a téma…
On:
Kedves Gacsályi Gábor!
A kandallók konstrukciójából eredően ténylegesen (a gázkészülékek terminológiájának megfelelő) zárt égésterű kandallóról nincs tudomásom. Kétségtelenül sokat fejlődtek a kandallók a klasszikus többszáz éves konstrukciókhoz képest, de a zárt égésterűnek nevezett kandallók sem hermetikusan zárt kivitelűek.
A levegő csonkkal ellátott (általában kandallóbetétek) levegő csatlakozása arra szolgál, hogy a kandalló belső terében a tüzelőanyaq alá, illetve a láng és a panoráma-ablak közé vezesse a friss levegőt (ez utóbbinak az a feladata hogy a légfüggöny megakadályozza az üveg belső felületén a kátránykicsapódást, kormozódást).
Fontos azonban tudni, hogy a levegő csonkon érkező égéslevegő nagyon sokszor nem elegendő, ezért szükség is van a helyiségből érkező további légmennyiségre, hogy mennyire – azt a füstgáz-levegő áramkör hő-és hidraulikai méretezése dönti el.
Baj lehet akkor, ha a helyiség fokozott légzárású nyílászárókkal rendelkezik, de légpótlási lehetőséggel nem, mivel ilyenkor is létrejöhet az oxigénhiányos égés, annak minden károkozásával (füstölés, kormozás, szénmonoxid termelés stb.)ami károsítja a berendezést az égéstermék elvezető rendszert és a tágabb értelemben vett környezetet is.
A tüzelőberendezéseket forgalmazókkal szembeni egyik leggyakoribb panasz, hogy nem adnak megfelelően korrekt felvilágosítást a berendezések műszaki paramétereiről, és arról, hogy nem a berendezést kell először megvásárolni, hanem felkészült szakemberrel (tervezővel) a kéménylehetőségeket kell először feltérképezni és csak ez után jöhet a vásárlás, és nem fordítva.
Oldalakat tudnék az elhamarkodott rossz vásárlásokról írni, de csak néhány kirívó példa:
Családi házának tetőterében építtetett meg az illető egy drága márványburkolatos un. francia kandallót majd 1 millió Ft-ért, amihez egy hagyományos 14*14 cm-es falazatban lévő kürtőt használt fel a művész. A kürtő hatásos magassága kb. 3 m volt.
Vérig sértődött a művész és az építtető is, amikor méretezésem eredményét közöltem: új kémény kell minimum 180 mm belmérettel és a jelenlegi kéménymagasságot még 2 m-el növelni kell, továbbá a cuppanós ablakok miatt 3 db ablakba, vagy 2 db falba építhető légbevezető is szükséges.
A másik esetben „zárt égésterű” kandalló került beépítésre egy vadonatúj lakásba, padlóban szabadba vezetett lapos csatorna légellátással. A pudding próbája itt is rosszul sikerült; begyújtás után rövid ideig minden remekül működött, majd egyszer csak elkezdett füstölni a kandalló, pislákolni a korábban még egészséges láng. Mígnem rájöttek, ha kinyitják az ablakot, szinte rögtön visszaáll a megnyugtató duruzsoló égés. Az ellenőrző számítások világossá tették: a kémény maradék huzata a kiépített levegő vezetéken létrejövő ellenállás miatt csak a szükségesnél kevesebb levegőt tud továbbítani, ezért szükség lenne a helyiségből további égéslevegőre. Csakhogy drága dolog ezt próbálgatással kikísérletezni, sokkal olcsóbb tisztességesen méretezni, megtervezni.
Tervezés: Nagyon gyakran szembesülök munkám során azzal, hogy a hozzám forduló jó esetben magyar nyelvű tájékoztatóból sokszor a legalapvetőbb műszaki információk is hiányoznak.
Hasonló a helyzet az interneten lévő döntően kereskedői oldalakkal is; kevés, néha sok felesleges adat de a legalapvetőbbek sokszor teljesen hiányoznak. Volt amikor csak egy lengyel honlapon sikerült közel egy órás keresés után a szükséges adatokat megtalálni.
Néha vért izzadok, mire kiderítem, hogy egyáltalán hol van a készülék füstcsonkja és milyen méretű, mekkora névleges teljesítménye és hatásfoka, és ami a leggyakrabban hiányzik a tüzelőberendezés huzatigénye. Pedig ezek nélkül nem lehet tervezni, méretezni. Arról már nem is beszélve, amikor a megmosolyogtató tól-ig fűthető légköbmétereket viszont megadják
(vajon mire alapozva?).
Tisztelt Kereskedők!
Két kérésem lenne, amit megfontolásra ajánlanék:
-Tudom, hogy macerás dolog, de kérem, legalább a fenti 4 alapvetően szükséges tüzeléstechnikai adatot szerepeltessék tüzelőberendezéseik reklámjaikban ismertetőiben! Jelentősen megkönnyítik a vásárló és a tervező dolgát is, higyjék el hamarabb lesz vásárló, mintha csak tájképekkel és bárgyú energiatakarékos jelzőkkel kínálják a portékát.
-Vásárlóiknak a tüzelőberendezések égéstermék elvezető rendszereit kötelező közszolgáltatás keretében a kéményseprő szakértőkkel át kell vetetniük. Ne a már kifizetett rendszer átvételekor derüljenek ki a drágán javítható hibák, netán a teljes alkalmatlanság.
Ha megfelelő tájékoztatást kap a vásárló arról, hogy először a kéményt kell ellenőriztetnie, majd terveztetni, és csak utána jöhet a berendezés megvásárlása, sokkal jobban jár minden szereplő. Nem vesztenek ezzel üzletet, inkább sok elégedett ügyfelet nyernek. Hosszú távon mindenképp.
Üzennék a nyílászáró cserét végző kereskedőknek és kivitelezőknek is, de az hosszabb lenne, ezért azt inkább egy másik helyen fogom tenni.
NG
Per